Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)
1871-01-13 / 6. szám
Megjeleli: Előfizetési föltételek: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: Egész évre ... 7 frt. | Félévre . . 3 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 frt 75 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten ,Neumann B. első magyar hirdetési irodájában, | Kigyó-utca 6 szám; Bécsben Hausenstein & Vogler (Neuer Markt 11), Oppelik A. (Wollzeile 22) és Mosse S Rudolf (Seilerstätte 22) hirdetési ügynököknél; Maria m. Frankfurtban G. L. Daube & Cp. és Mosse Rudolf hirdetési expeditiójában; Lipcsében Eugen Fort, Párisban Havas, Laflite, Bullier & Cp. (Place de la Bourse 8), Prágában, Münchenben, Nürinbergben, Strassburgban, Zürichben és Hamburgban Mosse R. hirdetési irodájában. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre ... 8 frt. Félévre . . . . 4 frt. Évnegyedre ... 2 frt. 6-ik szám. Péntek, január 13-án. 1871. Tizenharmadik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyiltér” ben a négyhasábos petitsor igtatási díj 15 krajcár. Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, tová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HÍRADÓ tizenharmadik évfolyamának 1871-dik évi folyamára. Lapunkat, mely január 1-jén tizenharmadik évfolyamába lépett — bizalommal ajánljuk az alföldi megyék, városok és községek közönségei becses figyelmébe és pártfogásába. Az előfizetési módozatok lapunk homlokán közölték, s legcélszerűbb, ha az előfizetés megtételére posta-utalvány használtaik, miután az csak 5 kr. bérmentesítést igényel és így legjutányosabb. Minthogy pedig fitogtatás nélkül mondhatjuk lapunkat a vidéki lapok legelterjedtebbjének, ajánljuk azt hirdetések közlésére is, melyek más lapok áraival egybehasonlítva — elég jutányosak. Szeged, jan. 12. A magyar-osztrák birodalom súlypontja jelenleg tettlegesen Pesten van, ahol a monarchia legfőbb érdekei képezik a tanácskozás és vita tárgyát. E tény, úgy hiszszük, megnyugtathatja és kielégítheti mindazokat, akik Magyarországot a „bécsi centralisatio“ öleléseitől féltik, és a hazafias túlbuzgóság hamis és nagyító üvegén keresztül azt csupán Osztrákország egy függelékének tekintik. A delegációk újra megkezdették az ünnepek által félbeszakasztott üléseiket és folytatják a közös hadügyminiszter költségvetése fölötti vitát. Már alkalmunk volt kideríteni azon álláspontot, melyet e fontos kérdésben a magyar és az osztrák delegátusok elfoglalnak; ez ellentétek még nincsenek kiegyenlítve. Másrészt a delegáció katonai albizottsága a hadügyi költségvetésen körülbelül 6 milliónyi törlést akar eszközöltetni, míg az osztrák delegátusok egy kisebbségi indítványa a hadügyi budget alábbszállítása körül még tovább megy. Óhajtjuk és reméljük, hogy Európa jelen helyzete és mindazon veszélyek, melyeket ez méhében hord, a végmegállapításra nézve döntő befolyással lesznek, és hogy az elvi eltérések a közös haza biztosítása és fönntartása nevében megszűnnek és oly Meggyőződésnek és eszmüködésnek fognak tért engedni, mely a birodalom valódi érdekeinek leginkább megfelel. A delegációk közt Beust gr. pótlékot is osztott ki a vörös könyvhöz, mely 13 okmányt tartalmaz ; ezek Luxemburg semlegességére, a monarchia állására Németországhoz, a keleti ügyre, az angol közvetítő javaslatra és végre a spanyol királyválasztásra vonatkoznak. A 22 lapnyi füzet egészen újat nem tartalmaz, csak az tűnik ki belőle, hogy kancellárunk mindenáron a békét akarja biztosítani és ennek föntartására legalább jegyzékek szerkesztésében valóban fáradhatlan. Hogy mily sikere lesz e minden fönnforgó kérdések és con-ffliktusokra vonatkozó igen ügyesen kiskerekített és olykor erélyes hangon is tartott sürgönyöknek — az a jövő titka ! A lajthántúli miniszterkrízis, mely már hónapoktól tart, úgy látszik, szintén Magyarország fővárosában fogja megoldását nyerni. Általánosan el van terjedve azon vélemény, hogy Potocki, ki miniszterelnöknek megmarad, van megbízva a kabinet újraszervezésével. Nem kell különösen hangsúlyoznunk, mily égető szükség e válság nyomasztó állapotának elhárítása; mert a krízis nem csupán a lajthántúli tartományokban növeli egyre a zavart, hanem a dualizmus természeténél fogva velünk is érezteti kellemetlenségeit és igy az egész monarchia érdekében fekszik e hosszadalmas vajúdás megszüntetése. A magyar képviselőház is újra megkezdte működését , éspedig az újoncozási törvényjavaslat tárgyalásával. Ismételve csak azt mondjuk, amit már számtalanszor mondottunk, hogy t. i. a honatyát kevesebbet beszéljenek és többet végezzenek. A „time is money“ a törvényhozás és politika terén legalább is oly érvényes, ha még sokkal nem érvényesebb, mint a társadalmi és forgalmi életben, mely a törvényhozótestületek működésével oly szoros viszonyban van. Különben jó jelnek tartjuk, hogy a meddő bőbeszédűség ellen Iványi is fölszólal a „Magyar Ujság“-ban , kinek antecedentiái jelen fölszólalását egyenesen meghazudtolják ; örömmel registráljuk a szélsőbal ekomphaeusának megtérését, és kívánjuk, hogy példája kivétel nélkül a ház minden oldalán utánzásra találjon. Szeged város költségelőirányzata 1871-ik évre. Szeged város 1871-ik évi költségelőirányzatában, mely folyó hó 15-én lesz a közgyűlés elé terjesztendő, a tanács által javast módosítások szerint , az összes bevétel 357 ezer 869 frt 42 Vakrra számíttatik. Ezen bevételt illetőleg főtényezők: az ujszegedi úri javadalmak és majorsági földek 35,162 frt 26 kr., a tápéti úri jogok és majorsági földek 51,177 frt 37 kr., a kisteleki úri javadalmak 1950 frt 90 kr., a haszonbérbe adni szokott városi földek 108,325 frt 32 kr, haszonbérlők által megtérítendő egyenes és pótadók 19511 frt 33 kr, eladandó erdei és réti termények 7780 frt, erdei földek haszonbére 4888 frt 25 kr, erdei facsemeték ára 1300 frt, vendéglők és korcsmák jövedelme 3036 frt, haszonbérek, jövedékek, bor-, sör- és húskimérési díjak 24,750 frt, a vidéki sör behozatali díja 10,460 frt, vizimalom-dijak 616 frt, piaci véka-, mázsálási és karópénzszedési dijak 4600 frt, halászati haszonbér 1421 forint, kövezeti vám 14,500 frt, tiszai hídvám 12003 frt, szabadhúsvágási dijak 932 ft, katonatiszti lakbérek megtérítése 2459 frt 60 T/a kr, ingatlan javak eladása utáni dijak 5,887 frt 19 kr, a törvénykezési költségek megtérítése 38,455 frt 68 kr. jövedelemmel. Az ezeken túl levő kisebb bevételi tételekre legnagyobbrészt a múlt évi költségelőirányzatban fölvett összegek vetettek föl bevételi járandóságul. A kiadás összesen: 464,764 frt 15/a krra van előírva. A kisebb kiadási tételek elhagyásával, itt csak a nagyobb kiadási tételeket soroljuk elő, jelesen: A városi tisztviselők fizetésére 78,690 frt, városi szolgák bérére 21,204 frt 20 kr, azok ruházatára 3546 frt 22 kr, nyugdíjakra 7 503 frt 16 kr, kegydíjakra 1002 frt 10 kr, terményjárandóságra 144 frt 80 kr, irodai kellékekre 8345 frt 4 kr, utazási költség- és napdijakra 5290 frt 93 kr, erdészeti kiadásokra 4866 frt, városi épületek föntartására 5253 frt 10 kr, országos adóra 33,995 frt 40 kr, a város éjjeli világítására 23,893 frt 40 kr, a kövezet és főutcák tisztántartására 764 frt 86 kr,*) a városi kövezetre 30,000 frt, hidak, dobogókés járdákra 10 306 frt 50 kr, a szükséges anyagok beszerzésére 2232 frt 83 kr, termesztmények és különfélék beszerzésére 1455 frt 88 kr, eszközök beszerzésére 2877 frt 51 kr , a földalatti csatornák tisztítása és javítására 1162 frt 8 kr, katonatiszti lakbérek és bútorokra 5321 frt 4 kr, a biztonsági kiadások közt a kapitányi tisztség fizetésére 8080 frt, rendőrök és pásztozok béreire 12051 ft, azok ruházatára 2328 frt 75 kr, a városi fegyencek ellátására 4000 frt, toloncokra 603 frt 94 kr, tűzoltó szerekre és jutalmakra 1897 frt 16 kr, az egészségügyi személyzet fizetésére 3967 frt 80 kr. A képzőintézeti kiadások közt, az elemi tanítók fizetésére és lakbérére 19,149 frt, felügyelő, levéltáros fizetése 1450 frt, iskolai átalányra 135 frt, iskolai szolgák bére 246 frt, iskolák fűtésére 2327 frt, iskolai helyiségek bére 998 frt 75 kr. A reáliskolai tanítók fizetése és lakbére 3990 frt, szolga bére 96 frt, fűtés 132 ft, helyiségi bérletre 650 frt. A gymnásumi tanárok fizetése 1806 frt 50 kr, azok ellátására 4727 frt, iskoláik fűtésére 198 frt. A tanítóképezde iskolai átalánya 52 frt 50 kr, fűtése 110 frt, helyisége bére 320 frt. Torna- és vivómester fizetése 1000 frt, egyházi épületek föntartására 3413 frt 17 kr, zenészek fizetésére 3552 frt 50 kr, lelencek tápolására 801 frt 26 kr, a városi kórház föntartására 3218 frt 5 kr, a szegényápolda segélyezésére 990 frt 6 kr, a plébániák és iskolák költségei pótlására 9094 frt 22 kr. A különféle kiadásoknál: adók elengedésére 5005 frt 64 kr, szenvedő tőkék kamataira 19,479 frt 30*/a kr, tőketörlesztésre 3000 frt. A jobbparti tiszaszabályozó társulat által követelt költségekre semmi, a balpartira 12,355 frt 80 kr, gátak erősítésére 2044 frt, a város által fentartott tiszai és marosi töltések fentartására 15,200 frt, árkok és csatornák tisztítására 1196 frt 34 kr, új építkezésre 1956 frt 11 kr, előre nem látható kiadásokra 10,000 frt, siványok befásítására 3000 frt, a telekkönyvi helyszínelés költségeire 5000 frt, a győr és csongrádi kapu melletti víztartó árkok mélyítésére 24,000 frt, a szolgaszemélyzet szaporítása folytán 1870. évben kiadott 6850 frt 30 kr, a város előtti tiszapart és baktó-macskási töltés felmagasítására 40,000 frt, az izraelita leányiskola segélyezésére (múlt évből) 1000 frt van fölvéve a költségvetésben. Egybevetve a 357,869 frt 42 '/* kr. bevételt a 464,764 frt 13Vx kr. kiadással, marad 106,894 frt 71 kr. fedezetlen kiadás, melyet az 1870-ik évben fizetett 236,632 frt 52 kr. királyi adóra fölosztva, esik minden egyes királyi adó forintra 451/6 kr. eddigi bérbeadása nem célszerű és mellette a városnak tetemes hátralékai vannak a földhaszonbér után. A most dívó bérbeadási mód szerint a földek öt lánconkint 3 évre adatnak ki; a bérlő a kikötött haszonbért tartozik minden évre augusztus hóban előre lefizetni, mit ha elmulaszt, a kihaszonbérelt földek általa elhagyottaknak, respective a bérleti viszony fölbontottnak tekintetvén, a földek újra bérbeadatnak, anélkül, hogy az előbbi bérlőnek valami kötelezettsége maradna fönn a bérbeadó város iránt. Ily módszer mellett a bérlő a bérleményhez lekötve nem lévén, azt, amikor neki tetszik, odahagyhatja és igy a város tetemes károkat szenvedhet bérföldjei mellett. A gazdaszék ezen módszer helyett javaslatba hozza, hogy ezután a"földek nagyobb — 25 láncos —"parcellákban 10 évre adassanak bérbe; a bérlő olyformán kötteti le, hogy tartozik biztosítékul egy évi bérösszeget előre lefizetni , mely az utolsó évi bérletbe számíttatik be, vagy bérletben maradását egyéb vagyonával biztosítani. A tárgyhoz először szól a shher took, kifejti a javaslatba hozott módszer előnyeit a jelenlegi, a város közönségére nézve igen hátrányos módszer fölött. Az ajánlott bérbeadási eljárás amellett, hogy biztosítja a várost a földek odahagyásából eredő direct veszteségektől, még különösen azért is előnyös, mert elejét veszi az u. n. rablógazdálkodásnak, melynek a mostani rendszer igen tág tért nyit, úgy, hogy ha a bérlő a kikötött 3 év alatt megmarad is a földek mellett, a bérleti idő lejártával a földek legnagyobbrészt kizsákmányolva szállnak vissza a tulajdonos városra. Szóló pártolja a gazdabizottság javaslatát. Dobó Miklós véleménye szerint még a több évig tartó bérlet is utat nyit a rablógazdaságra. Azért elfogadja ugyan a szőnyegen forgó javaslatot, de előbb kiadatni óhajtja a gazdabizottságnak, hogy állapítsa meg egyszersmind azon gazdálkodás módozatait, mit a bérleményes földeken a bérlő űznn tartozik. Határozza meg jelesül, hogy az egyes parcellákon mennyi barom, mennyi takarmány tartható, mily terület fogható vetés alá stb. Szóval a már előírt bérlet-feltételekhezszóló még egy egész gazdasági rendszer kidolgozását is óhajtandónak látja. Szűcs Ferenc (cserepes) és Csányi a bizottmányi javaslat mellett emelnek szót. Báthori magáévá teszi Dobó indítványát, azon különbséggel, hogy abérleményes területen tartható barmok száma ne essék megszorítás alá. Magyar szintén a javaslat mellett BZDl. Opponál azonban a javaslatnak Szekerke J. képviselő, szólván ekképen. Az előterjesztett javaslat által két út áll előttünk a választásra: vagy a várost áldozzuk föl egyesekért, vagy egyeseket áldozunk föl a városért. Ha a javaslatba hozott rendszert fogadjuk el, tönkre megy a nép, aki földeket bérel (Ugye, mert fizetni kell?) Márpedig ha a nép tönkre megy, ki védi akkor a várost? (Szónok itt valószínűleg parenthezisben saját városvédő egyéniségére gondolt, mely ime most is a veszendőbe induló város érdekében rántotta ki a fringiát.) A bérlők tönkremenése pedig történik olyaténképen, hogy például valaki kibérel 50 hold földet oly tájon, melynek talaját nem ismeri és ezen talaj lehet véletlenül rosz termő, minek folytán 1 bérlő belebukik a haszonbérletbe. Ezen logicai eszmeláncolatnál fogva szóló kárhoztatja a javaslatba hozott rendszert és a mostani mellett marad meg. (Ezekből sajnosan veheti tudomásul a publikum, hogy Szekerke úr, a város hű védelmezője okoskodásának hatökött szekerével szépségesen kizökkent a város iránt táplált védelmező érzületének bocsivágányából. Mert ilyeténformán a beszéde kezdetén fölállított syllogismusnak az a conclusiója, hogy áldozzuk föl a várost; hadd Szeged város közgyűlése 1871. január 8-ikán. (Folytatás.) Olvastatott a gazdasági bizottság javaslata a város tápéi és ujszegedi majorsági földbirtokainak bérbeadása körül ezután követendő eljárás iránt. A gazdaszéket e javaslat előterjesztésére azon körülmény birta, hogy a nevezett földek *) Bizony szép kevés ez egy 70 ezer lakójú városban , azért fulladunk nyáron porba, télen sárba Szerk.