Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-05-04 / 53. szám

Megjelen: Betenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények kül­dendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. / 1870. Tizenkettedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYEST­ART­ALMU KÖZLÖNY. Előfizetési föltételek:Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Félévre . 3 frt 50 kr. . . 1 frt 75 kr. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre . . . 8 frt.­­ Félévre .... 4 frt. Egész évre . . . . 7 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre Egyes szám­ára st kr. osztr. értékben. Hirdetések elvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , Pesten Neumann A. Z-s. magy. hirdetési irodájában, zsibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Hausenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) Oppelik A., és Rosenzweig J. hirdetési ügynökökné. Mariam. — Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések exped­itiójában, Lipcsében Sachse­s társánál, Párisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál. 53-ik szám. Szerda, május 4-én. • Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr A „Nyilttér-ben a négyhasábos pozitsor igtatási dija 15 njkrajcár. Szeged, május 3-án. Múlt számunkban, a köztörvényhatósá­­gok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak, ki­válóan a szab. kir. városokra vonatkozólag kezdeti ismertetésében a főispánok hatáskö­rét megszabó szakaszokig hatoltunk. Most folytatjuk a 63-ik §-nál, mely szab. kir. vá­rosokban a polgármester hatáskörét tár­gy­a­zza. A szab. kir. város első tisztviselője a polgármester, ki mint ilyen: a) elnöke a ta­nácsnak, b) intézkedik azon ügyekben, me­lyek a törvény vagy szabályrendeletek értel­mében hatásköréhez tartoznak, c) átveszi a városhoz intézett kormányrendeleteket, leve­leket, jelentéseket, folyamodványokat, d) vég­rehajtja a kormányrendeleteket, azon jogok és kötelezettségek mellett, mint ugyane tör­vény szerint megyékben az alispán. (Ila t. i. valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok közt károsnak vagy kivihet­­lennek vél: 24 óra alatt jelentést tesz a fő­ispánnak, ennek távollétében pedig felér az illető miniszterhez. Ha a miniszter ennek el­lenében továbbra is fönntartaná rendeletét s a polgármester újabb leirat után sem érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezett­nek , a főispánnak jelentést tesz, s annak ren­deletére, vagy ha az távol van , annak nevé­ben legfölebb 10 nap alatt rendkívüli közgyű­lést hív össze, s a rendeletet az elé terjeszti, mely azt rögtön­­tárgyalni köteles. Továbbá végrehajtja a kormány azon rendeleteit , me­lyek e törvény 17. §-a szerint föltétlenül vég­­rehajtandók. Evégből rendelkezik az összes tisztviselőkkel, a segéd- és kezelőszemélyzet­tel.) — e) Aláírja a város nevében kiállított okmányokat, leveleket, fölterjesztéseket; f) őre a város pecsétének; g) a közgyűlés­nek s a főispánnak tüzetes jelentést tesz in­tézkedéseiről s a város állapotáról. Egyesek a polgármester sérelmes határo­zatait a közgyűléshez s innen a belügyminisz­terhez föllebbezhetik. A tanácsnak és az egyes tisztviselők­nek hatáskörét és egymáshoz való viszonyát, továbbá a tisztikar, segéd- és szolgasze­mélyzet szervezetét, a helyi igényekhez ké­pest, a belügyminiszter által jóváhagyandó szabályrendelettel maga a város állapítja meg. (64. § ) _________ nak vagy egyeseknek jogtalanul s illetéktele­nül okoztak, teljes kártérítéssel tartoznak. Ha a tisztviselő meghagyás szerint járt el, a fe­lelősség azokat terheli, kik a törvénytelen cselekményt elrendelték. A bizottság azon tagjai, kik valamely törvénytelen határozat hozatalához járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás közt azonban a kártérítésre egyenlően vannak kötelezve. Ha a kártérítésben elmarasztalt tisztviselő vagyontalan, vagy nem lehetne kideríteni, kik szavaztak a sérelmes határozatra, a kárt — a viszkereseti jog föntartása mellett — a vá­ros pénztára téríti meg (73, 74, 75. § ) A segéd- és kezelő­személyzet tagjai el­len sértést elkövető, vagy kiv. kötelessége ellen — de nem a büntetőtörvények által tiltott módon — vétkező tisztviselő tiszti kereset alá vonatik, melyet előző vizsgálat után a közgyűlés vagy főispán rendel el; ugyanezért hivatalától egyidejűleg föl is függesztethetik. (77, 78. §) A vétkesnek talált tisztviselő dorgálásra, 500 írtig terjedhető birságra, s feltűnő ha­nyagság vagy tudatlanság miatt, vagy ismé­telt esetben hivatalvesztésre is büntettetik. A tiszti kereset fölött a város hatósága ke­belében székelő első folyamodásu kir. tvszék ítél. (82. 83. §.) Mikor válik bűnössé a tisztviselő, a bün­tetőtörvény határozza meg. (84. §.) A fentebbi és múlt számunkban közlött kivonatból minden olvasónk körülbelül tájé­kozhatja magát azon főelvekre nézve, melyek a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavasla­ton keresztülvonulnak, s különösen a szab. kir. városok jövendőbeli kormányzásának (föl­téve, hogy a javaslat lényeges módosulásokon nem megy keresztül) meglehetősen hű képét idézhetik lelki szemeik elé. E tárgyilagos közlésen túl, e nagy hord­erejű javaslat fölött, elmondjuk majd saját né­zeteinket is. Az V-ik fejezet szól a tisztviselők választásáról. A tisztviselők nem, mint eddig, a válasz­tók, hanem a bizottság által választatnak, és pedig 6 évre, kivévén az orvost, mérnököt és levéltárnokot, kiket a főispán nevez ki, előbbenieket 6 évre, utóbbit élethossziglan. A segéd- és kezelőszemélyzet tagjai élethosszig­lan megtartják állomásaikat, s csak tiszti ke­reset útján mozdíthatók el. (65. §.) Tisztviselő csak az lehet, ki élte 22-ik évét betöltötte, magyar állampolgár és csőd vagy bűnvádi kereset alatt nincs, vagy bün­tettek miatt elítélve nem volt. A polgármes­terre és jegyzőre nézve még ezenkívül szük­séges a jogi tanfolyam elvégzése s az elmé­leti vizsga letételének vagy annak kimuta­tása, hogy már hasonló közhivatalt viselt (66, 67. §§­) A tisztválasztáson a most idézett szaka­szok korlátai közt, a főispán gyakorolja a ki­jelölés jogát akképen, hogy minden állomásra 3 egyént jelöl ki (mint eddig a megyékben), kivévén, ha a betöltendő állomásra nem lenne 3 jelentkező.­­ A szavazás 20 biz. tag kívá­natéra mindig elrendelendő, s szavazatnapok által történik. (69. §) A polgármester átalános szótöbbséggel, a többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak (70. §) A VI-ik fejezet a bizottsági tagok és tiszt­viselők felelősségéről szól. A tisztviselők mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásaikban az álamnak, a város­A VII-ik fejezet vegyes és átmeneti in­tézkedéseket tartalmaz. Ebben a szab. kir. városokra nézve leg­figyelemreméltóbb rendelkezést tartalmaz a 90-ik §., mely szerint szab. kir. városok a bel­ügyminiszter engedélyével rendezett tanácsú városokká vagy nagy­községekké alakulhat­nak. És­pedig ha az alakulást a város lakos­ságának azon része kívánja, mely együtte­­tesen a városi összes egyenes államadó­nak legalább felét fizeti, az átalakulás meg nem tagadható. A belügyminiszter minden ilyen átalakulást az országgyűlésnek bejelen­teni s országszerte köröztetni köteles. A 91. §.­­szerint valamint a többi tör­vényhatóságok, úgy a szab. kir. városok is az állami közigazgatás költségeit saját házi pénz­táraikból viselik, s hogy ez lehető legyen, a pénz- és belügyminisztereknek még ez év folytán törvényjavaslatot kell előterjeszteniük a föld-, ház-, jöved.- és személyes kereseti adó oly mérvű leszállításáról, h­ogy a leszállítás megfeleljen azon főösszegnek, melyet az ál­lam ez évben közigazgatási célokra az összes tvhatóságoknak kiszolgáltat. A szab. kir. városok önkormányzati és köz­­igazgatási hatósága kiterjed a község területén levő minden egyénre és vagyonra; kivételnek a hadsereg, tengerészet és honvédség tettleges szolgálatban levő tagjai a katonai szolgálatra vonatkozó s általában katonai bíróság elé tartozó ügyekben ; továbbá a királynak s ud­varának lakhelyéül szolgáló épületek, a ki­zárólag erődítési és katonai célokra szánt épületek és helyiségek, a használat, tartama alatt stb. Jelen törvény kihirdetése után, a belügy­miniszter által kitűzendő határidő alatt, a közgyűlés összeül avégett, hogy küldöttséget nevezzen ki, mely a tvhatóságok jövő szerve­zetére vonatkozólag, továbbá a választó­kerü­letek megalakítása, ezekben a választók és legtöbb adósfizetők névjegyzékének összeállí­tása, sat. iránt tervezetet dolgoz ki, mely fö­lött a közgyűlés határoz s ezt a belügymint erősíti meg. A helybenhagyott határozatok alapján az­tán a közgyűlés megválasztja az igazoló vá­lasztmány választás alá eső tagjait, a válasz­tások vezetésére bízatott küldötteket, kitűzi a választások határidejét (a bizottsági tagokra) s általában megteszi mindazt, mit a jelen törvény életbeléptetése megkíván. (92. 93. 94. §) „Papi titkok.“ Ily cím alatt ismét fölütötte fejét az iro­dalom terén egy büzölgő pöfeteg, folyóirat alakjában, melynek első füzete Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg. Fájdalommal kell tapasztalnunk a sajtó szörnyszülötteinek gomba módra szaporodó tömegéből, mennyire elundokíjá a magyar irodalom tiszta tükrét a politikai viharok ál­tal fölszínre kergetett porond , mely most a szabadelvűsködés álfényében csillog és vakítja a rövidlátóknak, fájdalom­­ még mindig töme­ges seregét. A charlataneria és irói hivatatlanság, mely előtt a szó nemes értelmében vett iro­dalom kapui bezárvák, s mely sokkal törpébb, mintsem képes volna szépet, nagyot alkotni, ronda szemétdombra jár dicsőséget (?) és pénzt hajhászni, és böngészi a piszkot, melytől a jóizlés és tiszta erkölcs undorral fordul el. A szemérem-érzület rovására összegereblyézett szennyhalmazt kíméletlenül indítja a társada­lom egyes osztályaira, mi­által a botrányok­ban gyönyörködő csőcselék insultatiójának ál­dozatul dob gyakran sokkal nemesebb dolgo­kat, mint a kipelengérezett társadalmi osztály, mert az eféle sze­lemtelen kipelengérezés többnyire a közerkölcsiség kárpótolhatlan meg­sértésével történik s a kicsapongásokra külön­ben is igen hajló alsóbb rétegekben elfojtja még azon nemesebb ösztönöket is, miket az alkotó természet csepegtetett gyermekei keb­lébe. S hagyján, hogy ezen triviális ízetlensé­gek gyártói fércélményeik tulajdonképeni cél­ját, a közönség kizsákmányolását, bombaszti­kus frázisok tömkelegébe burkolva, ügyesen elleplezik, — de elég vakmerők vállalatukat „közérdeküknek nevezni. Hát annyira alásülyedtünk-e már, hogy az irodalom és közerkölcsiség bemocskolását maga a sajtó hirdeti közérdekűnek ? s az írói foglalkozás nem egyéb nyilvános pelengérnél, melyre az irodalom szent célja saját eszközei által kiállittatik! ? Ha valóban ennyire haladtunk, s nincsen gyógyszer, mely útját állja ezen veszélyes haladásnak, úgy dobjuk el a tollat mielőbb, mert a sajtó terén dühöngő myasma rohamos elharapózása fenyegetve adja tudtul, hogy itt van azon időpont, melyben a javításra és ne­mesítésre hivatott, hajdan oly féltve őrzött közeg, a sajtó, válik a jó ízlésnek és erkölcsi­­ségnek ellenére s háborút folytat a társadal­mat még összetartó erkölcsi kapcsok végleges szétszaggatására! Ideje, hogy a komoly napisajtó ébredjen s kibontott ostorával végre egész erélylyel álljon a dögvészes áradat elé­­ vasúti kamatbiztositékok kezelésénél van-e kellő e­lenőrzés felől gondoskodva és mily eredménynyel ? Kiadatnak az illető miniszterumoknak. Erre a ház napirendre térvén , gróf Andrássy Gyula miniszterelnök bejelenti ő fölsége szentesítését az 1870-diki budgettör­­vényre vonatkozólag, mely felolvasás által kihirdettetvén, a kihirdetésről szóló jegyző­könyvi rész hitelesíttetik s ennek a főren­dekhez való átvitelével Majláth István jegyző megbizatik. _______ A főrendiház ülése ápril 30-án. Majláth István a képviselőház jegy­zője áthozza a képviselőháztól az 1870-diki költségvetésről szóló, ő fölsége által szente­sített s a képviselőházban kihirdetett törvény­cikket , mely felolvastatván , a főrendiházban is kihirdettetik. C­z­i­r­á­k­y gróf jelentést ad be néhány a felsőház bizottmánya elé utasított törvény­­javaslatra nézve. Hasonlót tesz Károlyi Gy. gróf az ő felsége keleti útjára vonatkozó pót­­hitel-törvénycikk tárgyában. A jelentések felolvastatván, tárgyalásra a hétfői nap tűzetik ki. A főrendiház ülése ápril 28-án. A főrendiház tagjai közül csak 19-en je­lenvén meg, elnök azt az indítványt teszi, hogy jövőben azon tagok nevei, kik elnöki en­gedély vagy különös ok nélkül sok ideig nem jelentek meg a házban , felolvastas­sanak. Ezen indítvány tárgyaltatni fog. Károlyi György gróf a hasonszenvi egyletnek klinikai felállítása iránti kérvénye alkalmából azon indítványt terjeszti a ház elé, miszerint a kérvény a képviselőházzal azon felszólítás mellett közöltessék, hogy tekintve a kérelmezők által felhozott fontos okokat, a hasonszenvi tanszéknek a kir. egyetemnél a kórodával egyidejűleg leendő felállítására köz­reműködni szíveskedjék. A­p­p­o­n­y­i György gróf a fentebbi in­dítványhoz még azon pótindítványt terjeszti be, hogy a hasonszenvi gyakorlat feletti fel­ügyelet, mint szintén az orvosi szigorlatok körüli eljárás szabályozása is, különösen ajánl­­tassék a képviselőház figyelmébe. Ezen indítványok ki fognak nyomatni és tárgyalásra kitüzetni. Országgyűlés. A képviselőház ülése ápril 30-án. Elnök meghatott szavakban jelenti be Granzenstein Gusztáv képviselő és pénzügy­­miniszteri államtitkár halálát. A ház részve­vőig tudomásul veszi a gyászesetet és részvé­tét jegyzőkönyvileg kifejezi. Sztratimirovics György interpel­­lációt intéz az ifgazságügyminiszterhez egy Despot-Sz.­Ivánban korcsmár verekedés alkal­mával elkövetett gyilkosságra nézve. Irányi Dániel interpellálja az összes minisztériumot, várjon az állam által adott Hazai ügyek.­ ­ A képviselőház osztályaiban erősen folynak a tárgyalások az első bírósá­gokról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Az ápril 30-diki ülés után a III-dikat kivéve valamennyi osztály ezen javaslattal foglalko­zott s a letárgyalásban jó előhaladást tett. Az egyes osztályok a törvény némely §-sán tettek lényegesebb, majd kevésbé lényeges változtatásokat. Legfontosabb módosítás tör­tént a VII-dik osztályban, mely a járásbiró­­sági rendszert elvetette s törvényszékeket kí­ván. Az ellenzék csatarendben áll s minden­felől támadást intéz a javaslat ellen; első­sorban a járásbirósági rendszert támadta meg, a korteskedésre igen alkalmas törvényszéki rendszer mellett kardoskodván, s a VlI-dik osztályban győzött is. A VIII-dik osztályban is erős csatát vívott Tisza Kálmán a tör­vényszékek mellett. .. A IH-dik osztály ez­alatt a felnőttek neveléséről szóló s Irányi Dániel által előterjesztett törvényjavaslatot tárgyalta, melylyel hátramaradt. Itt a szélső­bal ellen a balközép küzdött s Deák Ferenc­nek kelle a szélsőbal védelmére kelni a tör­vényjavaslat mellett, mely némi módosítások­kal elfogadtatott.­­ A horvát országgyűlésen nagy és heves vitát idéztek elő a bor- és hús­fogyasztási adóról szóló törvények, melyek több szentesített törvényekkel kihirdetés vé­gett az országgyűlésnek megküldettek. Ezen

Next