Szegedi Kis Ujság, 1946. július-szeptember (1. évfolyam, 84-158. szám)

1946-07-10 / 90. szám (91. szám)

Szerda, 1946 Július 10. I. dvf. 90 sz. Ára: 20 ezer adipengő­S ÚJSÁG A Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári­ Párt napilapja Harc a demokráciáért A fizikai hadjárat befejeződött, az­onban a szellemi háború még to­vább tart. A fa­sizmnust legyőzték, de­­csak fiz­ikailag. Szellemi vonalon még nem sikerült teljesen felszámolni a fasiszta gondolkodást, még nem sike­­rült teljesen eltakarítani a fasiszta fegyv­ereket és módszereket. Sajnos, nemcsak az utcákon és a mezőkön­­betörnek a múlt háborúból ittmaradt és elhagyott kézigránátok, hanem a politikában is itt rekedtek a fasiszta háborúbó­l átvsett harci eszközök. És ezek talán még veszedelmesebbek, mint a kézigránátok. Ezért nem szű­nünk meg hirdetni, hogy a fasizmus ■szellemi fegyvereit hatástalanítani kell .Nem elég, hogy a könyvespol­cokról távolítják el a fasiszta köny­­veket, ezeket az agyakból, a szívek­ből, a módszer­ekből is ki kell irtani,­­h ha valóban d­emokráciát akarunk, ak­kor a fasizmust minden jelentkezési formájában vissza kell utasítanunk. Nem értünk egyet azokkal, akik azt h­irdetik, hogy a magyar nép többsége antid­emokratikus. Ez azt jelentené, hogy­ a magyar nép a szolgaságot alkarná állandósítani, hogy akkor érzi jól magát, ha a tízezer holdasok, a bankvezérek, iparmágnások jármába lehetne befogni. Pedig ez nem így van. A magyar nép szabad akar lenni. De a szabadságát nemcsak a reakció töblovagjaival szemben akarja meg­védeni, hanem a képm­utató áilde­­mokratákkal­­szemben is, akik egy" fclst'­bbségi akaratot akarnak a több­ségre rákényszeríteni. Legyünk tisz­­tában azzal, hogy a fasizmus nem lehet hosszúéletű és ahogy­ a fasiz­must legyőzték a fizikai fegyverek, ugy­anúg­y le fogják győzni a fasiz­mustól kölcsönvett móziszereket, el­teket a fasizmus elleni szellemi had­­járat feg­yverei. .A fasizmussal szemben kialakult az elmúlt esztendőkben az emberi vég történetének­­egyik legimpginálóbb, leg­dicsőségesebb magatartása: az ellen­állás, a resistance. Ez az ellenállási harc nem ért véget a fizikai háború befejezésével.­­Az ellenállás tovább fo­lyik a fasiszta módszerekkel szemben. És mi, akik megjártuk a német halál­­táborokat, akik a múltban ellenáll­tunk a fasizmussal, önmagunkat ta­gadnánk meg, a múltunkat szégyení­­tenénk meg, hogyha a szellemi ellen­állást a fasiszta módszerekkel szem­ben nem folytatnánk. Nekünk a de­mokrácia szívügyünk, mi azt akarjuk, hogy sz­ívügye legyen a magyar nép­nek is. De ezt csak úgy érhetjük el, ho­gyha nem riasztjuk el az embere­ket a demokráciától. Hogyha módsze­reinkben, eszközeinkben olyan ma­gatartást tanúsítunk, amely a demo­­­­ráciát népszerűsíti és nem lejáratja. Ezért üzenünk hadat a hasábokon a korrupció, az erőszakosságok, a ter­ror antid­emokratikus módszerei el­len. Ha kíráltunk, azért tesszük­, hogy a demokráciát tehermente­sítsük, hogy a bűnöket, az erőszakosságok­­, amiket elkövetnek, a nép többsége ne a demokrácia rovására írja, ha­nem az azokat elkövető emberek vét­keinek, gyen­geségeinek tudja be. Azt akarjuk, hogy a demokráciát ne azo­nosítsák egyesek erőszakosságaival, antidemokratikus magatartásával. Mi nemcsak a könyvespolcokról akarjuk felsöpörni a fasizmus szennyét, de s a lelkéséből, a gondolkodásból, maga­tartásból is. Mi nemcsak frázisok­kal akarunk harcolni a reakció ellen, de Táviratilag összehívták a július 29-iki­­ békeértekezletet Kártérítési igénnyel lépett fel Románia Magyarországgal szemben Londón, július 9. A négy külügy­miniszter párisi hétfői ér­tekezlete indult, hogy az ellentéteket ismét nem sikerül áthidalni és a felek nem egyeznek meg a békeértekezlet idő­pontjának tekintetében. Az ülést azon­ban a késő esti órákban rövid időre meg­szakítottá­k és a külügyminiszte­­rek baráti ö­sszejövetelt tartottak, ame­lyen csak a tolmácsok vettek részt. Egynegyed óra múlva folytatták hiva­talos ülésüket és ezen sikerült meg­egyezést létrehozni. E szerint a béke­­értekezletre szóló meghívókat kedden este küldik szét a 21 nemzetnek jú­lius 29-re. Az angol rádió tudósítója megálla­pítja, hogy a megegyezés kölcsönös kiegyezés eredménye. Molotov bele'' egyezett, hogy a meghívó­kat azonnal küldjék szét. Bevin és Bymes viszont hozzájárult, hogy a meghívókhoz mel­lékeljék a békeértekezlet eljárási sza­bályzatának tervezetét, d­e azzal a kikötéssel, hogy a tervezet nem vég­leges. (MTI) kérdést. Molotov nem támogatta ezt a javaslatot és kétharmad többséget kí­vánt az albizottság határozathozata­lánál. Molotov hír szerint azt mondta a tanácskozásokon, hogyha kibocsátják a meghívókat a békeértekezletre mi­előtt megegyeznének az eljárási sza­bályokban, ezzel ártanának a trieszti ügyben és más kérdésekben hozott határozatoknak és a külügyminiszte­rek eddigi munkája a füstbemenés felé haladna. Byrnes javasolta a 21 nem­zetet hívják meg, hogy küldjék ki kép­viselőiket július 26-ra és ezek állapít­sák meg az eljárási szabályokat. Molo­tov nem járult hozzá a javaslathoz. Távirati meghívás Páris, július 9. Franciaország, mint meghívó hatalom, kedden délután táv­irati után szétküldte a békeértekezlet meghívóit a 21 hatalomnak. (MTI) elemek azért határoztak így, hogy til­takozzanak minden olyan döntés el­len, amely Triesztet kívül hagyná Jugoszlá­vián. A megszálló ható­ságot a tör­vénytelennek minősítik a sztrájkolt és közölték, hogy a sztrájkot szervezi A bizottságot katonai törvényszék ek állítják. Egyébként a hétfői nap tel­­­jes nyugalomban telt­­el. (MTI) Román­ a kártérítést követel Magyarországtól A Magyar Nemzet írja: Az Adeverul című bukaresti lap jelentése szerint a­ román kormány a külügyminiszte­rek Párisban székelő tanácsához olyan beadványt'''intézett, amelyben Magyar­­országtól az elszenvedett háborús ká­rok fejében 570 millió dollár kártérí­tést igényel. A román kormány kárté­­rítési igényét két csoportra osztotta: 1. az­ 1940-től 1944-ig okozott ká­rok felsorolása, valamint a különféle állami bevételi elmaradása, 2. az 1944 augusztus 23-tól­ Romá­niának a háborúból való kiugrá­sától számított időtől elszenvedett hadiká­rokat sorolja fel. A román kormánynak ez a beje­lentése meglehetősen meglepetéssze­rűen hatott, már azért is, mert hi­szen Magyarország az északerdélyi terüle­­ten nagyarányú vasúti beruházáso­kat esz­közölt, többek között megépí­tette a déda­szeretfalvi vasútvona­­lat. Ezenkívül Románia úgy látszik megfeledkezik arról, hogy a háború­ban úgynevezett csatlósállamként sze­repelt és so­kkal nagyobb erővel vett részt a Szovjet elleni hadjáratban, mint Magyarország. A román kor­mánynak ez a beadványa bizonyos fokig mester­kedés jelleg­ű és Buka­restben sem veszik komolyan, hogy ezt az igényt a na­gighatalmak el fog­ják ismerni. (MTI) Az eljárási szabály vitája Páris, július 9. A békeértekezlet eljárási szabályainak vitája során Bevin azt ajánlotta, hogy az értekez­let albizottságai ugyanolyan módon dolgozzanak, mint a külügyminiszterek helyettesei, vagyis ne foglaljanak állást, hanem egy­szerűen készítsék elő a tetteikkel is, többek között az­­al,hogy szembefordulunk olyan jelenségekkel, amelyeikkel egyesek a reakciót szol­gálják és elősegítik. Nekünk a de­mokrácia nem elcsépelt szólam, ha­nem mélységes hitvallásiak. Ezt a hitünket nem tagadtuk meg az SS-pribékek géppisztolyaival sem, de nem vagyunk hajlandósa­ feláldoz­ni most sem. És úgy véljük, hogy akkor szolg­áljuk­ igazán a demokráciát, hogy­ha öröikké előttünk lebegnek a de­mokráciának örökéletű erkölcsi alap­­elvei. Hat nap óta áll a sztrájk Triesztben Trieszt, július 9. A belgrádi rádió jelenti: A hatnapos sztrájk után Tri­eszt és az »A« övezet munkásságá­nak elkeseredése egyre növekszik, rendőrsé­g állandó ellenőrzés alatt tartja a munkásnegyedekét, új össze­tűzésre azonban nem került sor. .. szt­rájk­ról"a munkások élelmiszerrel va­ló ellátása továbbra is rendszeresen folyik, bár a rend­őrsé­g ezt is meg akarja­­akadályozni. (MTI) Zavargások Trieszt, július 9. Újabb zavargások törtek ki Triesztben. Férfiakból és nőkből álló tömeg megkísérelte, hogy megszállja a város közepét. A rend­­őrsé­g és a katonaság a levegőbe sor­­tüzet adott, hogy elriassza a tüntető­ket. (MTI) • Argentína az olasz igényekért Buenos­ Aires, július 9. Az argentin külügyminiszter jegyzéket intézett An­glia, az Egyesült Államok, Franciaor­szág és a Szovjetunió külügyi hivata­laihoz és abban a latin-amerikai államok részéről arra kéri a nagyha­talmakat,­ hogy Olaszország számára igazságos békét ajánljanak fel, amely méltó Olaszország történelmi múltjá­hoz. (MTI) Trieszt forrong Trieszt, július 9. A trieszti front­harcosok a párisi értekezlet határo­zatai ellen tiltakozásul úgy határoztak, hogy a szövetségeseknek visszaküldik a háborúban kapott minden kitünte­téseket és dic­sérő okleveleket. Trieszt város és környéke tanácsának tagjai Smuts ezredes szövetséges biztoshoz Párisba való továbbítás végett határo­zatot juttattak el, amelyben szót emel­nek Istriának és Triesztnek Olaszor­szágtól való elszakítása ellen London, július 9 A londoni rádió jelenti, hogy Triesztbe visszahívták a szabadságon levő angol és amerikai katonákat. Triesztben és Olaszország más részeiben továbbra is heves tün­tetések folynak a párisi döntések ellen. (MTI) Megtorlás Trieszt, július 9. Kommunista kö­rökben kijelentették, hoigy a szlovén Szervez­etek a sztrájkmozgalmaat július 29-i­g folytatják, amikor összeül a pá­risi békeértekezlet. A jugoszlávbarát Nápoly is tüntet Nápoly, július 9. Hétfőn hatalmas arányú büntetést rendeztek Nápolyban az Olaszországgal kapcsolatos külügy­­m­in­­szteri határozatok miatt. Vala­mennyi politikai párt részte vett a tün­tetésekben. (MTI) Kormányválság Olaszországban Róma, július 9. Gasperri miniszter­­elnök hétfőn folytatta megbeszéléseit a különböző pártok vezetőivel a kor­mányalakításra vonatkozóan, de nem jutott megegyezésre. Parlamenti kö­rökben az a hír terjedt el, hogy amennyiben kedden sem sikerül meg­egyezésre jutni, Gasperin visszaadja a kormányalakításra vonatkozó megbí­zást a köztársasági elnöknek. (MTI) Gottwald kétéves terve Prága, július 9. Gottwald csehszlo­­vák miniszterelnök na­gy érdeklődéssel fogadott b­eszédében az alkotmányozó nemzetgyűlésen bejelentette, hogy a kormány kidolgozta az­ új alkotmány­­tervezetet és kétéves gazdasági tervet terjeszt majd elő. A kétéves tervnek megfelelően még ebben az évben tel­jesen feltelepítik a német lakosságot. Külügyi viszonylatban a kormány gondosan törekszik a kereskedelem és mindenfajta gazdasági kapcsola­tok erősítésére a Szovjetunióval és valamennyi szláv állammal, valamint az Egyesült Államokkal, Angliával és Franciaországgal. Ez­t a gazdasági együttműködést követi majd a még szorosabb politikai és művelődési együttm­űködés. Prága, július 9. Gottwald cseh­­szlovák miniszterelnök az al­kotmá­­nyozó­ nemzetgyűlésen mondott betau­­talkodó­ beszédében kiemelte, hogy a gyári term­elés 10 százalékkal fogja meghaladni az előirányzott mennyi­séget, jóllehet a németek leis ma­gy­arok­ kitelepítése következtében a munka­erő csökkent. A München előtti Cseh­szlovákiában — mondotta — a nem­zetközi surlódások eszköze a német és magyar kisebbség volt. A német kisebbség kitelepítése ma már csak szervezés kérdése. A­­kotmány azon fáradozik, hogy véglegesen megoldja a magyar kisebbség kérdését, nem­csak Csehszlovákia, hanem a de­mokratikus Magyarországgal való jó­viszony­ érdekében is. (MTI) Tildy Zoltán: A mi földünk az örök magyar föld a mi zászlónk a piros, fehér, zöld!

Next