Friss Hírek, 1922. szeptember-december (8. évfolyam, 223-301. szám)

1922-12-08 / 284. szám

Teljes Deeijimei dolgoenM Msga az állam építtet templomot Fusztaszep környékén 3 szegedi Deedergersh, Négyen anjik éssne n azgkaégen énszeget u9 imillnaS 9il3ül3 szakács József dr képviseld a templomépítész akció sikertelenségéről Nyersanyagban is nagy a hiány Szeged, december 7. (Saj. tud.) A Friss Hírek pár nappal ezelőtt beszámolt arról a szomorú jelenségről, amely, fájdalom, a háborús idők óta szezonszerűleg szokott fellépni a tél beálltával, a növekvő munkanélküliségről. Az újabb megfigyelésekből, de személyes tapasztalatokból is megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliek száma ismét lényegesen emelkedett, sőt növekedik állandóan. A hatósági munkaközvetítő négy hatalmas terme alig egy hónappal ezelőtt még üres volt, ma zsúfolásig van munkakeresőkkel. Amikor ezt megállapítottuk, nem kevés meglepetést idézett elő a szegedi nagyobb gyáraknak az a válasza, hogy ezt a munkanélküliséget annyira nem érzik meg, hogy munkáshiány miatt még ma sem képesek teljes üzemmel dolgozni. Wimmer Fülöp, a szegedi kendergyár igazgatójához kérdést intéztünk ebben az ügyben, aki a gyár helyzetére vonatkozólag a következőket mondotta: — A gyárak között igen nagy küzdelem folyik, hogy minél nagyobbszámú munkást tudjon saját részére lekötni. Magam is konstatálom, hogy megfelelő számú munkaerőt nem tudok kapni, bár, ami az elhelyezést illeti, könnyen alkalmazni tudnék 100 női és 30 férfimunkást. Ami a munkanélküliek számának emelkedését illeti, azoknak jórésze olyanok közül kerül ki, akik valószínűleg nem szeretnek dolgozni. A gyár jelenleg 900 munkást foglalkoztat. Nyersanyagban egyelőre nem szenvedünk hiányt, mert még mindig van annyi anyagunk, hogy a gyár üzemét legalább négy hónapra biztosítsuk. Az újszegedi Len- és Kenderipar r.-t igazgatósága részéről ezeket mondták: — A szerb megszállás utáni időkben a gyár csak szakmunkásokat vett föl. Sajnos, ez az állapot még most is fenáll, mert a gyár még mindig erősen redukált üzemmel dolgozik. Munkásfelvételről, illetve teljes üzemképességről már azért sem lehet szó, mert a gyár nyersanyag dolgában erősen szűkölködik. A nyersanyag beszerzése ma igen nehéz és körülményes. A háború előtt a gyár Oroszországból szerezte be szükségletét, ami persze most lehetetlen. A gyár jelenleg 260 szakmunkással dolgozik , addig, míg a nyersanyag beszerzése ilyen körülményes lesz, fokozatosan több termelésről szó sem lehet. Általában ott, ahol még bizonyos mennyiségű nyersanyag van, munkáshiányt éreznek s ott, ahol a nyersanyagban szűkölködnek, a munkáskereslet is kevés. A munkanélküliek legnagyobb része ipari munkás, aki elsősorban a saját szakmájában igyekszik elhelyezkedni s csak a legvégső esetben szegődik el gyári munkásnak. A gyári szakmunkásoknak jó része pedig vagy külföldre vándorolt, vagy más, jövedelmezőbb foglalkozáshoz látott. Szeged, december 7. Szeptemberben ünneplte fennállásának huszonötéves jubileumát a Pusztaszeri Árpád Egyesület, mely megalakulása óta kitartó hűséggel ápolja a nemzeti hagyományokat. Huszonöt éve minden év szeptember havában kirándulnak a szeri pusztára, ahol Árpád vezér emlékezetére az egyesület saját anyagi erejéből díszes, hatalmas mauzóleumot építtetett 1896-ban, a millenium emlékünnepén. Már akkor tervbe vették azt is, hogy a régi templom romjainak helyére templomot építtetnek, ezt azonban valójában csak két évvel ezelőtt határozták el. 1921 óta folynak a gyűjtések a templomalapra, tavaly ilyenkor még ötvenezer volt együtt e célra, ma már kétszázötvenezer korona. A pusztaszeri templom felépítése nemcsak a nemzeti hagyomány tisztelete szempontjából volna szükséges, hanem a vallásos élet szempontjából is. Ugyanis Pusztaszer környékén ezidőszerint nincs katolikus templom és a hivők messze vidékekre, Kistelekre, vagy Mindszentre kénytelenek ájtatosságra járni. Dóczon volt egy régi katolikus templom, de a járási bíróság ezt az idén beszümntette, mert oly rozoga állapotban volt már, hogy összedüléssel fenyegetett. A pusztaszeri templom felépítését tehát az egész környék kívánja és innen magyarázható az a szokatlanul nagy érdeklődés, mellyel Pusztaszer, Déz, Sövényháza, Kutyanyak, Répás, Békáshát és Bak lakossága a templomépítési mozgalmat kíséri. Úgy látszik azonban, hogy a Pusztaszeri Árpád Egyesület kezdeményezéséből egy időre semmi sem lehet, mert a rendkívül magas költségek ezidőszerint lehetetlenné teszik a templomépítést. Az akcióra vonatkozólag különben alkalmunk volt Szakács József úrral, a Pusztaszeri Árpád Egyesület elnökével és Mindszent nemzetgyűlési képviselőjével beszélgetni, aki az alábbiakat mondotta: — Egy év óta megfeszített energiával dolgozunk azon, hogy a pusztaszeri templom felépítéséhez szükséges összeget összehozzuk. Nagyarányú gyűjtést indítottunk elsősorban is, ebbe bekapcsoltuk a Pusztaszer környéki községeket, sőt a vármegyéket is. Színi előadást és bálát rendeztünk már több ízben, sajnos azonban, még az építési költségeknek az ezredrésze sincs együtt. Ugyanis információnk szerint legalább ötszázegynéhány millió (Saját tudósítónktól) korona kellene, ha az elgondolt tervek szerint akarnánk a mostani romok helyére templomot emelni. Egy éve tart már az akció s eddig csak negyedmillió gyűlt össze az alapra. Ilyen körülmények között semmi reményünk sem lehet arra, hogy a pusztaszeri Árpád-templomot belátható időn belül felépítsük. Az ottani katolikus lakosság most templom nélkül van s bizonyára súlyosan fogja érinteni őket ez a körülmény. — Bizalmas után ellenben arról értesültem, — mondotta Szakács dr képviselő — hogy a rozoga dóci templom helyére maga az állam építtet templomot. A költségeket a kultuszkormány, a vallásalap, a váci püspökség és a Pallavicini-uradalom adná össze és még a tavasszal hozzákezdenének az építkezésekhez. Ez mindenesetre örvendetes volna a katolikus hitélet szempontjából, mert a Pusztaszer környéki keresztények nagyon furcsálják, hogy éppen a kereszténység reneszánsza idején nekik nincs önálló templomuk. Az államnak ez az új terve a a mi elhatározásunkon mit sem változtat, mert az egyesület ettől teljesen függetlenül, ha csak jobbra fordulnak a körülmények, felépítteti Árpád fejedelem templomát. ! — Elsőrendű kárpitos mankók készítése és raktára. Járosi Géza kárpitos, Fodor utca és Szentmihály utca sarok. Telefon 480. 851 X Dáry Rózsi személyesen lép fel péntek—szombat—vasárnap a Cserebogár, sárga cserebogárban. PBlSe Hitel Péntek, 1922 december 8. Friss Hírek hangversenyírodi Corbeliz Kamilla zongoraművésznő HilNGVERSENYE 1922 december 11 hétfőn este 8 órakor a Tiszában Jegyek 50—300 korárban Friss Hírek hangversenyirodéban. Royal kávéházban minden este MÓRICZ LACZI Budapesti bohém énekes prímás muzsikál 518,3 X Iparos- és kereskedőifjúság részére új tánctanfolyam vette kezdetét az Ipartestület házában, Templom-tér. Jelentkezni este 8—10-ig. Különórák a legújabb táncokból. 1923. évre szóló ÚJ NAPTÁRAK MEGÉRKEZTEK Óriási választékban kaphatók Endrényi Imre könyvkereskedésében (Kelemen utca 7. szám.) A búza ára Szeged, dec. 6. (Saját tudósítónktól.) A tizenkétezer koronás búzaár rövid három héten belül tízezer alá sülyedt. Most 9200— 9500 között stagnál. Az áresés 15—20 százalékos. Joggal várhatnánk, hogy ennek a nagyfontosságú élelmicikknek ilyen arányú olcsóbbodása maga után vonja a többi cikkek olcsóbbodását is. A nagyipar orgánumai a tízezren felüli búzaárak idejében azt hirdették, hogy magas gabonaárak mellett szó sem lehet az iparcikkek olcsóbbodásáról. Most persze szó sincs már arról, hogy a búza árának valami köze volna egyéb cikkek árához. Ehelyett ugyancsak a fenti érdekeltséghez tartozó napilapok és szaklapok magyarázni próbálják a búza árának jelentékeny esését, mégpedig külkereskedelmi okokkal. Állításuk szerint a magyar nullás liszt már nem versenyképes a külföldi magas ára miatt. Románia, Franciaország, Amerika, sőt Belgium és Hollandia is elárasztják a fölvevő piacokat olcsóbb lisztajánlataikkal. Szakvélemény szerint exportlisztjeink ára tényleg túl magas, de ezt nem a búzaárak magas volta idézi elő, hanem, hogy a malmok igen nagy hasznot szeretnének biztosítani maguknak. Ettől eltekintve a magyar duplanullás lisztnek ma Csehországban 3 szokás körül van az ára, ami átszámítva 235 korona. A belföldi árral szemben itt oly nagy különbözetet találunk, ami mellett a kiviteli illeték és szállítási költségek lerovása után is jól megtalálhatja számítását az exportőr, annál inkább, mert a sokat emlegetett külföldi lisztek közül a legfinomabb, a hollandi liszt is a magyar liszt mögött marad minőség dolgában, de ára mégis 3 szokás. Tehát nem az ára miatt nem veszik a magyar lisztet. Ugyanolyan ár mellett minősége miatt feltétlenül a magyar tiszté volna az elsőség, ha bizonyos okok az áru visszatartására nem ösztönöznék a szállítókat. Az ok pedig nem egyéb, mint a búza megkontreminálásával kettős hasznot biztosítani. A kormány legutóbb 2000 vagon gabonát kötött le az ellátatlanok szükségleteinek biztosítására tízezer koronás áron. A vállalkozó konzorcium természetesen ezen az áron fogja ezt a mennyiséget leszállítani, de a beszerzést a leszorított ár mellett akarják eszközölni. Ez 3-4 száz millió korona hasznot jelentene a konzorciumnak a termelők és az állam rovására. Ezeknek a millióknak az érdekében zuhan lefelé a búza ára anélkül, hogy hatással volna a többi cikkek árára. SPORT A pénteki sportesemények. Holnap, a pénteki ünnepnapon a SzaK a REAC al fog megmérkőzni. Ez a küzdelem a Magyar Kupa elnyeréséért folyik. A mérkőzés lefogása igen küzdelmesnek és változatosnak ígérkezik, mindamellett sportjörökben a SzAK győzelmével számolnak. A SzAK piknikje. A P SzAK szezonzárás alkalnából szombaton este a Hági étterem különtermében pikniket rendez a játékosai tiszteletére. A piknik délután 6 órakor kezdődik és záróráig tart. Az egyesület tagján kívül a meghívottak vehetnek részt az estélyen, mely jósikerűnek ígérkezik.