Szegedi Híradó, 1866. január-június (8. évfolyam, 1-51. szám)

1866-06-10 / 46. szám

letét. A mélyen meghatott igazgató szerény szavakban, de őszinte indulattal köszöné meg a váratlan megtiszteltetést, és kijelenté, hogy ezentúl sem fog kímélni sem fáradságot sem időt, a tanügy és nevelés előmozdítása érde­kében, hogy hátralevő életét is törekedni fog hivatásának megfelelőleg leélni, s hogy ettől valamint eltérni nem fog, hogy ezen megtisz­telő megemlékezést örökre legszebb emlékei közé fogja sorozni. — Taschler József polgármester ur keze — mint halljuk — egészen meggyógyult s holnap fogja több heti betegeskedés után ismét hivatalát látogatni.­­ A fenyegető ínség ügyében vá­rosunkban is intézkedések fognak létezni. Tárnok ő­néltósága ugyanis kir. biztos uz­á­asága által elrendelő, hogy a fagy által oko­zott károsodások hitelesen megállapíttassanak, s a közterhek viselésére való képesség s egyéb tekintetekből az okozott károk összeírása és hiteles följegyzése azonnal eszközöltessék. En­nek folytán a városi tanács már meg is tette az előleges intézkedéseket s az összeírások eszközlésére következő hatósági tagokat küldte ki és pedig: Gegus Dániel tanácsnokot a rösz­­kei, úgy Tóth János, Kis Lukács és Volford József tanyai kapitányságabeli, — Szluha Gás­pár tanácsnokot a Pálfy Antal, Pap Imre, Gre­­gus József és Jakus Imre tanyai kapitányság­beli, — Hódy Imre tanácsnokot a Szécsi Mi­hály, Pintér Gergely, Juhász Rókus, Oltványi Ferenc és Dobó János tanyai kapitányságbeli. — Szentgály Iván tanácsnokot a Korom Fe­renc, Gera József, Szél Imre és Kordás Pál tanyai kapitányságbeli. — Fekövy Pál alkapi­­tányt a Tápai János, Szűcs Pál, Csányi Jó­zsef, Imre Antal és Báló Mátyás tanyai ka­pitányságbeli. — Rakovszky Károly tanácsno­kot a város körüli s kapitányságok alatt nem lévő területekre. * A dal- és zeneegylet zászlószen­­telési ünnepélyéről szóló múlt számunkban megjelent cikkből valami kimaradt, a­mi ma­gában értetődik ugyan, de a­mi nélkül a köz­lemény mégis sokat veszít. Nem volt ugyanis megemlítve, hogy a Deák Ferenc nagy ha­zánk fiára mondott felköszöntés után a ven­dégkoszorú hosszantartó, zajos éljenekben tört ki.­­ Továbbá említetlenül maradt az aradi dalegylet vigkedélyű zászlótartója, kit a jó fiuk Dank papának hívnak, s kit azok, kik vele érintkezésbe jöttek, egészen megszeret­tek ; kedves nejével együtt vett részt a zászló­­szentelési ünnepélyben s valóban sajnálták korai távozásukat. is. Fölhívás a Zrinyi-ünnepély és szoborügyében. Somogy megye alispán­jától érkezett megkeresés szerint, a nagy hős Zrinyi Miklós emlékére f. é. szeptemb. 6. és 7. napjain Szigetváron tartandó háromszázados évfordulati országos ünnepélyt rendező Zrinyi bizottmány által hazánk hölgyeihez inté­zett következő felhívás érkezett: „Hazánk lelkes hölgyeihez! F. é. május 17-én a Zrinyi­­bizottmánynak Szigetváron tartott tanácskozá­sában elhatároztatott, miszerint a nagy hős emlékére emelendő szobor költségei fedezésére a f. évi három százados ünnepély alkalmával egy, a hon lelkes közreműködésével állítan­dó bazárban, különféle női munkák s egyéb tárgyak fognak árultatni. — Felhívom ennek folytán a minden jó- és szépért buzgó hon­leányokat, hogy e szent célhoz kézi munkáik vagy egyéb tárgyakkal járulni és azokat folyó évi augusztus 15-ig Szigetvárra a Zrínyi-bi­zottmányhoz beküldeni szíveskedjenek. He­­gyesy Antal, biz. jegyző,“ Minélfogva hely­ben női kézi munkák s egyéb tárgyak készí­tésének serkentésére s adakozások gyűjtésére Gegus Dánielné és Rigó Józsefné úrnők fel­kérettek , kik minden e részbeni ajánlatot szi­ves készséggel fognak fogadni. * Mint gazdáink panaszolják, a szárazság sok helyt a fagy által megkímélt búzában is oly pusztításokat tett már, hogy e még néhány hét előtt a legszebb remények­kel biztató termény ma már egyedül takar­mány gyanánt fog szolgálhatni. A kukorica újra kikelt ugyan, de a gyönge hajtás a nagy hőségben elfonnyad. Medárd napja sem ho­zott átalános tartós esőt, nagyobbára csupán borúlátót, helylyel-helylyel esett ugyan, de határunk nagy részében a port sem verte le vagy épen egy szem sem esett.­­ Esőzés. Múlt csütörtökön, de külö­nösen pénteken, a közel bánáti községek: T.-Ivanizsa, Keresztur, Oroszlámos stb. határai hatalmas eső áldásában részesültek s mint a felhők irányából kivehető volt, az egész bánat részesült e szerencsében. Nálunk, dacára a két-h­árom nap óta mutatkozott borulásoknak, nem volt egyéb figyelembe sem vehető perme­tezésnél, de szomorú állapotunkban némi vi­gaszt nyújt a felebbi hir, mely az áldásdús bánatban gazdag termésre nyújt kilátást s ez a reánk következő ínség terhét tetemesen könnyítendi. — Piacunkon némi csend állt be. Tegnap igen szép búzát lehetett 8 írt 20 kron venni; a cseresnye, meggy gyéren van; mig más években ilyenkor alig lehetett lépni a piacon a sok ilynemű gyümölcsárusoktól, most 10-~15-nél többet alig lát az ember, minél­fogva a gyermekek e csemegéje jó borsos is, egy itce valamirevaló , kr. — A rendőrséget jónak látjuk figyelmeztetni, miszerint több kofa nemcsak hogy a kis itcét használja, de — mint mondják — az itce többnyire kettős fenékkel bir. Átalában a piaci felügyelet kevéssé szigorúbb is lehetne, hogy a méreg drága árak mellett, a fogyasztó közönség a csalásoktól megóvassék. — Pfeiffer S. és társa, kik a piacon állt fabódét múlt hó utóján szétbontanák, — a Klauzál-házba, azelőtt Till J. boltjába he­lyezték át kereskedését s azt valóban szépen rendezték be.­­ Till József pedig, ki a Klauzál-házból az iskola utcai Gloszauer-házba tette át kereskedéseket, onnan csakhamar a Lacikonyha-épület egy bolti helyiségébe köl­tözött.­­ Titz. Pénteken délután 5 óra felé tü­zet jeleztek a harangok, mely a rókus kül­városban, mint mondják, az aktok felé ütött ki , azonban csakhamar elfojtatott. * Lapunk 44-ik számából tévedésből kevesebb nyomat van, kiadóhivatalunk néhány példányt 6 krjával visszavált. Vegyesek. * Ő csász. kir. apostoli Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott ki­bocsátani a magy. udv. kancellárhoz: „Kedves Majláth! Élénk sajnálattal értesültem, hogy magyar királyságom nagy részében az aszály és a fagy a dús aratás iránti kilátást meg­semmisítette. Ezen esemény tudomása engem annál fájdalmasabban érintett, minthogy neve­zett királyságom lakosságának különösen azon része látszik újólag a szorongatott helyzetnek kitéve lenni, mely már a terméketlen éveknek egész sora által, különösen pedig az 1863 ik évi aszály által keményen futtatott. Ennek folytán elrendelendőnek találom, miszerint tár­nokmesterem elnöklete és vezetése mellett ha­ladéktalanul egy bizottmány alakítassék, mely­nek feladata leendő minden mérvadó viszonyá­­n­ak pontos megfontolása után, a legsikere­sebb segély módja és eszközei, valamint ezek előszerzése s felhasználása iránt kimerítő ja­vaslatokat terjeszteni elő. Számítok rá, mi­szerint kormányom intézkedése az országban s különösen az országgyűlésileg egybegyűlt rendek és képviselőknél készséges gyámolí­­tásra találand. Midőn ennek idevonatkozó ja­vaslatait elvárom, egyszersmind megvárom, hogy ön azokat hozzám lehető sietséggel fel­­terjesztendi. — Bécs, 1866. évi junius 6-án. Ferenc József s. k.“ * A „Sürgöny“ f. hó 8-ki száma nemhivatalos részének élén junius 7-ki kerettel a következő közleményt hozza: „A legköze­lebbi szokatlan időjárás által országszerte oko­zott károk lehető orvoslása a kormány által máris beható tárgyalás alá vétetett, é­s mint értesültünk, a már közlött legfelsőbb kézirat következtében oly intézkedések létettek, mi­szerint a rögtöni segélyezés legsürgősebb szük­ségeinek fedezésére az ez idő szerint teljesen kimerült országos alap a kellő előlelegekkel, annak idejében leendő visszatérítés terhe alatt, rögtön el­láttassák.­­ Továbbá kir. tárnok­mester ur ő amlga már tegnap Bartal György s gr. Zichy Nándor alelnököket s Ribáry Jó­zs­ef m. k. helytartótanácsi tanácsost, Lónyay Menyhért és Somsisch Pál képviselő urakat, továbbá Korizmics László urat, a m. gszd. egylet alelnökét s Kochmeister Frigyes urat egy értekezletre hívta meg, melyben ezen elemi csapás által előidézett szükségletek te­kintetében több eszmék s indítványok pendít­­tetvén meg, azok, amennyiben későbbi teen­dők­re vonatkoznak, előleges tanulmányozás tárgyául tűzettek ki addig, míg a bekívánt, hű és részletes adatok beérkezendnek; egyelőre legszükségesebbnek tartatott, hogy a hatóságok útján, erélyes intések és buzdítások által az­iránt tétessenek lépések, hogy a tönkre jutott vetések pótvetemények által pótoltassanak. E részben azonnal részletes és kimerítő utasítás bocsáttatott a vármegyék főispánjaihoz, egyszer­smind a kellő intézkedések megtétettek, hogy e pótvetemények vetőmagvainak beszerzése, meny­nyiben az egyes kárvallottak erejét felülmúlná, vagy pedig azok egyes vidékeken kellő mennyi­ségben fel nem találtatnának, a központi ható­ság előgondoskodása folytán­­ akadályt ne szenvedjen. Reméljük, hogy a tett intézkedé­sek célszerűsége, s a kormánynak a fenyegető baj elhárítására irányzott állandó törekvése, valamint az időközben több oldalról érkezett, s részben kedvezőbb vidéki tudósítások a kö­zönségnek megnyugtatására szolgálandnak.“ * Császár ő Felsége f. hó 5-én fo­gadta el kir. tárnokmester ur ő excellentiájától Buda és Pest szab. kir. városok hódolatteljes föliratát s azokra következőleg válaszolt: „A jelen komoly pillanatban, midőn váratlan kül­­bonyodalmak koronám tekintélyének s birodal­mam érdekeinek védelmére kényszeríthetnek, nagy vigasztalást s erős támaszt találok hű népem lelkesült áldozatkészségében. Ily becses készségről tanúskodnak Buda - Pest városaim e föliratai is, s azért azokat, mint tapasztalt hűségük, hazaszeretetük s irántam, valamint felséges házam iránt viseltető őszinte ragaszkodásuk utóbbi örvendetes bizonyítékait meleg elismeréssel fogadom. Tudassa ezt a két testvérváros hű lakosaival s biztosítsa őket változatlan királyi kegyelmem­ s szívélyes vonzalmamról.“ * Bizalmi nyilatkozatok. Esztergom- Sz.-György mezőváros s a dévai kaszinó tagjai Deák Ferenchez bizalmi nyilatkozatot intéztek. A megtisztelt szokásos szívélyességgel köszönte meg a küldöttségileg átnyújtott iratokat. * A sz­at­má­r v­áros­i lö­v­é­sze­gyle­t díszes alakban kiállított oklevelét, mely szerint Deák Ferenc nagy hazánk fiát, hálás elismerése némi nyilvánításául, tiszteletbeli állandó fő­­lövészmesterévé (elnökévé) egyhangúlag válasz­totta meg, a mellékelt emlékirattal együtt f. hó 4-én nyújtották át Boros Bálint és Kiszeli Károly egyleti küldöttek. *Ugocsa megye halmi kerülete pedig hozzá hála- és bizalmi nyilatkozatot intézett. A kerület országgyűlési képviselője, Lator Gábortól e napokban vette át az ünne­pelt hazafi szíves köszönetnyilvánítás mellett ezen nyilatkozatot. * Szigetvártt a Zrinyi-ünnepély tárgyában közelebb választmányi ülést tartot­tak. Határozottá lett: az ünnepély megtartását tudatni hazai, horvát s erdélyi lapok útján a közönséggel; meghívó leveleket nyomatni az országos hatóságok, intézetek, kitűnőségek, a m. t. akadémia, Kisfaludy-társaság, káptalanok, püspökök, irodalom s művészet emberei, a horvát atyafiak stb. meghívására. Az elnökök fölkérik Aranyt és Jókait ünnepi költemények írására. A 300-ados ünnepély emlékére érmeket fognak veretni, a hős arcképével. Ezeket höl­gyek árulandják bazárban, a hely­színen. Dia­dalívek lesznek emelve, s fáklyás menet ren­dezve. Szóval az ünnepély fénye körül illően buzgólkodik a bizottmány. * A közintézetek bizottsága által megválasztott albizottságok tegnap délután 5 órakor az országházban összeülvén, mindenik albizottság megválasztotta elnökét s előadóját. Ugyanis az akadémia ügyében a bizottságnál elnök gr. Mikó Imre, előadó Tóth Lőrinc. A ludoviceum bizottságában elnök Gorove István, előadó Királyi Pál. A pesti és kolozsvári nemzeti színház érdekéből működő albizott­ságban elnök gr. Ráday Gedeon, előadó Vá­­rady Gábor. A nemzeti és erdélyi múzeum érdekébeli bizottságban elnök Sárközy József, előadó Torma Károly. Az illető albizottsá­gok az illető elnökök által fognak a legköze­lebbi napokban összehivatni. * Az uj képviselőházom­ javítással teljesen készen vannak s közelebb a képvise­lőház ott fog ülésezni. * Aratási kilátások a külföldön. Úgy látszik, hogy a májusi hideg, bár csak­nem egész Európára kiterjedt, annyi kárt mint nálunk, sehol sem tett; legalább az ausztriai és külföldi tudósítások, bár panaszokat ezek is tartalmaznak, távolról sem szólnak oly két­ségbeesetten , mint a magyarországiak. Cseh­országban a fagy sokat ártott a gyümölcsnek, kapásnövényeknek, rozsnak és repcének: a búza sem egész oly szépen áll, mint elébb, de mindamellett még mindig kielégítő aratást várnak, hogy az aggodalmak semmi esetre sem oly nagyok, mint nálunk, bizonyítja az, miszerint az árak nem azon arányban emel­kedtek, mint itt s a prágai piac ára p. o. búza ára 4 frt 60 kr.—5 frt 25 kr., 82 —86 fontos termel­vényért, rozs 3 frt 70 kr.—4 frt csaknem azonosak a pestiekkel, mig elébb majd 1 frttal voltak magasabbak. Bajorország­ból azt írják, hogy a szép meleg idő ugy­­látszik helyre akarja hozni, mit a fagy ártott, itt az áremelkedés még jelentéktelenebb, mint Csehországban; búza épen nem, rozs csak valami 5—10 százalékkal lett drágább a kü­lönböző piacokon. Porosz-Sziléziából azt írják, hogy a búza csaknem helyre jött, rozsból bő termésre számítanak, miután ez ott csak a fagy után virágzott. Thüringiában búza, rozs és repce nagyon sokat szenvedett, Branden­burgban csak rozs és repce, mig a búza bő termést igér. Posenben őszi, valamint tavaszi vetések szépen állanak. Franciaországban a szárazság és hideg ártottak s az utánok be­következett meleg időjárás és tartós eső da­cára, az árak irányzata ott folyvást emelkedő. * Májusi szánk­ázás. Az idei rend­kívüli időjárás egyik tanúsága gyanánt jegyez­zük föl azon körülményt, hogy múlt hó 24-én Tátra-Füreden oly hóesés volt, hogy az em­berek javában szánkáztak, épen, mintha tél közepe lett volna. * Károlyi Alajos gróf berlini osztrák követ, állítólag már Bécsbe küldte volna hin­táit és lovait s igy kilátás van rá, hogy ő maga is nem sokára hazajön. * A casus belli és a conferentia. Ausztria részéről a napokban egy nyilatkozat létetett közé, melyben kijelenti, hogy ő nem engedi meg a hercegségi ügyet „Poroszország egyoldalú igényei“ szerint megoldatni. Mint­hogy pedig más megoldásra Poroszország nem akar kezet nyújtani, Ausztria „meghiúsultnak tekinti azon kísérletet, miszerint a megoldást Poroszországgali egyetértés nyomán készítse elő“, s már most minden további lépést „a szövetség határozataira bíz, miket Ausztri föltétlenül el fog ismerni.“ Ezzel a gasteni szerződés szét van szakítva, mert eszerint németországi két nagyhatalom arra kötelezi magát, hogy minden harmadik kizárásárl egyes egyedül fognak egyezkedni az elbai her­cegségek sorsa fölött, s im, most Ausztria szövetségét hívja fel az intézkedésre, mel által Poroszország jogait sértve s a szerződés felbontva látja, s a porosz kormány, mely ed­dig hiába keresett okot a háborúra, most az már megszenheti Ausztriának. — A conferen­tia összeülhetésére is jelentékeny akadály me­rült föl. Ezen akadály azon föltételes felelet­ben rejlik, melylyel Ausztria a conferentia elfogadta. Ausztria felelete — bécsi tudósí­tások szerint — a fődologra nézve igy hang­zanék: „A császári kormány kész a kilátásba helyzeti tanácskozásokban résztvenni, azon föltétel alatt mindazáltal, hogy mindazon com­binatiók kizárassanak, melyeknek célja volna egyik vagy másik meghívott hatalomnak terü­­leti nagyobbodást vagy hatalmi gyarapodást szerezni.“ Bizony most már, midőn másfé millió ember áll egymással szemközt, midől a lefegyverzés Olaszországra nézve, hol a ke­délyek roppantul izgatottak, forradalmat kel­tene s tán az egység bukását idézné elő, Ausz­triára és Poroszországra nézve pedig tökéle­tesen egyértelmű volna egy óriási csatavesz­téssel. Mikor csak győzelem, döntő és új ellenfélt megsemmisítő győzelem nyújthat kár­pótlást azon áldozatokért, melyekbe e majd­nem példátlan mérvekre terjedő hadi készüle­tek kerületek, most már nem igen lehet re­mélni, hogy egy európai háború nélkül a dol­gok elintézve legyenek. *Hir szerint az osztrák hadseregnél a hadtest-parancsnokok ki vannak nevezve. Eszerint gr. Clam Gallas lovassági tábornok az első, gr. Thun altábornagy a második, Ernő főherceg a harmadik, gr. Festetics a negyedik, Moroicsics altábornagy az ötödik,­­ Ramming a hatodik, Schmerling altábornagy a hetedik, Lipót főherceg a nyolcadik, Hartung altábor­nagy a kilencedik s herceg Lichtenstein Fri­gyes a tizedik hadtestet fogja vezényelni. a Herceg Lichtenstein Ferenc pedig az első a herceg Taxis s második könnyű lovas osztály, Holstein herceg végül az első s Za­­jichek tábornok a második nehéz lovasosztály parancsnoka lesz. * A poroszok június 7-én bevonultak Holsteinba, az osztrákok pedig tiltakozás mel­lett Altonába vonultak vissza. * A „Wiener Zeitung“ írja, hogy Pallavicini marquis úr a pénzügyminisztérium­nak 60 darab Lloyd-részvényt szelvényekkel együtt július 1-től kezdve 31,500 p. é. frtnyi összes névértékben államcélokral felajánlással adott át. * A második újoncozásra vonatkozó hirdetményt Prágában kifüggesztették az utca­szegletekre. Megkezdése még nincs tudtul adva. * A pestvárosi ujoncozási összeírói hivatal utasítást kapott, hogy egy újabb ujon­­cozás tárgyában az előmunkálatokat azonnal megkezdje. E második ujoncozás alkalmával is a kiállítandó ujoncilleték 85,000 emberből áll, miből Magyarországra 25,000 esik. Most is azonban csak azon öt korosztály fog igénybe vétetni, melyek a nemrég eszközölt idei első ujoncozásnál lettek igénybe véve. Kisebb testi bajok, melyek az első ujoncozásnál a katona­ságtól való fölmentést vonták maguk után, a legközelebbi ujoncozás alkalmával nem vétet­nek igénybe. — Megváltás nem engedtetik. * A tűzesetek statistikája azon szomorú tapasztalásra vezet, hogy a tűzkárok nagyobb részének oka a szándékos gyújtás. Ritka eset mégis, hogy a bűnöst a törvény keze eléri. E ritka esetek egyike felől érte­sítik a „Honot Ungmegyéből, hogy Gencze, másként Moldán József mátyóczi lakos, ki april 29-én Polonyi István mátyóczi közbirto­kos kukorica góréját szántszándékkal felgyúj­totta s ennek folytán 23 épület s a lelkészi lak leégett; az ungraegyei rögtönitélő biróság által kötél általi halálra ítéltetett, mely ítélet végre is hajtatott. * Berlini lapok ezt a furcsa esetet jelentik június 4-ről. Amint a király ma dél­előtt a királyi palotán átvonult csapatokat szem­lélte, egy ismeretlen ember térdepelt le előtte, átkulcsolta lábait, mondván, a neki meg­jelent szűz Mária nevében, ne indítson hábo­rút. — Az eset nagy hatást tett abban a pil­lanatban. A térdeplőt azonnal elfogta a rend­őrség. Kitűnt, hogy egy iroda írnoka, ki megtébolyodott. * A brigánsok vezére Fuoco, ki II. Ferenc exkirály tábornokának s keresztes lo­vagnak adja ki magát, cannibáli tetteit azzal koronázta meg, hogy közelebb egy nemzetőri századost és annak 17 éves öcscsét elfogván, miután ezek családja 3 nap alatt a kívánt 100,000 francot lefizetni képes nem volt, mind­kettőt elevenen megégette. írják, hogy e csak briganstól eredhetett vandalismus még a re­­actionariusok közt is a legkellemetlenebb ha­tást okozta.

Next