Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)
1919-09-19 / 208. szám
Ngy kolCRa — egy palatábla. Évtizedekig szociális és népboldogitó jelszó volt az ingyenes népoktatás. Míg végre megvalósult. Az iskola mindenkinek nyitva,szegénynek-gazdagnak. Akár csak a kultur nyugat államaiban. A tanyákon is megszaporodtak az iskolák és az analfabéták csapata annyira megfogyott, hogy ma már akár a csorvai pulykapásztor is alákanyarítja a nevét, sőt, ha épen muszáj még a váltónak is alákörmöl. De múltak az idők és szomorúbbakká váltak, mint valaha. Most már hiába nyitják meg az iskolát. Az oktatás ugyan ingyenes, de az oktatásnak akadályai vannak. A palatábla, ami ezelőtt tíz fillér volt, most négy korona. Az abc, amit ezelőtt 34 fillérért vesztegeltek, most 3 korona 80 fillér. A 2 filléres irka sem 2 fillér már, hanem 50 fillér és hasonló fokozatban drágiut minden egyéb tanszer: palavessző, toll■szár, toll, papiros, tolltartó, imakönyv és így tovább. Szóval a népnevelés már drága dolog lett, ami most annál érzékenyebben sújtja a népet, mert ezer és ezer rokkant, hadiözvegy és arra nem tudja a négy koronás palatáblát megfizetni, ami ellen tenni kellene. Egy szegedi tanférfiú azt az eszmét veti fel, hogy minden tehetősebb diák születnek vagyoni viszonyaihoz mérten egy-két szegényebb sorsú tanulót lásson el szükséges tanszerrel.Más megoldás nincs, ha csak azt nem akarjuk, hogy csődöt mondjon az egész népnevelésünk. Mert ha ez megtörténik, ha visszasülyedünk abba az állapotba, amelyikben a rég elmúlt ■időkben leledzettünk, akkor aztán be-,ikövetkezik a legnagyobb csapás: a kulturátlanság sötétsége borul reánk a sok nyomorral terhelt hietetlenségünkben. Az iskola nyomorával szembe kell szállni,, sajtónak, társadalomnak,, hatóságnak és egyháznak egyesült erővel. A négy koronás paralába ne a ■inezitlábos hadiárva gondja legyen, ennek előreépítése a társadalom kötelessége. — Egy másik tanférfiu beszéli: — A gyermekek gyűröttek, mosdat- lanok, rendetlenek. Vakáció alatt megindultak cigarettázni és káromkodni. A középiskolákban a könyveket csak a gazdagok vehetik meg. Egy egy tankönyv ára 7—1--10 —12 korona. A füzetek 1—2 koronába kerülnek. A gyermekek kopottak, soványak, a nyomor és a szenvedés sír le róluk, s persze vannak jóllakottak is. Mi lesz a télen? A gyermekek gyéren vannjak ruhával ellátva. Tüzelőanyagnak is hiányában vagyunk. Győr- Szti cselekedni kell Szeged gyermekvilága elerekében. Össze kell írni azokat a gyerekeket, akik tankönyvvel, ruhával és a tanulásnak egyéb szükséges kellékeivel nincsenek ellátva. Egyik legfőbb golulunk a gyermekek legyenek most: a jövő generációé, amelyre az a súlyos kötelesség hárul, hogy a romokon új életet varázsoljanak. Ha elhanyagoljuk a nevelésüket, mikép várhatjuk meg, hogy a reájuk várakozó sokkal súlyosabb feladatokat majd megoldhassák. Ha a gyermekek nevelésének ügyét elhanyagoltuk , akkor mindem elhanyagoltunk és mindent elveszítettünk. .. A szépül munkásviszonyokról. Somogyi Szilveszter dr. polgármester, a szegedi munkásviszonyokról tudósítónknak ma a következőket mondta: — Szeged város munkássága másodszor van abban a helyzetben, hogy az ország munkásságának a vezetését átvegye a mi különleges helyzetünknél fogva. Az első alkalmat elmulasztotta, amikor a proletárdiktatúrának, melyet a mi munkásságunk józan része is elítélt, jó egy pár hónappal hamarabb véget nem vetett azáltal, hogy karekterisztikusan állást nem foglalt vele szemben és ezt nem hozta a budapesti munkásoknak a tudomására, amely esetben magunk le tudtuk volna törni a kommunizmust és ma nem szenvedne országunk idegen megszállás alatt. Most a békekötés mielőbb való bekövetkezése volna a fő érdekünk, hogy legyen mielőbb fánk, szenünk, cukrunk, élelmiszerünk és olcsóbb legyen az élet, mint amint ma, amikor az felviselhetőség legszélsőbb határain áll. Ha most a szociáldemokrata munkásság itt a mi városunkban kijelentené és a kormányzóság atján az ántanthatalmak tudtára adnák, hogy az ország érdekében támogatja a mostani kormányt, ha mindjárt a sánta Lucifer áll is az élén, abban a törekvésében, hogy az általános titkos választójog alapján nemzetgyűlés által fejeztessék ki az ország közvéleményét és ebből a nemzetgyűlésből alakuljon meg az új államforma és kormány, akkor bekövetkezne a minél előbbi békekötés lehetősége, amely így a távoli bizonytalanság ködére van burkolva. SZECSEIDI XX. évfolyam, 128. szám. Szeged, 1919. szeptember 19. Péntek Egyes szám ára 30 fillárr Megjelenik minden reggel egyes szám ára: 30 fillér, vidéken.. .. 40 , ELŐFIZETÉSI ÁR V. évre 25K vidékén V* évre 30 K 1 hóra 10 K POLITIKAI NAPILAP. A színház ügye. Almássy Endre színigazgató az alábbi be., vu.iyt intézte a tanácshoz: Az ország megszállása és a háborús állapot folytán a beadott társulati névsorban föltüntetett tagokból egy néhlányan nem tehettek eleget szerződéses kötelességüknek és nem érkezhettek meg Szegedre. Például a román impérium alá eső területekről szerződött művészek nem kaptak engedélyt garderobejuk elszállítására. Ezen tagok helyettazonban gondolkodtam megfelelő tagokk szerződősről, akik most már meg is kezdték működésüket. Az újonnan szerződtetett tagok a következők: Kulcsár Julisiva opera énekesnő helyett Babits Vilma, a magyar opera tagja, Büzes Anna szende helyett Greguss Margit, Ruvinszky Rafael tenorista helyett Tihanyi Pál, a budapesti városi színház tagja, Czukor Kálmán basszista helyett Máthy Ernő, Virányi Sándor szerelmes művész helyett Gáspár László a budapesti Belvárosi Színház tagja. Ezen új szerződések művészi szempontból nyereséget jelentenek a színházra, mindenik színész országos nevű művész hírében áll. Azonban a szerződtetésük több mint 30 000 K-val emeli az évi költségvetést. Almássy kéri az eredeti névsorban történt változások tudomásul vételét azzal a jelentéssel, hogy teljesen összeállított társulattal az előadásokat szeptember 16-án megkezdte. Gaál előadja, hogy a művészek és a művezetői személyzet is együtt van, csak azenekar hiányzik, de az is útban van már. A zenekart Kaposvárott és Szabadkán föltartóztatták, úgy, hogy a zenészek gyalog jönnek be. Éles kritika hangzott el Almássy azon eljárása fölött, hogy tanácsi határozat ellenére mégis 80 százalékkal fölemelte a színházi helyárakat. Szekerke az javasolja, hogy Almássyra a legmagasabb bírság rovassék ki. Balogh Károly nem volt jelen a vitán, az utolsó szavakra jött be a tanácsterembe: — Hozzájárulok — mondotta. Gaál és Szekerke megnézték a tegnap esti előadást Operettet játszottak zenekar nélkül. Szekerke botrányosnak tartja az egész előadást. Az a vélemény alakult ki, hogy Almássyt minden előadás után megbírságolják (az a bírság azonban 200 koronánál magasabb nem lehet) és fölszólítják, hogy a többletet helyezze letétbe. A befolyt összegeket a szegény alap javára kívánja fordítani a tanács. Dobay Gyula dr. főispán is javasolja ellenőrző karhatalom kirendelését. Visszaélés esetén a további jegy kiadását betiltják és az előadásokat beszüntetik. Somogyi Szilveszter dr. polgármester pontokba foglalja javaslatát. Nem volt együtt az eredeti színtársulat, teljesen hiányzott a zenekar, a tanácsi határozat szerint nem volt joga a helyárak emelésére, ezért megbírságolják és a többlet visszafizetésére szólítják fel. Utasítják a rendőrkapitányt, hogy a színházi pénztárt ellenőriztessék. Megszállt területre nem lehet utazni. A szerb és román útlevél kiállítóbizottság közlése szerint a további intézkedésig a csapatok által megszállt területekre utazási engedélyt nem adnak. ATiszi roma kezéreezentúl is lehet igazul, mert a románok csak a Tiszántúlon eső, területekre szüntették be az utazási engedélyek kiadását. Nem nyílik meg a kereskedelmi iskola negyedik évfolyama. A vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete — mint említettük — a felsőkereskedelmi iskolák tanítás tervét és tanulmányi idejét megváltoztatta, részben új tantárgyak beállításával, részben az óraszámok felemelésével a tanulmányi időt 3 évről 4 évre emeli föl. A városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója az intézet tantervének megváltoztatása és a három évi tanulmányi időnek 4 évre leendő emelése ügyében átiratot intézett a tanácshoz. A város tanácsa a bemutatott javaslat alapján a IV. osztály megnyitását nem tarja elrendelhetőnek, mert a rendelet részletes adatok nélkül nem nyújt arra nézve támogatást, hogy az átszervezéssel hány új állás rendszeresítése válik szükségessé és a város pénztárára mennyi új teher fog hárulni. A tanács felhívja az igazgatót, hogy részletes tervezetet készítsen és ebben jelentse, hogy a meglevő tanerőkön kívül hány új tanerő alkalmazására volna szükség. Szerkesztőseg és kiadóhivatal SZEGED Jókai utca 4. szám Telefonszámok: 252 és 12—At Felelős szerkesztő: ÚJLAKI ANTAL Kiadótulajdonos *: Endrényi lajos nyonda és hírlapkiadó vállalata rt Igazgató: RÁCZ ANTAL Balogh Károly belgrádi útja. Körülbelül nyolc nappal ezelőtt utazott Balogh Károly Belgrádba, hogy az illetékes miniszter előtt ismertesse Szeged helyzetét és Szeged ellátása tekintetében bizonyos engedményeket nyerjen. A szerb kormány ugyanis, mint megírtuk, arra való hivatkozással, hogy az északi demarkácionális vonal megszűnt. Szeged ellátásának kérdést megoldottnak látta. Ezek után a déli határzárlatot megszigorította, úgy, hogy sem bánáti, sem bácskai legszükségesebb elsőrendű élelmicikkekből nem kaphatunk. Ez a körülmény igen súlyos kérdés elé állította a város hatóságát. Balogh Károly ma hajnalban megérkezett Belgrádból. Tudósítónknak a következőket mondotta: — Jó akaratot tanúsítottak irántam oda lenn. Kijelentették, hogy nemcsak Szegedet, de szükség esetén az egész országot is ellátják élelemmel. A politikai válság miatt azonban egyelőre nem enyhíthetik a déli határ zárlatot. Balogh Károly még azt jegyezte meg, hogy reméli, miszerint a viszonyok októberig megváltoznak. Szeged ellátása október végéig biztosítva van. hi spitaiparosok gyűlése. Az építőiparosok szövetsége tagnap délután az ipartestület közgyűlési termében tartotta ülését. Ugyanis, mint közöltük, az ipartestület a kereskedői szövetséggel egy közös érdekeket védő egyesülést, azaz együttműködést kíván oly módon létrehozni, hogy megalkotják a kereskedők és iparosok szövetségét. A részletek és alapszabások kidolgozásán egy e célra kiküldött bizottság fáradozik. Ezen egyesülés létrehozását f. hó 21-én tar-., tandó, nagygyűlés döntené~vőlegesen el, di miért a kereskedők szövetsége át-,, iratban fordult az egyes érdekcsoportokhoz. Az átiratban hangsúlyozzák az egyesült fontosságát:,, is igertetik az . ..lapszabályokat és csatlakozásra szónt tanai, , f.! A tegnapi gyűlésen az építő iparírások elhatározták lelkes egyértelműségűgel, hogy csatlakoznak a szövetséghez és mindent elkövetnek, hogy a köz, ügyekben a kereskedelmi és ipari érdekek, kellő védelemben részesüljenek kellő számú kereskedő és iparos képviselet megválasztása által. . Ezután ismertették a tanács átiratát, melyben arról értesítik az építőiparosokat, hogy a fogadalmi templomnak heverő építőanyagát átengedik építés céljára. Az építők drágálták a tanács , által kért árakat. Ugyancsak átírásban fordultak az építőiparosok a kerületi katonák építő osztályhoz s az állam építészeti hivatalhoz, amelyben kérik, hogy mesterekkel végeztessék a munkát. Az elnök többek felszólalása után az építőanyagok beszerzési lehetőségéről számolt be. Anyagot, és pedig fát, csak az árkász-zászlóalj telepéről fognak kapni, részben mérsékelt áron, meszet pedig a városi mérnöki hivatal enged át, amelyet azonban drágáltak. Többek hozzászólása után a gyüle véget ért.