Székely Hirlap, 1871 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1871-08-02 / 61. szám

tátik és a vádlott a bíróság székhelyén vagy közelében tartózkodik, az elnök az ülést felfüggeszti s a vádlott elővezettetését elrendeli. Ha pedig a vádlott a székhelyen nincs jelen, valamint ha kiderül, hogy legyőzhetlen aka­dály gátolja a megjelenésben, a bíróság a tárgyalást al­kalmas időre elhalasztja. 37. §. Ha a vádlott nem található, annak előállítása a büntető eljárásnak határozatai szerint eszközlendő, s előkerültéig az eljárás felfü­ggesztetik. 38. §. Ha a beérkezett esküdtszéki tagok nincsenek harminc­hatan , akkor a megjelentek az esküdtszéki képes­séggel bíró helybeli egyének közül, szabad választás ut­ján azonnal kiegészítik magukat. A megválasztott esküdtnek a megválasztás azonnal tudtul adandó, s a 34. §-ban kitett birság terhe alatt azonnal megjelenni köteles. 39. §. Együtt lévén a 36 esküdtszéki tag, mind­egyiknek neve külön papírra feliratik, s ugyanazon egy edénybe vettetik. 40. §. Az esküdtszéki eljárásnál mind a vádlott, mind a közvádló azon joggal bir, hogy az esküdtszéki tagok sorából, mindegyik külön-külön 12 tagot vissza­vethet a nélkül, hogy ezen visszavetésnek okát adni kö­teles volna. 41. §. Ez oly módon történik, hogy midőn az es­­kü­dtszéki tagoknak a fentebbi 39. §. szerint egy edénybe­­esett neveit a bíróság elnöke egymásután kihúzza, úgy a vádlott, mint a közvádló minden kihúzott névnél meg­­kérdez­tetik, ha azon tag ellen, kinek neve épen kihúza­tott, akar-e visszavetési jogával élni? 42. §. Ha 12 oly tagnak neve lett már kihúzva, kik ellen sem a közvádló, sem a vádlott visszavetési jo­gukkal nem éltek, e 12-ből fog alakulni az esküdtszék, azért e nevek kihúzása mindaddig folytattatik, m­íg vagy ilyen 12 tag össze nem került, vagy mig visszavetési jo­gukat mind a közvádló, mind a vádlott teljesen kimerí­tették, — ez utóbbi esetben ugyanis, midőn t. i. mind a közvádló, mind a vádlott külön-kü­lön 13, és így össze­sen 24 kihúzott tag ellen éltek már a visszavetési joggal, azon 12 tag, kiknek nevei az edényben maradtak, képe­­zendik minden visszavetés nélkül az esküdtszéket. 13. §. Midőn ugyanazon egy sajtó vétségért több vádlott fogatott perbe, valamennyi együttvéve vethet visz­­sza csak 12 tagot, s az iránt, hogy e jogot közösen, vagy egymásközt felosztva miként gyakorolják, egymást közt értekezhetnek. 44. §. Ha a közvádló nem akar visszavetési jogá­val élni, vagy midőn azt a teljes számig (12-ig) ki nem meríti, szabadságában áll jogát a vádlottnak átengedni. 45. §. Az esküdtszék tagjai tárgyalás előtt ezen esküt fogják letenni. Esküszöm az élő istenre, hogy a tárgyalás egész folyamára lelkiismeretesen figyelmesek, s félretévén ked­vezést, félelmet, gyülölséget és minden személyes tekin­teteket, egyedül az előadandó vád és védelem egymáshoz mért erősségei és okai nyomán saját benső meggyőződé­sem szerint, igazán, szabadon és becsületesen ítélek. Is­ten engem úgy segélyen! 40. §. Minthogy megtörténhetik, hogy a megalakult esküdtszék 12 tagja közül a tárgyalás folytában vala­melyik megbetegszik, az esküdtszéki határozathozatalához pedig 12 tagnak együttléte múlhatatlan szükséges, joga leend a bíróság elnökének, azon 12 tagon, kikből a fen­tebbi §§. szerint az esküdtszék alakult, a többi vissza nem vetett tagból még kettőt felesketni, s ezek ama 12­aggal együtt az egész tárgyaláson jelen leendőnek, de a határozat hozatalában csak akkor vesznek, részt, ha ama tizenkét tag közül valamelyik megbetegedettnek helyét pótolják. Ha a visszavetés által a póttagok a berendelt esküd­tek közül ki nem telnek, az esküdtek a 38. §. szerinti választás útján határozzák meg a póttagokat. 47. §: Az esküdtszék előtti tárgyalás nyilvános és szóbeli leend. 48. §. A bíróság elnöke köteles azon esetre, ha el­járás közben tolmácsra lehetne szükség, alkalmas egyén­ről előre gondoskodni, s ezt a tárgyalás megnyitása előtt arra megesketni, hogy tisztében lelkiismeretesen fog el­járni. 49. §. Szükséges lévén, hogy az eszkü­dtek az ülés lefolyása alatt folytonosan szemmel tarthassák a vádlot­tat, hogy ne csak nyilatkozásait hallják, hanem azt is láthassák, mily hatással vannak reá a felhozott bizonyí­tékok, ez oknál fogva tárgyalás közben a bíróságtól, ügy­védektől, felektől és tanuktól, úgy a hallgatóságtól elkü­lönített helyen a vádlottal szemközt foglalnak helyet. 58. §: a vádlott az esküdtszék előtt­­ szabadon je­lenik meg. 51. §. A bírósággal szemközt korlátokkal elkülöní­tett hely rendeltetik a hallgatók számára, kiknek a csen­det zavarni semmi módon nem szabad. 52. §. A bíróság elnökének tiszte lévén az egész eljárást vezetni, s az ülésben a rendről gondoskodni, en­nek fenntartására adott parancsai pontosan és nyomban teljesítendők. 53.­­ §. Védőjével tárgyalás közben a vádlott szaba­don értekezhetik, csak akkor nem, midőn hozzá a bírák vagy az esküdtek, vagy a közvádló által kérdés intézte­­tik. Ha vádlott vagy védője azt tartaná valamely kérdés­ről, hogy ezt hozzá nem­ kellett volna intézni, az elleni kifogását megteheti. 54. §. A tárgyalást a bíróság elnöke a vádlottnak kereszt- és vezetékneve, születéshelye, állapota és élet­kora iránti kérdésekkel nyitja meg. Ismeretibe tartózko­dási­ vagy oly vádlott ellenében, ki külföldön lakik vagy tartózkodik, kikiáltás használtatok. 55. §: a megkezdett tárgyalás, a 67. §-ban érintett esetet kivéve, idegen ügygyel félbe nem szakítható. Az elnök azonban a közreműködő személyek kipi­henése vagy a bizonyítékoknak nyomban való előállítása végett felfüggesztheti az ülést. Ha a tárgyalás egy napon be nem végezhető, a kö­vetkező napokon szakadatlanul folytattatik. Ünnep- vagy vasárnapon csak ha szükséges, az azt követő napon azon­ban tekintet nélkül arra, ünnep-e vagy köznap, minden­esetre folytattatik a tárgyalás. 56. §. A bíróság a már megkezdett tárgyalás elna­polását is elredelheti : a) ha a bírói vagy vádlói személyzetre nézve nyom­ban el nem hárítható akadály áll elő; b) ha a szükséges bizonyítékok felvétele rögtön nem teljesíthető, vonatkozzék bár az új vagy már korábban előkerült tényekre vagy biztosítékokra (29. és 68. §§.); c) ha a védő a­nélkül, hogy a védelemről kellőleg gondoskodott volna, kimarad vagy úgy megbetegszik, hogy az ülésről a bizonyítékok felvétele előtt el kell távoznia, vagy ezen időpont előtt az elnök engedelme nélkül eltá­vozik és a vád tárgya oly büntetést­ emelté cselekvény, melynek elítélésénél a védelem a­­törvény. szerint szüksé­­­­ges, (bűnt. perrendt. 213. §.), más büntetésreméltó, cse­le­k­vény esetében, csak ha a vádlott az elnapolást kiváltja s e kivonatot a közvádló meghallgatása után a bíróság alaposnak találja; d) ha a vádlott az ülésből az elnök engedelme nél­kül a bizonyítékok felvétele előtt eltávozik és rögtön elő nem vezettethető, vagy azon időpont előtt úgy megbe­tegszik, hogy az ülésen tovább jelen nem lehet, miről szükség esetén orvosi megvizsgálás által kell bizonyossá­got szerezni. Az elnapolás elmarad, ha az utóbbi esetben a foly­tatást és a­mennyiben a tárgyaláson még ki nem hall­gattatott, az elővizsgálatban tett vallomásának felolvasá­sát maga vádlott kívánja s e kivonatot a közvádló meg­hallgatása után a bíróság megengedhetőnek találja. A tárgyalásnál közreműködő személyeket az elnök­­ szóval idézi meg az elnapoláskor s egyszersmind az igaz­­­zolatlan kimaradásra rendelt hátrányokat felemlíti. 57. §. A tárgyalás más napra való, halasztása és az­­ elnapolás olykép intézendő, hogy az elnök összefoglalása­­ meg ne szakittassék, s annak befejezte után tíz esküdtek­­ tanácskozása nyomban megkezdessék. 58. §. Ha az elnapolás két napnál hosszabb időre történt, a napot, melyen a tárgyalás megszakittatott, s a melyen az újra megkezdetett, nem számítva az esküdt­szék újra alakíttatok s a tárgyalás kezdettől fogva ismét­­lendő. 59. §. Ha az elnapolás a vádlott vagy védő, avagy valamely tanú vagy szakértő hibája miatt vált szükségessé az illető az­ elnapolt tárgyalás költségeiben elmarasz­talandó. 60. §. A bűnt. perrendtartás 226, 230, 231. vala­mint 244—246. §§-nak határozatai a sajtó­ eljárásában is alkalmazandók. 61. §. Az elnök, miután a fentebb említett kérdése­ket a vádlotthoz intézte, a közvádlóhoz és védőhöz fordul, emlékeztetvén őket a törvény iránti tiszteletre, és azon kötelességekre, mely szerint jogaik gyakorlatában Hie­delemmel tartoznak eljárni. 62. §. Mindenekelőtt a vádlevél olvastatok fel a jegyző által, azután, ha a vádlott nem akarna már előre az ügy felett nyilatkozni, a kérdéses nyomtatványok vagy metszvények bemutatása s illetőleg felolvastatása után, a vallomástételeik előtt megesketendő tanuk és műértő­k kihallgattatnak. 63. §. Vallomása közben a tanú vagy műértő félbe nem szakasz­tathatik, ennek berekesztése után azonban a vádlottnak vagy védőjének joga van a tanúhoz kérdése­ket intézni, s az ellene vallottaknak személyes hitelessége és előadása ellen mindazt felemlíteni, mi támaszául szol­gálhat a" védelemnek. 64. §. A bírák, az esküdtek s a közvádló mindazon kérdéseket intézhetik a tanúhoz, melyeket az ügy kifej­tésére szükségesnek gondolnak. 65. §: A bűnvizsgálati irományok egyes pontjai a birák, esküdtek, közvádló vagy védő kívánságára a jegyző által felolvastatnak, de a bű­nvizsgálati írott tanúvallo­mások csak annyiban olvastatnak fel, mennyiben a tanuk­nak élő szóval s az esküdtszék száné előtti kihallgatása, időközben történt haláluk miatt, vagy egyéb okoknál fogva lehetlenné vált. 66. §. Az elnöklő bírónak tájékozására ismételve megjegyeztetik, hogy a tárgyalásnak szóbelinek kell lenni. Az esküdtszéki intézménynek egyik alapelve szerint csak az élőszóvali tárgyalás, nem pedig holt irományok útján eszközöltethetik a kivilágíts : ez oknál fogva az úgyne­vezett informatikának az esküdtek közötti kiosztogatása is tilos, mives emlékiratokban már előre fejtegettetvén az ügy, olyan érzelmek befolyása alatt jelenhetnének meg tárgyalásakor az esküdtek, melyek őket azon kötelességük tejesítésében gátolnák, miszerint letett hitüknél fogva egyedül az ülésben előadandó vád és védelem egymáshoz, mert erősségei nyomán tartoznak határozatot hozni. 67. §. Midőn a tárgyalásból valószínűséggel kivi­láglik, hogy valamely tanú vagy műértő tudva hamis bizonyságot tett, azon tanú vagy műértő letartóztatandó, s ellene a bűnvizsgálat elrendelendő. 68. §: a bíróság elnöke akár a közvádló, akár a vádlott kivonatára s önmagától is, ha a kiviláglás esz­közlésére szükségesnek tartaná uj tanukat vagy műértő­­ket is rendelhet kihallgatás végett. 69. §. Kihallgattatván ekkép a tanuk és műértők, a közvádló a vád pontjait, a vádlott s ennek védője pe­dig a védelem pontjait összefoglalják ; a közvádló a vé­delemre válaszolhat, de a végszó mindig a vádlottat és védőjét illeti. A 70. §. Berekesztetvén a vitázat, az elnök pártatlanul köteles összefoglalni az egész tárgyalást. Az összefoglalás módjának és terjedelmének meghatározása az elnök böl­­cseségre bízaték, de ennek semmiesetre sem szabad sze­mélyes véleményét a fenforgó ügyről nyilvánítani, tiszte csak abban állván,­­hogy az esküdtek előtt minél nagyobb világosságba helyezze a vád és védelem erősségeit, hogy az ügyet egyszerű alkatrészeire visszavezesse, s hogy különválasszon tőle minden idegen zseb­­t, mi az esküdtek figyelmét másfelé térítvén, őket tévedésbe hozhatná. 71. §. Az összefoglalás utján az elnök felteszi az esküdtek által megfejtendő kérdéseket. 72. §. b­/­en kérdéseknek mindenkor a vádbeli vét­ség minőséghez alkalmazottaknak, de egyszersmind oly tisztáknak és határozottaknak kell lenni, hogy azokra az esküdtszék mindig egyszerűen „igen“-nel vagy „nem“­­m­el felelhessen. Egyik kérdésnek minden esetben annak kell lenni: „vájjon megvannak-e az előadottak után lel­kiismeretükben győződve az esküdtszéki tagok, hogy a vádlott cselekedte azt, miről a vádlevélben vádoltatok?“ Egy másik kérdésnek pedig azt kell tartalmazni: „vájjon az, mit a vádlott cselekedett, oly cselekvés volt-e, minő­nek a vádlevélben állíttatok ?“ Így például, midőn valaki arról vádoltatnék, hogy a­­sajtó utján közlött valamely iratban a törvényes felelősség elleni engedetlenségre lázi­­tott, egyik teendő kérdés az volna: „vájjon az előadottak után meg vannak-e az esküdtszéki tagok lelkismereteb­­ben győződve, hogy a védlevélben felhozott azon iratnak valósággal a vádlott volt szerzője?“ Egy másik kérdés pedig az volna: „vájjon meg valnnak-e arról is győződve, hogy azon iratnak a vádló által kijelölt szavra valósággal lázítók a törvényes felsőbbség ellen?“ 73. §. A mondott kérdéseken kívül egyes esetekben más oly kérdések is fejlődhetnek ki a körülményekből, melyeknek az esküdtszék, általi eldöntése szükséges. Ezek minden egyes esetben a bíróság belátására bízvak. 74. §. Ezen, a bíróság által a feltett kérdések mellé úgy a közvádló, mint a vádlott még más kérdések ikta­tását is kívánhatják, melyek iránt a bíróság határozni köteles. 75. §. Az elnöklő bíró a jegyző által írásba fog­lalt kérdéseket aláírja, s átadja a perbeli oklevelekkel együtt­­ a bű­nvizsgálati írott tanutételek kivételével — az­­esküdteknek, — figyelmeztetvén ezeket, hogy a tör­vény annál fogva bízta a „vétkesének vagy „nem vétkes“­­nek kimondását szabad és független polgárokra, mert­­­ kérdésben az ember élő lelkiismerete biztosabban ítél, mintha holt szabályok, — hogy a törvény, nem kéri tőlük számon, mi által és miért éreznek magukban meggyőző­dést; nem adott elejekbe szabályokat, melyek szerint a bizonyítékok teljessége, a próbák igazságos volta mérendő , nem parancsolja, hogy minden tényt igazán ismerjenek már azért, mert ennyi vagy annyi tanú által állíttatok , hanem csak azt hagyja meg nekik, hogy aggódó gondos­sággal figyelmezzenen­ a tárgyalás egész folyamára, s 244 * f'А ВСЖД. Pártolja-e M.-Vásárhely a művészetet? M.-Vásárhely, 1871. jul. 28. ítéletet hozni, még tapasztalt bírónak is nehéz, vé­leményt mondani, okozatról okra következtetni, és viszont ez már nem oly nagy feladat, s erre nézve az igaz ös­vényt, a fürkésző könnyen megtalálhatja. Tegyünk ily szempontból kísérletet­, s csupán egy pár estélyből vonjunk következtetést, kísértsük meg­oldani a csomót, melyet czikkünk eleire tűztünk. Pártolja-e Maros-Vásárhely a művészetet? Mily kedvező és örvendetes a felelet: igen! Bizonyítékért nem kell messze menni, hiszen visszhangzik még keblünk­ben a bűvös melódia, melynek futalmán a fennkölt phan­­tasia, oly édes-andalitó álmodozásba ringatott; előttünk áll még a két kedves est képe, midőn Elbar színkör műélvezetre fogadta be, zsúfolt közönségét. Volt-e műélvezet ? Erről referáljon a kritika ; de hogy élvezni ment és élvezni k­ívánt e szép közönség — ez már bevégzett tény. S a­hol az inger annyira költi az érdeket; s vi­szont, az érdekes úgy ingerel — ott már uralkodik az érzelem, ott már meg van a törekvés, a vágy, a czél el­érhetésére. Egy tisztázott, egy nemes érzelem volt az, mely a szép számú közönséget átlengte, midőn kitörő tapsokban nyilvánitá a hatást, melyet a művészet keblére gyakorolt. Nézzük meg, mi okozhatta e lelki ünnepet, midőn, a kebelből a köznapias érzület száműzve volt, s az em­ber érezhető szellemében a dicsőülés pillanatát? Egy néhány húr rezgése, mely szívből szívhez szó­lott, s mozgásba hozta azon belső gépezetet, melyet az ember érzelemnek nevez, s melynek legfőbb rugója a kedély. Reményi Ede hangversenye volt ! Nem kell több magyarázat, a műértő közönség tudja mi van e mondat­ban kifejezve, — olvassa el ez estre vonatkozó bírálatot, megláthatja a részletekből, mily szép lehetett az egész, mit egy műértő lélek összeállított! Az egész­­alkotmány megtelt hallgató,közönség­, gel, s kik nem férhettek be, ki­viliről kívánták hallani a zenét, mely az esti némaságban, a természet csendét zavaró, ku­szajt is lecsillapító. Közeledjünk már feladatunk megoldásához! Mire következtethetünk jogosan e telt színházról ? Méltán arra, hogy M.­Vásárhely pártol­ja a művészetet. Ha csak ma láttuk volna is e szép számú közönséget, akkor is érvényes lenne állításunk, mert az összegyűlés okát, a valódi műélvezet elérhetése vágyában keresnék, s azt hiszem, nem is csalatkoznánk föltevésünkben ; ha pedig rendes a szép számú közönség, úgy még nagyobb az érdeme e nemes városnak, mely szeplőtlen tisztaságá­ban, mint a mű­pártolás és haladás zászlóvivője, a szé­k­éty­ városok kebelében méltó helyen áll. Az ég védje meg elemi csapástól, hogy lelkes lakói a művészetnek és iparnak, felvirágoztathassák szépen ha­ladó intézeteit, melyeknek gyümölcseit, adja ég, hogy mindig hálás ivadék élvezhesse! Kerekes Samu.

Next