Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-11-28 / 95. szám
lesz a zárszámadások eredményét összehasonlítani, s a háznak e felől jelentést tenni. Az 1870-diki költségvetés azonnal tárgyalás alá vétetik. — A község- és megyerendezési értekezlet nov. 20-diki ülésében az előlegesen fölállított kérdések II-dik fejezetét tárgyalta. Ki intézi a helység ügyeit? A jogosultak egyeteme, idetartozván az engedett statutárius jog, a vagyon fölötti rendelkezés, annak kezelése, a költségvetés és zárszámadások megvizsgálása. Mennyi legyen a képviselők és póttagok száma ? Kiknek adassék törvényszerinti képviseleti jog ? és kikből álljon a községi elöljáróság ? A helység elöljárósága áll a bíróból s ennek helyetteséből, továbbá a helység által hozandó statútum szerint bizonyos számú , legfölebb 4—8 bites esküdt vagy tanácsbeliből, mely hivatalos állomások választás által egyszerre lesznek betöltendők. A jegyzői működést a község belügyeiben okvetlenül szükségesnek tartja az értekezlet, de a jegyző qualifikációjának meghatározását a községi rendezés illető pontjánál veszi tárgyalás alá. A választandó bíróra nézve vagyoni qualifikáció nem állíttatott, csupán a közerkölcsiség megóvása tekintetéből kimondatott, hogy bármi vétségért elítélt egyén a fogságból kiszabadulta után még egyszer annyi ideig elöljáróvá nem választathatik. A választás módjára nézve az értekezlet többsége abban állapodott meg, hogy a választás vezetésével egy megyei közeg lesz megbízandó, ki a határnapot kitűzi, a szavazatokat átveszi s nyilvánosan megszámlálja. A szavazásnál absolut többség kívántatik. A választás 3 évre történik. Külföldi rövid hírek. — A párisi utóváválasztások eredménye következő: Megválasztottak, az első vál. kerületben Rochefort 17,957 szavazattal; a 3-dikban Cremieux 20,489, a 8-dikban Arago 22,120 szóval; a 4-dikben Glais Bizoin és Brisson Allen közt golyószavazás leend. — Carnot 12,936 szavazatot kapott Rochefort ellenében. — E választásban a szabadelvű demokratia üli győzelmét a tomboló szélsőség ellenében , mely csak egy jelöltjét tudta kivinni Rochefortban. Melléklet a „Szegedi Híradó“ 95-ik számához. — Egy madridi sürgöny szerint, Prim a cortesgyűlésben kijelenté, miszerint a pápa megengedte a papságnak, hogy az alkotmányra esküt tegyenek. Ugyancsak Prim azon nyilatkozatot is téve, miszerint az olasz király szavát adta , hogy a genuai herceg (a király fia) trónjelöltségébe beleegyez. A tárgyalások megkezdését még a király betegeskedése gátolja , aztán . . . talán majd végre mégis sikerül a jó spanyoloknak egy királyt fogni, annyi keresgélés után. — Münchenből nov. 23-ról írják, hogy számos püspökök annak idejében a syllabus fölötti bírálatot indítványozandják, s hogyha a csalhatatlanság dogmává emelése a többség által kimondatnék, azok tiltakozás mellett a zsinatot odahagyandják. Levelezések: Temesvár, november 19-én. Bizony úszunk mit A kanyargó Temes s a Temesváron felül szabályozatlan Béga kikivánkoztak ágyaikból, s mig az első a megyének több községeit már eláztatta, addig a Béga-csatorna vizében a gyár-külváros, az úgynevezett majorok s a József-külváros egyrésze úsznak. Hanem hiszen minden szerencsétlenség valami szerencsével is van egybekötve, így az áradás is, mert ahol eddig életveszéllyel lehetett menni a sár miatt, most a gyakorlott úszók kisebb veszélylyel közlekedhetnek, föltéve, hogy jó vastag bőrrel is bírnak a rheumatikus nyavalyák ellen. Különben a szabad királyi városok, mintha csak versenyre keltek volnak az utak rész karban tartásában, annyira igyekszik egyik a másikat túlhaladni e tekintetben. Arad város közepén a múltkor tűnt el egy kétlovas kocsi, melyről a kocsist csak egy fenyő benyújtásának segélyével lehetett kimenteni; Temesváron pedig oly kátyúk vannak , hogy a múltkor 10 oláh meszes szekér éjszakázott egy ily kátyúban; szegedi fuvarosok által pedig arról értesültem, hogy Szeged város egyik utcájában zsilipet szándékoznak fölállítani ! (Nonc Szerk.) Hanem ezt a szegedi újdonságot én oly nehezen hittem el, mint a Lacikonyha lerombolása felőli hírt, melynek alapossága felől a „Szedi Híradó“ 92-dik száma végre meggyőzött. Erre is el lehet szavalni: „Nem ronthatott meg tégedet egykoron Laci polgárok Xerxesi tábora !. . .. és most ki van mondva fölötted a halálos ítéleti Szeretném megtudni a t. szerkesztő úrtól, hogy fönnállnak-e még a Temesvárra vezető út mellett kasszált hídnak talpai? A múltkor Szegedre utazván, jóizűt nevettem két német atyafi beszédén; tanakodtak s találgatták, hogy vájjon mik lehetnek ezek a hidlábak? végre az egyik sokat mondó képpel fölkiált: „Ich weiss schon, das hat der königliche Komissar bauen lassen, wegen Hinrichtung der Räuber!“ Újdonságul írhatom, hogy egyike legkitűnőbb vendéglőseinknek Temesvárt elhagyja. — Na ez ugyan érdekli is a szegedieket ? — fogja mondani a nyájas olvasó. Jól tudom, hogy ez a hir nem igen érdekli az én jó szegedieimet, de talán érdekelni fogják a vendéglős elmenetelére vonatkozó motívumok. A vendéglőst — kinek üzlete nagyon jól ment — kérdezvén ugyanis, miért hagyja el Temesvárt, hol oly jól ment dolga? Válaszul azt mondá nekem: „Tudja az úr, én egyszerre szeretnék meggazdagodni, a meggazdagodáshoz pedig nagyobb helyiség és nagyobb publikum kell, mint a temesvári; aztán itt Temesvárott oly csöndes a közönség, itt nincs — demokratia; most tehát Pestre megyek a Beleznay-kertet haszonbérbe veendő, azonban előbb !Madarászszal akarok szerződésre lépni az iránt, hogy minden héten legalább egyszer népgyűlést tartson.“ — „Gratulálok önnek — mondom — ön fölfogta a század szellemét.“ Hát Szegeden — mint halljuk — megint képviselő-választás lesz? Szegény öreg Bobory, — biz az még lemondatja Horváthot. Ez az öreg Bobory olyan áldott, szelíd természetű ember, mint egy bárány, csakhogy olyan dühös, mint egy farkas. Ennél csak egy papot ismertem még dühösebbet , az öreg Hajnóczyt, hanem ez, mint hallom, már a másvilágon verbuvál mokrákat s árulja a Kossuth-dollárokat. Emlékszem — midőn Hajnóczy a Kossuthdollárokat árulgatta — Kossuth iránti vakszeretetből mindig így árulgató a vevőknek: „Vegyék az urak, ebből egy dollár 200 forintot ért“ „Hisz egy dollár Csak két frt, urambátyám“ — válaszolok neki. „Két forint ám az amerikaiaké, meg az angolé, de a Kossuthé 20 frtot ér.“ A szegény öreg veszedelmes börze-ember lett volna, s még talán felülmúlta volna Jókait is, ki valószínűleg az „Óceániának“ írása közben változott át financierré. Különben nem hiszem, hogy Jókainak oly babért és élvezeteket szerezzen a finánctudomány, mint a regényírás. Én Jókai regényírói talentuma irányában nyilvánult elismerésnek egy igen szép példáját láttam 1861. évi március hó 17-én Siklóson, Baranya megyében, hol a reákövetkező nap Jókai Mór a siklósi kerület képviselőjévé megválasztatott. A mondott nap délutánján Jókai szállása előtt megáll egy paraszt kocsi, a kocsiból kilép egy 18 éves szép leány, s a házba bemenve Jókai után kérdezősködik. Jókai előlép s bemutatja magát, mire a leány egész naivsággal egy csókot kér a híres regényírótól, mit a regényíró nem is késett azonnal megadni. „Megbocsásson ön — szólt a leány — de én föltettem magamban, hogy ha „Kárpáthy Zoltán* írójával összejövök, egy csókot kérek tőle s egy csókot adok neki.“ — Azzal megcsókolván Jókait, eltávozott. Nem hiszem, hogy Jókait finánctudományáért valaki megcsókolja, sőt azt hiszem, a baranyai leánynyal többen lesznek olyanok, kik fölsóhajtanak, vajha a híres regényíró megmaradt volna az irodalomnak általa mivelt mezején, s vajha elhagyná a politikának reá nézve hálátlan pályáját, amelyen működése fényes bizonyság leend az utókor előtt arra nézve, hogy egy nagy regényíró mily parányi politikus lehet. Különben Jókai mint regényíró Temesvárott nem igen ismeretes, s itt eddigelé csakis politikai pályája tette ismeretessé ; magyar regényekről itt nagyon kevesen tudnak, mert meg kell jegyeznem, hogy míg Berlinben , Párisban és Konstantinápolyban van magyar egylet, Temesvárott eddigelé nem létezik, hanem ehelyett angol egyletet alakítanak, hol az angol nyelv fejlesztését tűzték ki föladatul. Ellenem, tudom, hogy kikelnek az efféle megjegyzésekért, s tudományos arccal és nyugodt lelkismerettel mondandják : „A knave who thinks knavish things.“ Azonban most Isten önnel és a jó szegediekkel ! Spitzmann, Félegyháza, nov. 25. Itt születtem én ezen a tájon, Az alföldi szép nagy rónaságon Ez a város születésem helye. — Petőfi. A hegedűs, a művész, megemlékezett a nagy költő fennebbi szavairól — és eljött, hogy meglássa azt a jelt, mit egyedül neki köszönhetünk: a „Petőfi-emléktáblát.“ Eljött, hogy mi is gyönyörködjünk remek játékában. Nagyszerű játékrend — nagyszerű kivitel. De mi nem értjük őt. Ez még legkisebb hibánk lenne, de hogy nem tudunk buzdulni — hogy nincs bennünk hálaérzet, ez bűn. Reményi Ede f. hó 25-én tarta nálunk az új kaszinói helyiségben hangversenyét. A különben is nem nagy terem alighogy megtelt. Valóban olyan egyének hiányzottak, kiknek semmi tekintetben sem lett volna szabad elmaradniuk; számukra nincs mentség, és az ítéletet, mit róluk a közvélemény mond, megérdemlik. Akik ott voltak, örültek, élvezték a bűbájos hangokat, bámulták a művészetet, lelkesedéssel éltették a művészeket és véghetetlenül sajnálták, hogy még az este el kelle utazniok és részt nem vehettek a hangverseny után rendezett táncmulatságban, mely éjfél utáni 2 óráig igazi jókedvvel folyt le. Nem hallgathatom el ezúttal, mit oly rég óhajtok elmondani, hogy van városunknak egy oly kincse, melyre a költővel méltán elmondhatjuk .. . „amelyet irigyel sok földi család.“ E kincsre soha eléggé nem méltányolható valódi gyöngy, Stöhr Irma kisasszony, az itt nem rég szervezett magán-leánytan- és nevelőintézet vezetője. Nevezett kisasszony ritka ügyesség- és képzettségével páratlan türelmet egyesít, s a gyermekekkeli eljárása oly tapintatos, hogy a leánykák egyenként úgy, mint együtt, kimondhatatlan szeretettel csüggnek rajta, amit az is tanúsít, hogy az intézetet pedig elég hosszú a naponkénti tanidő (reggeli 8-tól fél 12-ig, délután 2-től 5-ig) sohasem akarják odahagyni, és előmenetelük a tantárgyakban úgy, mint a kézimunkákban, a legdicséretesb. Söhr kisasszony azonkívül a zongorajátékban ha nem is művésznő, de mindenesetre ritka jelenség, kivétel nélkül mindenkit elragad. És mind a sok szép tulajdon, rendkívüli szorgalom: egy fiatal, alig husz tavaszt látott leánykában, ki még csakis igen szűk körben forgott. Mivé lehetne, ha tehetségeit (gyönyörűn rajzol és fest olajban) kellőleg és hivatott egyének közt fejleszthetné? De hallgat Nehogy elveszítsük őt — igyekezzünk inkább egyesült erővel megtartani, és ama tiszteletet és becsülést, melyben eddig is részesült, növelni. Ezúttal hallgatok városunk társaséletéről, mert azt akarom , hogy az olvasó közönséget úgy, mint minket is, csupán az elmondottak lengjék át. Új) Helybeli újdonságok. A helybeli honvédzászlóalj-parancsnokság, a honv. minisztérium azon rendelete nyomán, hogy ahol polgári kórházak vannak, a beteg honvédek azokban ápoltassanak — megkeresést intézett a városhoz, hogy a helybeli polg.kórház a honvédbetegeket fölveheti-e. A tanács erre kénytelen volt tagadólag válaszolni azon okból, mert a betegek fölvételére csak 18 szoba van, s azokban most is 105 beteg fekszik, dacára, hogy semminemű járvány nincs. — Ez ugyan elég sajnos dolog. Mi úgy tudjuk, hogy a kórházi bizottmány még az elmúlt nyáron előterjesztést tett a tanácsnak a kórház kiépítése iránt, s a tanács, belátva már akkor a nagyobbítás szükségét, ez előterjesztést pártolta is és meghagyta a bizottmánynak, hogy a kiépítésre nézve tervet és költségvetést adjon be. Ez azonban máig is elmaradt, és ezért, nem tudjuk, a bizottmány érdemel-e nagyobb megrovást, amiért a tervet el nem készítette , vagy a tanács, amiért azt nem sürgette. Nem tudjuk, váljon e sajnos alkalom, hogy a honvédeket visszautasítni kellett , eszébe juttató-e a tanácsnak , hogy e sürgetést megtegye; annyi bizonyos, hogy e terv benyújtásának már nagyon is itt az ideje, ha azt akarják, hogy bejöjjön a jövő évi költségvetésbe, melynek tárgyalása már maholnap szőnyegre fog kerülni. Szendrői János úr, ki a közgyűlés által távolléte alatt a helyb re aiskola tanárává választatott, a napokban érkezett haza porosz- és szászországi útjából, hová az iskolák tanulmányozása végett miniszteri megbízásból utazott vala. Szerzett tapasztalatairól, mint értesülünk, fölolvasást is fog tartani a szabadelvű körben. A színházban holnap az elég cifra nevű Sidi El Hadi Ali Ben Mohamed nevű igazgató vezetése alatti „Beni Zoug-Zoug“ nevű 30 tagból álló híres arabs társulat fog erőművészeti s testgyakorlati mutatványaival föllépni. E társulat közelebb a temesvári színházban produkálta magát nagy tetszés közt, s egy ottani színlap szerint ez a társaság megfordult már a világ minden nagyobb városában , mindenütt kivívta magának az egri nevet , s császárok és királyoknak is tetszett, ami bizony nem bolondság. A társulat, mely Pest- és Bécsbe igyekszik, talán csak egy vagy két előadást fog itt tartani. A helybeli tanuló ifjúság által a gymnasiumi segélyegylet javára rendezett táncmulatság múlt szerdán középszerű részvét mellett tartatott meg, de a jelenvoltak annál jobban kielégíthették táncvágyukat s a mulatság vígan folyt 3 óra utánig. Hogy maradt-e tiszta jövedelem s mennyi? nem tudjuk. Az iskolszék megkeresése folytán a tanács elrendelte, hogy a tanyai tanítók fizetése is, az eddigi évnegyedek helyett, havonként szolgáltassék ki. A Halottaskocsi tartására a tanács közelebb Szemerédi István és Rózsa Sándor helybeli vállakozóknak is külön-külön adott engedélyt a régi díjak mellett, t. ill. 4 lovas, posztóval bevont fogat után 8 ft, 2 lovastól 3 ft, posztó nélkül 2 ft. A városi tanács a helybéli lovaskatonaság részére laktanyául a csongrádi kapun kívül levő Ábrahám-féle majort bérelte ki. Egy vándorkomédiás megjárta a napokban az újszegedi lábas híd melletti új töltéssel. Neki mert menni a szerencsétlen két rész gebéjével, s a művészetéhez tartozó instrumentumokkal teli kocsija úgy megfeneklett, hogy a segítségül fogadott 4 ökör ereje is dugába dűlt, hanem másik négygyel meg kellett szaporítani, s igy 8 ökör aztán nagynehezen kivonszolta. Hanem ennyi baj és költség még nem volt elég az istenadtának, megkellett toldani a 8 ökör után járó híd- és kövezetvámmal, miután azok idegen járművet húztak. Vakarta is a fejét szegény, amiből azt lehet következtetni, hogy vele egygyel szaporodott azok száma, akik a szeged-szőregi utat meg fogják emlegetni.. Közvetlen ez után illik az az újdonság, hogy a városi tanács végre megindult e régóta tartó nyomorúságon, s egy közelebb hozott határozatával az újszegedi lábashíd melletti nyomásból 20 öl szélességű utat engedett át a közlekedésnek. Bizony szép volt tőle, hogy végre rágondolta magát. Kötelességünknek tartjuk azt is registrálni, hogy az a darab járda, mely miatt a színházba járó közönség érdekében többször s utóbb már jó vastagon fölszólaltunk, immár járhatóvá van téve. A mélyedéseket szépen betöltötték vasporral, s most olyan pompás, hogy szinte már csak azért is elmehet az ember színházba, hogy azon végigsétálhasson. Azon rablóbandának, mely Rózsa Sándor vezetése alatt garázdálkodott, eddig hiányzott utolsó tagját, Gyursits (Kojó) József szegedi illetőségű röszkei lakost, a napokban fogták el Belgrádon, ahova a kir. biztos félelmes pártfogása elől mintegy 6 hónappal ezelőtt menekült volt. Ott-tartózkodását Daróczy pusztai kapitány födözte föl s ő is szállította haza, s most már benn ül a többivel együtt a rettegett várban, mely elöl pedig nagy kívánsága volt menekülni, mert útközben a gőzhajóról a Dunába, a gőzkocsiból pedig az ablakon akart kiugorni. — A kertészet kedvelőit újólag figyelmeztetjük a kiadónk boltjában letett kertészeti könyvekre, színezett gyümölcs-képekkel, vegyesek. * A kairói magyar-osztrák telepitvény fényes táncvigalmat rendezett ő felsége ott mulatása alkalmából, s egyszermind hódolati feliratot is nyújtott át, mely igy hangzik: „Örömmel eltelve azon váratlan szerencse fölött, hogy felségedet e város falai közt láthatjuk , mi mint felséged leghívebb alattvalói indítva érezzük magunkat, hódolatunkat nyilvánítani s kifejezni azon érzelmünket, hogy bár távol a hazából, szivünk melegen ver a hazáért s azon fejdelemért, ki egyesült erővel s népei hű támogatásával boldoggá teszi országait és alattvalóit. Isten tartsa meg felségedet, a magas uralkodó családot.“ Következnek az aláírások. Az egész egy pompásan kötött albumot képez. * A hírlapirodalom terén — a .Föv. L.“ ujságolása szerint — új évre több változás lesz. A „Századunk“ és „Pesti Napló“ egyesülni fognak, s a „Napló“ szerkesztője — Kemény Zsigmond lapvezérsége mellett — Ujváry Lajos lesz. A „hon“ esti lapja megnagyobbodva, a reggeli lap alakjában, féliven jelenik meg, s az „Üstökös“ új félivvel megbővítve úgy tartalom mint képek dolgában gazdagodni fog. Beszélnek egy „Papagály“ című vegyestartalmú lap megindításáról is, mely szépirodalmi és humorisztikus részt egyesítene magában.