Szegedi Híradó, 1892. január-március (34. évfolyam, 1-78. szám)
1892-03-08 / 58. szám
Kedd, 1892. márcIUS 8. SZEGEDI híradó. Közgazdaság. A budapesti gabonatőzsdéről. — Márczius 7. — Búzát ma gyengén kínáltak, a vételkedv gyönge, az irányzat lanyha volt és 700X métermázsa kelt el. A határidőüzlet gyönge volt. Kész búza keresetlen. Határidő üzlet. Délutáni (5 órai) zárlat: A budapesti terménytőzsdéről. Disznózsír 54 frttal, 3 drbos táblaszalonna 46.25 frttal, szerb szokványszilva 64 frttal, 100 drbos 60/g frttal, 85 drbos 8.50 frttal kelt. — Szesz csendes. — Szesz nyers osztalékok 20.25—20.75 frton, élesztő-szesz 22.50—23 forinton, szesz finomított 57.50—58.00 Irton 100 liter százalékonkint: 10.10—10.12 9.22—9.24 10.08—10.10 5.29 5.31 5.74-5.76 Búza tavaszra: 10.25 Búza máj.—jun. 10.19 Búza őszre: 9.24 Tengeri tavaszra 5-31 Zab tavaszra: 5-75 Repete: 13.40 Búza tavaszra Búza őszre Búza máj.-jun. Tengeri máj.—júniusra Zab tavaszra A budapesti értéktőzsdéről. A tőzsde a tartós üzlettelenség következtében a nemzetközi értékekben ma is kedvetlen volt. Délutáni zárlat: Kőbányai sertés-keresk- csarnok jelentése. — márczius 7. Sertés/étszám. Márczius hó 4-én volt készlet 136,848 drb., márcz. hó 4-én fölhajtatott 2914 db, elszállttatott 1537 darab, márczius 7-én maradt készletben 138,225 darab sertés. Új takarékpénztár. Levelezőnk Írja: Kübekházán takarékpénztár alakult. Az alakuló közgyűlésen 200 tag 1300 jegyzett részbetéttel volt jelen. A közbizalomnak engedve az elnökigazgatói tisztet Herzog Ferencz Kübekháza közbecsülésben álló plébánosa fogadta el. Titkárrá Kempf Gézát, a felügyelőbizottság elnökévé Szegő Árpádot, tisztviselőkké Tóth Ferenczet és Pollik Sándort választották meg. A vaskapunál a munkák valamennyi szakaszban ismét megkezdődtek ,s úgy a munkások, mint a műszaki hivatalnokok teljes számban rendeltettek állomáshelyeikre. Rupcsics György főmérnök igazgató visszatért olaszországi útjából és szintén átvette már a munkálatok vezetését. Osztr. hit. M. hitein 4^0-OS ar-j^r. Leszam. bankr. Allamvasut Rimamurányi 307-50—308.— 343------343-25 107.40--107.45 112.50 282.50--282.75 168.25 Öcletirányzat: Az üzlet változatlan. Magyar, urasági, öreg, nehéz, 45 50 írttól 46.50 írtig. » » » közép. 44— » 45— » » » fiatal, nehéz 47-50 » 48-50 » » » » közép 47.— » 47.50 » » · » könnyű 45— » 46.— » Magy. közönséges(szedett) nehéz 45.— írttól 46.— frtig. · » » közép 44.— » 45 50 ‹ » » könnyű 44.— » 46.— * Szerbiai nehéz 45.— » 46.— » · közép 44 50 * 45 50 » » könnyű 43 50 » 44.50 » REGÉNY. Francciából: Gyalokai Aranka. 28 (Folytatás.) — Nem, csak tartsd magadon ruháidat, nem azt akartam mondani. Majd később beszélünk erről. Mondd csak, mi akarsz lenni ? Beszélj nyíltan. Sokáig czipeltem még azután is a batyut, miután volt miből élnünk, hogy neked jó nevelést adhassak, de én még elég erős és tevékeny vagyok, még folytathatom a kereskedést. Ha be akarsz lépni az egyetembe, hogy tudományodat kiegészítsed, csak szólj, én fizetni fogok érted. Vagy ha tudsz más pályát, amely neked tetszene, válaszd azt, nekem mindegy, csak becsületes legyen, és hogy , idővel az legyen belőled, ez minden óhajtásom. A fiatalember tiszteletteljesen csókolta meg atyja durva kezét, meg volt hatva ennyi engedékeny jóság által, melyet eddig nem sejtett atyja érdes külseje alatt. — Nos hát fiam, mit határozol ? — kérdi mindig nyugodtan. — Sokszor gondoltam erre a kérdésre atyám, — felelt Fülöp, — és azt határoztam, hogy ha ön is beleegyezik, úgy mérnök leszek. Szeretem a mértani és ez a pálya nálunk úgyszólván még gyermekkorát éli . . . — Mérnök . . . olyan, aki nagy rudakkal és lánczokkal méri a földet ? — Igen, olyan, atyám. — Micsoda gyönyörűséget találhatsz te ebben ? — kérdi az atya megvető arcakifejezéssel. — Azt gondolom, hogy ahhoz felesleges annyit tanulni, hogy az ember a földet méregesse . . . Fülöp sohasem birt sejtelemmel atyja tudatlanságáról, mivel mind oly pontosan kikérdezte tanulmányai felől és oly szigorúan követelte az előírt programmhoz való ragaszkodást. Most egyszerre új érzelmekkel vizsgálta atyját, ámbár tisztelete egy cseppet sem csökkent iránta. Ez az ember, ki nem tudott semmit, hogyan ellenőrizte lépésről-lépésre tanulmányait, mint ahogy ezt csak egy tanár tehette volna . . . Mennyi erőmegfeszítésre, mennyi önuralomra volt szüksége ennek az atyának, hogy el ne árulja magát ! Fülöp, ki eddig csak félt atyjától, most érzi, hogy szereti is. — Nos, felelj ! — mondá Savéli nagy füstkarikákat fújva pipájából. — Lássa atyám, ez olyan állás, amelyen sokra vihetem; és miután az aranyérmet megkaptam a gymnáziumban, úgy mindjárt fogok kapni helyet; és ha elvégeztem a műegyetemet, úgy azonnal alkalmazhatnak a kataszternél s azután idővel majd mérnök lehetnék. — És ez tetszik neked ? — kérdé atyja, kinek tetszett az az eszme, hogy fiát azonnal alkalmazhatják és nemsokára már ő is valaki. — Igen atyám, ha beleegyezik, én ezt a pályát mindenekfelett szeretem. Saveli tovább szítta pipáját néhány perczig, anélkül, hogy szólott volna, amely szünetet Fülöp nagyon hosszúnak talált. — Legyen, beleegyezem, — mondá végre. Megmondod, mit kell tennem és én megteszem. A fiatalember felállott és térdre borult atyja előtt, mint ahogy az orosz parasztok szoktak. Savelít meghatotta fiának ezen cselekedete, félretette pipáját, megáldotta fiát és újra tovább füstölt. Fülöp boldogan sétálni ment, hogy örömét a szabadban élvezhesse. Anélkül hogy tudná merre megy, a patak felé vette útját, és nemsokára a romok előtt találta magát. Dudva és vad zab nőtte be a téglahalmazt, és a szél által ide hordott kevés földben minden gyom kihajtott. A kövek között apró nyárfahajtások bújtak elő, gyökereikkel lassankint szétválasztva a köveket, s halk, édes nesz szállt innen a sétáló füléig, mert az esti szellő futott végig a növényzeten. A fiatalember örömteljes érzelmeire könnyű fátyol borult, mert kegyeletes meghatottsággal gondolt azokra, kik egykor itt laktak. A Bagrianosról szóló sötét legenda kevés nyomot hagyott hátra emlékezetében , amire még legjobban emlékezett, ez egy hölgy és kis leánya voltak, kiket egy paraszt mentett ki a lángok közül, és úgy tetszett neki, hogy azt a parasztot Savélinek hívták . . . talán az atyja volt . . .Föltette magában, hogy kérdést tesz ez iránt nála. (Folytatása következik.) I d ó J a !■ a . Sz' A meteorológiai m. k. közp. intézet időjárási jelentése márcz. 7 én : Kilátás: Nagyobbodó felhőzettel egyelőre még hideg idő, később azonban emelkedő hőmérséklet várható. a 00 rves V a aJ ^ ■'- -a ‘■4„ WS T 2 u cnV ~1 J ” 1 0 -a 1 .•« c X. il ' ab r ^ i j ^ Jagyzets. 530—142 960 0 , 0 Légnyomás emelkedett, hőmérsék csökkent, köd. V i z áll ás — márczius 5. — Tokaj -J-5 00. Szolnok J-3 24. Csonkád 4^ 3.40 Szeged -J-3'62. T.-Becse -J-2.77. Arad -0 44 — márczius 7. — Tokaj -14-55. Szolnok -1-3'28. Csongrád Szeged -1-3'56. T-Becse -1-2-76. Arad —0 51. Ny 1 111 év. A legjobb szervizibetegség ellen, nemkülönben a következő betegségeknél, mint ság, frigy- és hólyaghurut, nehézség, máj betegség stb. ellen a világhírű orvosok által ajánlva. 921—10—9 €rBOB8TEIV-féle tengeri gyógytár Omnnden (Felső-Ausztria). 1 Üveg ára utasítással 1 írt. Csomagolással 1 írt 20 kr. Pályázat. Szeged sz. kir. város hatóságánál üresedésben levő egy számtiszti, egy segédszámtiszti, esetleg üresedésbe jöhető még egy segédszámtiszti, továbbá két II. osztályú írnoki állásnak életfogytiglan tartó időtartamra választás útján leendő betölthetése végett ezennel pályázatot hirdetek. A számtiszti állással 600 frt évi fizetés és 60 frt évi átalány, a segédszámtiszti állásokkal egyénenkint 550 frt évi fizetés és 50 frt évi átalány, a II. osztályú írnoki állásokkal egyénenkint 400 frt évi fizetés és valamennyi állással öt évenkint S^/^-kal számított fokozatos fizetés emelés, valamint szabályszerű nyugdíjigényre való jogosultság van egybekötve. Fölhívom tehát mindazokat, kik említett állások valamelyikét elnyerni óhajtják, miszerint az 1883. évi I. t.-cz. által előirt minősítésüket igazoló és egyébb okmányaikkal is felszerelt pályázati kérvényüket f. évi márczius hó 22-ikének d. u. 5 órájáig a főispáni iktató hivatalba (városi széképület , emelet) nyújtsák be. Szeged, 1892. évi márczius hó 6-án. Pálfy F., 176—3—3 polgármester. Felelős szerkesztő: Dr. Lipcsey Ádám. Kiadótulajdonos: Endrényi Imre.