Szeged és Vidéke, 1918. augusztus (17. évfolyam, 169-192. szám)
1918-08-01 / 169. szám
Id 18 augusztus 2 Ha a mozi 4 . színház akar lenni. A Korzó-mozi igazgatósága péntekre a Kék róka, szombatra A nőstény ördög előadását hirdette a szegedi színtársulat vezető tagjainak szereplésével, mielőtt a darabok előadhatóságának kédését tisztázta volna Almássy Endre színigazgatóval. A színigazgató, aki jelenleg Tátraszéplakon nyaral, tudomást szerzett a dologról és az alábbi levelet intézte a színdarab előadására készülő mozihoz: A Korzó-mozi tekintetes Igazgatóságának Szegeden. A szegedi lapokból a legnagyobb csodálkozással olvasom lee kommünikéjüket, hogy Önök szintetoldásokat tartanak, holott arra csak nekem van Szegeden kizárólagos, kormányhatósági (miniszteri) engedélyem s városi szerződéssel biztosított jogom. De még jobban meglepett, hogy augusztus 2 ra és 3 ra két olyan darabot hirdetnek, amelyiknek a szegedielőadási joga az én tulajdonom, amelyet, ha bárki Szegeden előad, jogbitorlást követ el és idegen vagyont jogtalanul eltulajdonít. Mint sürgönyömben is jeleztem, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom s ha Önök Kék rókát és Nőstény ördögöt mégis előadnák, bár a békesség s a jóbarátság legnagyobb hive vagyok s ennek számtalan bizonyítékát is adtam, most mégis teljes erejű kártérítési pert is kénytelen lennék a mozi teljes bevételi képességéig inditani s azonkívül rendőrhatósági eljárást. Ha esetleg Önöknek nagy üzleti érdekük lenne egy egy tulajdonomat képező darabot néha-néha előadni, esetenkint arra is szívesen megegyezem Önökkel. De akkor is csak a nevem alatt rendezhetnék. A most szóban forgó darabokat esténkint 1200 korona (egyezerkettőszáz koronáért esténkint) beleegyezném, hogy előadassék. Ennek elfogadása esetén a pénzt, két estére, 2400 koronát előre sürgönyileg kérem a címemre, Tátraszéplak, Szanatórium, elküldeni. Tisztelettel Almássy Endre. Ezután a mozi természetesen elállt gyorsan attól a tervétől, hogy Szegeden kulturát terjesszen a kánikuában. Népszanatórium és tüdőbetegkórház is épül Szegeden. A munkásbiztosító tüdőbeteg-gondozójáról. Az elmúlt napokban foglalkoztunk a szegedi kerületi munkásbiztosító pénztár által létesítendő tüdőbeteggondozó intézettel, amely nyomban megkezdi működését, amint a pénz- tár fölöttes hatóságai az igazgatóság határozatát jóváhagyják. A pénztár elnöksége az intézet vezető orvosi állására Hollós József dr.t, a kiváló szaktekintélyt hívta meg. Hollós dr. a pénztárhoz intézett beadványában a fölajánlott vezető orvosi állást elfogadta, egyben a tüdőbeteggondozó intézet céljait a következőkben foglalta össze: 1. A fertőző esetek fölkutatása s a lehetőséghez képest a fertőzés tovaterjedésének megakadályozása. 2 A tüdővészes betegek összes hozzátartozóinak s egyéb az intézetbe beutalt lappangó, vagy nyilvánuló gümőkórosok specifikus gyógyítása, illetőleg immunizálása. 3. A betegek kitanítása, a betegség elkerülésére. A tüdőbeteggondozó-intet a pénztár székháznak második emeletén lesz elhelyezve. A magánlakásoknak e célra leendő átalakítása, valamint a legmodernebb berendezés és fölszerelés a jelen háborús viszonyok mellett oly tekintélyes összeget jelent, hogy az a pénztár rendes betegségi biztosítási járulékaiból nem fedezhető. Egyrészt ezért, másrészt, hogy eme intézmény létesítésével törtétlen mód kínálkozik a tüdőgümőkóros megbetegedések csökkentésére és főleg megelőzésére és ekként, úgy a munkaadók, mint a biztosítottak későbbi nagyobb megterheléstől megóvhatók, — a pénztár július havi kirovással kapcsolatban egyszers mindenkorra minden tag után járó, munkaadó s biztosított által közösen és egyenlően fizetendő 2 korona tüdőbeteggondozó járulékot vet ki. A rendkívüli kirovás a háborús viszonyok folytán az ipari és kereskedelmi érdekeltség súlyos helyzetére és sokszorosan igénybe vett anyagi áldozatára ugyan újabb megterhelést jelent, de a pénztár érdekeltségi csoportjainak eddig is oly gyakran tapasztalt áldozatkészsége remélnünk engedi, hogy a pénztár vezetőségét a nemes cél megvalósítása érdekében teljes anyagi és erkölcsi erejükkel támogatni fogják. A tüdőbeteggondozó intézet fölállítása azonban egyedül nem fog célravezetőnek bizonyulni, hogy városunkban a tuberkolózis rettenetes pusztítása megszüntethető legyen. A gondozó kiegészítő részét képezi egy népszanatórium és egy tüdőbetegkórház. A népszanatórium fölálítását a munkásbiztosító pénzár igazgatósága szintén programjába vele és amennyiben a háborús viszonyok mellett lehetséges, rövidesen meg is valósítja. De talán még a szanatóriumnál is fontosabb a tüdőbeteg kórházi osztály fölállítása, hogy ezáltal a nyílt tuberkolózisban szenvedők megfelelő gyógyellátásban részesüljenek és a menthetetlen gümőkorosok hozzátartozóiktól elkülönítve, szakszerű kezelésben részesíttessenek és ezáltal a család a további fertőzéstől megóvassék. Elsőrendű fontosságú tehát, hogy az új közkórház és az abban elhelyezendő tüdőbeteg osztály haladéktalanul föl legyen építve. A létesítendő kórházi osztálynak a gondozóval álandóan együttesen kell működni, mert e nélkül tökéletes munkát egyik intézmény sem végezhet. Már Wekerle Sándor miniszerelnök is hivatkozik Kelemen Béla dr. főispánhoz intézett leiratában arra, hogy a kórház hivatása a szorosan vett betegellátáson kívül a városi lakosság egyéb egészségügyi érdekeinek előmozdítására is kiterjed. Az új kórház fölállítása tehát ma a város lakosságának legfontosabb érdeke. Épp ezért minden törekvésünknek oda kell irányulni, hogy az új nagyszabású közkórház minél előbb fölépittessék s hogy ez a munkásbiztositó gondozó hálózatával együtt Szeged közegészségügyét a legmagasabb nívóra emelje. h-j. Rendszerváltozás a városi cipőhivatalban. Ezután cipőt is lehet kapni a cipőutalványra. Megírtuk annak idején, hogy Horváth Elemér nyugalmazott számvevő távozni fog a cipőhivatal éléről, mivel a közönség, részéről folytonos panaszok merültek föl ellene. Horváth most én el is hagyta helyét és a cipőhivatal vezetését Fenyvesi Jenő tanító vette át, aki eddig a rekvirálások körül fejtett ki tevékenységet és jól megállotta a helyét. Értesülésünk szerint a cipőhivatalban a személyi változással kapcsolatban rendszerváltozás is lesz. Fenyvesi, mint adminisztratív munkaerő nyert megbízást a hivatal vezetésére, míg a szellemi irányítást Balogh Károly tanácsos, a közélelmezési hivatal vezetője föntartja a maga részére és azt egy szakértő bevonásával fogja végezni olyképpen, hogy az eddig tapasztalt zavarok teljesen megszűnjenek. A közönség szempontjából az új rendszer csak megnyugvást kelthet. Eddig nagy volt az elégedetlenség nemcsak a cipőutalványt kérők, hanem a cipőiparosok között is. Az elégedetlenség oka abból származott, hogy minden szakértelem nélkül bocsájtottak ki úgynevezett „mértékes" cipőutalványokat, amelyeket azután bőrutalványokra beváltani nem lehetett, miután kevés bőrmennyiség állott a piacon rendelkezésre. A közönség ennélfogva az iparosokat állandóan zaklatta, mert abban a hitben volt, hogy a mértékes cipőutalvány rövidesen cipőt is jelent és az iparos nem akarja kiszolgáltatni az árut. Pedig hát a szakértelem hiánya miatt a közönség hoszszas utánjárás után még csak hozzájutott a cipőutalványához, de cipőt nem kapott rá. Ezentúl csak annyi utalványt bocsátanak ki, amennyi bőrkészlet is rendelkezésre áll, tehát nem fog beállani az a visszás helyzet, hogy olyanok, akik utalványt kapnak, hónapokig se juthatnak cipőjükhöz. Hisz a miniszter rendelete kifejezetten kimondja, hogy a közönség részére kiadott utalványból cipő máris legyen. A városi közélelmezés bőripari szakosztálya kitűnően funkcionál megfelelő szakember vezetése mellett, miért ne lehetne akkor hasonló rendben tartani a cipőhivatalt is? a NAP ESEMÉNYEI. Katonai kitüntetések. A király Székely Mór, egy hadosztály gazdasági hivatalnál beosztott 3. honvédhuszárezredbeli tartalékos alállatorvosnak az ellenségnelt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján adományozta. Demény Lajos alőrmestert a II. számú csendőrkerületben a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Összeírják a szegedi hadiözvegyeket, árvákat és rokkantakat. Amilyen fontos és sürgős szüksége forog fönn, hogy pontos képet nyerjünk arról, hány hadiözvegy, hány árva, hány rokkant van az országban és hogy egyáltalában hányan és kik vonultak hadba, éppen annyira sajnálatos, hogy e tekintetben megbízható adataink mind a mai napig nincsenek. Hogy mást ne említsünk, a hadiárvák számát a hadisegély könyvecskék nyomán állapították meg eddig s így a tisztek árvái, akik nem kapnak külön hadisegélyt, illetve nem közigazgatási úton kapják, e kimutatásból teljesen kimaradnak. Ezen a hiányon óhajt most segíteni az Országos Hadigondozó Hivatal, amely megkereste a városi árvaszéket a hadiözvegyek, árvák, hadbavártak és rokkant katonák pontos összeírása végett. Szeged város árvaszékéhez is érkezett ilyen leirat a Hadigondozó Hivataltól. Az összeírási munkálatok megkezdésének időpontját és helyét rövidesen kibocsátandó falragaszokon köztik a közönséggel. Kifizetik a javadalmi tisztviselők háborús segélyét. A belügyminiszter a javadalmi tisztviselők háborús segélyére vonatkozó felterjesztést áttette a pénzügyminiszterhez, egyúttal értesítette azonban a várost, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy a segélyeket a városi pénztár terhére előlegképpen folyósítsák. Ezzel az intézkedésével lehetővé tette a belügyminiszter, hogy a javadalmi tisztviselők a hosszadalmas bürokratikus eljárás lefolytatása előtt hozzájuthassanak pénzükhöz. Előléptetések. Belle Ferenc c.honvédgyalogezredbeli hadnagy gazdászati tisztet főhadnagy-gazdászati tisztté és Pavari Ferenc népfölkelő főhadnagyot az 5. népfölkelő parancsnokság nyilvántartásában népfölkelő századossá léptették elő. A szakácsnő revolveres merénylete. Tegnap délután ölti Julia, a rókusi repülőgép műhely tiszti étkezdéjében alkalmazott szakácsnő revolverével háromszor rálőtt egy Kovács József nevű katonára, aki szintén a repülőgép műhelyében teljesít szolgálatot. A lövések azonban célt tévesztettek és a katona sértetlen maradt. A szakácsnő kihallgatásakor elmondta, hogy azért kísérelte meg a merényletet, mert Kovács házasságot ígért neki, ígéretét azonban nem akarta beváltani. A leány kijelentette még, hogy amennyiben sikerült volna merénylete, öngyikosságot követett volna el. A szerelmes szakácsnőt a rendőrség gyilkosság kísérlete miatt letartóztatta s kihallgatása után átkísérik az ügyészségre. A Tisza-szálló nagytermében tartja a honvédtisztikar szombaton este 9 órakor a saját hadialbuma javára nagysikerűnek ígérkező estélyét. Az érdeklődés a pompás estélyre oly nagymérvű, hogy jegyek már alig kaphatók, a még fönnmaradt jegyeket az 5. honv. ptzlj. segédtiszti irodában, az Engel-könyvnyomdában és a Pető-féle tőzsdében lehet váltani. A műsor mindegyik száma, váltakozva remek jelenetek, monológok kuplék, kabarészámokkal, egyik jobb a másiknál. A lelkes szegedi úrileányok: Pataky Rózsi, Salgó Rózsi, Dobay Nussi, Simon Máris, Szávits Nelly és a honvédtisztikar tagjai előadásában a siker csak hatványozódni fog. A rendezőség ügyessége az is, hogy a kitűnő dilettánsok mellett a Jakabffy művészpárt, a miskolci Nemzeti Színház kiváló tagjait is sikerült az estélyen fölléptetni. Jakabffy Dezső, — aki egyben a szegedi honvédezred hadnagya, — mondja a beköszöntőt. Némedy János hadnagy konferálása felöleli az összes szegedi aktualitásokat. Másnap augusztus 4-én délután 5 órakor, ugyancsak a hadialbum javára, az újszegedi sporttelepen, a tart. tiszti iskola növendékei, a honvédzenekar közreműködésével mutatják be nagyszabású katonai szabadgyakorlataikat, amit követ a tisztikar footballmérkőzése az