Szegedi Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 9-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Csak tehetséges tanulók kaphatnak a férfiben érettségi bizonyítványt Gyakorlati pályákra terelik az ifjúságot A középiskolai rendtartás, mely még 1890-ben készült sok tekintetben teljesen elavult s így a közoktatásügyi minisztériumnak újat kellett kibo­­csátania, mely a mai kornak, a mai viszonyoknak sokkal inkább megfelel. Az új rendtartás már megérkezett dr. Lippay György szegedi tankerü­leti kir. főigazgatóhoz. A rendtartásnak vezérgon­dolata az, hogy egyrészt a tehetséges és szorgal­mas tanulók haladását és tudományos képzését minél jobban biztosítsa, másrészt, hogy a közép­iskolába nem való tanulókat idejekorán más gyakorlati pályákra terelje. E célt szolgálja az új rendtartásnak az a rendkívül fontos intézkedése is, hogy a negyedik középiskolai osztályt sikerrel végző tanulók csak akkor léphetnek felsőbb osztályba, ha arra őket a tanári testület lelkiismeretes mérlegelés után­­ alkalmasnak tartja. Azon tanulók, kik a tanárikat-­­ véleménye alapján felsőbb osztályba való lépésre­­ nem alkalmasak, a középiskola ötödik osztályába­­ még akkor sem bocsáthatók, ha a negyedik osz­tályt sikerrel elvégezték. De ezek előtt sincs vég­leg elvágva az út, mert akiket a tanári testület a felsőbb osztályba való lépésre nem tart alkal­masnak, a főigazgató engedélyével egy év múlva vizsgálatot is tehetnek, de csak úgy iratkozhatnak be a hatodik osztályba, ha a magánvizsgát leg­alább jó eredménnyel tették le. Másik érdekes újítása az új rendtartásnak, hogy a középiskolai tanulók a jövőben nem kap­nak sem félévi bizonyítványt, sem évvégi érte­sítőt, hanem minden tanuló az első osztályban bekötött könyvecskét kap és a tanárok ebbe írják bele a félévi és évvégi osztályzatokat, még­pedig mind a nyolc esztendőn keresztül. Ez évben még csak az I. és VI. osztálybeli tanulók kapnak ilyen tanulmányi értesítőket (index), míg a Vll. és Vili. osztályú tanulók a folyó tanévben és a VIII. osztálybeliek még a jövő tanévben s a régi mintájú félévi és évvégi bizonyítványokat kapják. Hogy a tehetséges tanulók kiválogatása mi­nél eredményesebb legyen, a rendtartás szentesíti az ez évben már bevezetett első középiskolai fel­vételi vizsgát és kimondja, hogy a sikertelen fel­vételi vizsgát csak egy év múlva lehet megismé­telni Évvégi vizsgálatok csak a VIII. osztályban lesznek, ahol­ az érettségi tárgyat nem képező tantárgyakból minden tanuló köteles felelni, míg a többi tantárgyakból csak azok, kik a tanévben hanyag vagy kétes előmenetelt tanúsítottak. A többi osztályokban évvégi vizsgálatok helyett be­fejező összefoglalásokat tartanak, de az itt adott feleletek nem lesznek hatással a felsőbb osztályba lépésre jogosító érdemjegyekre. Szegfi és Gsengádm­egye, valalmint a Nagy Magyar Alföld növényvilágának tanulmányozása Irta: Dr. Györffy István a kolozsvári m. kir. F. J. tud. egyetemi ny. r. tanára Az a hirtelenében felállő gondolat, hogy talán a Nagy Magyar Alföld növényvilágát még talán nem kutatták volna, — nélkülöz­­minden alapot. Nagyon sok részlettanulmány van már a virágos növények terén. A kép azonban még messze van a teljességtől , amelynek eléréséig bizony sok munkát kell végeznünk. Nem lehet célom napilapban szakfejtegeté­seket adni, csak általánosságban szeretném a köztudatba átültetni, hogy mily sok történt már eddig is a részletkérdések megoldásában. Nem is igen sokan fogj­a tudni a szegediek közül, hogy városuk és megyéjük virágos növényeinek ismertetésében mily hatalmas előmunkálatokat ad a majdani , az Alföld flóráját fel és kidolgozó mester kezébe.­­ Szeged és Csongrád vármegye növényvilá­gával sokkan foglalkoztak. Legelső kutatója a hír­neves Kitaibel Pál volt, utána Mayr, Dr. Feich­­tinger Sándor, Thaisz Lajos, Dr. Bernátsky Jenő, Wagner János stb. szolgáltattak csak becses és értékes adatokat, végül igen fontos megfigyelési eredményekkel járultak hozzá e területet Virágos növényeinek ismeretéhez Teodorovits Ferenc, Szabó Imre és a nem­régiben elhunyt Lányi Béla, kinek értékes művének „Csongrád megye flórájának előmunkálatai“ alapján*) tiszta képet kapunk a munkálatokról. A további kutatások a most megrajzolható kép minéműségén valószínű­leg nem fognak változtatni. Csupán a világtalanokkal vagyunk mostohán, hiszen pld. a békanyálak vagy moszatok (Algea) Kovamoszatok (Bacillariophyta), Gombák (Fungi), Zuzmók (Lichenes) Mohok (Bryophyta) csoport­jából édes-keveset tudunk. Nemcsak Szeged vi­dékéről, de a Nagy Magyar Alföldről egyálta­lában. A virágtalan növényekkel jóval kevesebb botanikus foglalkozik, mint a virágosokkal; előb­biek gyűjtése körülményesebb­, a velük való fog­lalkozás okvetlen nagyítót (m­icroscopiumot) igé­nyel. Pedig ezek a szervezetek rendkívül értékes felvilágosítással szolgálnak egy-egy területnek ős­eredeti flóraalkotóinak eredete, összetétele meg­oldása kérdésében. Szerencsére honi botanikusa­ink kitűnő fiatal gárdájában erős a hajlam a specializálódásra, amely hajlamot továbbfejleszteni nekünk tanítóknak kötelességünk. Minél több spe­­cialistánk legyen, ez a mai idők jelszava. Ne iparkodjunk a „népszerű tudós“ hírneve elnye­résére. Legyünk mi csak komoly szakemberek és végezzük el mi magunk, a magunk szellemi erejével azt a munkát, amit — erkölcsi kötelezett­ségből nekünk kell — elvégezni. Mily sok kutatási tér van a már említett vi­rágtalan növények csoportjában. Arról nem is *) megjelent a Magyar Botanikai Lapok XIII. kö­tete 1914. évf. 232 —274 oldalain: pótlékot ad u. a. folyó­irat XV. köt. 1916. év. 267. 8. oldalain, szólva, hogy egy-egy fajjal vagy nemzetséggel is foglalkozhatnánk, egyenesen megdöbbentő, hogy még azt sem tudjuk, voltaképpen mely virágtalan­­jaink nőnek akár Szeged vagy Csongrád megye, illetőleg a Nagy Magyar Alföldön. Pedig egyes meglepő adatokat közölt egyik, másik botanikus a Nagy Alföld virágtalan növé­nyei köréből, olyanokat, amelyek után következ­tetve szerfelett érdekes lesz a teljes kép, amit az Alföld növényvilágáról majd alkotni fogunk. De persze ennek a képnek sikerült megrajzolásához okvetlen szükséges az Alföld teljes egészének ki­­kutatása, okvetlenül szükséges nemcsak virágos nö­vényeinek, hanem virágtalanjainak is teljes isme­rete. Nem fog jól sikerülni a kép mindaddig, a­míg egyes vidéke és csupán a virágos növények ismerete alapján kívánjuk megfesteni az Alföld növénytakarójának eredete, összetétele és a. t. kér­dését. Addig az okoskodásnak, egyéni felfogásnak mindvégig van helye és tág tere. Addig folytono­san küzdeni fog egymással a különböző elmélet, amelynek egyike főleg a természetben magában lejátszódottak, másika főleg a biotikus faktorok közreműködése eredményeként kívánja eldönteni az Alföld növényföldrajzi jellemét. A virágtalanok kö­zött sok olyan tag van, amelyek nem alkalmaz­kodnak annyira, amelyek örökölt tulajdonságaikat csökönyösen megtartják, így kiválólag alkalmasak nagy horderejű kérdések eldöntésére. És mi min­dent fognak elénk tárni a mély fúrásokból kike­rülő növényi maradványok. Mindenek előtt tehát az egész Alföld összes SZEGED! ÚJ NEMZEDÉK Negyvenezer embert utasítanak ki Délszláviából A délszláv kormány befejezte azoknak a volt magyar alattvalónak az összeírását, akiknek kiutasítását tervbe vette. Az összeírottak száma meghaladja a negyven­ezret s túlnyomó részben iparosok, akik ellen az a vád, hogy bolsevista agitációt fejtettek ki s így ott tartózkodásuk káros az államra. Az első szállítmány, — 56 ember — tegnap érkezett meg Szegedre, a menekültügyi hivatal azonban vissza­utasította őket az állomá­son, mivel a gyanús elemek beözönlésére Ma­gyarországnak sincs szüksége. Az esetről a me­nekültügyi hivatal itteni kirendeltsége azonnal jelentést tett a főispánnak s a hivatal országos központjának, amely a külügy­minisztérium útján fog lépéseket tenni a beözönlés ellen. A mene­kültügyi hivatalnak az a véleménye, hogy ha diplomáciai úton nem történik intézkedés, a be­vándorlásnak alig lehet elejét venni, mert a me­nekülteket ellenőrző bizottságok még nincsenek felállítva s igy hiányzik az az ellenőrző szerv, mely megállapítja, hogy a visszautasítás kikkel szemben indokolt. A hadiváltság­adóról Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter volt an­nak idején az első, aki nemzetgyűlési expozéjában említést tett a hadi vakságról. A pénzügyminiszter Belicska Sándor honvédelmi miniszterre hivatko­zott, akinek ötlete az, hogy a felmentettek és első­sorban azok, akik a felmentés révén a háború alatt vagyonokat szereztek, megadóztassanak. A pénzügyminiszter akkor egy millió koronában állapította meg azt a maximumot, amivel a hadi­­váltság alá esők sújthatók. Időközben úgy a hon­védelmi, mint a pénzügyminisztériumban tanács­kozások folytak a hadiváltság alapelveinek és részleteinek végleges megállapítása felől és így született meg az az elhatározás, hogy a hadi­­váltságadó mértékét a jövedelmi adóhoz viszo­nyítva állapítsák meg. Pénzügyi és katonai szak­emberek ezt a megoldást tartották a legigazságo­sabbnak, mert ilyenképen az a szociális elv is kifejezetten érvényre jut, hogy a vagyontalan és kisebb jövedelmű felmentettek lényegesen más el­bírálás alá kerüljenek, mint a hadimilliomosok. Kényszervásár katonai erővel A közélelmezési miniszter a Gabonagyűjtési Országos Kirendeltség vezetőjéhez és a polgár­­mesterhez körrendeletet intézett, melyben felhívja őket, hogy személyes befolyásuk latbavételével igyekezzenek a gabona kontingens biztosítása vé­gett a közönség áldozatkészségét és kötelesség­érzetét felkelteni. A miniszter szerint erre azért van szükség, hogy a gabonagyűjtés lehetőleg kényszerezközök nélkül legyen keresztülvihető. Végül elrendeli a miniszter, hogy amennyi­ 1921 január 16 ben az egyes városokra kivetett gabona­mennyi­ség ily módon sem lesz biztosítva, a bizottság haladékt­alanul tegyen javaslatot a katonai segéd­lettel történő kényszervásár elrendelésére. Osztrákok a drágaság ellen Mint a telefonsztrájk kitörése előtt a tele­fonisták, úgy most a vasutasok amerikáznak és ennek következtében a bécsi vonatok nagy késés­sel futnak be a brucki állomásra. Valószínű, hogy a vonatok még néhány napig járnak és a vasutas sztrájk csak 20-án válik aktuálissá, ami­kor a szakszervezetek utimátuma szerint megkez­dődik az általános sztrájk, ha a kormány addig nem tesz eredményes lépéseket az áruuzsora le­törésére. A táviró munkások elvágták az összes vonalakat. A bécsen keresztül érkező külföldi táviratok nem érkeztek, így elmaradt a zürichi tőzsde jelentése is. Drága vendégek A különféle antant-bizottságok, amelyek már mia is Magyarországon működnek vagy pedig a jövőben települnek ide, a békeszerződés értelmé­ben a magyar állam költségén folytatják műkö­désüket. Az idegen missziók kiadásai évente igen nagy összegre rúgnak. Ezeket az 1920—21. évre készített­ Korányi-féle magyar állami költségvetés, amely a nemzetgyűlés előtt fekszik, a következő­­kép irányozza elő: Az antant-bizottságok költ­ségei : 1. Jóvátételi bizottság költsége 10 millió korona. 2. Kárfelvételi bizottság 10,millió korona. 3. Fegyverkezési ellenőrző katonai misszió 10 millió korona. 4. Szövetségközi Duna-bizottság 5 millió korona. 5. Határmegállapító bizottság 40 millió koro­n. Az öt ántant-bizottság Magyar­­országnak egy év alatt 75 millió koronájába kerül. Haladéktalanul és kímélet nélkül A bécsi keresztény szocialista községtaná­­csosok klubjának tegnapi gyűlésében Kunschak elnök indítványt terjesztett elő, am­elyben a pol­gármestert, mint tartományi főnököt felszólítja, hogy haladéktalanul és kímélet nélkü­l igyekezzék a keleti zsidók kérdését rendezni és tisztítsa meg a várost a keleti zsidóknak attól a részétől, amely tisztességtelen kereskedés, uzsora vagy hazárd­játék miatt rendőrileg vagy bíróságilag büntetve volt. Az indítványt egyhangúlag elfogadták és ezt a község­tanács mai ülésén fogják tárgyalni. Az olaszok halasztgatják a rapallói szerződés végrehajtását Belgrád. Parlamenti körökben élénken kom­mentálják az olasz kemény ideérkezett jegyzékét, amely a rapallói szerződés végrehajtásának má­jusra való elhalasztását kívánja. Még nem tudni, hogy­ a kormány teljesíteni fogja-e Olaszország e követelését.

Next