Szegedi Napló, 1895. augusztus (18. évfolyam, 183-208. szám)
1895-08-01 / 183. szám
I 183 37. Szeged, Csütörtök Szegedi Napló 1895. augusztus 1. IT 'ftriTTI T -T'Ilii TIT" laczi születésű lakos, (vizsgálati fog- Ságban.) 2. Schapira Hermín 38 éves Botosán- I ban született, izr. vallásu, nős bankár, (vizs- gálati fogságban.) 3. Somsay Gaétan, 25 éves, Scharbeckban (Belgium) született, brüsszeli mérnök, biztosíték mellett szabadon. 4. Martin Félix 47 éves, párisi mérnök, biztosíték mellett szabadon. 5. Robescu, 48 éves ügyvéd, galaczi lakos, biztosíték mellett szabadon. A vádlevél rendkívül kompromittáló adatokat tartalmaz Bessa galczi polgármester és a bukaresti kamara tagja ellen, aki ennek következtében tegnap beadta polgármesteri állásáról való lemondását ; hasonlóképpen nagyon kompromittálva van a gázvilágitáz ügyében Poenaru Vikor kamarai képviselő és volt galaczi polgármester, aki ellen hír szerint pótvizsgálatot fognak elrendelni. Igen érdekes a vádlóvál bevezető részében a Brenning Izidor jellemzése, akit a vizsgálóbíró rendkivül intelligens, tevékeny embernek nevez, öt nyelvet tökéletesen Érdekel» még a vádlevélben, Brenning levelein'.*«? és sürgönyeinek kulcsa, azaz titkos ábéczéje. Ezek szerint Méter, Robesku, prefekt Hektor, a kamarai testület Könyva várostanács Kilométr, a szenátus Regiszter, a miniszterek Eisler és Kilogram nevekkel fordulnak elő. Brenning magamagát Dobrin és Georgit Contuar álnéven említi könyveiben. A szegedi vasúti épületek kibővítése. (Elutasító miniszteri rendelet.) Szeged, Julius .31. A város tervez, a miniszter végez. A város sok alkotást tervezett az ezredéves fordulóra, de hogy nem minden alkotása valósulhat meg, az nem Szeged ambiczióján múlik. A sok terv között, amelyet egyrészt nem csak az ambíczió, de a kitérhetetlen szükséglet parancsolt a városnak, majdnem első helyen állott az a terv, hogy az ócska, szűk, piszkos és mindenképen alkalmasan talán már ötödrangú városkáinak sem megfelelő vasúti épületeket újakkal cseréljék föl. Olyan élénken érzett közóhaj volt ez, amelynek mihamarabbi megvalósítását mindenki bizonyosra vette Szegeden. Másik terv volt a sok közül, hogy a sok költséggel fentartott szegedi fa- és fémipariskola növendékeinek gyakorlati kiképeztetése czéljából is bővíttessék ki a vasúti műhely. A kereskedelem minisztériumban agyonütötték mind a két tervet, épen úgy, mirt annak idején a postapalota tervét s a várost elutasították kérelmével. A legújabb elutasító miniszteri leiratot fontos és érdekes voltánál fogva egész terjedelmében közöljük. Múlt évi deczember 15-én 385. szám alatt kelt felterjesztésére, melyben a közönség a Szeged körül fekvő állomások és azok felvételi épületeinek kibővítését a létező épületek helyett újak emelését, valamint a szeged-rókusi vasúti műhely nagyobb mérvű fejlesztését, esetleg egy új műhely létesítését kérelmezte, illetve hozta javaslatba, a következőkben értesítem a közönséget. Bár nem osztozhatom minden tekintetben a közönség azon fölfogásában, hogy a szegedi állomási épületek a mai forgalom ellátására elégtelenek volnának, mindazonáltal azt a magam részéről is elismerem, hogy a szegedi állomások, felvételi épületek fokozottabb igényeknek és a forgalom várható emelkedésének teljesen meg nem felelnek. Indokolva lévén ennélfogva, hogy a kédéses állomási épületek a város jelentőségével és fejlődő forgalmával kellő arányba hozassanak, azok megfelelő átalakításának kérdésével foglalkozom. De bármennyire ezen felfogásban vagyok és bármennyire tudom méltányolni a közönség felterjesztésében előadott nyomós indokokat, mégis kénytelen vagyok kijelenteni, hogy sajnálatomra ez idő szerint nem vagyok azon helyzetben, mikép a szegedi állomás bővítését s a város forgalmi, politikai és társadalmi állásának megfelelő új felvételi épület létesítését már most kilátásba vennem lehetne, miután a m. kír. államvasutak legközelebbi munkaprogrammjában már számos, a vasútüzleti rend, szabályszerűség és biztonság, valamint a forgalom lebonyolítása érdekében munlatlanul szükséges és halasztást nem tűrő oly beruházásokról kellett gondoskodnom, melyek a rendelkezésemre álló hitelt teljesen kimerítették. Biztosítani kívánom azonban a közönséget, hogy a szegedi állomások forgalmának fejlődését figyelemmel kísérem s mihelyt a ma még tűrhető állapotok oly irányban alakultak, hogy a jelenlegi berendezések kiegészítése szükségessé válik , mihelyt a költségfedezet tekintetében a viszonyok megengedik, gondoskodni fogok arról, hogy a szegedi állomások forgalmi jelentőségüknek megfelelő s fokozottabb igényeket is kielégítő átalakítást nyerjenek. Áttérve felterjesztésének a szegedi vasúti műhely kérdésével foglalkozó részére, megelégedéssel vettem tudomást a közönségnek azon törekvéséről, melyet az ottani munkás ügygyel kifejt, s midőn a szegedrókusi vasúti műhely bővítését, illetve a város területén egy új nagyobb szabásy műhely létesítését javasolja. Miután azonban erre a m. kir. államvasutak üzleti szolgálata szempontjából most még szükség nincsen , mivel a város által szem előtt tartott azon magasabb czél, hogy az államvasutak keretében egy oly műhely-telep létesíttessék, mely egyúttal a szegedi fém- és faipari szakiskola növendékei számára is gyakorlati képzést , majdan alkalmazást nyújtson, a költségvetés egyéb irányú megterheltségére való tekintettel, ez idő szerint nem valósítható meg, további tanulmánynak kell fentartanom, hogy a város közönségének e részbeni óhajtását mikor és az államvasúti hitelek állásához képest mily mérvben legyenek teljesítendők. Legyen azonban a közönség meggyőződve arról, hogy mihelyt a m. kir. államvasutak berendezésének fokozottabb kiegészítéséről külön törvényhozási intézkedés útján mód leend gondoskodni, különös figyelemmel leszek arra, hogy a felállítandó beruházási Programm keretében a közönség által szem előtt tartott, nagyban és egészben általam is helyeseknek ismert célzatok megfelelő kielégítésre találjanak. Már most meg kell azonban jegyeznem hogy a létesítendő műhelybővítés alkalmával feltétlenül számítanom kell arra, hogy a közönség megfelelő telket bocsátana rendelkezésre, miután a felajánlott s a jelenlegi műhely mögött elvonuló körtöltésen túl fekvő telket, melyek mind anyagárkok és árterek különben is csak korlátolt hasznavehetőséggel bírnak, a műhelybővítés csak akkor volnának felhasználhatók, ha az említett körtöltés kijebb helyeztetnék. A miniszter helyett: Vörös, államtitkár. A gőzfürdő betonja. — Bírói szemle. — Szeged, július 31. A gőzfürdő vitás betonja fölött ma d. u. öt órakor tartották meg az előzetes bírói szemlét, amelyen megjelentek : Szeged város képviseletében Jivánkovics Sándor dr. tiszti főügyész ; a bíróság részéről Kövessy Gyula albíró, Mikes Gyula államépítészeti főmérnök és Rév Lajos vasúti főmérnök, mint bírói szakértők ; a vállalat részéről: Adók István, Buck téglagyári igazgató és Pirich Kálmán. Azzal kezdődött a bírói szemle, hogy Ivánkovics Sándor dr. tiszti főügyész óvást emelt a bírói szemle ellen s jegyzőkönyvbe kérte foglalni, hogy a beton fölszedését nem a hatóság, hanem a művezetőség rendelte el. Ezután megeskették a szakértőket, akikhez Ivánkovics dr. tiszti főügyész a következő kérdéseket intézte : 1. Mondják meg a szakértők, hogy a megvizsgált beton olyan-e, amilyennek a legjobb minőségű anyagból, műszakilag hibátlan készítési mód szerint előállított jó betonnak lennie kell ? 2. Való-e, hogy jó minőségű anyagból és korrekt készítési mód mellett, egy rész czement, három rész homok és öt rész zúzott kavicskeverékkel jó betont lehet készíteni ? 3. Mondják meg a szakértők, lejárt-e már a czementkötési processzus ideje és a megvizsgált beton kötőképessége és ereje teljesen kifogástalannak mondható-e ? 4. Amennyiben szakértő urak a felperesi kérdőpontok 2. pontjára véleményt nyilvánítanának, úgy mondják meg azt is, hogy véleményüket mily tényezőkre alapítják ? Különösen vágyon van-e különbség az eredményben ugyanazon keverő arány mellett, ha kitűnő minőségű anyag és kifogástalan munka használtatott volna, avagy ha rossz anyag és hiányos munka alkalmaztatott ? 5. A felperesi kérdés 4. pontjára mondják meg a szakértők, hogy a kazánház terv málosítása nélkül, az ott kész.ttett beton hiányos minősége egymagában véve is elegendő volt-e a fölszedés elrendelésére, miután a beton az 1. kérdésemben érintett minőségnek meg nem felelt ? 6. A felperesi kérdés 7. pontja ellenében mondják meg a szakértők, hogy az egész beton fölszedése nélkül lehet-e biztonsággal megállapítani, hogy a készített betonnak bármily csekély része is kifogástalan volna és ha bármily csekély része kifogástalan volna is, lehetne-e az alsó réteget biztosan meghatározni és az egészet a szerződés szerint kifogástalanul elkészíteni ? Ezután a vállalat részéről Pich Kálmán a következő kérdőpontokra kérte a szakértők véleményét. : Kérem a gőzfürdő múlt évben készült betonjának megvizsgálását eszközölni és a szakértőktől Szeged város által a szemléhez bekérendő hivatalos költségvetés és feltételek megtekintését és elbírálását a 2625/895. sz. járásbírósági iratoknál levő szakvélemény után szakvéleményt kivenni arra nézve : 1. Hogy a gépház és Jerney-ház mellett múlt évben lerakott beton az építkezési napló jelzése szerint valóban..........köbméter menynyiségben volt-e már elkészítve? 2 Ezen beton megfelel-e a költségvetés keverési arányának és értékének ? 3. A múlt évben lerakott betontömeg megfelel a azon czélnak, hogy az építkezési terv szerint fölemelendő gőzfürdőépítménynek biztos és szilárd alapot nyújtson ? 4.............számú F. alatt ide csatolt tanácsi végzésben elfogadott kazánház tervezőinek módosításával beállt-e annak szüksége, hogy a múlt évben lerakott beton egészben vagy részben fölszedessék ? 5. Állapítsák meg szakértők az építkezési napló és C alatt jegyzőkönyv átvizsgálása után, hogy a múlt évi betonépítésnél, úgy ez évi