Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)

1879-10-19 / 172. szám

Huszonegyedik évfolyam 1879. 172-ik szám. Vasárnap október 19-én. Megjelen­­z ünnep utáni napokat kitérő mindennap. Elő­fiz­etési föltételele : Szegedének zhozhordással és vidékre postán . Egész évre . . . 15 frfc —­kr. Félévre .... 7 ,50, Érnegyedr­­ . . a „ 75 „ Egy hóra ... I „ 35 „ Előfizetése­k legcélszerűbben pos­tautal­ván­y utján eszközölhetők. POLITIKAI ás VEGYISTARTALMU NAPILAP. Szerkesztőségi iroda : hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér, 209. sz. a. az udvarban balra. Egyes szám ára: 3 szr. Hirdetések dijai: A. héthasábos petitsor vagy annak teréért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. és minden beiktatásnál 30 kr. kincs­tári illeték fizetendő. A­ bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetési irodákban is. Kiadóhivatal: Barker Gusztáv könyv- és kőnyomdája, könyvkötészete, papírraktára, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Szeged, okt. 18. Alább közöljük Tisza Lajos ki­rálybiztos úrnak a körtöltés tárgyá­ban kelt leiratát a köztörvényhatósági közgyűlés leiratára. A leirat mind tárgyánál , mind hangja komolyságánál fogva kiváló fi­gyelemre méltó , s bár a közgyűlés is­mert óhajtását nem teljesíthetőnek je­lenti ki, azt hiszszük, hogy kitűzött célját: a lakosság bizalmának helyreál­lítását — a­mennyiben azt a közgyűlés enunciációja netán megrendítette volna — helyre fogja állítani. Két okból merjük ezt mondani: egyik az az erős bizalom, melyet a kir. biztos úr az ő felelőssége alatt készülő mű s a város biztossága iránt kifejez,­­ a­mi el nem tévesztheti hatását a közönségre, a­mely tudja azt, hogy a nagy munka mellett mily nagy fele­lősség is terheli Tisza Lajos vállát, a­ki erre hivatkozik is. A másik ok az, hogy a leirat nem utasítja vissza mere­ven a város kérelmét, sőt esetleg, ha szükségességéről alkalma lesz meggyő­ződni, kilátásba is helyezi annak foga­natosítását , csak mostanra nem látja azt teljesítendőnek, de teljesíthe­tőnek sem az idő előrehaladottságánál fogva .... Kétségtelen, — s magunk is elég­szer hangoztattuk — hogy Szeged re­konstrukciójának első és alapföltétele a bizalom a város jövője iránt; ha ez hiányzik, s ha ez épen Szeged népében nem áll erős alapon, akkor a város gyors föltámadása és fölvirágzása nagyon problematikus. Ezen igazságtól van át­hatva a leirat is, a mely élénken óv a bizalmatlanság magvának elhintésétől, s hogy azt, a mennyiben netán megingott volna, visszaállítsa, részletes leírását adja a készülő körtöltésnek s azt a le­iró királybiztos garanciájával látja el. Szeged közönségének keblében oly erős gyökeret vert a Tisza Lajos személye iránti bizalom, hogy határozott kijelentései okvetlenül megnyugvást fog­nak kelteni azoknál is, a­kikben a jövő miatti aggodalom netán föltámadt volna. Egy dolog kétségtelen, az­t. ill., hogy a közgyűlés kérelmének ez idén való megvalósítása az idő előhaladottsága miatt már lehetlen, s nagyon elég lesz, ha a körtöltést a mostani méretekkel tö­kéletesen ki lehet építeni. Ha egyéb nem, ez egymaga is elegendő indok lehet arra, hogy a törvényhatóság a leiratban megnyugodjék. Mert azt hiszszük, a jövő tavasz eshetőségei ellen inkább legyen kisebb méretű, de jól elkészült, mint nagyobb méretű, de félig-meddig kész vagy összehányt körtöltés. A tavasz aztán — a­mely próba­köve lehet az új töltésnek — megtanít arra, hogy mit kell tennünk. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy a töltés Tisza Lajos király biztossal mindenesetre oly erős lesz, hogy a ha­bok erőt nem vehetnek rajta. S ha csak­ugyan oldalába jönne jövő tavaszszal a víz, akkor megtudjuk azt is, hogy nála nélkül mit ér, honnan jön is a vészkiáltás — sugalmazta lé­gyen ezt a higgadt megfontolás, szakértelem, vagy a márciusi napok óta még le nem csilla­podott izgatottság — ha a város közönsége az épülő körtöltésre nézve némelyek részéről nyil­vánított aggodalmat magáévá teszi a nélkül, hogy időt venne magának az aggodalom alapos­ságát mérlegelni, vagy e részben legalább is saját szakközegeit meghallgatni, nemcsak, de sőt folyó hó 12-én tartott közgyűlésében hoz egy olyan határozatot, mely a város polgársá­gát nemcsak megfélemlíti, hanem megingatja annak keblében a város legközelebbi jövője iránti bizalmat is. E határozattal szemben nekem, ki azon küldetéssel és azon erősen föltett szándékkal jöttem a városba, hogy azt eddigi polgárai szá­mára új életre ébredni segítsem (a­mire pedig csak az esetre vagyok képes, ha a város pol­gárai városuk jövője iránt ép oly erős bizalom­mal viseltetnek, mint viseltetem én) kötelességem megkísérleni, hogy a város polgárainak a fen­­tebbiekhez hasonló határozatok által megingatott bizalmát higgadt érvelés által visszaállítsam. Az épülő körtöltés két méterrel szélesebb koronával épül, mint minden eddigi tiszai véd­­töltés. Magassága 1,5 méterrel haladja meg az eddig észlelt legmagasabb árvíz­állást. Szak­álló — víz felőli — rézsűi egyeznek a tiszai védtöltések rézsűivel, azaz: 1 : 4-hez készülnek. Ezen védtöltés előtt, az osztrák államvas­­pálya rendező-pályaudvarától (hol a töltés kez­detét veszi) egészen azon pontig, hol az össze­kötő pálya az alföldi vasút fővonalával találkozik, hatalmas elővédet képez a vasutak töltésteste. Az utóbb említett pontnál átmenvén a töl­tésvonala a síneken, az alföldi vasút előtt vo­nul el, mintegy 1600 méter hosszban mindenütt a vasút-töltéshez támaszkodva. A 97. számú őrház előtt keresztüljövén az alföldi vasút töltésén, átvág a makkoserdő alatt a régi szilléri töltés sarkának. Igaz, hogy ezen legutóbb érintett vonal egy egészen új hányásból álló töltésrész lesz, a­mely sem élőből, sem hátulról vasúti töltés által nem támogattatik, s hogy ennélfogva, míg meg nem ülepedik, mindenesetre kevésbé szilárd védbás­­tyát képez, mint a körtöltés előbb említett ré­szei Ennek ellenében azonban nagy tényező az, hogy a vonal nagy része előtt a makkos­erdő természetes baktörőt képez. De ezenkívül, a­mennyiben e vonalnál ag­godalomra ok volna, eloszlatja ezt az a körül­mény, hogy az alföldi vasút mentén általam teljes épségben meghagyott szádfal s a tavaszi árvíz alkalmával is teljesen szilárdnak bizonyult régi szilléri töltés által képezett csúcs ezen sza­kasz előtt oly védművet képeznek, hogy szük­ség esetén ezeknek okszerű védelme által bizton elérhető lesz az, hogy a viz a körtöltés mak­kos-erdő alatti részének a lábához el ne jusson. Azon ponttól pedig, a hol a körtöltés a régi szilléri töltés sarkába szakad, egészen a felső tiszapartig, az a régi, megállapodott töl­tés vonalát követi s ezen vonal méreteit egé­szíti ki. A hol a körtöltés a vonal okszerűbb irá­nyának szempontjától a szilléri töltés régi vona­lától eltér, ott az uj, mintegy 600 m. hosszú vonal mögött fönnhagyatik a régi töltés. Fölhozatik még, mint az aggodalom egyik oka, hogy a köd-gödrök itt-ott a töltés mögött ásattak s hogy ez által a töltés meggyöngítte­­tik. Igaz, hogy a ködgödrök rendszerint a töl­tés előtti téren szoktak ásatni. És ez az épülő körtöltésnél sem tévesztetett szem elől annyiban, a­mennyiben föld a töltés mögött csakis ott ve­zetett, a­hol azt a helyrajzi viszonyok kény­szere folytán máshonnan nyerni nem lehetett; itt azonban gond fordittatott arra, hogy az anyaggödrök megfelelő távolba helyeztessenek s csak sekélyen aknáztassanak ki. A földnek a töltés mögül ilykép való vétele a töltés állagára hátrányos nem lehet; rendes viszonyok közt azonban kizáratik költséges volta által. Mert élőb­ől a töltés közeléből — teljesen kimélyíthető gödrökből — a földet sokkal ol­csóbban lehet előállítani, így állván a dolgok, azt hiszem, minden higgadtan gondolkozó ember be fogja látni, miszerint Szeged városa ezideig nemcsak hogy nem volt annyira megvédhető állapotban, mint a­milyenben lesz ezen körtöltés kiépülése által, de még nem is terveztetett soha, hogy a város ily méretű védművekkel körülvétessék. Azon körtöltés méretei, melyet a város 1877-ben épí­tésre elfogadott, de ki nem építtetett, a város levéltárából kivett adatok szerint a következők lettek volna : legnagyobb korona­szélesség 5,70 méter, külső rézsű részben 1 : 4-hez, részben 1: 3 hoz. Aggodalomra tehát nincs ok, vészkiáltásra nincs szükség. Hanem igen­is lehet majd a ta­vaszon szükség a polgárok nyugodt, rendszeres, folytatólagos munkásságára, a­minek szilárd ala­pot a bizalom, a higgadt, félelemtől ment ke­délyhangulat kölcsönöz. Ez az alap pedig nagyon meglesz ingatva az által, ha, a­mi épen nem fekszik Szeged ér­dekében, a polgárok tettre való készségét már előre megzsibbasztjuk, sőt ha őket a bizalmat­lanság folytonos fokozása által tán még az el­távozásra is késztetjük. Különben, eltekintve mindezektől, úgy­­ látszik, a város közönsége maga is belátja, miszerint föliratának ez évre már — az évszak előrehaladottságánál fogva, — semmi gyakorlati eredménye nem lehet. S mindazonáltal oly dolgokkal foglalkozik, a­me­lyek keresztülvitele csak a jövő évben volna eszközölhető. Hogy a jövő évben mit kell tenni, hogy kell-e a körtöltés méreteit fokozni vagy sem, s ha igen, mily arányban, ezt a tavasz fogja meg­mutatni. Ma a fölirat semmi okadatolt adatot nem mutat föl arra, hogy miért kéretik épen 10 méter korona­ szélesség és például miért nem 12—15, vagy tán nem lenne-e elég 9 ? Tény, hogy mentül nagyobbak a méretek, annál nagyobb a biztosság. Csakhogy a szak­értőknek épen az a föladatuk, miszerint tapasz­talataikhoz képest s vizező-észleleti adatok alap­ján ily építkezéseknél csakis azon méreteket álllapítsák meg, a­melyek a biztonságra nézve elkerülhetetlenül szükségesek. Mindaz , a­mi e tekintetben fölösleges — magától érthetőleg — ok nélküli kiadást von maga után, ezt pedig az államnak szintúgy , mint a törvényhatóságnak vagy egyesnek is kerülni kell. Ismétlem tehát, hogy az épülő körtöltés biztonságát és szükség esetén a megvédhetősé­­gét illetőleg aggodalomra ok nincsen. Arról egyébiránt biztosíthatom a város kö­zönségét, hogy, a­mennyiben a töltés méretei fokozását szükségesnek látnám, alapos és meg­győző számítások és tervekkel fölfegyverkezve fogom önként megtenni a szükséges lépéseket arra, hogy az a kellő mérvben és időben eszkö­zöltethessék. Erre indítani fog engem úgy a fe­lelősség érzete, mint azon őszinte érdeklődés, melylyel a város újból való fölvirágoztatása iránt viseltetem. A kérdésnek ennél bővebb tárgyalásába bo­csátkozni ma időelőtti volna. Szegeden, 1879. október hó 18-án. Tisza Lajos s. k. alagcsővezés kilenc millióba kerülne, s az eme­letes házak épitése ellenkezik a szegedi nép szokásaival. De a föltöltés tárgyában adott ta­nács figyelembe fog vétetni...“ Tisza Lajos kir. biztos leirata. (Szeged városához a körtöltés ügyében.) Szeged sz. kir. város közönségének. Folyó hó 12 én 389. szám alatt tett fölter­jesztésére válaszom a következő: Azon szomorú katasztrófa után, mely Sze­ged városát a tavaszon érte, nem lep meg bár Kossuth és Szeged. U. L. (Ujváry Lajos), a „P. N.“ szerkesztője — ki mint az Atheneum egyik küldöttje Kossuthnál Baracco­­neban látogatást tett — érdekes levélben írja le az ő és két társa első látogatását, a melyből mint legörvendetesebbet megemlítjük, hogy az öreg urat jó egészségben találták. — A levél­­­ben szó van arról is, hogy beszélgetés közben elő­jött S­zeged is, s erre vonatkozólag U. L. ezeket írja : „Szeged sorsa kiválólag érdekli Kossuthot. Fájlalta, hogy Sz­eged érdeké­ben irt levele figyelembe nem vétetett. Helfy arról biztositá, hogy Tisza kormánybiz­tos igen tüzetesen tanulmányoztatta Kossuth tanácsait, de azok egy része valósithatlan. Az A tiszavölgyi társulat központi bizottsága által 1879. évi junius hó 16-án és 17-én rendezett szak­értői értekezlet eredménye. (Folytatás.) 1. A Tisza és mellékfolyóinak víz­gyűjtő területe. Minden folyót kizárólag a légköri csapadék táplálván, ennek nagyságától s a vízgyűjtő te­rület kiterjedésétől, felszíni és geológiai viszo­nyaitól függ annak időszakonkénti vízhordata. A Tiszának és mellékfolyóinak a vízgyűjtő területe — Katona Antal főmérnök előterjesz­tése szerint — körülbelül 2660 négyszög­mért­földre tehető, melyből a Bodrogra 87, a Sajóra 140, a Zagyvára 130, a Szamosra 380, a Kő­rösökre 360, a Marosra 470, a Begára 50 négy­­szögmértföld esik. A Bega hajózó-csatorna mel­lékfolyóinak a vízgyűjtő területe — a Temes- Begavölgyi vízszabályozó társulat adatai szerint — 28 négyszögmértföld, s ezen az 1877-ik évi nagy víz alkalmával másodpercenként 27­82 köb­méter víz gyűlt össze. Ezen víztömegből a to­­polovetzi árapasztó csatorna a Temesbe vezet 150 köbmétert, az Ó-Béga víztömege azonban 57 köbméterrel szaporítja a Bega vizét, a ha­józó­ csatorna tehát másodpercenként 185­ köb­méterrel növeli a Tisza víztömegét. 2. Meteorológiai észlelő állomások fölállítása s a meteorológiai szol­gálat szervezése vízműszaki szem­pontból. (Indítvány.) A Tiszáról és a többi mellékfolyóiról ha­sonló adatok, sajnos, nincsenek. Sem az egész vízgyűjtő terület kiterjedése, sem az időszakon­ként lehulló csapadék, annál kevésbé az a víz­tömeg, mely ebből a folyókba jut, nem ismere­tes. Csak úgy volna ez kideríthető, ha a Tisza és mellékfolyóinak völgyeiben —mint azt Pecl József mint főmérnök kifejté — több arra al­kalmas helyen meteorológiai megfigyelések tör­ténnének. Ilyen észleletek ugyan az ország több vidékén léteznek, azonban nem vízműszaki cél­ból, tehát nem a folyamszabályozás és folyam­­­szolgálat igényeinek megfelelőleg. Ezért mielőbb intézkedni kellene, hogy — miként azt a „Te­­mesvidéki Mérnök- és Építész-Egylet“ a Temes- Bega völgyében ez év elején már megindította, úgy — a Tiszának és mellékfolyóinak völgyei­ben is arra alkalmas helyeken állíttatnának föl elegendő számú meteorológiai észlelő állomások. Ha ezen állomásokon a hőmérséklet, a lég­csapadék mennyisége, a beszivárgás és elpárol­gás mérve, a h­óréteg vastagsága, stb. pontosan feljegyeztetik, akkor a folyam mentén nemcsak a bekövetkezendő árvizek nagyságáról lehetne jó eleve értesülést szerezni, hanem a már égető kérdéssé vált belvíz levezetéshez is nélkülözhe­tetlen és biztos adatok birtokába jutnánk. De addig is, míg ezen észlelő állomások rendszeresen szerveztetnének, igen kívánatos volna — mint azt Hajdú Gyula kir. főmér­nök kifejti, — hogy az országos központi me­teorológiai intézet számos észlelő állomásának megfelelő adatai, a folyók vízállásait ábrázoló grafikai táblázatokkal egybefoglalva, rendszere­sen összeállíttassanak és jövőre folytonosan evi­denciában tartassanak. — A bécsi rendjelpörhöz. A ma­gyar királyi főállamügyészség, mint a „P. Lt.“ írja, a bécsi tartományi törvényszéknél megsür­gette a Schweizer Sonnenberg-féle pör okmá­nyainak átküldését. Ezen átiratra az a fe­lelet érkezett, hogy az okmányok jelenleg az osztrák semmitőszéknél vannak s onnan csak a per befejezte után küldhetők át.

Next