Székely Hírmondó, 1997. április-június (2. évfolyam, 7-13. szám)

1997-04-05 / 7. szám

HÍRMONDÓ 3. f­él találkozás elkerülhetetlen,­­ de még nem... O­ rbán János Dénes 1973-ban született Brassóban. Ma­gyar-angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron. Jelenleg Kolozsváron él, az Előretolt Helyőrség című irodalmi lap főszerkesztője. Első verseskönyve, a Hümériáda 1995- ben jelent meg... -így jellemzik őt „A találkozás elkerülhetetlen“ c. második verseskötete borítólapján. Az első találkozáskor Saint Exupéry is így ír:“ az embereket az érdekli: Hány éves? Hány testvére van? Mi a foglalkozása? de sohasem. Milyen a hangja? Mik a kedves játékai?“ Orbán Jánosról pedig el lehet mondani, igenis kellemes csengése van a hangjának és a versei... „...és Ophélia nem hiszi hogy nincs megoldás odaát Ophéliát a víz viszi halak csókolják zöld haját. ” Beszél a meleg hangulatú kisvárosról, ahol jól érzi magát: „Kolozsvár, Brassó, Budapest után kellemes kikapcsolódást jelent.“ Kérdések hangzanak: Corso? Kinek az ötlete volt ide is betérni? Válaszok, nevek: Tóth László, Sántha Attila. És eljöttek. Kinn hullt a hó, hideg volt, de a kisvárosi kávéházban megszűnt minden létezni, csak annyit tudtunk, hogy jó itt lenni, jó volni, hogy köztünk vannak. Beszéltek első verseikről, az Előretolt Helyőrség szükség­­szerűségéről. Voltak, akik ismerték, mások most találkoztak velük először, akadt olyan is, aki még mindig tizenéves diáknak hitte őket. Aztán másodpercek, percek, félórák után már mindenki megbarátkozott Judittal, a szép bálna­ asszonnyal, és nem rejtély már a kétarcú város sem. Azon az este sorra meglátogatott Münchhausen báró, Sir Gawain és a többi Sántha lovag. ....és a lányok visszatérnek sorra, égő tekintetükkel hozva a szerelmet suttogva, hogy te jó vagy. " (Sántha Attila)­ ­ Könczei igénké ! Reméljük, ők is visszatérnek. Kenyérgond Azt kifogásolom, hogy sok üzletben a kenyeret ugyanaz a személy árusítja, aki a pénzt is elveszi. Nem lenne megoldható min­denütt, hogy az élelmiszert egyvalaki, a pénzt meg másvalaki kezelje? Berki Erzsébet (Csipkerózsa u.) A panaszt mi is jogosnak érezzük, mert jól tudjuk, a pénzhez sok szenny tapad (szósze­rinti, következésképp mindennapi kenyerünk (amiért igencsak megdolgozunk), megérdem­li, hogy tiszta kézzel forgalmazzák. Reméljük, az ebben illetékes személyek is olvassák e sorokat. Sportolók, mint díszpolgárok? Városunkban a 60-80-as években virág­zott a sportélet. Javasolom egy sportrovat beindítását, amelyben egykori rangos­­sportolókat lehetne megszólaltatni. Kalith Attila bácsi irányításával lett Balkán-bajnok Szakács Jutka, Gáspár Zoltán, Markó György. Javasolnám az említettek díszpolgárrá avatását, valamint a KSE sportpálya Kalith Attiláról való elnevezését. Ilkei Ferenc (Kézdivásárhely) javaslatait ezúton továbbítjuk, lapunkhoz intézett jókívánságait pedig köszönjük. A Polyp lassan behálóz, majd megfojt... és ez kezdődött a beszerelési munkála­tokkal. Az első eufóriában nem igazán figyeltünk a munka minőségére, nagy élmény volt, hogy magyar szót hallunk, minőségi nyu­gati adókat látunk. A szerződés értelmében havi 1,05 dollárnak megfelelő lejért. Jelenleg viszont 2,6 dollár értékű lej a bérleti díj a sug­árzott 14 csatornáért. A helyi adás minősége is nyugati adókat. 2. A Polyp Kft. áttetszőbbé tenné munkáját, tudnánk mi is, mire fordítja azt a rengeteg pénzt, amivel minőségi munkát és élvezhetőbb adásokat sugározhatna. Kocsis Katalin (Óvoda u.) A Polyp vezetősége a jelenlegi díjszabást a tavaly júniusban hazánkban is életbelépett szerzői jogdíj és jogvédelem kifizetéséből adódó többletköltségekkel indokolja. És azzal, hogy az eredeti szerződésben 9 adóról volt szó, ma ezek száma megduplázódott. (A rész­letes választ illetve indoklást lapzártáig nem kaptuk meg a Polyp­tól.) Mentsetek meg! így kiáltanának a tömbházak körül még meghagyott, most éledező fák, épen maradt zöldövezetek. Örömmel olvastam a Sz.H.-ban az Egy tisztább városért c. cikket és a Helyi Tanácsnak a város tisztaságára, a zöldöveze­tek védelmére vonatkozó határozatait. Kérdé­sem az lenne, mikor és ki fog ezeknek érvényt szerezni. A zöldövezetek, a járdák, a ját­szóterek tele vannak gépkocsikkal, helyen­ként a tiltótáblák ellenére is. Jó lenne a határozatokat gyakorlatba is ültetni azért, hogy mentsük meg - elsősorban - gyerme­keink számára azt a kevéske életteret, amely a tömbházak között található. Kali Katalin (Építők u.) Olvasónk panasza fölöttébb jogos, remél­hetőleg a megfelelő intézkedések nem várat­nak magukra. A TREFF utazási iroda által fölajánlott nyereményjegyet Kocsis Katalin nyerte.­­ A k­érdéseinknek nem az a célja, hogy nagy titkokról­­ rántsák le a leplet. A város, a lakók hangulatát, gondját, baját, örömét kívánják kifürkészni, a hétköz­napok szürkeségébe próbálnak némi színt, változatosságot találni, vagy találtatni. De ez inkább a válaszokon múlik. Mi csak kérdezünk. 1. F. K. (40 éves, munkásnő) Az ünnepi asztalra a szokásos húsvéti ételek kerülnek. Gondolok itt a bárányra és a piros tojásra, mert ezek nélkül nem húsvét a húsvét. A bárány beszerzése nem okozott különösebb gondot, mivel vidéken élek és bárányokat nevelünk. 2. ZS. M. (71 éves nyugdíjas) Az ünnepi asztal elkészíté­sénél voltak gondjaink, mivel na­gyon kevés a nyugdíj és az „árak nagyon el vannak menve“, így hát csak egy szerény ünnepi asztal lesz az idén. 3. K. J. (36 éves, munkanél­küli) Mi kerül az ünnepi asztalra? A munkanélküli segélyből ne­héz ünnepi asztalt teríteni a jelen­legi árakkal. 4. H. E. (34 éves, tanítónő) Az ünnepi asztalra bárány ke­rül elsősorban. Ez a hagyományos húsvéti étel. Sütünk kalácsot, ke­nyeret és festünk tojást. 5. P. K. (65 éves nyugdíjas) Magasak az árak, drága az élelem és kevés a nyugdíj. Ebben az évben eléggé szegényes lesz az ünnepi asztal, de végső soron nem az étel befolyásolja a húsvéti han­gulatot. 6. B. CS. (59 éves munka­­nélküli) Hogy mi kerül az ünnepi asz­talra? Erről inkább nem beszélek. Megvan mindenkinek a maga baja. 7. A. V. (17 éves diák) Bárány és piros tojás. »««SIMA EL I KN 1 ] MOJ rI KN El sok kívánnivalót hagy maga után. Két megoldási lehetőséget látok: 1. ------­ Megköszönjük a Polyp eddigi szolgáltatásait, 5-6 havi bérből veszünk egy kis antennát, igaz ezzel nem foghatjuk a Duna tévét és a FÓRUM LAKÁS­LEHETŐSÉG!? Bokor Zoltán, a Poliprod Rt. igazgatója újabb információkkal szolgált lapunknak az 5. lapszám­ban megjelent bérbeadandó garzonlakásokkal kapcsolatosan. B. Z. - A tömbház, ahogy már korábban is mondtam, a Poliprod Rt. tulajdonában van. A vál­lalatnak nincs pénze kijavítására, lakhatóvá tételére. Úgy gondoltuk, ha valakit érdekel, akkor adjon be kérést és fizesse ki a javítási költségeket. Ez a pénz nem vesz el, mert a bérlő nem kell hogy fizessen a vállalatnak házbért, amíg ez az összeg nem amortizálódik.Megkértük a szentgyörgyi Con­­sic Rt. vezérigazgatóját és egy szakembert, hogy mérjék fel, kb. mennyibe kerül egy lakrész kijavítása. Elmondtam nekük igényeinket, ugyanis a lakásokat úgy szeretnénk átalakítani, hogy legyen egy nagy szoba, egy konyha, előszoba, kamra és egy rendes fürdőszoba. A tömbházra szükséges ráhúzni egy tetőt, hogy megakadályozzuk a beszivárgásokat, a gázt be kell kötni, a vezetékeket is föl kell újítani (villany, víz), mert a régiek tönkrementek és egy új hőközpontra is szükség van. Ezeket elmondva ők készítettek egy számítást, és ezt nekem elküldték. SZ. H - Mennyibe kerül egy lakrész kijavítása? B. Z. - Az árak ijesztőek. Egy lakrészre 60 mil­lió lejt kell fizetni TVA-val együtt. Ha valakit ilyen körülmények között érdekel akkor a kérését bead­hatja a Poliprod Rt-hez. SZ. H. - Hány lakrészt adnak ki bérbe? B. Z. - 50 lakrészről lenne szó, mert a földsz­intet, nem adjuk ki. Arra már akadt igénylő. SZ. H. - Kinek adják bérbe a földszintet? B. Z. - A kézdivásárhelyi munkaügy és a munkanélküliség felmérésével foglalkozó PREM veszi bérbe irodahelyiségeknek, 4 szobát pedig megtartunk a vállalat részére, mint vendégszobát. Kovács Edit

Next