Szegedi Uj Nemzedék, 1942. január (24. évfolyam, 12. szám)
1942-01-16 / 12. szám
SZEGEDI LZJ NEMZEDÉK hatjuk azt az új világot, a független, öntudatos testvéri együttélést, amelynek megvalósulásában törhetetlenül bízunk. A Mindenható nem fogja tőlünk megtagadni segítségét és áldását, hogy ezt a magasztos célt elérhessük. Ezekkel az érzelmekkel köszöntöm újból Nagyméltóságodat és emelem poharam III. Viktor Emánuel ókirályi és császári felsége, az ön dicsőséges uralkodójára, a Duce egészségére, a baráti olasz nemzet felvirágzására és Nagyméltóságod egészségére. 1942.január 16., péntek. gyelmes uram, az olasz-magyar kapcsolatok történetének emlékeit idézi fel. Itáliából jött lelkipásztorok voltak azok, akik a magyarságot a keresztény hitre vezették és ezzel népünket a nyugati keresztény civilizáció körébe vonták. Itália földje adta nekünk a kihalt Árpádok méltó utódját, az Anjou-házi királyainkban, akiknek ereiben Mária magyar királynő vére folyt és uralkodásuk a 14. században a két nép lelki rokonságának gazdag kapcsolatait teremtette meg. A quatrocento százada különösen megszilárdította a magyarolasz kapcsolatokait. Olasz tudósok, művészek és mesterek jöttek hozzám, hogy a magyar művészekkel, tudósokkal és mesterekkel együtt megteremtsék azt a különleges magyarvezetű humanizmust, amelynek gyökeresen magyar mivoltta mellett mégis annyi latin jellegzetessége volt. Ez a humanista szellem tovább élt, amit semmi sem mutat jobban, mint az, hogy a magyar közélet a latint használta hivatalos nyelvként a XIX. század derekáig. Nemcsak a kulturális kapcsolatok éreztették századokon át termékenyítő hatásukat, a két nemzet között, hanem lalia és Magyarország a nemzeti szabadság és függetlenség lelkes szellemében is egymásra talált. Amikor rohamra indultunk Budavár visszavételére, a Magyarországot felszabadító hősök soraiban számos olaszt találtunk, akik érettünk vérüket ontották és utóbb szívós munkával vették ki részüket az újjáépítés művéből. Így volt 1848-ban is, amikor a magyar nemzet fegyvert ragadott függetlenségének, a haza szent földjének és ősi jogainak védelmére. Az olasz nemzet ekkor is mellette állt Alessandro Honti légióival és ezt a nemes harcot a közös eszményekért az olaszok és magyarok vállvetve küzdötték végig. Amikor a Risorgimento dicsőséges korában újjáéledt örök olasz szellem valóra váltotta az egyesített Itália eszméjét, mi, magyarok ajánlottuk fel segítő karunkjait. Az országaink közötti kapcsolatainkat a mai napig áthatotta a szabadságszeretet. E szellem indította a fascizmus nagy vezérét, a Ducot arra, hogy elsőnek hirdesse ezt az örök érvényű tételt. A békeszerződések nem lehetnek a nemzetek koporsói. A magyarság eze ■két a történelmi jelentőségű szavakat mélyen meghatott, őszinte hála érzésével fogadta és örökre szívébe zárta. Ez a szellem segített bennünket a bécsi döntőbírósági határozatokban kifejezésre jutó jóvátételekhez is, mely döntések visszajuttatták a nagy részét annak a földnek, mely ezer éven keresztül magyar volt. Ezekben a bécsi határozatokban Nagyméltóságod, mint biztos ítéletű és lojális döntőbíró vett részt és ezzel a magyarság el nem múló háláját érdemelte ki, aminek ezúttal is kifejezést szeretnék adni. A barátságnak ezek a több évszázadra visszanyúló tradíciói egyszersmind a boldogabb jövő záloga és megerősíti bennünk azt a szilárd meggyőződést, hogy Itália és Magyarország bensőséges baráti viszonyán semmi sem változtat. Magyarország ma ismét fegyvert fogott és a küzdők sorába állt. Ott harcol nagy szövetségesei, Itália és Németország oldalán az európai civilizáció védelmében, mint már annyiszor a történelmünk folyamán, hogy a kelet felől fenyegető pusztulás és istentagadás démonával szembe szálljon. Ma ismét együtt küzdünk, régi harci erényeinkből merítve, a közös győzelemért. Történelmi jelentőségű közös védelmi harcunkat azzal a szent meggyőződéssel vívjuk, hogy a Gondviselés a győzelem koszorújával fogja ékesíteni zászlóinkat és a győzelem jutalmaképpen megvalósít Nem volt még háború, amelynek ennyire magasztos és döntő céljai lettek volna Bárdossy László miniszterelnök pohárköszöntőjére Ciano gróf külügyminiszter az alábbiakban válaszolt: Kegyelmes Uram! őszinte szívből köszönöm a hozzám intézett üdvözlő szavakat és a személyemnek szóló baráti érzelmek kifejezését. [ Nem szükséges mondanom, hogy érzelmeit milyen őszintén értékelem és azokat mélységesen viszonzom a felett érzett örömömben, hogy találkozhattam Nagyméltóságoddal Magyarország nemes földjén, ahol mindig oly spontán és megható fogadtatásban részesültem, hogy ez kitörölhetetlen emléket hagyott bennem. De legfőképpen, köszönetemet fejezem ki azért, amiket Olaszországról és a Ducéról mondott, mert szavai mély visszhangra találnak az olasz nép szívében. Az olasz nép tudja, hogy ezek a szavak mennyire, bensőségesen tükrözik vissza a nagylelkű magyar nemzetnek érzelmeit és mennyire megfelel az országainkat összekötő régi és kipróbált barátságnak. Nagyméltóságod tudja, hogy ez a barátság az olasz külpolitikának mindig egyik sarkköve volt. Az évek és az események csak szorosabbra fűzték és megerősítették ezt a barátságot, bizonyítva, hogy mennyire gyökeret vert a két nép lelkében és hogy kormányaink által követett politika mennyire megfelel Olaszország és Magyarország alapvető történelmi szükségleteinek. Nagyméltóságod nemes szavakkal idézte fel az olasz—magyar kapcsolatok hosszú történetét és kiemelte, hogy összetartásunk oly kötelékekből fakad, amelyek országaink között már a modern civilizáció hajnalán szorosak voltak és hogy a civilizációt olyan mélyen áthatják az olasz hagyományok halhatatlan szelleme. Nem alkalmi érdekek, hanem eszmei erő egyesítette századokon át többször a magyarokat és olaszokat, az az eszmei erő, amely csak az élet legmagasabb értékeiért való munkálkodás és harc tudatából fakad. Ezekért a célokért fogtunk ismét fegyvert. A háború, amelyet nagy szövetségesünk, Németország oldalán vivünk, emlékezetünkbe idézi a századokon át folytatott harcokat, amelyekben Magyarországnak olyan nagy része volt. Ezek a harcok arra irányultak, hogy országainktól eltávolítsuk a romboló erők fenyegető nyomását, amelyek megkísérelték Európa etikai építményét megtámadni és felbomlasztani. Most ismét harcba bocsátkoztunk, hogy megváltsuk szabadságunkat, megóvjuk hagyományainkat és helyreállítsuk Európa erkölcsi egységét, amit mélységesen kikezdtek, amikor a nyugati nemzetek polgári közösségébe behatolt a bolsevizmusnak nevezett baljós sötét elem. Arra a háborúra, amelyet országaink viselnek, kiterjedését és keménységét tekintve, a világtörténelem nem ismer precedenst. De nem volt még háború, amelynek ennyire magasztos és döntő céljai lettek volna. Miközben azért harcolunk, hogy megsemmisítsük a sötét fenyegetést, amit a vörös hadseregek jelentenek, amelyek évek óta lesben állanak, hogy ráontsanak Európára, ugyanakkor szembenézünk a demokrata hatalmakkal és felkészülünk leküzdésükre. A demokrata hatalmak érdekeik önző szemléletében megtagadták eszményeink létjogosultságát, elzárták az utat a fiatal népek előtt és elkerülhetetlenné tették a háborút. Ezt a harcot, amelyet magyarok és olaszok fegyverbarátságban és az áldozatokban való testvériességgel vívunk meg, folytatjuk és folytatni fogjuk m megingathatatlan elszántsággal "híven ahhoz a történelmi küldetéshez, amelyet Németországgal, Japánnal és más szövetséges hatalmakkal együtt magunkra vállaltunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy hadseregeink vitézsége és vezéreinek lángelméje biztosítja számunkra a győzelmet, a világ számára pedig az igazságos békét. Ebben a reményben és az engem Magyarországhoz fűző mély baráti érzelmekkel emelem poharam a Kormányzó Ur Öfőméltóságára, a magyar nép virágzására és boldogságára, valamint Nagyméltóságod és szeretetreméltó hitvese egészségére. Olasz lapok a Dace munkatársának Magyarországi látogatásáról Milánó, január 15* Ciano gróf látogatásával valamennyi nagy olaszországi lap a legnagyobb érdeklődéssel foglalkozik. A Gazetta del Popolo budapesti tudósítója azt írja, hogy ezekben a napokban, amikor Ribbentrop és Ciano gróf Budapesten járnak, Magyarország Európa politikájának középpontjába került. A látogatásoknak nemcsak politikai, geopolitikai és gazdasági jelentőségük van, hanem abból a szempontból is fontosak, hogy Magyarország a Budapest—Róma és Budapest— Berlin eszmei vonal középpontjában foglal helyet. Ezeket a vonalakat szimbolikus vonalakban nevezi a tudósító és megjegyzi, hogy ezeken a szimbolikus vonalakon játszódott le ezer éven keresztül Magyarország történelme." A Stampa ugyancsak budapesti tudósítójának tollából azt írja, hogy Magyarország politikájának valósággal középpontja az olasz barátság. Ami Olaszországot illeti, nincs semmi kétség az iránt, hogy Magyarországnak igen nagy és fontos szerepe van Olaszország gondolataiban és tetteiben, majd a lap, Magyarországnak az európai tengelypolitikában vállalt szerepéről beszél és azt mondja, hogy Magyarország tengelypolitikája a természetes jog alapján nyugszik. Nincs tehát semmiféle olyan lényeges vagy drámai kérdés, amelyet meg kellene beszélni vagy meg kellene oldani. Róma, január 15. Ciano gróf olasz külügyminiszter magyarországi látogatása - mint római politikai körökben hangsúlyozzák - kifejezésre juttatja azt a hagyományos barátságot, amely sok esztendő óta összefűzi a két népet. A két nemzet közötti szoros együttműködés alapja az olasz-magyar kapcsolatnak, amely most a háborúban katonai szövetséggé bővült. E katonai szövetség Olaszország és Magyarország között ma a közös ellenség ellen irányul, elsősorban azonban a bolsevizmus világveszedelme ellen, amelyet Magyarország már a világháború utáni időkben mint halálos fenyegetést ismert meg. (MTI) Göbbels birodalmi miniszter nagy beszéde az általános helyzetről Hamburg, január 15. Goebbels birodalmi miniszter délután Berlinből Hamburgba érkezett és a városháza dísztermében a Hansa városok politikai és kulturális életének vezető férfiai előtt szólott a helyzetről. Emlékeztetett arra, hogy miként sikerült a Pührernek merész cselekvéssel az utolsó pillanatban szembeszállnia a keletről jövő fenyegetéssel, majd részletesen vázolta a harc csaknem mitikus nagyságát. Ismertette a világtávlati leszámolás belső összefüggését és ezzel kapcsolatban méltatta Japán hősi harcát. Az, hogy a háború harmadik évében Japán l a mi oldalunkon belépett a háborúba az északamerikai imperializmus és a briteknek a világ fölötti gyámkodása ellen, a hatalmi politika hadászati jelentőségén kívül a világ számára újabb bizonyíték arra, hogy a mi ügyünk jól és feltétlenül biztosan áll. Vázolta ezután a most folyó küzdelem világtörténelmi jelentőségét, jellemezte a harc egyes szakaszait, majd így folytatta: — Ez a háború valójában olyan háborús leszámolásnak a sorát foglalja magában, amely ha nem kerülne sorra, akkor néhány éven belül esedékessé válnék. Ezt soha sem szabad elfelejteni. Annál a kérdésnél, hogy mikor ér véget ez a háború, fontosabb tehát az a kérdés, hogyan ér véget. Ha megnyertük, akkor mindent megnyertünk: a nyersanyagot, az élelmezési szabadságot és az élettért, államunk újjáalakításának alapját és a népi élet kiteljesedésének lehetőségét a tengelyhatalmak számára. Ha elvesztenek, mindez elveszne, sőt még több, elveszne nemzeti életünk általában és valamennyien. A miniszter hangsúlyozta, hogy csak abból a szempontból szabad megítélni azokat az áldozatokat, amelyeket ebben a háborúban valamennyiünknek vállalni kell. (MTI) Rossz napok várnak Churchilre Stockholm, január 15. Az Allehanda londoni tudósítója szerint az alsóházban Churchill visszaérkezése után viharos ülések várhatók. A tudósító szerint mind többen és többen élesen nyilatkoznak azokról, akik a legutóbbi brit vereségekért felelőseknek tekinthetők. A Daily Express csütörtökön reggel valóságos vádbeszédszerű cikket közöl a maléziai brit hatóságok ellen, közönyt, tehetetlenséget és céltudatosság hiányát vetve szemükre. (MTI)