Szegedi Híradó, 1870. július-december (12. évfolyam, 78-156. szám)

1870-12-14 / 149. szám

az iskolakötelezettek száma pedig 1,093-at tevén ki , tehát oktatásban nem részesült 4,076 gyermek. Ha ezen viszonyt százalékban fejezzük ki , akkor a következő százalékot nyerjük : Iskolakötelezett 10,093 gyermek vagy 100 %. Tettleg iskolába járó 6,017 gyermek vagy 60 %, tehát iskolába nem járt 4,076 vagyis 40 %. E szám elég szor­orú állapotban tünteti elő népnevelési viszonyainkat. Ezekre a vá­rosi tanács azt mondja : nem tudom. Ha pe­dig néhány forintnyi költséget kér tőle az iskolaszék, akkor azt feleli: tudom már, hogy mit akarnak, de erre nem adunk. Az iskolaszék a tanítók szakképzettsé­gének emelése tekintetéből egy szakmunka beszerzését határozza el, de a tanács a cse­kély beszerzési árt megtagadja. Az iskola­szék, amint jelentéséből kiveszem, e határo­zatot nem fölebbezte a városi közgyűléshez, amit elég roszul tett. Az iskolaépületek nem elegendők, az iskolaszobák túltömöttek , tehát látszik a jó­akarat a népnél. Az iskolaszék ezt jelenti a városnak. És erre azt határozza a városi közgyűlés, várja­nak a gyermekek, míg elegendő iskolaépüle­teink lesznek, mert mi nem költünk iskola­­bérházakra. Akik felnőnek oktatás nélkül, majd is­koláztatnak gyermekeik. Mert mi építeni fo­gunk (t. i. majd ha lesz miből) minden esz­tendőben két iskolaházat. Ha tíz év múlva is 10.000 iskolakötelezett gyermek lesz , akkor lesz elég iskolaépület, de ha akkor történe­tesen több lesz, minden esztendőben 4.000 gyermek ki lesz zárva az iskolákból, ki fogna az lenni a városi közgyűlés bölcs ha­tározata szerint. És iskolaszék ezen hatá­rozatba belenyugszik ? Az én nézetem szerint, ha a tanács nem akar pénzt utalványozni s a városi közgyűlés nem akar iskoláknak házakat bérelni : az is­kolaszék forduljon a közönséghez, amelyről meg vagyok győződve, szívesen fogna néhány forintot (a fönforgó töm­ebbi összeg csak 33 frt) aláírni, amely a tanító szakképzettségé­nek emelésére szolgálna, s fogna találkozni oly polgár, aki egy szobát, egy szint , ame­lyet tanteremnek lehet átalakítani, a gyermek­oktatásra ingyen átengedne. A bebútorozásra néhány asztal és lóca elég volna. Hisz ezek az árvák nem igényelnek kényelmet vagy luxust, csak oktatást adjunk nekik, nehogy oktalanul nőjenek föl. Komolyak az iskolaszék feladatai, de nem kell visszarettenie a nehézségektől. A föladat, mit maga elé tűzött , nemes és elég hasznos, hogy egy betűt se engedjen , intéz­kedéseit pedig bármi után és módon életbe­léptesse. Keressen utat-módot addig s ott, amig s ameddig meg nem találta az igazi utat ; de mindenesetre ne engedje magát másoktól föl­tartóztatni vagy elnyomatni. Rubin Simon: Helybeli újdonságok.­ ­ Gyűjtés a francia foglyok ré­szére. A megható fölhívás , melyet a „P­L“ után múlt számunkban közöltünk, megtette hatását, s az élénk rokonszenv, melylyel a mélyen sújtott francia nemzet iránt városunk lakossága viseltetik , annak minden rétegében tényekben is nyilvánul. A kaszinó két gyűjtő ívet bocsátott ki a francia foglyok ré­szére , egyiket M­a­u­k­s Zsigmoond pénz­­tárnoka, másikat Szive­sy József taka­rékpénztári igazgató kezelésére bízván. Ezen­kívül ugyane célra gyűjtést eszközölnek még: az izr. jótékony nőegylet, a Lloyd s az ipa­rosok. Szóval a részvét ez ügyben általános s Szeged város lakosságának is minden rétege meg fogja hozni az emberbaráti áldozatot, mely után az égbekiáltó nyomor csenge. Ezút­tal tudatjuk olvasóinkkal, hogy a fennebbi célra adományokat f. hó 25-ig mi is elfoga­dunk s azokat nyilvános nyugtázás mellett az illető helyre juttatjuk, *’ B á­­ i mozgalmak. A téli idény táncmulatságai már kezdik élénken foglal­koztatni városunk illető köreit. Az ifjúsági kör m­­ár határozott rendes téli láncvigalmá­­nak megtartása fölött, melynek határnapjául jan. 30 skát tüze ki. Az intézkedések meg­tételére megalakittatott a bálbizottság és pe­dig következőleg: Bizottm. elnök: Szluha Ágost, titkár: Babarczy Ferenc, pénztárnok: Czapik János, ellenőr: Fellmayer János, bizott­sági tagok: Heszlényi József, Pillich Kálmán, Dalmay Kálmán, Petrás Antal, Novák József, Seidl Lajos, Kátay László, Szeremszky Gyula, Benke Ferenc, Götz János,­ Bérczy Antal és Török Sándor. Örömmel nézünk a közkedves­­séget kivivőtt táncvigalo­a elé.­­ Kubinyi János honvéd-őrnagy, ki fáradhatlan tevékenységével a szegedi III-ik honvédzászlóaljat a legelsők egyikévé tette, kit katonái fiúi ragaszkodással, vettek körül, tegnap távozott el városunkból, hogy Nagy- Kállóban zászlóalj-parancsnoki állását átvegye. Távozása előtti este honvédtiszt-társai a Wag­­ner-sörcsarnokban fényes búcsúestélyt rendez­tek tiszteletére, hol az 50—60 személyből álló társaság, köztük polgárok, sőt nők is, kedélyesen töltötték az időt éjfélutánig. Más­nap a vasúthoz az egész honvéd tiszti­ kar s több helybeli polgár kisérte ki s meleg kéz­­szorítások közt váltak meg, előbbentek a de­rék bajtárstól, utóbbiak szeretett vendégünk­től. E minden oldalról nyilatkozó gyöngéd fi­gyelem mellé nem mulaszthatjuk el a magunk részéről is bucsu-üdvözletünket küldeni a tá­vozó után , s azon óhajtásunknak kifejezést adni, hogy hozza Isten vissza mielőbb körünkbe. ** Sz­in­házi hirek. Az ügyes kor­­csolya-táncosok, kik két estén nem csekély élvezetet nyújtottak a közönségnek produktió­­jukkal, közkívánatra még ma egyszer föllép­nek. — E hét folyamában két jeles újdon­­ság kerülend színre. Csütörtökön: „Forestier Pál, vagy az első szerelem hatalma“ bérlet­­folyamban , szombaton bérletszünetben „He­­loise, vagy egy szívtelen anya.“ Ez utóbbi a közkedvességű fiatal színésznő, Maár Jú­lia jutalmául fog adatni. — Irodalom. Lauffer Vilmos kiadásá­­ban megjelent: „Magyar királyok és hősök csarnoka“ (a magyar ifjúság könyv­tárának XVIII-ik füzete), Szemlér Mihály II színezett rajzával, melyek nemzeti történel­münk egy egy nevezetesebb jelenetét ábrázol­ják. Szerkesztő Hohenauer Ignác. Ára 3 k­t 60 kr. Ajánljuk a szülők figyelmébe, mint nemcsak kedves , de hasznos karácsom aján­dékot felnőtt gyermekeiknek. — Ugyancsak Lauffernél megjelent: ,,A N i b e l­ung o k", prózában magyarította és jegyzetekkel ellátta Felsmann József. A 4 csinos rézmetszettel el­látott mű ala­­ írt 40 kr. A Deutsch-féle könyvnyomda- és ki­adói részv. társaságtól beküldetett hozzánk Munkácsy Mihály hazai festészünk hírneves „S­i­r­a­­­o­mház“-a, melynek eredetije a pá­risi jury által aranyéremmel lett kitüntetve. A Koliart által kőre rajzolt eme gyönyörű műlap a „Magyarország és nagyvilági juta­lomképe lesz, s csupán e lap előfizetői kap­ják a kiállítási árért, vagyis­­ írtért. E mű­vészi kép kétségtelenül sok előfizetőt fog von­zani a nevezett lap számára, használata is jobban elterjedt; emelkedésükre Nagy Károly császárnak Németország sokat köszönhet, még kiterjedtebb lett a fürdők használata a keresztes háborúk után, a keleti szokások közelebbi megismerése által. E két időszakban látjuk, miként hajlot­tak az emberek egyik tulságból a másikba, míg a hanyatlás korában Szt.­Ágoston havon­ként csak egyszer, Szt.­Jeromos pedig a kis­ded koron túl épen nem engedte meg kivált a meleg vizbeni fürdést. Nagy Károly idején túl ellenben senki nem üttetett lovaggá, sem valamely rendbe föl nem vétetett, mielőtt az ura­k minden népvendég meg nem fürdőttek. A keresztes háborúk után bekövetkezett erkölcsi romlottság befolyása által a fürdők ismét alásülyedni kezdtek. A tizenhatodik században tapasztaltatván, hogy a ragályos kórok a meleg fürdők által terjednének, N­émet- és Olaszországban azok használata igen megszoríttatott. Az ásványos fürdők Német- és Francia­­országban a 16-ik és 16-ik században lettek nevezetesebbekké. A hideg fürdők a múlt század elejétől jöttek az angoloktól mindenfelé elterjedve di­vatba, a langyos fürdőket pedig csak a múlt század közepe táján kezdték használni. Mind e fürdőnemnek helyes használata, valamint célszerű fürdőintézetek fölállítása és atalán a fürdők étrendi használatának oly vi­rágzó elterjedése körül, minővel a jelen ko­runkban bír, a német orvosok fáradalmainak sokat köszönhet az emberiség. Megemlítendők még a keleti népek, a tö­rökök fürdői, azok a legfinomabb s legdrá­gább illatszerekkel vegyített gőzfürdőikkel a testnek sajátszerü dögönyöztetését kötik össze, mint ők „Schampoon“ néven neveznek, s mely fürdésmód számos kórbajban hatalmas gyógy­szernek találtatott. És most térjünk át a mi szerény tófür­dőnkre. Az úgynevezett vöröshomoki tó Szeged vá­rosához egy, Dorozsma városhoz fél órányi tá­volságra fekszik. E vidéken több kisebb-na­­gyobb kiterjedésű székes tó találtatik, de kö­zülök csak a kiválói­g úgynevezett vörösho­moki tó használtatik már évek óta gyógy­fürdőül. A mostani fürdőintézet a legmérsékeltebb igényeket sem kielégítő 3 fürdő­kamarából állott. Azonban a f. év november 20-án tartott közgyűlés határozata folytán egy consortium kezébe kerülvén 20 évre e fürdőintézet, e consortium 100 részvényt bocsát ki, egyelőre 50 forintjával, és jövő tavasszal az építkezé­sek megkezdődvén, a fürdői tájt diszes an­golkertté fogják varázsolni s remélni lehet, hogy e fürdőintézetnél a fényes gyógyered­­mények következtében a vendégek száma év­­ről-évre szaporodni fog és Szeged város kö­­zelléte mindenesetre biztosítja e fürdő jöven­dőjét. A vöröshomoki tó vize tiszta, átlátszó, színtelen, szagtalan, ize légnemű sós, nyi­­s tott edényben tartva meg nem zavarodik ; kö­­­­rülbelől 70 c. fokig melegítve elveszti átját­ S z i u h­á­z. (í gy—) Szombaton Timár javára „Jehu társai“ fércmű került szinre, melyet francia regény után összetákolt valamely obscurus szellem. (?) Az olvasók érdekében óvakodunk e darabról bővebben szólani, ami közkedves­­ségű Tímárunkat azonban meg kell rónunk azon tapintatlanságáért, hogy jutalomjátéka alkalmával egy szakmáján egészen kívül eső szerepben lépett föl. A jutalomjátékok célja nem csupán az, hogy minden áron tele házat csináljunk, hanem különösen az is, hogy a jutalmazandónak alkalma legyen magát kitün­tetni és a közönségnek élvezetet nyújtani, mert máskülönben a beneficek iránti részvét csak­hamar a fagypontig fog alászállani. Megbo­­csájtjuk a közreműködőknek, hogy e kriti­kán aluli darabban nem épen nagy kedvvel játszunk. Amit Timár szombaton vétett, azt va­sárnap tökéletesen helyreütötte Nestroynak régi és még mindig mulattató darabjában „Lumpaci Vagabundus“-ban, mint víg kedé­lyű, kifogástalan szabó. Az egész előadás di­csérendő gyorsasággal és összevágóan folyt le és a szépszámú közönség nem egyszer adá jelét zajos tetszésének, mely Cérna mellett a drastk­us csizmadiát (Kőmives) is méltan megillette. Igen kedves benyomást tettek Lu­­kácsyné és Maár Julia a csillogó­ tündé­­rek szerepében. A jó harmóniát csak a kar zavarta meg olykor, melynek mostohaságáért azonban Bényeiné és Kovácsné kel­lemes éneke kárpótlást nyújtott; utóbbinak jóakarólag tanácsoljuk, ne tegyen szökdécselő kísérleteket, mert ez erőszakolt elevenség csak visszatetszést szül. Hetten színre kerültek: „Szerelem és örök­ség“ vígjáték és „Szerelmi varázsital“ ope­rette. Amabban köztetszés közt működtek Maár Julia, Eőry, de különösen könn­yes, mint vén szerelmes huszár. Szeles sehogy sem tudta eltalálni a volt tábornok hangját és modorát. Csatár igen helytele­nül mint 80 éves aggastyán volt maszkírozva. Az operete nem ment oly simán, mint első alkalomkor; csupán Tímár volt ugyanazon kitűnó és mulattató harcosi.­­ Az egyes da­rabok után A­­lacker kisasszony és Hora­tio Syr­ur korcsolyatáncosok produkálták magukat az igen szépszámú közönség elött, mely elvitázhatlan ügyességüket a „sport“ e­lemében élénk taps és gyakori kihívások ál­tal méltányolta Búcsú, becses emlékükben és barátságukban jövőre is. — Szeged, dec. 13. 1870. Kubinyi János, m. k.honvédőrnagy. A lói irott Szegedről eltávozni kénytelenit­­tetvén , nem mulaszthatom el ez után is bú­csút venni Szeged város lakosságától, külö­nösen pedig mindazon barátaim és ismerő­seimtől, kikkel személyesen találkoznom nem lehetett. Fogadják hálás köszönetemet azon szives figyelemért , melylyel mindenkor talál­kozni szerencsés voltam s tartsanak meg szóságot, a forrpontig hevítve pedig fehér gomolyos üledéket rak le, de amely a viz ki­hűltével jobbadán ismét fölolvad s a feloldat­­lan maradék piszkos fehér szinü. Arány súlya 1,006387. Ellenhatása érvényes. A vöröshomok vizét elemezve találtam egy polgári fontban: Kénsavas hamelegből 0,4762, szikhalyag­­ból 9,5252 , szénsavas farélegből (Lukion) 0,0622, szénsavas szikélegből 23,9667, szén­savas keserélegből 2,8534, szénsavas mész­­élegből 0,2856, szénsavas vasélecsből 0,1396, aljas vilsavas timelegből 0,1333, kovasavból 0,5713, szerves anyagokból 1,3824, tovább­á a­­lany és barany (?) nyomait. Összesen : 39,3959 szemért. E vegybontás után a vöröshomok vize nagyobb konyhasó és szénsavas szikéleg tar­talmánál fogva a Pality vizét jóval túlha­ladja. Gyógyhatása, gyámolítva az éghajlati vi­szonyok által, szerintem abban áll, hogy erő­síti és éleszti a bőrrendszert, előmozdítja a vér- és nyirkedényrendszer munkásságát, csök­ke­nti a vértorlódásokra való hajlamot s kitű­­nőleg lehangolja a szervezet érzékenységét. Ennélfogva javalható: 1-szer. Az idült bőrkütegek ellen. 2. A görvélykórban és görvélyes csont­bajokban. 3. A sápkórban s az ezzel okszerű ösz­­szefüggésben lévő havadzási rendetlenségekben. 4. A hasüregi vérbőség, pangásos vérke­­­­ringés következményeiben , u. m. aranyér, s rásztkór, naéhkór és köszvényben. Vegyesek. — A delegátiók a „P. Lt.“ szerint dec. 16-án újév utánra elnapolják üléseiket és január és februárra a közös államháztar­tás, az eddigi budget alapján, felhatalmazás mellett kezeltetnék. ** Dumas Sándor egy dec 10-ikéről kelt brüsszeli távirat szerint Plyban Dieppe mellett meghalt. Bécsi pénzárfolyai is dec. 13-án. 5% metalliques . 66.30­­ Hitelintéz, részv. 248 — Nemzeti kölcsön . 65.33 London . . . 123,20 1860-ki sorsjegy . 9175 Ezüst .... 12160 Bankrészvények . 729 —­Arany . . . 5.86 V I & é I1 á §. Dec., 14 Szeged . . . 17' 7" O'"0 fölöt­ t 11 Tokajban . . 7' 10" O'"0 n n 11 Szolnokon . . 15' 6" O'"0 n 11 N.-Becskereken. 4' 5“ O'"0 v 11 Sziszeken . . 1­­7" O'"0 n 11 Verbászon . . s' 4" O'"0 it tr 11 Zimonybau , . 19' 0" O'"0 if n 11 Mi trovicán . . 18' 7" O'"0 ty Nyilttér. *) Hibaigazítás. Félegyh­áza városban a kéményseprő állásra vonatkozó és lapunk I. évi 142., 143. és 144. számainak hirdetési rovatában megjelent pályázati hirdetésben, az esetenkénti tisztítás árai mellé krajcár szó helyett, tévesen forint szedetvén, következőkép igazíttatik ki: „az évi rendszeres kéményeknek tisztításán felüli, szükséglendő kémények tisztításáért a tulaj­donos esetenként nem 10 forintot , hanem csak 10 krajcárt fizetend, a takaréktűz­helyek és ezek kéményeinek szintén eseten­kénti tisztításáért ugyancsak a tulajdonos nem 15 forintot, hanem­ csupán 15 krajcárt f­og fi­z­etni.“ Egy bútorozott magános szoba minden órán bérbeadandó (Kazinczy­ utca Sánta­­tele házban.) Dr. Kuzman József szülész, n­őv­es gy­erm­ekgy­ógyász, rendel nőknek fél 2—3-ig, egyéb betegeknek 8—9 ig reggel. Lakása mint eddig: egyház­tér Nagy Pál­­féle ház. Szerkesztői üzenet. — Csongrádra. A tanítóválasztásra vonatkozó polémiánál­, mint viszonválasznak, készséggel ad­nánk helyet, ha az oly roppant terjedelmű nem volna, hogy körülbelül három hasábot venne igénybe. Már bocsássanak meg Önök , de lapunk szűk keretéből ennyi tért ez ügynek nem áldozhatunk. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatárs: Lévay Ferenc. 5. A csúfos bántalm­akban, melyekre nézve megjegyzendő, hogy míg egyoldalról az el­es kiválasztások szaporítása által a kóranya­gi­t kiküszöböli, úgy más oldalról a bőrrend­szer érzékenységének lehangolása s a körü­­leti idegrendszer erősítése által a visszaesé­sekre való hajlamot eltörli. 6. A szélhüdések azon fajaiban, melyek a gerincagy bántalm­aitól veszik eredetüket. 1870-in­ évi julius elsejétől bezárólag szep­tember 21-ikéig ezen fürdő-idény alatt több egyén volt orvosi gondoskodásom alatt. Négy idült csúzzal, 5 izületi köszvénnyel, 5 gör­vélyes gyermek 5 éves kortól 12 évesig, 1 férfi általános száraz sömörrel, 1 ne mesikó­­rcs félsőfájással. (Cephalalgia Hysterica), 1 férfi izmerevültséggel, 1 nyolc éves leányka tejvarral (crusta lactea.) A csúzos és kösz­­vényes betegek 6 heti fürdés után javulással távoztak el, a száraz sömörben szenvedő meg­­gyógyultan, nemkülönben a méhikóros felfá­­lalásul, úgy a lábermerevültségben szenvedett is, ki a fürdés kezdetén két mankó segélyé­vel járhatott, a fürdés végén nélkülöztette azokat; az 5 görvelyes gyermek közül 1 meg­gyógyulva, 4 pedig szembetűnő javulással tá­vozott ; 2 kiszolgált közkatona tér­szélhűdés­­sel keresték föl fürdőnket, és két havi hasz­nálat után fölüdülve távoztak. Adja az ég, hogy ezen vöröshomoki fürdő a jelenlegi consortium ernyedetlen buzgalma következtében minél előbb csinosan fölszerelve enyhülést nyújthasson a szenvedő emberiségnek. Dr. Benedek István

Next