Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1871-08-02 / 61. szám
tátik és a vádlott a bíróság székhelyén vagy közelében tartózkodik, az elnök az ülést felfüggeszti s a vádlott elővezettetését elrendeli. Ha pedig a vádlott a székhelyen nincs jelen, valamint ha kiderül, hogy legyőzhetlen akadály gátolja a megjelenésben, a bíróság a tárgyalást alkalmas időre elhalasztja. 37. §. Ha a vádlott nem található, annak előállítása a büntető eljárásnak határozatai szerint eszközlendő, s előkerültéig az eljárás felfüggesztetik. 38. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminchatan , akkor a megjelentek az esküdtszéki képességgel bíró helybeli egyének közül, szabad választás utján azonnal kiegészítik magukat. A megválasztott esküdtnek a megválasztás azonnal tudtul adandó, s a 34. §-ban kitett birság terhe alatt azonnal megjelenni köteles. 39. §. Együtt lévén a 36 esküdtszéki tag, mindegyiknek neve külön papírra feliratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik. 40. §. Az esküdtszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bir, hogy az esküdtszéki tagok sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot visszavethet a nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni köteles volna. 41. §. Ez oly módon történik, hogy midőn az esküdtszéki tagoknak a fentebbi 39. §. szerint egy edénybeesett neveit a bíróság elnöke egymásután kihúzza, úgy a vádlott, mint a közvádló minden kihúzott névnél megkérdeztetik, ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúzatott, akar-e visszavetési jogával élni? 42. §. Ha 12 oly tagnak neve lett már kihúzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jogukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküdtszék, azért e nevek kihúzása mindaddig folytattatik, míg vagy ilyen 12 tag össze nem került, vagy mig visszavetési jogukat mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimerítették, — ez utóbbi esetben ugyanis, midőn t. i. mind a közvádló, mind a vádlott külön-külön 13, és így összesen 24 kihúzott tag ellen éltek már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek nevei az edényben maradtak, képezendik minden visszavetés nélkül az esküdtszéket. 13. §. Midőn ugyanazon egy sajtó vétségért több vádlott fogatott perbe, valamennyi együttvéve vethet viszsza csak 12 tagot, s az iránt, hogy e jogot közösen, vagy egymásközt felosztva miként gyakorolják, egymást közt értekezhetnek. 44. §. Ha a közvádló nem akar visszavetési jogával élni, vagy midőn azt a teljes számig (12-ig) ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak átengedni. 45. §. Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni. Esküszöm az élő istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmesek, s félretévén kedvezést, félelmet, gyülölséget és minden személyes tekinteteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán saját benső meggyőződésem szerint, igazán, szabadon és becsületesen ítélek. Isten engem úgy segélyen! 40. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküdtszék 12 tagja közül a tárgyalás folytában valamelyik megbetegszik, az esküdtszéki határozathozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatatlan szükséges, joga leend a bíróság elnökének, azon 12 tagon, kikből a fentebbi §§. szerint az esküdtszék alakult, a többi vissza nem vetett tagból még kettőt felesketni, s ezek ama 12aggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendőnek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek, részt, ha ama tizenkét tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. Ha a visszavetés által a póttagok a berendelt esküdtek közül ki nem telnek, az esküdtek a 38. §. szerinti választás útján határozzák meg a póttagokat. 47. §: Az esküdtszék előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend. 48. §. A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha eljárás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyénről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog eljárni. 49. §. Szükséges lévén, hogy az eszküdtek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlottat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a felhozott bizonyítékok, ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügyvédektől, felektől és tanuktól, úgy a hallgatóságtól elkülönített helyen a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 58. §: a vádlott az esküdtszék előtt szabadon jelenik meg. 51. §. A bírósággal szemközt korlátokkal elkülönített hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csendet zavarni semmi módon nem szabad. 52. §. A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésben a rendről gondoskodni, ennek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesítendők. 53. §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szabadon értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküdtek, vagy a közvádló által kérdés intéztetik. Ha vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdésről, hogy ezt hozzá nem kellett volna intézni, az elleni kifogását megteheti. 54. §. A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, születéshelye, állapota és életkora iránti kérdésekkel nyitja meg. Ismeretibe tartózkodási vagy oly vádlott ellenében, ki külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatok. 55. §: a megkezdett tárgyalás, a 67. §-ban érintett esetet kivéve, idegen ügygyel félbe nem szakítható. Az elnök azonban a közreműködő személyek kipihenése vagy a bizonyítékoknak nyomban való előállítása végett felfüggesztheti az ülést. Ha a tárgyalás egy napon be nem végezhető, a következő napokon szakadatlanul folytattatik. Ünnep- vagy vasárnapon csak ha szükséges, az azt követő napon azonban tekintet nélkül arra, ünnep-e vagy köznap, mindenesetre folytattatik a tárgyalás. 56. §. A bíróság a már megkezdett tárgyalás elnapolását is elredelheti : a) ha a bírói vagy vádlói személyzetre nézve nyomban el nem hárítható akadály áll elő; b) ha a szükséges bizonyítékok felvétele rögtön nem teljesíthető, vonatkozzék bár az új vagy már korábban előkerült tényekre vagy biztosítékokra (29. és 68. §§.); c) ha a védő anélkül, hogy a védelemről kellőleg gondoskodott volna, kimarad vagy úgy megbetegszik, hogy az ülésről a bizonyítékok felvétele előtt el kell távoznia, vagy ezen időpont előtt az elnök engedelme nélkül eltávozik és a vád tárgya oly büntetést emelté cselekvény, melynek elítélésénél a védelem atörvény. szerint szükséges, (bűnt. perrendt. 213. §.), más büntetésreméltó, cselekvény esetében, csak ha a vádlott az elnapolást kiváltja s e kivonatot a közvádló meghallgatása után a bíróság alaposnak találja; d) ha a vádlott az ülésből az elnök engedelme nélkül a bizonyítékok felvétele előtt eltávozik és rögtön elő nem vezettethető, vagy azon időpont előtt úgy megbetegszik, hogy az ülésen tovább jelen nem lehet, miről szükség esetén orvosi megvizsgálás által kell bizonyosságot szerezni. Az elnapolás elmarad, ha az utóbbi esetben a folytatást és amennyiben a tárgyaláson még ki nem hallgattatott, az elővizsgálatban tett vallomásának felolvasását maga vádlott kívánja s e kivonatot a közvádló meghallgatása után a bíróság megengedhetőnek találja. A tárgyalásnál közreműködő személyeket az elnök szóval idézi meg az elnapoláskor s egyszersmind az igazzolatlan kimaradásra rendelt hátrányokat felemlíti. 57. §. A tárgyalás más napra való, halasztása és az elnapolás olykép intézendő, hogy az elnök összefoglalása meg ne szakittassék, s annak befejezte után tíz esküdtek tanácskozása nyomban megkezdessék. 58. §. Ha az elnapolás két napnál hosszabb időre történt, a napot, melyen a tárgyalás megszakittatott, s a melyen az újra megkezdetett, nem számítva az esküdtszék újra alakíttatok s a tárgyalás kezdettől fogva ismétlendő. 59. §. Ha az elnapolás a vádlott vagy védő, avagy valamely tanú vagy szakértő hibája miatt vált szükségessé az illető az elnapolt tárgyalás költségeiben elmarasztalandó. 60. §. A bűnt. perrendtartás 226, 230, 231. valamint 244—246. §§-nak határozatai a sajtó eljárásában is alkalmazandók. 61. §. Az elnök, miután a fentebb említett kérdéseket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket a törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességekre, mely szerint jogaik gyakorlatában Hiedelemmel tartoznak eljárni. 62. §. Mindenekelőtt a vádlevél olvastatok fel a jegyző által, azután, ha a vádlott nem akarna már előre az ügy felett nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg felolvastatása után, a vallomástételeik előtt megesketendő tanuk és műértők kihallgattatnak. 63. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasztathatik, ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdéseket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt felemlíteni, mi támaszául szolgálhat a" védelemnek. 64. §. A bírák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifejtésére szükségesnek gondolnak. 65. §: A bűnvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak, de a bűnvizsgálati írott tanúvallomások csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanuknak élő szóval s az esküdtszék száné előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetlenné vált. 66. §. Az elnöklő bírónak tájékozására ismételve megjegyeztetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküdtszéki intézménynek egyik alapelve szerint csak az élőszóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok útján eszközöltethetik a kivilágíts : ez oknál fogva az úgynevezett informatikának az esküdtek közötti kiosztogatása is tilos, mives emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyan érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyalásakor az esküdtek, melyek őket azon kötelességük tejesítésében gátolnák, miszerint letett hitüknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz, mert erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni. 67. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kiviláglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bűnvizsgálat elrendelendő. 68. §: a bíróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kivonatára s önmagától is, ha a kiviláglás eszközlésére szükségesnek tartaná uj tanukat vagy műértőket is rendelhet kihallgatás végett. 69. §. Kihallgattatván ekkép a tanuk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pedig a védelem pontjait összefoglalják ; a közvádló a védelemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. A 70. §. Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összefoglalni az egész tárgyalást. Az összefoglalás módjának és terjedelmének meghatározása az elnök bölcseségre bízaték, de ennek semmiesetre sem szabad személyes véleményét a fenforgó ügyről nyilvánítani, tiszte csak abban állván,hogy az esküdtek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védelem erősségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegen zsebt, mi az esküdtek figyelmét másfelé térítvén, őket tévedésbe hozhatná. 71. §. Az összefoglalás utján az elnök felteszi az esküdtek által megfejtendő kérdéseket. 72. §. b/en kérdéseknek mindenkor a vádbeli vétség minőséghez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egyszerűen „igen“-nel vagy „nem“mel felelhessen. Egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni: „vájjon megvannak-e az előadottak után lelkiismeretükben győződve az esküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatok?“ Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni: „vájjon az, mit a vádlott cselekedett, oly cselekvés volt-e, minőnek a vádlevélben állíttatok ?“ Így például, midőn valaki arról vádoltatnék, hogy asajtó utján közlött valamely iratban a törvényes felelősség elleni engedetlenségre lázitott, egyik teendő kérdés az volna: „vájjon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkismeretebben győződve, hogy a védlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője?“ Egy másik kérdés pedig az volna: „vájjon meg valnnak-e arról is győződve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavra valósággal lázítók a törvényes felsőbbség ellen?“ 73. §. A mondott kérdéseken kívül egyes esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküdtszék, általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a bíróság belátására bízvak. 74. §. Ezen, a bíróság által a feltett kérdések mellé úgy a közvádló, mint a vádlott még más kérdések iktatását is kívánhatják, melyek iránt a bíróság határozni köteles. 75. §. Az elnöklő bíró a jegyző által írásba foglalt kérdéseket aláírja, s átadja a perbeli oklevelekkel együtt a bűnvizsgálati írott tanutételek kivételével — azesküdteknek, — figyelmeztetvén ezeket, hogy a törvény annál fogva bízta a „vétkesének vagy „nem vétkes“nek kimondását szabad és független polgárokra, mert kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban ítél, mintha holt szabályok, — hogy a törvény, nem kéri tőlük számon, mi által és miért éreznek magukban meggyőződést; nem adott elejekbe szabályokat, melyek szerint a bizonyítékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő , nem parancsolja, hogy minden tényt igazán ismerjenek már azért, mert ennyi vagy annyi tanú által állíttatok , hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gondossággal figyelmezzenen a tárgyalás egész folyamára, s 244 * f'А ВСЖД. Pártolja-e M.-Vásárhely a művészetet? M.-Vásárhely, 1871. jul. 28. ítéletet hozni, még tapasztalt bírónak is nehéz, véleményt mondani, okozatról okra következtetni, és viszont ez már nem oly nagy feladat, s erre nézve az igaz ösvényt, a fürkésző könnyen megtalálhatja. Tegyünk ily szempontból kísérletet, s csupán egy pár estélyből vonjunk következtetést, kísértsük megoldani a csomót, melyet czikkünk eleire tűztünk. Pártolja-e Maros-Vásárhely a művészetet? Mily kedvező és örvendetes a felelet: igen! Bizonyítékért nem kell messze menni, hiszen visszhangzik még keblünkben a bűvös melódia, melynek futalmán a fennkölt phantasia, oly édes-andalitó álmodozásba ringatott; előttünk áll még a két kedves est képe, midőn Elbar színkör műélvezetre fogadta be, zsúfolt közönségét. Volt-e műélvezet ? Erről referáljon a kritika ; de hogy élvezni ment és élvezni kívánt e szép közönség — ez már bevégzett tény. S ahol az inger annyira költi az érdeket; s viszont, az érdekes úgy ingerel — ott már uralkodik az érzelem, ott már meg van a törekvés, a vágy, a czél elérhetésére. Egy tisztázott, egy nemes érzelem volt az, mely a szép számú közönséget átlengte, midőn kitörő tapsokban nyilvánitá a hatást, melyet a művészet keblére gyakorolt. Nézzük meg, mi okozhatta e lelki ünnepet, midőn, a kebelből a köznapias érzület száműzve volt, s az ember érezhető szellemében a dicsőülés pillanatát? Egy néhány húr rezgése, mely szívből szívhez szólott, s mozgásba hozta azon belső gépezetet, melyet az ember érzelemnek nevez, s melynek legfőbb rugója a kedély. Reményi Ede hangversenye volt ! Nem kell több magyarázat, a műértő közönség tudja mi van e mondatban kifejezve, — olvassa el ez estre vonatkozó bírálatot, megláthatja a részletekből, mily szép lehetett az egész, mit egy műértő lélek összeállított! Az egészalkotmány megtelt hallgató,közönség, gel, s kik nem férhettek be, kiviliről kívánták hallani a zenét, mely az esti némaságban, a természet csendét zavaró, kuszajt is lecsillapító. Közeledjünk már feladatunk megoldásához! Mire következtethetünk jogosan e telt színházról ? Méltán arra, hogy M.Vásárhely pártolja a művészetet. Ha csak ma láttuk volna is e szép számú közönséget, akkor is érvényes lenne állításunk, mert az összegyűlés okát, a valódi műélvezet elérhetése vágyában keresnék, s azt hiszem, nem is csalatkoznánk föltevésünkben ; ha pedig rendes a szép számú közönség, úgy még nagyobb az érdeme e nemes városnak, mely szeplőtlen tisztaságában, mint a műpártolás és haladás zászlóvivője, a székéty városok kebelében méltó helyen áll. Az ég védje meg elemi csapástól, hogy lelkes lakói a művészetnek és iparnak, felvirágoztathassák szépen haladó intézeteit, melyeknek gyümölcseit, adja ég, hogy mindig hálás ivadék élvezhesse! Kerekes Samu.