Szegedi Napló, 1911. szeptember (34. évfolyam, 208-233. szám)
1911-09-21 / 225. szám
ZOSZ Szeged, csütörtök SZEGED 1911. szeptember 21. galam bevásárló helye ma is messze terjedő körzetének. Egészségi tekintetben köztudomás szerint is első helyen áll Szeged. Nyílegyenes, aszfalttal, kővel burkolt, fásított, széles utcák, nagyszámú tér, mindmegannyi park, sok sétahely, játéktér, az egész várost körülövező erdősítés, villatelepek, ártézi kutakból táplált magas és alacsony nyomású vízvezeték, csatornahálózat, arányaival ési alacsony áraival tömegek befogadására alkalmas ártézi közfürdő, tiszai fürdők stb. adják meg ehhez az alapot. Nagy gondot fordítunk a közélelmezésre, vágóhidunk a műszaki haladás minden vívmányával rendelkezik, piacaink, behozatalunk állandó orvos-rendőri ellenőrzés alatt állanak. Szorgosan ügyelünk az erkölcsrendészetre, nemkülönben a járványos betegségek megelőzésére. Közkórházunk, gyermekkórházunk, mentő, betegszállító, fertőtlenítő s más állami és városi egészségügyi intézmények mellett ma is két elkülönítő kórházzal és külön megfigyelő kórházzal rendelkezünk, de kötelezőleg el van látva ilyennel minden egyes tömegellátásra szolgáló intézet is. Az egészségügyi hatóságok mellett a tiszti főorvos mellett 14 kerületi orvos teljesíti a közegészségügyi szolgálatot, kellő számú segédszemélyzettel és állandó nagy eszközökkel igyekszünk minden egészségre hátrányos állapot megszüntetésére. Amint kiváló gondoskodásunk tárgya meglevő intézményeink fejlesztése s a város fejlődésének lehető fokozása is. Harminc év előtt, az árvíz után alig másfél millió korona volt a város költségelőirányzata, 1910 végén ötmillió hétszázezer koronát tüntet ki a zárszámadás bevétel és kiadásként. Hat háromemeletes, hét kétemeletes nagy bérház épült egyetlen év alatt és egész tömege a közmunkáknak foglalkoztatja állandóan közegeinket. Nagyarányú városfeltöltés, általános csatornázás, két új népliget, kertgazdagi mintatelep, kendertermelési akadémia, két nagy nevelő- és tápintézet, vakok központi intézete, három új népiskola, főgimnázium kibővítése, gépészeti és elektrotechnikai felső ipariskola, zeneiskola és hangversenyterem, központi sporttelep, vasúti számvevőségi palota, vasúti műhelytelep, központi javadalmi hivatal, vásárcsarnok, plébániaépület, röszkei templom, fogadalmi templom, három új polgári iskola és a hatszáz ágyas új közkórház tíz milliót meg-haladó értékben állanak ezidő szerint kivitel vagy tervkészítés alatt, tárgyalásokat folytatunk harmadik főgimnázium, második felső kereskedelmi, harmadik fiú-polgári iskola, nőgimnázium létesítése érdekében. Kétségtelen mindezekből, hogy Szeged, mint az ország legnépesebb és legfejlettebb vidéki városa, úgy központi fekvésénél, kedvező öszszeköttetéseinél, mint kitűnő egészségi, gazdaságos megélhetési, megállapodott gazdasági, haladott ipari és kereskedelmi viszonyainál fogva egyetem elhelyezésére kiválóan alkalmas város s az egyetem befogadására, az újjáépítés óta következetesen folytatott közművelődési politikája folytán teljesen elő is van készítve és rendelkezik a további fejlődés minden előföltételével. Tudjuk jól azt, hogy az ország egyetemek iránti igénye a szegedi egyetem fölállításával végleges kielégítést nem nyerhet, de kétségtelen az is, hogy bármely más városban létesitettnek is egyetem. Szegednek és a körzetéhez tartozó terjedelmes és népes országrésznek élénken érzett szükséglete a felsőbb oktatás terén mindig fönmaradt s azt csak a szegedi egyetem képes megszüntetni. Legutóbb 1906-ban volt alkalma városunk közönségének áldozatkészségét bejelenteni, mellyel az egyetem fölállítását szolgálni kívánja, most, hogy Nagyméltóságod bölcs elhatározással s erős kézzel viszi megvalósítás elé az ország legnagyobb kulturügyét, a felsőoktatás fejlesztését, újra megfontolás alá vette törvényhatóságunk a hozzájárulás kérdését és vagyoni erejének szigorú mérlegelésével 197—1911. szám. alatt hozott határozatával a nagy nemzeti közcélra fölajánlja a szegedi egyetemhez: a városi múzeumot és könyvtárat, a 600 ággyal építendő új közkórházat, ennek s az orvosi egyetemnek elhelyezésére a már kijelölt 25 hold területet, a központi egyetem elhelyezésére a mai közkórház 2 hold 480 négyszögöles telkét, az időközben létesült gyermekkórházat, továbbá készpénzben három millió koronát, a városi múzeumra eddig fordított évi 30.000 korona állandó, hozzájárulást, a fejlesztéshez 15 éves részletekben másfélmilliós koronát és a meglevőköntúl 10 új alapítványt összesen tízmillióháromszázkilencvenegyezerhétszázhúsz korona értékben. Fölajánlja továbbá 283/1911. számú közgyűlési határozatával: az egyetem kémiai, fizikai, geológiai és botanikai, esetleg egyéb intézeteinek az orvosi egyetemmel kapcsolatos elhelyezése esetére az ennek és klinikáinak céljaira kijelölt 25 holdas terület mellett elterülő három holdnyi 950 négyszögöl nagyságú város tulajdonát képező, illetve amennyiben az ellenkező oldal volna előnyösebb, az ott vétel útján megszerzendő hason nagyságú területet, valamint az egyetemmel kapcsolatos némely intézmények: füvészkert, meteorológiai, csillagászati, magvizsgáló stb. intézetek céljaira Újszegeden a népkert szomszédságában, esetleg amennyiben előnyösebb volna a város tulajdonából más helyen, 50 hold területet, úgy az állami szemkórház kibővítéséhez az e célra fentartott 616 négyszögöl telket. Mindezek beszámításával ajánlatunk végleges mértéke tizennégy millió koronára emelkedik Kötelességszerüleg kijelentjük azonban, hogy ajánlatunkat véglegezettnek, áldozatkészségünket kimerítettnek tekinteni nem óhajtjuk és a tárgyalások megindítása estén azok során készek vagyunk vagyoni erőink mérlegelése mellett a részleteket a szükséghez képest módosítani. — a kultuszhoz: Mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat kegyeskedjék törvényhatóságunk tiszteletteljes kérését nagybecsű figyelmére méltatni, ajánlatunkat elfogadni és a szegedi egyetem mielőbbi létesítése érdekében a tárgyalások mielőbbi felvételét kegyesen elrendelni. — miniszterelnökhöz: Mély tisztelettel kérjük Nagy méltóságodat kegyeskedjék törvényhatóságunk tiszteletteljes kérését nagybecsű figyelmére méltatni, ajánlattunk elfogadását és annak megvalósítása érdekében a tárgyalások mielőbbi elrendelését hatalmas befolyásával támogatni. Kelt Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottságának 1911. évi junius hó 30-án tartott rendes közgyűléséből. Lázár György dr. polgármester. Oaál Endre dr. tanácsos. A polgármester Zichy grófhoz. Zichy János gróf közoktatási miniszterhez Lázár György dr. polgármester általános figyelem mellett a következő beszédet intézte: Nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszter úr! Kegyelmes uram! Nemcsak Szeged városának, nemcsak a szomszédos megyei és városi törvényhatóságoknak, hanem Magyarország egész alsó részének nevében jelentünk meg ma Nagyméltóságod előtt azért, hogy évszázados sérelmünk orvoslását, egy a magas kultúra jegyében forgó kívánságnak kielégítését kérjük. ‘ Kérelmünk Magyarország tanulmányügyének oly magas régióiban forog s ekként az alvidék kulturális jövője szempontjából fontosság dolgában annyira predominál, hogy annak ere szete ledöntötte köztünk a vallás, nemzetiség, társadalmi osztályzat, politikai hitvallás és a közigazgatási keretek által vont válaszfalakat. Alsómagyarország népe tömör légióként áll Nagyméltóságod előtt. Igen, itt áll tömör, lelkesült légióként Alsó- magyarország népe azért, hogy akkor, amidőn Nagyméltóságod bölcsesége, a felsőbb kultúra iránti érzéke és s tettrekész energiája Magyarország felsőbb tanügyének új, immár nélkülözhetlten.A vált hajlékok fölállítását aktuális politikájának céljaként napirendre tűzte, az én szerény ajkaimon keresztül az Alvidék javára Szegeden, az Alvidék e gócpontján egy tudományegyetem fölállítását kérte. Szeged város közönsége ezen, az ország 44 tárvényhatósága által erkölcsileg támogatott s örömmel jelzem, a koronás király jóindulatától kísért kérelmével részint magában, részint a szomszédos törvényhatóságokkal együttesen az utóbbi 32 év alatt már ötödször járul a közoktatási kormány mindenkori feje elé, háromszor jelent meg ő felsége trónjának zsá- I molyánál. Már ezen szívós, következetes maga- I tartás is igazolja, hogy igazsága van, mert egy közjogi test kérelmében csak akkor lehet I ily szilárd és következetes, ha annak alapját az erkölcsi igazság megingathatlan sarkköve képezi. Megnyugvással olvastuk Nagyméltóságodnak ezredi budgetbeszédét, amelyben azon helyielőföltételekről nyilatkozott, amelyek fönforgása egy tudományegyetem fölállítása szempontjából nélkülözhetetlen. Ezek: a nemzeti szempont és az alkalmas miliő. Ami a nemzeti szempontot illeti, én ezzel kérelmünk előterjesztése keretében foglalkozni nem kívánok. Oly mértékben köztudomású Szegednek már kétszáz év óta az alvidéken mindig hűségesen teljesített nemzeti munkája s ily irányú jövő hivatása a nemzet közvéleményében, hogy ezt ma már adatokkal bizonyítani akarni az alaptétel gyengeségét jelezné. De elismerte ezt már a nemzet törvényhozása, amidőn a város nagy katasztrófája után alkotott rekonstrukcionális törvények indokolásában ekszpressis verbis kimondotta, hogy «Szeged fönmaradása eminens nemzeti és állami érdek.» Hogy tehát a nemzeti szempont Szeged mellett szól, ez vitán kívül áll, ez resoinoicata. Ami a miliőt illeti, a legutóbbi katolikus nagygyűlés alkalmából volt alkalma Nagyméltóságodnak személyesen meggyőződni arról, s végtelen örömömre és megnyugvásomra e meggyőződésnek felismerő szavakban kifejezést is adott, hogy 32 évi soha nem bivalgó, hanem fáradtságos, de mindig öntudatos s épp ezért mindig a nemzet osztatlan rokonszenve által kisért munkával sikerült ott lenn, a Tisza jobbpartján, a Tisza—Dunaköz homokbuckái szélén oly hatalmas magyar metropolist alkotnunk, amely nagyságával, szépségével, közművelődési intézményeinek számával, azok kulturális emelkedettségével s vagyoni állapotának mindig féltékenyen megőrzött rendezettségével az egész alvidéknek imponál s az ország «második városának» a fejedelem s nemzet által elismertetett és elismertetik, ez előföltételnek tehát a város predominálólag szintén megfelel. És hogyha Nagyméltóságodnak bölcsesége Szegeden egy tudományegyetem fölállítása által, amelynek anyagi terheihez, vagyoni viszonyaink határai között, de fejedelmi bőkezűséggel hozzájárulni hajlandóknak nyilatkoztunk és nyilatkozunk, sikerül megkezdeni azon nagyjelentőségű és kulturális munkát, amely az alvidék kulturális egyenjogúsítását s ezzel a magyar államnak a jövő közgazdasági és kulturális hódításaink egyedüli talaját képező Balkán-államok felé való kellő és hódolásrakésztő kifejlését eredményezendi, akkor nemcsak az alvidéknek, hanem a tárgyilagosan és igazságosan gondolkodni tudó egész nemzetnek hálája fogja őrizni Nagyméltóságod közéleti tevékenységének emlékezetét s oly emléket állít magának Magyarország politikai és kultúrtörténetében, amelyet,hogy Ősróma orátorának szavait idézzem: «Nec imberedax, nec aquila impotens possit diruere, nec innuberabilis annorum series, nec fuga temporum. Memorandumunkat hódoló tisztelettel átnyújtva, ajánljuk magunkat és kérelmünket Nagyméltóságod kegyes jóindulatába. Fog-Krém