Szegedi Gyorsíró, 1915. szeptember - 1916. május (12. évfolyam, 1-10. szám)

1915-09-20 / 1. szám

XII. évfolyam. Szeged, 1915 szeptember hó. 1. szám. SZEREPI G GyORSIRÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal. Felelős szerkesztő. Kiadja: Szeged, Dugonics-tér 11., H. 11. Dr. KATONA DÁVID: A Szegedi Gyorsírók Egyesülete. Ára (előre fizetve) egy m­elléklappal egész évre 3 kor., középiskolai tanulóknak 2 kor. 20 fillér, két melléklappal 3 kor. 60 fillér, tanulóknak 2 korona 80 fillér. MEGJELENIK MINDEN HÓ 20-ÁN, JÚLIUS ÉS AUGUSZTUS KIVÉTELÉVEL. havi folyóirat a Gabelsberger—Markovits rendszer szerint A SZEGEDI gyorsírók EGYESÜLETÉNEK ÉS TÖBB IFJÚSÁGI GYORSÍRÓ­­KÖRNEK HIVATALOS LAPJA. A gyorsírás a felsőkereskedelmi iskolai új tanítástervben. A felsőkereskedelmi iskolákra kiadott új tanítástervben a gyorsírás az alsó osztályban heti két, a középső osztályban heti egy órában ta­nítandó, míg a felső osztályban a gyorsírókör keretében kell, hogy a növendékek magukat tovább képezzék. Ha úgy írta volna elő az új terv, hogy a gyorsírás rendes tárgyként tanítandó iskolánkban, ez az előírás feltétlenül használt volna ügyünknek, a kereskedelmi szakoktatás fontos ügyének. Sajnos azonban a szervezet még mindig fakultatív tan­tárgyként kezeli a gyorsírást, még mindig a rendkívüli tantárgyak közé iktatja. Mindazonáltal igen jól esik, hogy a miniszter az új szervezetben már ama óhajának ad kifejezést, hogy e tárgy tanítására fokozott súly fordítandó. Ha jól is esik a miniszter eme kitétele, a jelenlegi helyzet mégsem elégíthet ki bennünket, mert a régi állapottól csak csekély előnyös változtatást jelent a mostani. Hiszen az egyelőre elaltatott négy­éves felsőkereskedelmi iskolára készült tervezetben a Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesülete, valamint az Országos Ipari és Kereskedelmi Oktatási Tanács is a rendes tantárgyak közé sorozan­­dónak javasolták a gyorsírást. Evvel már akkor is kifejezték azt, hogy az iskolánkat végzett abszur­enseknek a gyorsírásra felette nagy szüksé­gük van, úgy akartak eleget tenni a gyakorlati élet igényeit ismerő, a gyakorlati élet terén működő szakemberek és egyesületek óhajának. Pedagógiai szempontból tekintve ugyanis egészen más a rendes, mindenkire egyformán kötelező tantárgy tanítása, az ennél elérhető ered­mény, de ennek szinte közelébe sem jöhet az olyan stúdium tanításának eredménye, amely nem obligált minden növendékre. Mint nem kötelező tantárgy már nem tanítható délelőtt, hanem csak a délutáni órákban. S mi ennek ép a gyorsírásnál a hátrányos oldala? Gyorsírás és emlé­kezés egymástól elválaszthatatlanok. A fogékonyság, az agy feldolgozó képessége, ami különben minden ismeretág elsajátításánál a legfőbb kellék, a gyorsírásnál semmi körülmények között sem , hiányozhatik. Képzelhető-e, hogy a délutáni tanítás mellett az agy terra,előképessége olyan hozamú, mint a délelőtt folyamán? E kérdésben azt hiszem, eléggé benne van a felelet! A tervezet annyiban helyesen intézkedett, hogy a gyorsírási tan­órák számát az alsó osztályban heti két órában állapította meg. Azonban nagyon kevésnek találjuk a középső osztály számára megszabott heti

Next