Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)
1921-01-16 / 12. szám
Csak tehetséges tanulók kaphatnak a férfiben érettségi bizonyítványt Gyakorlati pályákra terelik az ifjúságot A középiskolai rendtartás, mely még 1890-ben készült sok tekintetben teljesen elavult s így a közoktatásügyi minisztériumnak újat kellett kibocsátania, mely a mai kornak, a mai viszonyoknak sokkal inkább megfelel. Az új rendtartás már megérkezett dr. Lippay György szegedi tankerületi kir. főigazgatóhoz. A rendtartásnak vezérgondolata az, hogy egyrészt a tehetséges és szorgalmas tanulók haladását és tudományos képzését minél jobban biztosítsa, másrészt, hogy a középiskolába nem való tanulókat idejekorán más gyakorlati pályákra terelje. E célt szolgálja az új rendtartásnak az a rendkívül fontos intézkedése is, hogy a negyedik középiskolai osztályt sikerrel végző tanulók csak akkor léphetnek felsőbb osztályba, ha arra őket a tanári testület lelkiismeretes mérlegelés után alkalmasnak tartja. Azon tanulók, kik a tanárikat- véleménye alapján felsőbb osztályba való lépésre nem alkalmasak, a középiskola ötödik osztályába még akkor sem bocsáthatók, ha a negyedik osztályt sikerrel elvégezték. De ezek előtt sincs végleg elvágva az út, mert akiket a tanári testület a felsőbb osztályba való lépésre nem tart alkalmasnak, a főigazgató engedélyével egy év múlva vizsgálatot is tehetnek, de csak úgy iratkozhatnak be a hatodik osztályba, ha a magánvizsgát legalább jó eredménnyel tették le. Másik érdekes újítása az új rendtartásnak, hogy a középiskolai tanulók a jövőben nem kapnak sem félévi bizonyítványt, sem évvégi értesítőt, hanem minden tanuló az első osztályban bekötött könyvecskét kap és a tanárok ebbe írják bele a félévi és évvégi osztályzatokat, mégpedig mind a nyolc esztendőn keresztül. Ez évben még csak az I. és VI. osztálybeli tanulók kapnak ilyen tanulmányi értesítőket (index), míg a Vll. és Vili. osztályú tanulók a folyó tanévben és a VIII. osztálybeliek még a jövő tanévben s a régi mintájú félévi és évvégi bizonyítványokat kapják. Hogy a tehetséges tanulók kiválogatása minél eredményesebb legyen, a rendtartás szentesíti az ez évben már bevezetett első középiskolai felvételi vizsgát és kimondja, hogy a sikertelen felvételi vizsgát csak egy év múlva lehet megismételni Évvégi vizsgálatok csak a VIII. osztályban lesznek, ahol az érettségi tárgyat nem képező tantárgyakból minden tanuló köteles felelni, míg a többi tantárgyakból csak azok, kik a tanévben hanyag vagy kétes előmenetelt tanúsítottak. A többi osztályokban évvégi vizsgálatok helyett befejező összefoglalásokat tartanak, de az itt adott feleletek nem lesznek hatással a felsőbb osztályba lépésre jogosító érdemjegyekre. Szegfi és Gsengádmegye, valalmint a Nagy Magyar Alföld növényvilágának tanulmányozása Irta: Dr. Györffy István a kolozsvári m. kir. F. J. tud. egyetemi ny. r. tanára Az a hirtelenében felállő gondolat, hogy talán a Nagy Magyar Alföld növényvilágát még talán nem kutatták volna, — nélkülözminden alapot. Nagyon sok részlettanulmány van már a virágos növények terén. A kép azonban még messze van a teljességtől , amelynek eléréséig bizony sok munkát kell végeznünk. Nem lehet célom napilapban szakfejtegetéseket adni, csak általánosságban szeretném a köztudatba átültetni, hogy mily sok történt már eddig is a részletkérdések megoldásában. Nem is igen sokan fogja tudni a szegediek közül, hogy városuk és megyéjük virágos növényeinek ismertetésében mily hatalmas előmunkálatokat ad a majdani , az Alföld flóráját fel és kidolgozó mester kezébe. Szeged és Csongrád vármegye növényvilágával sokkan foglalkoztak. Legelső kutatója a hírneves Kitaibel Pál volt, utána Mayr, Dr. Feichtinger Sándor, Thaisz Lajos, Dr. Bernátsky Jenő, Wagner János stb. szolgáltattak csak becses és értékes adatokat, végül igen fontos megfigyelési eredményekkel járultak hozzá e területet Virágos növényeinek ismeretéhez Teodorovits Ferenc, Szabó Imre és a nemrégiben elhunyt Lányi Béla, kinek értékes művének „Csongrád megye flórájának előmunkálatai“ alapján*) tiszta képet kapunk a munkálatokról. A további kutatások a most megrajzolható kép minéműségén valószínűleg nem fognak változtatni. Csupán a világtalanokkal vagyunk mostohán, hiszen pld. a békanyálak vagy moszatok (Algea) Kovamoszatok (Bacillariophyta), Gombák (Fungi), Zuzmók (Lichenes) Mohok (Bryophyta) csoportjából édes-keveset tudunk. Nemcsak Szeged vidékéről, de a Nagy Magyar Alföldről egyáltalában. A virágtalan növényekkel jóval kevesebb botanikus foglalkozik, mint a virágosokkal; előbbiek gyűjtése körülményesebb, a velük való foglalkozás okvetlen nagyítót (microscopiumot) igényel. Pedig ezek a szervezetek rendkívül értékes felvilágosítással szolgálnak egy-egy területnek őseredeti flóraalkotóinak eredete, összetétele megoldása kérdésében. Szerencsére honi botanikusaink kitűnő fiatal gárdájában erős a hajlam a specializálódásra, amely hajlamot továbbfejleszteni nekünk tanítóknak kötelességünk. Minél több specialistánk legyen, ez a mai idők jelszava. Ne iparkodjunk a „népszerű tudós“ hírneve elnyerésére. Legyünk mi csak komoly szakemberek és végezzük el mi magunk, a magunk szellemi erejével azt a munkát, amit — erkölcsi kötelezettségből nekünk kell — elvégezni. Mily sok kutatási tér van a már említett virágtalan növények csoportjában. Arról nem is *) megjelent a Magyar Botanikai Lapok XIII. kötete 1914. évf. 232 —274 oldalain: pótlékot ad u. a. folyóirat XV. köt. 1916. év. 267. 8. oldalain, szólva, hogy egy-egy fajjal vagy nemzetséggel is foglalkozhatnánk, egyenesen megdöbbentő, hogy még azt sem tudjuk, voltaképpen mely virágtalanjaink nőnek akár Szeged vagy Csongrád megye, illetőleg a Nagy Magyar Alföldön. Pedig egyes meglepő adatokat közölt egyik, másik botanikus a Nagy Alföld virágtalan növényei köréből, olyanokat, amelyek után következtetve szerfelett érdekes lesz a teljes kép, amit az Alföld növényvilágáról majd alkotni fogunk. De persze ennek a képnek sikerült megrajzolásához okvetlen szükséges az Alföld teljes egészének kikutatása, okvetlenül szükséges nemcsak virágos növényeinek, hanem virágtalanjainak is teljes ismerete. Nem fog jól sikerülni a kép mindaddig, amíg egyes vidéke és csupán a virágos növények ismerete alapján kívánjuk megfesteni az Alföld növénytakarójának eredete, összetétele és a. t. kérdését. Addig az okoskodásnak, egyéni felfogásnak mindvégig van helye és tág tere. Addig folytonosan küzdeni fog egymással a különböző elmélet, amelynek egyike főleg a természetben magában lejátszódottak, másika főleg a biotikus faktorok közreműködése eredményeként kívánja eldönteni az Alföld növényföldrajzi jellemét. A virágtalanok között sok olyan tag van, amelyek nem alkalmazkodnak annyira, amelyek örökölt tulajdonságaikat csökönyösen megtartják, így kiválólag alkalmasak nagy horderejű kérdések eldöntésére. És mi mindent fognak elénk tárni a mély fúrásokból kikerülő növényi maradványok. Mindenek előtt tehát az egész Alföld összes SZEGED! ÚJ NEMZEDÉK Negyvenezer embert utasítanak ki Délszláviából A délszláv kormány befejezte azoknak a volt magyar alattvalónak az összeírását, akiknek kiutasítását tervbe vette. Az összeírottak száma meghaladja a negyvenezret s túlnyomó részben iparosok, akik ellen az a vád, hogy bolsevista agitációt fejtettek ki s így ott tartózkodásuk káros az államra. Az első szállítmány, — 56 ember — tegnap érkezett meg Szegedre, a menekültügyi hivatal azonban visszautasította őket az állomáson, mivel a gyanús elemek beözönlésére Magyarországnak sincs szüksége. Az esetről a menekültügyi hivatal itteni kirendeltsége azonnal jelentést tett a főispánnak s a hivatal országos központjának, amely a külügyminisztérium útján fog lépéseket tenni a beözönlés ellen. A menekültügyi hivatalnak az a véleménye, hogy ha diplomáciai úton nem történik intézkedés, a bevándorlásnak alig lehet elejét venni, mert a menekülteket ellenőrző bizottságok még nincsenek felállítva s igy hiányzik az az ellenőrző szerv, mely megállapítja, hogy a visszautasítás kikkel szemben indokolt. A hadiváltságadóról Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter volt annak idején az első, aki nemzetgyűlési expozéjában említést tett a hadi vakságról. A pénzügyminiszter Belicska Sándor honvédelmi miniszterre hivatkozott, akinek ötlete az, hogy a felmentettek és elsősorban azok, akik a felmentés révén a háború alatt vagyonokat szereztek, megadóztassanak. A pénzügyminiszter akkor egy millió koronában állapította meg azt a maximumot, amivel a hadiváltság alá esők sújthatók. Időközben úgy a honvédelmi, mint a pénzügyminisztériumban tanácskozások folytak a hadiváltság alapelveinek és részleteinek végleges megállapítása felől és így született meg az az elhatározás, hogy a hadiváltságadó mértékét a jövedelmi adóhoz viszonyítva állapítsák meg. Pénzügyi és katonai szakemberek ezt a megoldást tartották a legigazságosabbnak, mert ilyenképen az a szociális elv is kifejezetten érvényre jut, hogy a vagyontalan és kisebb jövedelmű felmentettek lényegesen más elbírálás alá kerüljenek, mint a hadimilliomosok. Kényszervásár katonai erővel A közélelmezési miniszter a Gabonagyűjtési Országos Kirendeltség vezetőjéhez és a polgármesterhez körrendeletet intézett, melyben felhívja őket, hogy személyes befolyásuk latbavételével igyekezzenek a gabona kontingens biztosítása végett a közönség áldozatkészségét és kötelességérzetét felkelteni. A miniszter szerint erre azért van szükség, hogy a gabonagyűjtés lehetőleg kényszerezközök nélkül legyen keresztülvihető. Végül elrendeli a miniszter, hogy amennyi 1921 január 16 ben az egyes városokra kivetett gabonamennyiség ily módon sem lesz biztosítva, a bizottság haladéktalanul tegyen javaslatot a katonai segédlettel történő kényszervásár elrendelésére. Osztrákok a drágaság ellen Mint a telefonsztrájk kitörése előtt a telefonisták, úgy most a vasutasok amerikáznak és ennek következtében a bécsi vonatok nagy késéssel futnak be a brucki állomásra. Valószínű, hogy a vonatok még néhány napig járnak és a vasutas sztrájk csak 20-án válik aktuálissá, amikor a szakszervezetek utimátuma szerint megkezdődik az általános sztrájk, ha a kormány addig nem tesz eredményes lépéseket az áruuzsora letörésére. A táviró munkások elvágták az összes vonalakat. A bécsen keresztül érkező külföldi táviratok nem érkeztek, így elmaradt a zürichi tőzsde jelentése is. Drága vendégek A különféle antant-bizottságok, amelyek már mia is Magyarországon működnek vagy pedig a jövőben települnek ide, a békeszerződés értelmében a magyar állam költségén folytatják működésüket. Az idegen missziók kiadásai évente igen nagy összegre rúgnak. Ezeket az 1920—21. évre készített Korányi-féle magyar állami költségvetés, amely a nemzetgyűlés előtt fekszik, a következőkép irányozza elő: Az antant-bizottságok költségei : 1. Jóvátételi bizottság költsége 10 millió korona. 2. Kárfelvételi bizottság 10,millió korona. 3. Fegyverkezési ellenőrző katonai misszió 10 millió korona. 4. Szövetségközi Duna-bizottság 5 millió korona. 5. Határmegállapító bizottság 40 millió koron. Az öt ántant-bizottság Magyarországnak egy év alatt 75 millió koronájába kerül. Haladéktalanul és kímélet nélkül A bécsi keresztény szocialista községtanácsosok klubjának tegnapi gyűlésében Kunschak elnök indítványt terjesztett elő, amelyben a polgármestert, mint tartományi főnököt felszólítja, hogy haladéktalanul és kímélet nélkül igyekezzék a keleti zsidók kérdését rendezni és tisztítsa meg a várost a keleti zsidóknak attól a részétől, amely tisztességtelen kereskedés, uzsora vagy hazárdjáték miatt rendőrileg vagy bíróságilag büntetve volt. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és ezt a községtanács mai ülésén fogják tárgyalni. Az olaszok halasztgatják a rapallói szerződés végrehajtását Belgrád. Parlamenti körökben élénken kommentálják az olasz kemény ideérkezett jegyzékét, amely a rapallói szerződés végrehajtásának májusra való elhalasztását kívánja. Még nem tudni, hogy a kormány teljesíteni fogja-e Olaszország e követelését.