Szegedi Híradó, 1876. július-december (18. évfolyam, 79-158. szám)
1876-07-02 / 79. szám
Tizennyolcadik évfolyam. 1876. Vasárnap, julius 2-án. 79-ik szám. Megjelen: Vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételek: Szegeden Kiszhozhordissal és Tiddkre pesten. Egész évre 10 frt. Félévre . 5 frt. Évnegyedre 3 frt 50 kr. Helyben a kuddhivataltól elvitetve: Egész évre 9 frt. Félévre 4 frt 50 kr. Évnegyedre 3 frt 35 kr.Szegedi Híradó. POLITIKAI És VEGYESTARTALMU LAP Szerkesztőségi iroda: hol a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér 209. sz. a. az udvarban balra. Egyes számára. S Irr. Hirdetések dijai: A héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr, és minden beiktatásnál 30 kr, kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási díja 15 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetes városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Berger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdája, papír- és irószerkereskedése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Előfizetési fölhívás a „SZEGEDI HÍRADÓ“ 1876-ik évi tizennyolcadik évfolyamának másoduk felére s harmadik negyedére. Midőn fél- és negyedéves előfizetőinket, kiknek előfizetései a múlt hó végével lejárt, ezek idejekorán való megújítására fölhívjuk s lapunk iránt Szeged és vidéke t. közönségének további pártolását kérjük, ezúttal azon kedvező helyzetben vagyunk, hogy e kérelmünk indokolásául rendkívüli s oly körülményekre hivatkozhatunk, amik reánk nézve szerfölött kedvezők. Mindenki tudja , hogy Szeged a jövő hónapokban országos jelentőségű kulturális és közgazdasági mozgalmaknak lesz központja. Első helyen áll ezek közt az országos kiállítás, amely e nemben első kísérlet hazánkban ; második az országos halár ünnepély s harmadiknak jön a Dugonics SZobor ünneplés leleplezése. Mindegyik külön-külön is elég volna arra, hogy a közfigyelmet az idén városunkra vonja, a három együtt pedig hatásában oly nagy, hogy Szeged augusztus—szeptember hónapokban az ország központja, hogy úgy mondjuk, szíve lesz, ahol a nemzet életerei összefolynak. Itt lesz a haza népei összeségének találkozása, hogy életképességének mérvét manifesztálja s a magyar társadalom közigazgatási jövőjének irányt adjon. Itt lesz Magyarország! Természetes tehát, hogy lapunk a jövő félévben, de kivált annak első felében , kiváló érdekkel bírand az egész hazai olvasóközönségre nézve, s e részben a vidék közlönyei közt okvetlenül kimagasló állást foglaland el, föltéve, hogy csak kissé hű krónikása leend az itt lefolyandó eseményeknek. Erre nézve pedig biztosítjuk az olvasót, hogy rajtunk nem fog múlni semmi. A sokoldalú mozgalmak hű visszatükrözésére nemcsak a megfelelő munkaerőkről fogunk gondoskodni, hanem arról is, hogy az egyes érdekes mozzanatok kellő gyorsasággal és terjedelemben jussanak a közönség tudomására, s evégből, ha a szükség úgy kívánja, rendkívüli számokat is fogunk adni. Magától értetődik azonban, hogy e mellett legkevésbé sem fogjuk elhanyagolni tárcánkat s egyéb rendes rovatainkat s gondunk lesz reá, hogy olvasóinkat úgy a hazai mint a külföldi, különösen a most rendkívül fontos és minket kiválóan érdeklő keleti események színvonalán tartsuk. Bizalommal kérjük tehát Szeged és vidéke közönségének támogatását, s azon reményben vagyunk, hogy ezzel, a szomorú anyagi viszonyok dacára is, ezúttal fokozott mérvben fogunk találkozni. A szerkesztőség, igen hallunk róluk , sem a lapokban nem találkozunk velük. Jobb is így. Midőn a politikai ég egész Európa feje fölött el van borulva, midőn nekünk elsősorban a legkomolyabb eshetőségekre kell elkészülve lennünk, akkor valóban nincs ideje, hogy belkérdéseinket a választók körében szellőztessük s az ellentétes vélemények harcának tápot adjunk. Ez okból egyelőre mi is leteszszük a saját napirendünkről azon théma továbbszellőztetését , amelyet a bajavárosi diszszidens képviselő nyíltlevele alkalmából megkezdtünk volt s amelyet folytatni ígértünk. De ezúttal mégis más indok- és szempontból szólnunk kell valamit a bécsi kiegyezésről , amelynek révén a zavarkeresőknek sikerült a tavaly oly nagyszerű alakban nyilvánult nemzeti egyetértést megzavarniok. Okot erre a szélsők lapjának újabb oktalansága szolgáltat, — bár meg vagyunk győződve, hogy e lapnak oktalanságait a higgadt közvélemény magától is elitéli. Miután e lap a rágalom-, átok- és káromlásból álló ellenzéki szóharc minden fázisán keresztülesett, most azzal vél használni a hazának, hogy ráfogja a nemzetre, hogy az az eddigi csalódások után és nyomorúsága érzetében teljesen közömbös a birodalmat és a hazát fenyegető válságos helyzet iránt , hogy tehát e nemzetre a fenyegető esélyek beálltával nem is lehet számítani. Ez a szélbali rágalom méltó koronája a többinek, s bárki is, aki szereti hazáját és becsüli nemzetét, csak megvetéssel utasítja vissza a gyalázatos ráfogást, amely képes a magyar nemzetet a keleti krízis küszöbén élőhalottnak hirdetni , csakhogy rámondhassa , hogy ennek az általa gyűlölt kormány az oka. Ilyent csak az mondhat, akiben erősebb a gyűlölet politikai ellenfelei, mint a szeretet hazája iránt. Hanem érdekes aztán ennek a logikai következtetése , amelynek értelme az, hogy ki kell a nemzetet békíteni az új egyezmény eldobásával, azaz: meg kell üzenni Bécsnek a közgazdasági háborút — most ! Az embernek megáll az esze, mikor ilyen hóbortot hall. — Van a magyarnak egy közmondása, amely nagyon ráillik erre , egy kissé nagyon is drasztkus ugyan, de azért csak ideírjuk, mert máskülönben nagyon harmóniás a szélbali urak stylusával : „Ökörtől jótanács!“ Most, mikor a 67-iki kiegyezés alapján létesült szövetséges birodalomnak, hazánknak is életérdekei fenyegették kívülről, mikor legnagyobb szükség van a jó egyetértésre, az erők egyesítésére: most kezdjünk egymással harcot! Ez aztán a „józan politika“, méltó a mi búlmagyarjainkhoz. Halhatatlan Deák Ferencünk előrelátó , bölcs politikáját az események csak most készülnek nyomatékosan igazolni, sőt részben már igazolták is. A 67-iki kiegyezés az erő, amely a vihar ellen megvéd. A tények argumentuma persze gonoszul ellene bizonyít a kiegyezés ellenségeinek, akik, hogy nekik legyen igazuk, ime, képesek most , a válság óráiban , a birodalom két fele közt a viszály magvát hinteni. De nem fognak célt érni, mert a magyar nemzetnek sokkal helyesebb érzéke van a valódi veszély fölismerésére, hogysem öngyilkosságba lehetne hajtani .... Azonban ez alkalomból nézzünk már egy percre szemébe annak a nagy szónak, amelylyel a bécsi vám- és bankügyi egyezmény folyományaként a nemzetet három hónap óta halálra ijesztgetik. E kiegyezés a nemzet anyagi végtönkrejutása , halála lesz! Ez a mondás és nem kevesebb. Mi már elmondottuk véleményünket az új kiegyezés fölött, amelynek eddig még csak fő elveit ismerjük; megmondottuk, hogy az nem elégíti ki közgazdasági érdekeinket , s jeleztük az okokat is, amiknélfogva a kiegyezés így és nem jobban sikerült. Kényszerhelyzet szüleménye az, ezt mondottuk és mondjuk ma is. De , bár ilyennek tartjuk a kiegyezést, azért nem láttunk és nem látunk okot a kétségbeesésre , és egyszerű rémlátás vagy ellenzéki túlzásból származott képtelenség az , mely azt kiáltja a nemzet fülébe, hogy e kiegyezés folytán Magyarország oly gyarmati helyzetbe sülyed Ausztriával szemben, hogy okvetlenül tönkre megy, elpusztul ! Hát ki tagadhatja azt, hogy Magyarország több mint háromszáz év óta gyarmati helyzetben volt Ausztriával szemben ? Senki, mert ez tény. És három század alatt nem pusztult el Magyarország, sőt — habár műveit szomszédaihoz képest lassabban, de fokozatosan — előbbre ment minden tekintetben , és most tíz év alatt elpusztulna, tönkre menne ? Abszurd beszéd ez is . Igaz , hogy a mai fejlettebb viszonyok, a fogyasztási igények nagymérvű szaporodása, gyorsabb közgazdasági hanyatlást idézhetnek elő ; de hát elvégre van ennek is orvossága s ezt az orvosságot föl fogja keresni és találni a magyar társadalom a kényszerült önvédelem terén. Ennek az ideje is megjön majd akkor, ha az új kiegyezés a törvényhozáson átment s arról, valamint valószínű hatásairól tiszta képet alkothatunk magunknak. Addig pedig nem okosság és nem hazafias dolog, a kétségbeesés tanait prédikálni. A nemzetnek ha valamikor önbizalomra volt szüksége , ma van erre. Ezt ápoljuk ma, mert ez az erőről és az egyes zászlóaljak-, dandárok-, féldandárok- és hadosztályokhoz beosztandó szekerészeiről. E katona osztály úton alakíttatik, de nem mint önálló hadtest, hanem mint függelék az egyes szakaszokhoz. 1790 gyalogosból áll, minden gyalogzászlóaljhoz 10, minden félszázadhoz 2, a tíz lovasezred mindegyikéhez 21 ember osztatik be ; a lőszer- és élelmi kocsik száma az egész honvédség számára 1010 lesz. Az egyes osztályok száma háború esetére jelentékenyen szaporíttatott; egy-egy gyalogsági zászlóalj létszáma 974-ről 1211-re, a harcolóké 916-ról 1138-ra, a lovasságnál egy-egy ezredé 734-ről 922-re, a lovaké 645-ről 799-re. A mozgósítás szervezésére nézve jelentékeny változások történtek: minden kerület egy-egy mozgó hadosztály, a dandárok száma 14-ről 16-ra, a féldandároké (ezredek) 28-ról 32-re szaporíttatik, a 92 honvéd-zászlóalj kiegészítési századaiból még 32 zászlóalj alakíttatik, melyek „2. osztály“ elnevezés mellett a 92—124 folyószámokat viselik. Alakíttatik továbbá 63 helyőrségi század, egy-egy zászlóalj (Budapestre három esik) áll 5 tiszt- és 136 legényből. A tíz lovassági ezrednél, melyek (az utolsót kivéve, ez horvát dzsidásokból áll) mind huszárok, mozgósítás esetén a béke idején keretben meglevő négy századon kívül egy-egy 5-ik kiegészítési század alakíttatik; ezek képezik a 11. és 12. számú 4—4 századból álló új lovasezredeket. A megmaradó két század szakaszonkint beosztatik a hadosztály-parancsnokokhoz törzslovasságnak. Hogy a honvéd lovasság a háborúban önállólag minél nagyobb expedíciókra legyen képes, ezentúl minden lovasezrednél a 4. számú századok 4. számú szakaszait ki fogják képezni az utászszolgálatra, nevezetesen vasútvonalak helyreállítása s szétrombolására; ezen szakaszokat, melyek lovassági utászosztályoknak fognak elneveztetni, azonnal el kell látni a szükséges szerszámokkal, melyeket minden gyakorlatra elvisznek magukkal. Az eddig nem aktíve szerepelt 20 szórólöveg osztály hét tüzérdandárt képez, melyek mindegyike egy-egy hadosztályhoz osztatik be, egy dandárban van három üteg, melyek mindegyike 4 szórólöveget, 1 törzstisztet, 10 tisztet és 98 legényt számlál. A honvédség összes létszáma a legújabb rendeletek szerint 191,857 legény, 10,840 házas, 5016 teherló, 80 ágyú ; a harcolók száma 164,830 ember. — Mileticsről. Mint a „NI.“-nak írják, Miletics Újvidéken két cikk miatt, melyek a „Zasztava“ 77. és 80-ik számaiban jelentekmeg e napokban, a vizsgáló biró elé idéztetett. Az első cikk egy fölhívás a magyarországi szerbekhez, hogy pénzt gyűjtsenek s önkényteseket toborozzanak a szerb háborúra; a második a cár ellen volt írva, s hivatkozva Abdul-Aziz példájára, azt tanácsolta, hogy Szent-Péterváron tegyenek úgy, mint Konstantinápolyban, s rögtönözzenek egy kis trónváltozást. Miletics, mint felelős szerkesztő , a bíróság előtt hivatkozott képviselői mandátumára s az immunitás alapján megtagadott minden fölvilágosítást. A biróság ezúttal nem kérhetvén az elnapolt háztól kiadatását, kénytelen volt a sajtóperi vizsgálatot elhalasztani. — Egy kinevezés a közös hadügyminisztériumhoz. Közelebb Benedek altábornagy, aki Kuhn közös hadügyért a delegációk előtt képviselte s ki a nevezett minisztérium I. osztályának vezetője volt, ez állásáról leköszönvén, helyébe báró König tbnek neveztetett ki. E kinevezésről a „P. N.“ a következőket írja : „König báró tábornok kineveztetése Benedek altábornagy helyébe a közös hadügyminisztérium első osztályának vezetőjévé oly változás, amely nem maradhat észrevétlenül. — A tábornok az északnémet származású s ép oly tehetséges, mint katonailag képzett férfiú. Kora ifjúsága óta az osztrák hadseregben szolgál s az olasz hadjáratokban kitüntette magát. Többnyire a táborkarnál volt alkalmazva s hosszú ideig állott a zágrábi hadparancsnokságnál, hol a végvidék adminisztrációját vezette. — König ezredes, — akkor még az volt — a katonai pártnak kedves embere, nagy befolyást gyakorolt akkoriban Bécsben s kitüntette magát az által, hogy Andrássyval szemben a végvidék polgárosítása ellen küzdött. Emlékiratokban ellenezte a polgárosítást, a bécsi sajtót sugalmazta s az alkudozásoknál minden képzelhető nehézséget gördített a rendszabály útjába. Andrássy befolyása mégis keresztülvitte, hogy a végvidék polgárosítása elvben kimondatott és részben keresztül is vitetett, König ezredesnek pedig ellenszegülése állásába került : ő elhagyta Zug- Előfizetési feltételek. Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Helyben a kiadóhivataltól elvitetve : egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr, negyedévre 2 frt 25 kr. Az előfizetési pénzek beküldésére ajánljuk a postautalványok igénybevételét, mint a pénzküldés legkényelmesebb és legolcsóbb módját. A kiadóhivatal. Szeged, julius 1. Inter arma silent musae ! Ezt a régi deák mondást most mi kiegészíthetjük azzal, hogy fegyverzörgés közt nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem a képviselők is beszámoló beszédeik és leveleikkel. Legalább mi nem Fölhívás Szeged város hölgyeihez. A f. év augusztus havában városunkban tartandó országos halárünnepély alkalmából alalkottak bátrak vagyunk Szeged város nagyérdemű lelkes hölgyközönségének becses figyelmét az eddig mindenhol jutalomdíjul kitüzetni szokott „Hölgydijra“ fölhívni, s egyúttal fölkérni, miszerint egy Szeged hölgyeihez méltó hölgydij előállítására szükséges pénzbeli adományokat tisztelettel alóliottak valamelyikéhez f. hó 15-ig beküldeni szíveskedjenek. Szeged, 1876. julius 1-én. Erőskövy Antalné s. k. Kohen Johanna s. k. Hazai ügyek. — Nagy miniszteri értekez- et. Mint a „Pest. Corr.“ közli, jul. 5-ikére — a mely mellesleg megjegyezve, a háború tényleges megkezdésének napja Szerbia részéről, — a monarchia vezérlő államférfiainak találkozása van kitűzve. Az összejövetel helyéül Bécs van kitűzve; a találkozás indoka és eredménye annak idejében félhivatalos alakban fog nyilvánosságra juttatni. — A honvédség a háborúban. A hadsereg hivatalos lapjának egy előre jelzett közleménye intézkedéseket tartalmaz a honvédség szaporított gyalogsági és lovassági létszáma