Szegedi Híradó, 1922. július-december (65. évfolyam, 148-289. szám)

1922-12-07 / 271. szám

1922. December 7. Csütörtök. Egyes szám­­ra 6 korona. Szeged, LXV. évfolyam. 271. sz. szimpizod Egy hóra: 100 korona Fél évre: 960 korona Negyed évre: 480 Egész „ 19” koron­a Szerkesztőség 1 f. ). Ujas-kömt 71. Telefonszám 102. Kiadóhivatal: Tisza Lajos-kömt 71. Telefonszám 102 Előzetess ánik helyben: Éjfél hóra: 150 korona Fél évre 900 korona Nized évre : 4500 Egész 1800 POLITIKAI NAPIAP Előfizetési árak vidékre: Vita a közadóról A nemzetgyű­lés mai f­lése A nemzetgyűlés mai ülésén Neubauer Ferenc, a drágasági bi­zottság előadója beterjeszti a bizott­ság jelentését a lisztellátás ügyéről. Ezután az indítvány­ és interpel­­lációs könyvet olvassák fel. Húsz­nál több interpellációt jegyeztek be. Valkó Lajos kereskedelmi minisz­ter benyújtja a budapesti egyesítelt villamos vasutak jogviszonyának ren­dezéséről, valamint a kivételes hata­lom alapján kibocsátott rendeletek­nek hatályuk vesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált viszonylatok rende­zéséről szóló törvényjavaslatokat. Mindkettőt kiadják az illetékes bi­zottságnak. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot harmadszori olva­sásban is elfogadja a Ház. Úgy­szintén a szeszadóról szóló törvény­javaslatot. Rakovszky Iván belügyminiszter benyújtja a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavasla­tot, amelyet a közigazgatási és pénzügyi bizottságnak adnak ki. Ezután a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalására tér­nek át. Eörffy Imre, a bizottság előadója ismerteti a javaslatot, amely­­egye­­síti az összes közszolgáltatásokat és az adó kivetését a községek hatás­körébe utalja. Legfontosabb rendel­kezése, hogy a fillértételeknek egy koronára való kikerekítését mondja ki. Ezután Gaál Gaszton szólal fel. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja, mert megfelel feladatának. Van azonban oly része is, amit ő, mint a falu képviselője, szó nélkül nem hagy­hat. Alapvető hibája a javaslatnak, hogy azoknak, akik készítették, fo­galmuk sincs a falu életéről. Az adózó polgár megnyugtatására a jogorvoslást a végrehajtó hatalom kezéből ki kell venni. Számolni kell az adózók egyéni viszonyaival, ne legyen egyoldalú s nem szabad csupán a várost figyelembe venni, hanem az adózó közönség minden kategóriáját. Helyteleníti, hogy a pénzügyigaz­­gatóság az adózót megidézheti. Adózó csak saját községházára le­hessen megidézhető. Helyteleníti, hogy oly esetben, amikor a pénz­­ügyigazgatóság elrendeli, hogy az adózókat egyénenként kell elszámol­tjai, a felmerülő körbhet az illető közie köteles megtéríteni. Helyte­len, hogy az adóköveteléseket a községen is be lehet hajtani. A közsó soha sem fogja követeléseit a jegyzőre áthárítani. A késedelmi kamatrendszerben sok igazságtalanságot lát. Célszerű­nek találja, hogy a szövetkezetek bízzák meg a községi pénztárt teen­dőik ellátásával. Arra kéri a pénz­ügyminisztert, nyújtson be novelláris törvényjavaslatot erre vonatkozólag. Kifogásolja, hogy a tisztviselők helyet foglalnak a vállalatok igaz­gatósági állásaiban. Györki Imre és Saly Endre lé­nyegtelen hozzászólásai után Kállay Ma tárgyalta a szegedi törvény­szék Fischer-tanácsa a Mann— Szigethy féle ismeretes sajtópert, amelyben a szegedi ítélőtábla ren­delte el az új társalást. A vádat Tompa Béla dr kir. ügyész képvi­selte, míg Szigethy Vilmost Sekerke Lajos dr védte. A vád ismertetése után a bíró­ság elrendelte a valódiság bizonyí­tását és megkezdte a tanuk kihall­gatását. Borosa József dr egészségügyi főtanácsos, közkórházi igazgató főorvos volt az első tanú. V­allomását azzal kezdi, hogy Betrix francia városkormányzó annak idején akarata ellenére őt bízta meg Mann helyett a bábaképezde adminisztra­­tív igazgatásával. Ekkor tapasztalta, hogy a klinika felszereléséből szá­mos olyan műszer hiányzik, amelyre pedig szükség lett volna. Elnök: Infekciós osztálya volt-e a bábaképezdének? Tanú : Nem volt. A lázas betege­ket a közkórházba küldték és ott végeztünk sok olyan operációt, amelyet a klinikán kellett volna el­végezni. Megtörtént az is, hogy rák­betegeket küldött át Mann a kór­házba, olyankor, amikor már késő volt. Elnök: Milyen volt a klinika belső állapota? Tana: Rossz állapotban volt. Maga az épület is javításra szorult. Sok kórterembe, sőt a műtőterembe is becsöpögött az esővíz. Ezt ki­javíttatni Mann azért nem engedte, mert délutáni pihenőjét a kórterem lapos fedélzetén tartotta és nem en­gedte magát háborgatni. Elnök: Tudja-e, hogy Mann el­tiltotta Mészárost az operációktól és a tudományos működéstől ? Tanú: Tudom. Mászáros sokat panaszkodott ezért. Ezután elmondja, hogy Mészáros a legsúlyosabb operációkat végezte kitűnő eredménnyel, mert a bába­­képezdében csak ő értett ehhez. El­ismeri, hogy Mannak fiatalabb ko­rában nagy érdemei voltak, de az utóbbi időben már nem tudott lé­pést tartani a fejlődő tudománnyal. Mészáros Károlyt az intézet élére a szegedi Orvos Egyesület éppen ezért ajánlotta, tudásában minden tekintetban meg lehetett bízni. Bedó Imre dr a következő tanú. Elmondja, hogy pénzügyminiszter kijelenti, hogy igyekszik majd a felhozott kíván­ságokat , észrevételeket megfontolás tárgyává tenni. Kéri a képviselőket, hogy a javaslatot úgy általánosság­ban, mint részleteiben fogadják el. Az ülés folyik. 1913 ban, mint gyermekorvos mű­­ködött a klinikán és így közvetlenül ismeri a bábaképezdében történt dolgokat. Elnök: Milyen viszonyban voltak Mann és Mészáros ? Tanú: Nem beszéltek egymással. Elnök: Igaz, hogy Mann féltékeny volt vejére ? Tanú: Igen. Nem engedte ope­rálni. Elnök: Milyen orvos volt Mé­száros ? Tanú: Modern, elsőrendű. Elnök: És Mann professzor ? Tanú: Semmi újat nem akart. Elnök : Vott-e Infekcós szoba a klinikán ? Tanú: Nem, bár nagy szükség volt rá. Miután infekciós szobánk nem volt, a lázas betegeket a kór­házba kellett küldeni. Elnök: Hasznára volt ez a be­tegeknek ? Tanú: Ellenkezőleg, veszéllyel járt. Elnök: Feltétlen szükségessége egy bábaképezdének az infekciós szoba ? Tanú : Alfája és ómegája. Elnök: A tanársegédekkel szem­ben hogyan viselkedett Mann? Tanú: A bábák és betegek előtt lekicsinylőleg beszélt róluk. Elnök: Egyébként, hogy viselke­dett Mann? Tanú: Goromba volt mindenkivel szemben. A viziteket maga tartotta és ilyenkor a bábák kezet csókoltak neki. Elnök: A főbába milyen szerepet játszott a klinikán? Tanú: A főbába nagyon nagy űr volt. Ő végezte a gondnoki teen­dőket és ha azt akartuk, hogy tűr­hető dolgunk legyen, jóba kellett vele lenni. Mikor a bábaképezdé­­hez kerültem, orvostársaim ajánla­tára éppen ezért külön is bemutat­koztam neki. Eltyök: Milyen volt a klinika fel­szerelése ? Tanú: Nagyon hiányos, úgy hogy a tanársegédek a maguk pénzéből szerezték be műszereiket. Szekerke védő: Igaz, hogy Mann féltékenységből beavatkozott Mészá­ros műtéteibe? Tanú: Egyszer láttam, hogy egy Mészáros által vizett nagy műtétbe Mann, mint asszisztens beavatkozott, de ezt is úgy csinálta, hogy a be­tegnek esetleg kára lehetett volna belőle. Szekerke: Mi történt a beteggel ? Tanú: Meggyógyult. Ezen még most is csodálkozom. Ezután Paobánszky László dr kihallgatására tér át a bíróság. Elnök: Volt a klinikán doktor úr és tudja-e, hogy milyen volt ott a felszerelés ? Tanú: Csak hírből tudom, hogy Mészáros és Kiss Menyhért tanár­segédek állandóan a saját műsze­­reikkel dolgoztak, mert a klinika felszerelése hiányos volt. Elnök: Olyan műszerek voltak ezek, amelyek hozzátartoznak a kli­nikák szertárához? Tanú: Feltétlenül. Elnök: Ágyneművel el volt látva a bábaképezde? Tanú: Hallomásból úgy tudom, hogy nem. A klinika fehérnemű készletét tudomásom szeri­nt Mann­er utódja Csehony­ános főorvos egészítette ki és hozatta rendbe. Elnök : Igaz e, a­hogy lázas bete­geket a klinikáról a közkórházba utalták át ? Tanú : Számtalanszor megtörtént. Elnök: Hol operálták ilyen eset­ben a bábaképezdéből elküldött be­tegeket ? Tanú : Az operációkat a kórház­ban Boross főorvos végezte. Elnök: Tud-e róla, hogy Mannon kívül más is operált a klinikán? Tanú: Úgy tudom Mészáros vé­gezte a súlyos operációkat. Elnök: Lehet-e lázas, fertőző be­tegeket veszély nélkül szállítani ? Tanú: Lehetségesnek szükségből lehetséges, de a klinikán feltétlenül be kellett volna rendezni a fertőző termet. Elnök: Orvosi szempontból mi­lyenek voltak Mann és Mészáros? Tana: Mannak jó neve volt az orvosi világban, de mindenki tudta róla, hogy nem tart lépést a modern tudománnyal. Ezzel szemben Mé­száros a modern orvostudományok embere és művelője volt. Hábermann szavazó bíró: Ha így állt a dolog, akkor az Orvos Egyesület, mint arról vallomása elején az orvos úr is említést tett, miért ragaszkodott Mann vissza­helyezéséhez ? Tanú : Ennek az a magyarázata, hogy amikor a proletárdiktatúra vé­get ért, mindenkit visszahelyeztek abba az állásába, ahonnan a forra­dalmárok esetleg elmozdították, te­­kintet nélkül arra, hogy képesek voltak e megfelelni hivatásuknak, vagy sem. Itt azonban meg kell jegyeznem, hogy a klinika és a vá­ros közegészségügye érdekében ugyanekkor azt is kérjük, hogy Mé­száros­ és Kiss Mennyhértet szintén hagyják meg régi helyükön. Székerke védő: A közkórházban volt megfelelő hely a klinikáról Mann Jakab bábaképezdéje Új tárgyalás a Mann—Szigethy-féle sajtóperben

Next