Szeged és Vidéke, 1918. augusztus (17. évfolyam, 169-192. szám)

1918-08-01 / 169. szám

Id 18 augusztus 2 Ha a mozi 4 . színház akar lenni. A Korzó-mozi igazgatósága pén­tekre a Kék róka, szombatra A nős­tény ördög előadását hirdette a sze­gedi színtársulat vezető tagjainak szereplésével, mielőtt a darabok elő­adhatóságának kédését tisztázta volna Almássy Endr­e színigazgatóval. A színigazgató, aki jelenleg Tátra­­széplakon nyaral, tudomást szerzett a dologról és az alábbi levelet intézte a színdarab előadására készülő mozihoz: A Korzó-mozi tekintetes Igazgató­ságának Szegeden. A szegedi lapokból a legnagyobb csodálkozással olvasom lee kommü­nikéjüket, hogy Önök szintetoldáso­­kat tartanak, holott arra csak nekem van Szegeden kizárólagos, kormány­­hatósági (miniszteri) engedélyem s városi szerződéssel biztosított jogom. De még jobban meglepett, hogy augusztus 2 ra és 3 ra két olyan darabot hirdetnek, amelyiknek a szegedi­­előadási joga az én tulajdo­nom, amelyet, ha bárki Szegeden előad, jogbitorlást követ el és idegen vagyont jogtalanul eltulajdonít. Mint sürgönyömben is jeleztem, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom s ha Önök Kék rókát és Nőstény ör­dögöt mégis előadnák, bár a bé­kesség s a jóbarátság legnagyobb hive vagyok s ennek számtalan bi­zonyítékát is adtam, most mégis teljes erejű kártérítési pert is kény­telen lennék a mozi teljes bevételi képességéig inditani s azonkívül rendőrhatósági eljárást. Ha esetleg Önöknek nagy üzleti érdekük lenne egy egy tulajdonomat képező darabot néha-néha előadni, esetenkint arra is szívesen meg­egyezem Önökkel. De akkor is csak a nevem alatt rendezhetnék. A­ most szóban forgó darabokat esténkint 1200 korona (egyezerkettőszáz ko­ronáért esténkint) beleegyezném, hogy előadassék. Ennek elfogadása ese­tén a pénzt, két estére, 2400 koro­nát előre sürgönyileg kérem a cí­memre, Tátraszéplak, Szanatórium, elküldeni. Tisztelettel Almássy Endre. Ezután a mozi természetesen el­állt gyorsan attól a tervétől, hogy Szegeden kulturát terjesszen­­ a kánikuában. Népszanatórium és tüdőbeteg­­kórház is épül Szegeden. A munkásbiztosító tüdőbeteg-gondozójáról. Az elmúlt napokban foglalkoztunk a szegedi kerületi munkásbiztosító pénztár által létesítendő tüdőbeteg­­gondozó intézettel, amely nyomban megkezdi működését, amint a pénz- tár fölöttes hatóságai az igazgatóság határozatát jóváhagyják. A pénztár elnöksége az intézet vezető orvosi állására Hollós József dr.t, a kiváló szaktekintélyt hívta meg. Hollós dr. a pénztárhoz inté­zett beadványában a fölajánlott ve­zető orvosi állást elfogadta, egyben a tüdőbeteggondozó intézet céljait a következőkben foglalta össze: 1. A fertőző esetek fölkutatása s a lehetőséghez képest a­­ fertőzés tovaterjedésének megakadályozása. 2 A tüdővészes betegek összes hozzátartozóinak s egyéb az inté­zetbe beutalt lappangó, vagy nyil­vánuló gümőkórosok specifikus gyógyítása, illetőleg immunizálása. 3. A betegek kitanítása, a beteg­ség elkerülésére. A tüdőbete­ggondozó-int­et a pénztár székháznak második eme­letén lesz elhelyezve. A magánlaká­soknak e célra leendő átalakítása, valamint a legmodernebb berende­zés és fölszerelés a jelen háborús viszonyok mellett oly tekintélyes összeget jelent, hogy az a pénztár rendes betegségi biztosítási járulé­kaiból nem fedezhető. Egyrészt ezért, másrészt, hogy eme intéz­mény létesítésével törtétlen mód kí­nálkozik a tüdőgümőkóros megbe­tegedések csökkentésére és főleg megelőzésére és ekként, úgy a mun­kaadók, mint a biztosítottak későbbi nagyobb megterheléstől megóvhatók, — a pénztár július havi kirovással kapcsolatban egyszers mindenkorra minden tag után járó, munkaadó s biztosított által közösen és egyen­lően fizetendő 2 korona tüdőbeteg­­gondozó járulékot vet ki. A rendkívüli kirovás a háborús viszonyok folytán az ipari és keres­kedelmi érdekeltség súlyos helyze­tére és sokszorosan igénybe vett anyagi áldozatára ugyan újabb meg­terhelést jelent, de a pénztár érde­keltségi csoportjainak eddig is oly gyakran tapasztalt áldozatkészsége remélnünk engedi, hogy a pénztár vezetőségét a nemes cél megvaló­sítása érdekében teljes anyagi és erkölcsi erejükkel támogatni fogják. A tüdőbeteggondozó intézet föl­állítása azonban egyedül nem fog célravezetőnek bizonyulni, hogy vá­rosunkban a tuberkolózis rettenetes pusztítása megszüntethető legyen. A gondozó kiegészít­ő részét képezi egy népszanatórium és egy tüdőbeteg­kórház. A népszanatórium fölálítását a mun­kásbiztosító pé­nz­ár igazgató­sága szintén programjába vele és amennyiben a háborús viszonyok mellett lehetséges, rövidesen meg is valósítja. De talán még a szanató­riumnál is fontosabb a tüdőbeteg kórházi osztály fölállítása, hogy ez­által a nyílt tuberkolózisban szenve­dők megfelelő gyógyellátásban része­süljenek és a m­enthetetlen gümő­­korosok hozzátartozóiktól elkülönítve, szakszerű kezelésben részesíttesse­­nek és ezáltal a család a további fertőzéstől megóvassék. Elsőrendű fontosságú tehát, hogy az új köz­­kórház és az abban elhelyezendő tüdőbeteg osztály haladéktalanul föl legyen építve. A létesítendő kórházi osztálynak a gondozóval ál­andóan együttesen kell működni, mert e nél­kül tökéletes munkát egyik intéz­mény sem végezhet. Már Wekerle Sándor minisz­erelnök is hivatkozik Kelemen Béla dr. főispánhoz intézett leiratában arra, hogy a kórház hiva­tása a szorosan vett betegellátáson kívül a városi lakosság egyéb egész­ségügyi érdekeinek előmozdítására­­ is kiterjed. Az új kórház fölállítása tehát ma a város lakosságának legfontosabb érdeke. Épp ezért minden törekvé­sünknek oda kell irányulni, hogy az új nagyszabású közkórház minél előbb fölépittessék s hogy ez a munkásbiztositó gondozó hálózatával együtt Szeged közegészségügyét a legmagasabb nívóra emelje. h-j. Rendszerváltozás a városi cipőhivatalban. Ezután cipőt is lehet kapni a cipőutalványra. Megírtuk annak idején, hogy Hor­váth Elemér nyugalmazott számvevő távozni fog a cipőhivatal éléről, mivel a közönség, részéről folytonos panaszok merültek föl ellene. Horváth most­­ én el is hagyta helyét és a cipőhivatal vezetését Fenyvesi Jenő tanító vette át, aki eddig a rekvirá­­lások körül fejtett ki tevékenységet és jól megállotta a helyét. Értesülésünk szerint a cipőhiva­talban a személyi változással kapcso­latban rendszerváltozás is lesz. Fenyvesi, mint adminisztratív munka­erő nyert megbízást a hivatal veze­tésére, míg a szellemi irányítást Balogh Károly tanácsos, a közélel­mezési hivatal vezetője föntartja a maga részére és azt egy szakértő bevonásával fogja végezni olykép­pen, hogy az eddig tapasztalt zava­rok teljesen megszűnjenek. A közönség szempontjából az új rendszer csak megnyugvást kelthet. Eddig nagy volt az elégedetlenség nemcsak a cipőutalványt kérők, ha­nem a cipőiparosok között is. Az elégedetlenség oka abból szárma­zott, hogy minden szakértelem nél­kül bocsájtottak ki úgynevezett „mér­tékes" cipőutalványokat, amelyeket azután bőrutalványokra beváltani nem lehetett, miután kevés bőrmennyiség állott a piacon rendelkezésre. A kö­zönség ennélfogva az iparosokat ál­landóan zaklatta, mert abban a hit­ben volt, hogy a mértékes cipő­utalvány rövidesen cipőt is jelent és az iparos nem akarja kiszolgál­tatni az árut. Pedig hát a szakérte­lem hiánya miatt a közönség hosz­­szas utánjárás után még csak hozzá­jutott a cipőutalványához, de cipőt nem kapott rá. Ezentúl csak annyi utalványt bo­csátanak ki, amennyi bőrkészlet is rendelkezésre áll, tehát nem fog be­­állani az a visszás helyzet, hogy olyanok, akik utalványt kapnak, hónapokig se juthatnak cipőjükhöz. Hisz a miniszter rendelete kifejezet­ten kimondja, hogy a közönség ré­szére kiadott utalványból cipő máris legyen. A városi közélelmezés bőr­ipari szakosztálya kitűnően funkcio­nál megfelelő szakember vezetése mellett, miért ne lehetne akkor ha­sonló rendben tartani a cipőhivatalt is? a NAP ESEMÉNYEI. Katonai kitüntetések. A király Szé­kely Mór, egy hadosztály gazdasági hivatalnál beosztott 3. honvédhuszár­­ezredbeli tartalékos alállatorvosnak az ellenség­nelt teljesített kitűnő szol­gálatai elismeréséül a koronás arany érdem­keresztet a vitézségi érem sza­lagján adományozta. Demény Lajos alőrmestert a II. számú csendőrkerü­letben a bronz vitézségi éremmel tüntették ki. Összeírják a szegedi hadiözvegye­ket, árvákat és rokkantakat. Ami­lyen fontos és sürgős szüksége forog fönn, hogy pontos képet nyerjünk arról, hány hadiözvegy, hány árva, hány rokkant van az országban és hogy egyáltalában hányan és kik vonultak hadba, éppen annyira saj­nálatos, hogy e tekintetben meg­bízható adataink mind a mai napig nincsenek. Hogy mást ne említsünk, a hadiárvák számát a hadisegély könyvecskék nyomán állapították meg eddig s így a tisztek árvái, akik nem kapnak külön hadisegélyt, illetve nem közigazgatási úton kap­ják, e kimutatásból teljesen kima­radnak. Ezen a hiányon óhajt most segíteni az Országos Hadigondozó Hivatal, amely megkereste a városi árvaszéket a hadiözvegyek, árvák, hadbavártak­ és rokkant katonák pontos összeírása végett. Szeged város árvaszékéhez is érkezett ilyen leirat a Hadigondozó Hivataltól. Az összeírási munkálatok megkezdésé­nek időpontját és helyét rövidesen kibocsátandó falragaszokon köztik a közönséggel. Kifizetik a javadalmi tisztviselők háborús segélyét. A belügyminiszter a javadalmi tisztviselők háborús se­gélyére vonatkozó felterjesztést át­tette a pénzügyminiszterhez, egy­úttal értesítette azonban a várost, hogy nincs észrevétele az ellen, hogy a segélyeket a városi pénztár ter­hére előlegképpen folyósítsák. Ezzel az intézkedésével lehetővé tette a belügyminiszter, hogy a javadalmi tisztviselők a hosszadalmas bürok­ratikus eljárás lefolytatása előtt hoz­zájuthassanak pénzükhöz. Előléptetések. Belle Ferenc c.honvéd­­gyalogezredbeli hadnagy gazdászati tisztet főhadnagy-gazdászati tisztté és Pavari Ferenc népf­ölkelő főhad­nagyot az 5. népfölkelő parancsnok­ság nyilvántartásában népfölkelő szá­zadossá léptették elő. A szakácsnő revolveres merénylete. Tegnap délután ölti Julia, a rókusi repülőgép műhely tiszti étkezdéjében alkalmazott szakácsnő revolverével háromszor rálőtt egy Kovács­ József nevű katonára, aki szintén a repülő­gép műhelyében teljesít szolgálatot. A lövések azonban célt tévesztettek és a katona sértetlen maradt. A sza­kácsnő kihallgatásakor elmondta, hogy azért kísérelte meg a merényletet, mert­ Kovács házasságot ígért neki, ígéretét azonban nem akarta bevál­tani. A leány kijelentette még, hogy amennyiben sikerült volna merénylete, öngyikosságot követett volna el. A szerelmes szakácsnőt a rendőrség gyilkosság kísérlete miatt letartóztatta s kihallgatása után átkísérik az ügyészségre. A Tisza-szálló nagytermében tartja a honvédtisztikar szombaton este 9 órakor a saját hadialbuma javára nagysikerűnek ígérkező estélyét. Az érdeklődés a pompás estélyre oly nagymérvű, hogy jegyek már alig kaphatók, a még fönnmaradt jegye­ket az 5. honv. ptzlj. segédtiszti iro­dában, az Engel-könyvnyomdában és a Pető-féle tőzsdében lehet váltani. A műsor mindegyik száma, válta­kozva remek jelenetek, monológok kuplék, kabarészámokkal, egyik jobb a másiknál. A lelkes szegedi úrileá­­nyok: Pataky Rózsi, Salgó Rózsi, Dobay Nussi, Simon Máris, Szávits Nelly és a honvédtisztikar tagjai elő­adásában a siker csak hatványozódni fog. A rendezőség ügyessége az is, hogy a kitűnő dilettánsok mellett a Jakabffy művészpárt, a miskolci Nem­zeti Színház kiváló tagjait is sikerült az estélyen fölléptetni. Jakabffy De­zső, — aki egyben a szegedi honvéd­­ezre­d hadnagya, — mondja a be­köszöntőt. Némedy János hadnagy konferálása felöleli az összes szegedi aktualitásokat. Másnap augusztus 4-én délután 5 órakor, ugyancsak a hadialbum javára, az újszegedi sport­telepen, a tart. tiszti iskola növendé­kei, a honvédzenekar közreműködé­sével mutatják be nagyszabású kato­nai szabadgyakorlataikat, amit követ a tisztikar footballmérkőzése az

Next