Szegedi Uj Nemzedék, 1921. augusztus (3. évfolyam, 173-196. szám)
1921-08-02 / 173. szám
Szeged, 1921 augusztus 2., kedd. Ara 2 korona. illik évfolyam, 173. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sztged, Kálvária-Utca 10. szál. Telefon 153. Főszerkesztő DOBAY GYULA DR. Szerkesztésért felelős KEMÉNY SIMON Kiadja: A Szegedi Uj Nemzedék Lapvállalat Részv.Társ. Keresztény politikai napilap. Előfizetési ára: Egész évre . . 480.— , Fél évre . . . 240. . Negyed évre , 120.—, Egy hónapra , 40.— , Egyes szám ára 2 kor. Nem ! Nem! Soha! Nyugatmagyarország és a csahi—magyar tárgyalások Az utóbbi időben elhangzott nyilatkozatok szerint a szép sikerrel kecsegtető magyar—cseh tárgyalások hirtelen megszakadtak. Ugyanekkor hallgattak el azok a hírek is, amelyek Magyarország és Ausztria közötti békés megegyezésről szóltak. Úgy látszik, mintha e két kérdés közelebbi összefüggésben állana egymással s az egyik sorsa döntő mértékben befolyásolná a másik menetét is. A csehek Nyugatmagyarország megszerzésével egy délszláv korridor létesítésére már kezdettől fogva törekedtek. Ez volt törekvéseik végcélja, álmaik netovábbja, közvetlen érintkezést teremteni az újszülött szláv államok, az északi és déli szlávok között s Magyarországot minden oldalról ebenszes gyűrűvel körülfogni, légmentesen elzárni, megfojtani. Ezt a tervüket azonban nem tudták keresztülvinni, arra törekedtek tehát, hogy Magyarország minél teljesebb megcsonkításával Nyugatmagyarországot legalább Ausztriának juttassák s ezáltal elérni remélték azt is, hogy Magyarország és Ausztria között olyan ellenségeskedést támasztanak, amilyen még sohasem volt. Egyelőre sikerült is elérniök annyit, hogy a francia elvakultság a trianoni békefeltételekben Nyugatmagyarországot Ausztriának ítélte oda. Az erőszakos gyűlölet teremtette a békeszerződések feltételei rövidesen tarthatatlanoknak és képteleneknek bizonyultak. Így volt ez a St.-germain-i és a Versailles i békével is. Rendelkezései igazságtalanok, az általuk teremtett állapotok egészségtelenek, hangzatos jelszavaik csupán önző érdekek leplezésére szolgáltak. A gyűlölet s bosszuállás érzésével építeni akartak s ezért mindenütt pusztulás és romlás támad nyomukban. Az antant számításai nem váltak be, az elrendelt népszavazások mind az ő kívánságukkal ellenkező eredményt hoztak. Minden számításuk, minden lépésük mögött ott lappangott a győrök önző hatalmi érdeke, mely már a szövetségeseket is szembeállította egymással. Nyugatmagyarországgal is így áll a dolog. Előszedték a képzelt jogokat, néprajzi helyzeteket, gazdasági követelményeket, de ezek mind összedőltek. A történelmi jogok koholmányok voltak, a lakosság maga is tiltakozott az elszakítás ellen, gazdasági szempontból , sem felel meg Nyugatmagyarország Ausztria éléskamrájának, mivel maga is az anyaország által való ellátásra van utalva. Franciaországnak németgyűlölettől elvakult politikája, amely szélsőséges túlzásával már saját szövetségesei körében is ellenséges hangokat váltott ki, itt is túllép a célon. Ma már Franciaország is belátja, hogy Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatolása hiba volna, hiba volna az ő németellenes szempontjából is, mert éppen a németséget erősítené vele. Szívesen változtatna is már rajta, de nem teheti. Nem teheti, mert az egyik békeszerződés egyik pontjának ilyen megváltoztatását precedensnek tekinthetnék és erre hivatkozva nyomatékosabban követelhetnék egy másik békeszerződés, a versaillesi békeszerződés más pontjainak megváltoztatását. Ezért Franciaország a legnagyobb örömmel fogadná, ha Magyarország a nyugatmagyarországi kérdésben megegyeznék az osztrák kormánnyal. Akárhogyan egyeznek meg, Franciaország a megegyezéshez hozzá fog járulni. Hisz ez a megegyezés őt segítené ki legkellemetlenebb zavarából. Ezt tudnia kell a magyar kormánynak, mikor Ausztriával a nyugatmagyarországi kérdésről tárgyal. De tudnia kell ezt a magyar kormánynak akkor is, amikor a csehekkel tárgyal. Osztrákok és csehek egyaránt rá vannak szorulva azokra a gazdasági kedvezményekre, amelyeket Magyarország és csakis Magyarország nyújthat nekik. Mind a kettőnek szorult gazdasági helyzete olyan helyzetbe hozza a magyar kormányt, hogy engedékenységre gondolni sem kell. A cseh—délszláv korridor kérdése teljesen elejtettnek tekinthető, amióta Olaszország rájött arra, hogy saját érdeke ellen cselekednék, ha az úgynevezett kisantant hatalmi törekvéseit támogatná. Ez a helyzet már most lehetővé teszi a cseh kormány számára, hogy nyíltan és határozottan elejtse ezt a tervét, amelynek megvalósítására a legcsekélyebb reménye sem lehet többé. Nem kerülne tehát a magyar kormánynak semmiféle nagyobb megerőltetésbe, hogy a cseh kormánytól olyan határozott és kötelező nyilatkozatot szerezzen, amely szerint ez a nyugatmagyarországi kérdésben teljesen érdektelennek vallja magát. Ha a gazdasági tárgyalások folytatását a magyar kormány ehhez a feltételhez kötné, meggyőződésünk szerint hamar célt érne, mert a cseh politikusok bölcs realisták, akik nem fognak ragaszkodni egy megvalósíthatatlan ábrándos tervükhöz, ha ennek elejtése árán kenyérhez és ipari piachoz juthatnak. Azután pedig Ausztria teljesen magára maradna. Területi követelései támogatását nem várhatja többé senkitől, ő ma nem érzi magát elég erősnek, hogy a neki ígért zsákmányt fegyveres erővel elvegye. A népe éhezik és már kezdi belátni, hogy azok, akiket jóakaróinak tartott, becsapták és cserbenhagyták. Kár volna tehát Nyugatmagyarországból egy falut is odaadni, mikor előre látható, hogy Ausztria le fog modani erről a kétes értékű ajándékról.. Le fog mondani, mihelyt megszólal benne a józan ész. Azt pedig megszólaltatja a korgó gyomor. A szerbek kiürítik a megszállt területeket Alávetik magukat az antant parancsainak be Pécsre Elsőrendű antant forrásból arról értesülünk, hogy a budapesti antant misszió az antant főtanácsának döntése alapján a legutóbbi napokban foglalkoztak és pedig végleges forrásban Baranya, Pécs, Baja, valamint a szegedi háromszög kiürítésével, úgy hogy most már tisztán a kiürítés határidejének megállapításáról van szó. Informátorunk arról is biztosít, hogy még e hét folyamán döntenek a mielőbbi kiürítés pontjáról. Forrásunk azt is hangoztatta, hogy a megszállók minden tekintetben alávetik magukat az antant parancsának. A nemzeti hadsereg élén Soós Károly tábornok fog bevonulni Pécsre, hogy Szent István ezeréves országának első visszatérő részeit átvegye. A szerbek kivonulásának első katonai művelete a Somogy-Tolna megszállott részeiből. Baja város és vidékeiből és a szegedi háromszögből való kivonulása. A második kiürítési terület Pécs város és egész vidéke, Mohácsig, Villányig, Siklósig. A harmadik kiürítési hadművelet a trianoni szerződésben megállapított végleges határig fog történni. Mindhárom kiürítési műveletnek 8 nap alatt kell megtörténnie. A területek átvételének és kiürítésének minden mozzanatát 10 tagú katonai antant bizottság fogja ellenőrizni. Szerb részről is minden intézkedés megtörtént a kiürítésre. Linder polgármestert már e hét folyamán kiutasítják a megszálló hatóságok. Értesülésünk szerint a kiürítés e hó végéig befejezést nyer. Soós tábornok vonul Küzdelem a városok vagyonváltsága ellen A törvényhatóság felirattal fordul a kormányhoz Alig, hogy ismeretessé vált Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter vagyonváltság tervezete, a törvényhatóságok és városok részéről azonnal megindult a mozgalom az ellen, hogy a városok is magánszemélyekhez hasonlóan fizessenek vagyonváltságot. Somogyi Szilveszter polgármester átiratára Szeged törvényhatósága egy ízben már felírt a vagyonváltság ellen a kormányhoz és már-már úgy volt, hogy a városoknak csakugyan nem kell vagyonváltságot fizetniök. A nemzetgyűlés földművelésügyi és pénzügyi bizottságának többsége azonban a vagyonváltság törvényének olyan módosítását fogadta el, hogy a városok is a magánszemélyekhez hasonlóan kötelesek fizetni a vagyonváltságot és, hogy egyedül a legelők mentesek a vagyonváltság alól. E módosítás ellen, amely sérelmes a városokra, mert részben megterhelné a háztartást, részben csökkentené a hitelképességet, a magyar városok országos kongresszusa, melyen Szeged képviseletében Gaal Endre dr. vett részt már bejelentette tiltakozását. Szeged város törvényhatósága pedig ma, azaz kedden délután rendkívüli közgyűlést tart, amelyen ismét állást foglal a városok vagyonváltsága ellen. A törvényhatóság felirati tiltakozást intéz a kormányhoz és megbízza ezzel a szegedi választókerületek nemzetgyűlési képviselőit. A katonai bizottság augusztus 5-én megkezdi a működését A szövetségközi katonai bizottságot hivatalosan f. évi augusztus hó 5-én kezdi meg működésüket. A bizottságok egyes tagjai már Budapestre érkeztek. Az állami jegyintézet megkezdi a működését A hivatalos lap vasárnapi számában rendelet tétetett közzé, mely szerint a magy. kir. állami jegyintézet augusztus 1-én kezdi meg működését. E naptól fogva az Osztrák-Magyar Bank budapesti főintézete és magyar fiókintézetei, már mint a magy. kir. állami jegyintézet intézetei működnek és a jelenlegi hitelosztály kivételével e bank likvidátoraival, az üzlet vezetőségével kötött megállapodások értelmében az Osztrák-Magyar Bank összes üzletágait folytatják. Ezzel kapcsolatban az állami jegyintézet hirdetményt tett közzé, melyben az Osztrák-Magyar Bank üzletfeleit értesíti, hogy a jegyintézet az összes átvett üzletágakban a felekkel szemben további intézkedésig az Osztrák- Magyar Bank eddigi üzleti határozatait tartja érvényben. Augusztus 1-ével a kormány egyúttal érvénybe lépteti a pénzforgalom ideiglenes rendelkezéséről szóló 1921. évi 14. t.-c.-nek az állami pénzjegykibocsájtási jogának kizárólagosságát kimondó első szakaszát. Ezzel megszűnik Magyarország területén az Osztrák-Magyar Bank jegykibocsájtási joga, melyet ezen időponttól kezdve kizárólag a magyar állam fog az állami jegyintézet útján gyakorolni. Minthogy e két intézkedéssel az Osztrák-Magyar Bank megszűnik Magyarország területén mint jegybank működni, Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter meleghangú átiratot intézett az Osztrák-Magyar Bank üzletvezetőségéhez, melyben a banknak a magyar közgazdaság terén kifejtett mintaszerű működéséért a kormány elismerését fejezi ki. Rakovszky István kijelentette egy budapesti lap munkatársa , ott, hogy a kereszténypártból való kilépése és az ellenzékbe való csatlakozási hírek alaptalanok, azonban kijelentette, hogy ez nem fogja gátolni őt abban, hogy a jogrenddel össze nem egyeztethető cselekedetek ellen fel ne szólaljon (!)