Szeged és Vidéke, 1916. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1916-02-01 / 26. szám
Albániában folyytatjuk az előnyomulást. CATTARO, január 31. Csapataink, amelyek Montenegró területét elfoglalták, ma már albán földön járnak. Olasz csapatokkal eddig nem találkoztak. Hír szerint visszavonulnak az Adria partjai mentén, egy koncentrikus tábor felé, ahol meg akarják kísérelni az ellenállást. Érdekes, hogy a szerbek egy része már másfél hónappal ezelőtt le akarta tenni a fegyvert és egy körülbelül két ezredre rugó csapat Montenegrón keresztül azzal a szándékkal vonult a front felé, hogy,,az osztrák-magyar csapatoknak " megadja magát. Akkor a montenegróiak akadályozták meg őket tervük keresztülvitelében, föltartóztatták a szerbeket útjukban és visszairányították őket Albánia felé. Podgoricában Miklós király egy kolostorban lakott, amely előtt védőágyuk voltak fölállítva, hogy az épületet repülőtámadások ellen födözzék. Ha osztrák-magyar vagy német aeroplánok keringtek a város fölött, Miklós király gyakran maga is lövöldözött ezekből az ágyukból. A Lövésén eleste után a Montenegróba küldött francia csapatok gyorsan csomagoltak és elmenekültek. Miklós király maga három nappal a Lovcsen bevétele előtt még ott járt fehér lován a hatalmasan megerősített hegyen és kitartásra buzdította katonáit. A bevehetetlennek hitt hegyfok bevétele után a király is, a Cetinjében egybegyűlt antant-diplomácia is, sietve Podgoricába menekült, ahonnan az orosz követ kivételével a többi diplomata sietve tovább utazott Szkutari felé. Az orosz követ az utolsó pillanatig ott maradt a városban, s csak mikor a monarkia csapatai már közvetlenül a falak alatt állottak, utazott el automobilon, szintén Szkutari felé. Anglia is várja a Zeppelineket LUGANO, január 31. Az Idea Nazionale londoni levelezője írja: Angliában újabb nagy Zeppelintámadásra számítanak és ezért most nagy tevékenységet fejtenek ki a légi flotta tökéletesítésének terén. A nagy hadiléghajók készítése, amelyek sok személyt és nagymennyiségű bombát tudnak elszállítani, nagyon föllendült. A londoni és manchesteri gyárak óriási telkein sok aerodromot, repülőteret létesítettek, amelyeken több száz ifjú tanulja meg a repülést, vagy gyakorlatozik a gépekkel és léghajókkal. Az angol repülőgép- és léghajógyárakban sok ezer munkás dolgozik és nagy sietséggel építenek új légiflottaegységeket. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 február 1 Montenegrói miniszterek a békekötésről, BÉCS, február 1. A Neue Freie Presse tudósítója Podgoricában beszélt Radulovic és Popovic visszamaradt montenegrói miniszterekkel. A miniszterek elmondták, hogy Nikita az ő tanácsukra hagyta el Montenegrót. Eleinte vonakodott, amíg végre kényszerült az ország elhagyására. Amikor Montenegró fölajánlotta a fegyverszünetet, a monarkia hadseregének parancsnoka azt visszautasította, föltétlen fegyverletételt követelt. Tanácskoztunk, mit csináljunk, hogy a király iránti bizalmunkat kimutassuk. Azt tanácsoltuk, hogy kérjen békét. Nikita belement a békekérésbe. A monárkia lovagiasan biztosított bennünket arról, hogy távol áll részéről a hős montenegrói nép elkedvetlenítése. Eközben a monárkia csapatai Cetinjéből Podgoricába, más oldalról Niksichből és Antiváriból nyomultak előre, úgy hogy az út csupán Szkutariba és San Giovanni di Meditába volt nyitva. Számolnunk kellett a király elfogatásának lehetőségével. Azt tanácsoltuk Nikitának, hogy hagyja el az országot. A szolgaszemélyzet a csomagokkal visszamaradt, mert az osztrák-magyar csapatok a Baján partjainak megszállásával elzárták az utat. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy ilyen körülmények között a béketárgyalások lehetek-e, a miniszterek azt válaszolták, hogy megtették az előkészületeket a Cettinjébe való visszatérésre. A montenegrói alkotmány 16. paragrafusa azt mondja, hogy ha a király külföldön van, a kormányzás a trónörökösre, illetőleg a minisztertanácsra száll át, amely a király instrukciói szerint jár el. — Mi föl vagyunk hatalmazva a béke megkötésére, — mondták a miniszterek. A király jóváhagyásával az alkotmány szerint kormányzunk. Elmondták még a miniszterek, hogy Nikita Dél-Franciaországba, onnan Svájcba utazik Péter herceggel és Miuskovic miniszterelnökkel. Olaszországban semmi ésetre sem marad, mert nincs bizalma a monarkiát eláruló, Szerbiát és Montenegrót cserbenhagyó Itália irányában. A monárkia diszőrsége Mirko herceg kastélya előtt. BUDAPEST, február 1. Est jelenti Gettinjéből. Az élelmiszerárak hihetetlenül magasak. Megszabadított foglyaink állapota siralmas. Mirko montenegrói herceg Podgorica mellett, a kruseváci kastélyban lakik. A kastély bejáratánál a monarkia díszőrsége áll. Úgy látszik, a herceg nem vesz aktív részt a béketárgyalásokban. A montenegróiak a legnagyobb elkeseredéssel beszélnek Nikitáról. A király elutazása után Vesovic tábornok felszólította a Podgoricában álló kétezer főnyi csapatát, hogy tegyék le a fegyvert. Nehézségeket Vukovics és Martinovics tábornokok sem támasztottak. Ők is letették a fegyvert. Vukovics Niksicben, Martinovics Cettinjében van. Hihita hajlandó lemondani a trónról. FRANKFURT, január 31. A Frankfurter Zeitung jelenti Stockholmból . A Novoja Vremja diplomáciai körökből úgy értesül, hogy Montenegró már 1913 ban tárgyalásokat folytatott Ausztria-Magyarországgal, amelyek során Nikita király hajlandónak mutatkozott lemondani a Lovcsenről, ha ezért cserébe Szkutarit kapná. A tárgyalások titkosak voltak ugyani, ám Rómában és Belgrádban tudtak róluk. Később Oroszország felhívást intézett Montenegróhoz, hogy azonnal hagyja abba a tárgyalásokat. Most hasonló a helyzet. Miklós király megváltoztatta a nézetét, mert a legköelebbi tanácsadói nem tudtak megállapodni a fegyverletétel feltételeire nézve. Orosz diplomaták szerint Nikita király hajlandó lemondani Montenegró trónjáról és magánember módjára Dél-Franciaországban telepedni le. Nem lesz német ofenziva PARIS, január 31. A francia katonai tényezők kivétel nélkül azt hiszik, hogy a németek most nem terveznek ellenük általános offenzivát, sőt részleges offenzivát sem és csupán pillanatnyi sikereket akarnak elérni. Aki munkást akar, telefonáljon a Munkaközvetítő Bizottságnak: Iparkamara 735. Wilson előkészíti a nemzeti védelmet. BERLIN, január 31. A Berliner Lokalanzeiger jelenti Amsterdamból. Wilson legutóbbi pittsburgi beszédében a következőket mondta: — A világ lángokban áll és szikrái mindenhonnan hullanak. Ha az emberek mindazokat a táviratokat olvasnák, amelyeket naponta kapok, megértenék, milyen nehezemre esik nekem a béke megóvása. Az ország ne támadó háborúra, hanem csak nemzeti védelemre készüljön. A veszély komoly. A tengerentúli kereskedés miatt tartósan számíthatunk súrlódásokra. Olaszország csak árt az antantnak. ZÜRICH, január 31. A görög lapok ismét éles hangon írnak Olaszországról. Alkalmat erre a montenegrói események szolgáltatnak. Az Embros, Gunarisz lapja, azt írja, hogy Olaszország nemcsak hogy hasznot nem hajt szövetségeseinek, hanem folytonos kellemetlenségeket okoz nekik. Főképpen Montenegróban bizonyította be Olaszország az ántántnak, mennyire értéktelen a segítsége. Az ántántra ma már szinte közömbös: az oldalán marad-e Olaszország, vagy sem. A Görögországban Olaszországgal szemben uralkodó hangulatra jellemző, hogy még a Venizeloszpárti lapok sem beszélnek Olaszországról, ha arról van szó, hogy az antant barátságának értékét hangsúlyozzák Görögországra nézve. Athénben megint igen ellenséges a hangulat Olaszországgal szemben. Erre nézve azt is fölhozzák, hogy egy athéni félhivatalos lap az eltávolítását követelte azoknak az olasz tiszteknek, akik Macedóniában csendőrségi szolgálatot teljesítenek. A lap azt mondja, hogy az olasz tiszteknek valójában csak az a feladatuk, hogy a görögök kárára kémkedjenek. A kaukázusi harcok PÉTERVÁR, január 31. A Messager de lArmée-ban egy magasrangú vezérkari tiszt leírja a kaukázusi harcokat s kiemeli Miklós nagyherceg vezetésének eddigi sikereit. A lap óriási jelentőségűeknek mondja a készülő eseményeket. A törökök gyalogsági erejét igen nagyra becsülik, de az oroszok azt hiszik, hogy miután tüzérség dolgában és muníció tekintetében még nem lehetnek e távoli fronton ellátva, könnyen megtörténhetik, hogy a törökök a következő védelmi vonalra fognak visszavonulni.