Szeged és Vidéke, 1916. október (15. évfolyam, 229-254. szám)
1916-10-02 / 229. szám
Önyilkos egészségügyi Szombaton este kilenc óra után öngyilkosságot követett el Szegeden Divényi Károly 23 éves orvosnövendék, egészségügyi zászlós. Divényit szimpatikus, jóravaló és intelligens fiatalembernek ismerték, aki kötelességét pontosan és lelkiismeretesen teljesítette. Viselkedésén nem lehetett észrevenni, hogy milyen végzetes lépésre készül. Délután megjelent a parancskiadáson, mikor is parancsban kihirdették, hogy mindazok az egészségügyi szolgálatot teljesítő orvosnövendékek, akiknek még nincs szigorlatuk, a gyalogsághoz bevonulni tartoznak. Divényi Károly szintén ezek közé tartozott, a neve is megjelent a parancsban. Vasárnap kellett volna bevonulnia a gyalogsághoz. Este fél kilenc órakor még vidáman beszélgetett barátaival. Kilenc óra táján elvált tőlük és bement a Szentgyörgy-téri tartalékkórház műtőjébe. Az ajtót magára zárta, majd bevett egy adag morfiumot, aztán pedig kinyitott nyolc gázcsapot. Reggel hét órakor ki akarták nyitni a műtő ajtaját, de az zárva volt. Dörömbölni kezdtek, majd amikor látták, hogy nem nyílik, betörték az ajtót. Divényi Károly zászlós egy széken ült, a feje hátrahanyatlott. Teljesen élettelennek látszott. Azonnal értesítették Turcsányi Imre dr. kórházparancsnokot, később megérkezett Rusz Gusztáv dr. főorvos és Berger Ilór dr. ezredorvos. Mesterséges légzés alkalmazásával igyekeztek életrekelteni az öngyilkost. Déli egy óráig tartott ez a munka, úgy látszott, sikerül életrekelteni Divényit. Ekkor azonban szívszélhüdés megölte. Az öngyilkos zászlós holttestét holnap Kecskemétre szállítják. Kecskeméti fiú, aki 1914 októberében vonult be Szegedre, ahonnan a harctérre került. Kilenc hónapi harctéri szolgálat után tért ide vissza. A műtőszoba asztalán egy cédulát találtak, amelyre édesapja neve és címe volt fölírva, bizonyosan azért, hogy értesíthessék az öngyilkosságról. Levelet nem hagyott hátra. A szimpatikus és törekvő fiatalember halála részvétet keltett. A forradalom ellen. GENF, október 2. A párisi lapok jelentik Athénből. A hadügyminiszter a tengerészeti miniszterrel egyetértőleg szigorú intézkedéseket tett annak megakadályozására, hogy a tisztek és altisztek a forradalmi mozgalomhoz csatlakozzanak. A hirdetéset kérjük, hogy hirdetéseiket lehetőleg délelőtt 11 óráig küldjék be hozzánk. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 október 2 A nagyszebeni körülkerités: BÉCS, október 1. Szeptember 1- én Stante tábornok csapatai Hátszegnél megverték a románokat s diadalmasan nyomultak tovább előre, a Szurdok- és Vulkán-szoros felé. A következő napon már kezünkben tartottuk a petrozsényi medence Románia felé vezető kijáratait is. A Szurdok- és és Vulkán-szoros megszállása után a német csapatok újabb akcióba fogtak. A német csapatok nagyszerűen előreküzdötték magukat a vöröstoronyi-szoros irányában és szeptember 26-án birtokukba vették a fogarasi medencéből kivezető egyetlen utat. Közben a románok, akik észrevették csapataink átkaroló szándékát, szeptember 23-án tekintélyes erőkkel támadást kíséreltek meg. Ezt a támadásukat energikusan visszavertük s ez alkalommal három tisztet és 526 főnyi legénységet elfogtunk. A román támadás visszaverése után csapataink támadásba mentek át, amely hatalmas tüzérségi előkészítés után huszonhatodikén már sikerre is vezetett. A Nagyszebentől keletre és nyugatra álló román haderők kénytelenek voltak a visszavonulást megkezdeni. Ugyanekkor a bajor csapatok már ott állottak az ellenség hátában a Vöröstoronyiszorosnál. Ekkor kezdtek a románok tudatára ébredni az őket fenyegető rettenetes katasztrófának. Minden oldalon támadásba fogtak, hogy Nagyszeben ellen irányuló támadásunkat meggyöngítsék s itt álló csapataiknak időt szerezzenek arra, hogy erősítéseket magukhoz vonva, kiszabaduljanak a kelepcéből, amelyet Falkenhayn tábornagy zseniális haditerve készített számukra. A következő két napon Nagyszeben körül heves harcok folytak, amelyekben a románokat a várostól keletre és nyugatra megvertük és egy erőteljes rohammal elfoglalták a Nagyszebentől délre és délkeletre elterülő magaslatokat, amelyekről a románok a Cibini- és Fogarasi-hegyekre vonultak vissza. Fogaras felől egy román hadosztály a szorongatott szebeniek fölmentésére sietett, ezt azonban az Olt folyótól délre, Árpásnál, megállítottuk és visszavertük, mielőtt még kitűzött célját elérhette volna. Tovább észak-keletre más román csoportok igyekeztek az Olt folyó ivén át előretörni, azonban ezeket is visszanyomtuk s hatszáz foglyot ejtettünk. Ezzel a szebeni román haderő sorsa el volt döntve. A Vöröstoronyi-szoroson keresztül nem képes magának utat törni, minden járműve, ágyúi hátrahagyásával a hegyvidék csempészútjain keresztül, fölbomolva, fejetlenül kénytelen menekülni hazája felé. A nagyszebeni nagyszerű győzelem stratégiai következményei egyelőre kiszámíthatatlanok. 's aranyért kurzus-árakat fizet' az Általános Forgalmi Részvénytársaság a következő beváltó helyeken: Arany Károly cég ♦ Fischer Testvérek cég Kelemen-utca 11. ^ Kárász-utca 2, Kék Csillaggal szemben. Serényi János cég ^ Fischer Testvérek cég aoíbb Pósz Alajos, Klauzál-tér. ♦ Kárász utca 10, „Várnay"-val szemben, J 7720 A budapesti egyetem harmadik háborús éve. A budapesti tudományegyetemen befejezték a behratásokat. Mihályfi Ákos dr., az egyetem rektora ez alkalomból a következő érdekes adatokat mondta el a főiskoláról: — Feltűnően megnőtt a női hallgatók száma. Ez ugyan már évek óta tart, de az arány különösen a háborús években mutat nagy növekedést. Az elmúlt évben a bölcsészeti fakultáson 41 százaléka volt a hallgatóknak nő, úgy hogy ötszázhárom férfi mellett háromszázötvenhét nő volt. Az orvosi fakultáson 20 százalék, 1148 férfi és 274 nő, a gyógyszerészeten 47 férfi és 28 nő, sőt a jogra is, ahol pedig csak az államszámviteltant hallgathatják, 118 nő iratkozott be. Összesen tehát 780 női hallgatója volt az egyetemnek 3109 férfivel szemben. — A hadbavonult diákok érdekeit, amennyire csak lehetséges, megvédjük. Félévet beszámítunk és egyéb kedvezésekben is részesítjük őket. — Sajnos, az egyetemnek már idáig is sok halottja van és igen sokan jönnek haza rokkantan. Hogy számukra lehetővé váljék tanulmányaik további folytatása, Beöthy Zsolt, a múlt évi rektor, társadalmi akciót indított. Örömmel mondhatom, hogy erre a nemes célra eddig több mint százötvenezer korona gyűlt össze. Ezt az összeget az egyetem külön, mint Beöthy-alapot kezeli. Ebből fizetjük a rokkant egyetemi hallgatók tandíját, tankönyveket és egyéb méltányos segélyeket. Egy igen érdekes tapasztalatáról emlékezett meg még a rektor úr. Nagyon sok rokkant tiszt, harmincötnegyvenévesek, iratkoznak be a jogi fakultásra. Aktív tisztek, akik a katonai pályát kénytelenek otthagyni rokkantságuk miatt, új életet, új pályát kezdenek. vagy A fémbeváltás. A fémfölajánlás és a fémrekvirálás most is folyamatban van még az országban, mert a hatóságok nagyon túl vannak terhelve munkával és így a fémrekvirálás munkálatait a legtöbb esetben nem hajtották végre elég szigorúan és elég gyorsan. De tárgyalások indultak meg már a rekvirálás meghosszabbítása ügyében és egész bizonyos, hogy három hónapra meg fogja hosszabbítani a kereskedelmi kormány a rekvirálást. A büntető rendelkezések dacára sok helyen mégis kijátszották a rekvirálást. Egyes helyeken eldugták a fémeket, sőt olyan esetekre is rájöttek, hogy némelyek elásták a fémeket. Mindezekért szükséges is a rekvirálás meghosszabbítása és valószínű, hogy a büntető rendelkezéseket is meg fogják szigorítani. A harangok leszedése gyors tempóban halad előre. Az üstök kicserélése is csaknem véget ért. Sok baj van a vízmelegítők cseréjével, mert ezeket nehéz kicserélni, mivel újakat nem gyártanak és mert elvitel esetén roppantul füstölnek a tűzhelyek. A kereskedők szorgalmasan váltják be a fémeket. Ez időszerint már több mint ezer fémbeváltó működik az országban. Nagyon természetes, hogy a román betörés a Fémközpontot is érintette,mert a kiürített területen jelentékeny mennyiségű fém veszett el. Szerbiában kissé szigorúbban kezelik a fémbeszolgáltatást, mint minálunk. Ezt igazolja az a hirdetmény, amelyet a belgrádi hídfő- és városparancsnokság tett közzé szeptember 24-én. A hirdetmény így szól: „Április 18-án és augusztus 5-én megjelent hirdetmények értelmében fémtárgyak, sárga- és vörösréz stb. tárgyak legkésőbb szeptember 30-ig az ár fizetése ellenében a belgrádi fémgyűjtő-állomásnak a belgrádi pályaudvaron beszolgáltatandók. Októbertől kezdve az ilyen tárgyakat, akárkinél is találják, ellenértékmegtérítés nélkül bevonják.“ A vöröstoronyi-szoros A román első hadsereg katasztrófájának színhelye, a vöröstoronyiszoros, katonailag is igen nevezetes hely a történelemben. Az Olt folyó húzódik a szoros mellett s ez a szoros választja el a fogarasi havasokat a szebeni hegységtől. A szoros a Szeben folyónak az Oltba való torkollásánál, Boica községnél nyílik s nevét Vöröstorony várától vette. Ezt a várat állítólag még a szászok építették s mint végvárral, már 1383-ban számolni kellett az akkori hadviselőknek. Az Olt ezt a várat azonban 1853-ban, midőn kiáradt, szétdúlta s helyébe épült Bokcánál a mostani Vöröstorony. A vöröstoronyi szorosnak mindenkor fontos szerepe volt. A Decebál elleni hadjáratában Traján császár erre vezette seregének jelentékeny részét. Itt vonult keresztül 1395-ben Zsigmond király serege a nikápolyi csatába; a törökök itt törtek be 1437-ben és 1442-ben s 1443-ban itt mértek pusztító vereséget Ali bég csapataira. Rákóczi szabadságharcában szintén fontos szerepe volt a szorosnak s azt a kurucok két ízben is, 1705-ben és 1707-ben, elfoglalták. Bem apó honvédei itt mértek súlyos csapást a betörő orosz hadakra . 1849 március 17-én itt szorították ki őket, de június 20-án ugyancsak itt nyomultak be Lüders orosz tábornok csapatai.