Székely Hírmondó, 2017. június (22. évfolyam, 103-122. szám)
2017-06-30 / 122. szám
SZÉKELY Hírmondó 2017. JÚNIUS 30., PÉNTEK A Székely haza 21. Szolga Miklós, a háromszéki kapitány 7 ősi székely társadalmi egyenlőség megbomlása már korán elégedetlenséget szült a hátrányos helyzetbe jutottak körében. Ez olyan társadalmi nyugtalanságban jelentkezett, mely királyi beavatkozást igényelt. Az oklevelek említést tesznek már a 14. században a földönlakóknak nevezett, tehát tulajdon nélküli emberek megjelenéséről egyes birtokokon, a legszegényebbek a befolyásosabbak védelme alá helyezhették magukat. A többség azonban más megoldást keresett. Hunyadi János nádornál tettek például panaszt, utóbb Mátyás király is hozott a javukra intézkedéseket. Mátyás idejében, 1466-ban Zabolán adtak ki olyan határozatokat, melyek a közszékelyek igazságszolgáltatás előtti egyenlőségét védték a lófők és a főnépekkel szemben. A zabolai gyűlés egyik cikkelye kimondja:„a közszékelyek ne legyenek az előkelők és hatalmasok szolgálatára kényszerítve, hanem szabad lehetőségük legyen azt szolgálni, akit akarnak, kivéve azokat, akik az előkelők földjein maradnak". Utóbbiaknak is megadatik az a jog, ha úgy kívánják, szabadon elköltözhessenek, és új munkaadót választhassanak. Péterfi Gergely kiemeli, hogy Háromszéken lázadás előzte meg a zabolai döntések kimondását, s alighanem e miatt került sor azokra. A közszékelyek mozgalmát egy Szolga Miklós nevezetű ember vezette, akit a köznép Kapitánynak nevezett. E feszültségeket korábban úgy próbálták enyhíteni, hogy kötelezték a közösségeket, a bíróságok esküdtjeinek jó hányadát, korábban kétharmadát a közszékelyek közül jelölték ki. Ezt utóbb nem tartották már be. Az elszegényedett székelyek katonai kötelezettségeiknek egyre kevésbé tudtak eleget tenni. Báthori István erdélyi vajda elnézte a kötelezettség elmulasztását, igaz, cserébe földesúri járadékot szedett az emberektől. A közszékelyek újabb lázadását a főemberek ellen 1519-ben és 1521 -ben Szapolyai János erdélyi vajdának fegyveres kézzel kellett letörnie. A székelységre és annak katonai erejére közben egyre nagyobb szükség lett. A mohácsi vész után a török veszély tovább nőtt, az önálló útra tért Erdély önvédelmében nem tudott meglenni a székely haderő nélkül. --------------------- Most mondja! Ön szerint mi lenne a jó megoldás a medvetámadások ellen? Szőcs Botond, 26 éves, taxis Nemrég jártán a családdal Bálványoson, és sötétedés előtt medvét láttunk a szemetes kuka környékén, két helyen is. Ez sajnos mindennapi jelenség. Nem azt mondom, hogy a medvéket ki kell irtani, de mindenképp szükség lenne a kilövési engedélyek jóváhagyására, a kvóta bővítésére, ■mert ezáltal megelőzhetnék a tragédiát, ami az ilyen engedékenység miatt könnyedén előfordulhat. Ördög Loránd, 38 éves, fociedző Azokat az egyedeket, amelyek bejárnak a falvakba, városokba, mindenképp be kell fogni. Szerintem a legjobb megoldás az lenne, hogy elaltatnák, és rezervátumba vinnék őket. Ott majd etethetik kedvükre, vagy - ha annyira a haszonért szaporítják őket - fogadhatják a német nagybácsit is, hogy borsos ár fejében trófeája legyen. Mert semmiképp sem szabad hagyni, hogy bármilyen tragédia megtörténjen. Bakk László, 28 éves, alkalmazott Az a baj, hogy a medvének jó ára van, amit euróban mérnek, így nem igazán éri meg egy vadászegyesületnek sem, hogy csak úgy kilőjék. Továbbá az sem segít a helyzeten, hogy kilövési tilalom van, így gyakorlatilag elszaporodtak a medvék. Valami köztes megoldást kellene találni, legalább azokat a medvéket kilőni, amelyek bejárnak a településekre, amelyek rákaptak a húsra. Porkoláb Tibor, 66 éves, nyugdíjas Szoktam járni az ozsdolai erdőbe és máshová is gombászni. Mit mondjak? Szerintem a medvék eléggé békések. Volt, amikor találkoztam bocsos medvével, de nem támadt rám. Szerintem az lenne a jó megoldás, ha nem kilőnék, hanem elvinnék jó messzire a lakott településektől, és visszaszoktatnák őket a természetes környezetükbe, élőhelyükre. Kérdezett: Nagy Sz. Attila a szentgyörgyi Plugor Sándor-líceum Campanella Gyermekkórusának, amelyik a Komlón megrendezett 21. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon kortárs, illetve 20. századi kórusmű legjobb előadásáért különdíjat kapott. Botoşani vezetőségének 2016-ban 12,5 millió lejes beruházással elindították két ANL-s tömbház építését, amelyekről most derült ki, hogy nem lehet csatlakoztatni semmiféle vízhálózatra, így senki sem igényli azokat már . :Tisztelt Szerkesztőség!© Az én szülőföldes érzékenységemre nem figyel senki? Marosvásárhelyen születtem 1952-ben, itt jártam óvodába, iskolába, egyetemre. Akkor a városom utcáin javarészt magyar emberek közlekedtek gyalog, és a tehetősebbek fiákerrel. Nem mondta egy román se, hogy „vorbiţi numai româneşte, că mâncaţi pâine românească” (beszéljen csak románul, mert román kenyeret eszik). Akkor még mindegyik helybéli pék magyar volt, akik a környező magyar falvak lakóinak búzájából készítették a kenyeret. A város értelmisége, dolgozói, iparosai magyarok volt. A milicisták, a prefektusok, a tisztviselők már inkább jövevény románok. Amikor én születtem, akkor Marosvásárhelyen, már a román világban, voltak még Jókai Mór, Kossuth, Kazinczy, Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty stb. nevű utcák Ma már nincsenek! Kogălniceanu, Eminescu, Avram lánca stb. nevei virítanak az utcák elején és végén. Sőt mi több, a román szemtelenség már annyira felfejlődött (fokozódott), hogy utcák és terek lettek elnevezve román háborús bűnösök, emberellenes cselekedetekkel és népirtással vádolható románokról: Horia, Cloşca, Crişan, Avram Iancu, Iuliu Maniu, mareşalul Antonescu, Iorga, Goga stb. Én itt születtem, az elnyomó románok pedig máshol, de ők diktálják az otthonomban, Székelyföldön kényük-kedvük szerint az életvitelemet, a sorsomat, az életritmusomat! Ezt sem a NATO, sem az EU, sem az ENSZ, sem a Helsinki Bizottság, sem a stb. sóhivatal nem sérelmezi. A románok a szülőföldünkön csinálnak belőlünk majmot Dr. Toducz Endre, Marosvásárhely Kérdéseinknek nem célja, hogy nagy titkokról rántsák le a leplet. A megye lakóinak hangulatát, gondját-baját, örömét hivatottak , a hétköznapok szürkeségében kívánnak némi színt, változatossá De ez inkább a válaszokon múlik. Mi csak kérdezünk, flifürkészni, figot találni vagy találtatni. 1 A levelik tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját. 1Címünk: 525400 Kézdivásárhely, Függetlenség u. 1. szám 1 Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc u. 18. sz. VÉLEMÉNY I . Ne fojtsa magába! Szóljon hozzá bármilyen közéleti témához, üzenjen a szomszédnak vagy az elöljáróknak, dicsérjen vagy bíráljon tetszés szerint A lényeg, hogy véleménye tömör, velős legyen, ne sértsen személyiségi jogokat A rövidítés, válogatás jogát fenntartjuk, az üzeneteket nem őrizzük meg, azok tartalmáért nem vállalunk felelősséget, a telefonszámokat illetve e mail-címeket nem jegyezzük meg. Üzenetét SMS-ben, MMS-ben vagy e-mailben küldheti be, a lapban taglalt témákhoz közvetlenül a honlapunkon is hozzászólhat (az egyes cikkek végén). SMS, MMS: 0728035 166 • e-mail: office asz:ekelyhirmondo.ro . web: www.hirmondo.ro • Sok sikert kívánok a Sepsi OSC futballklubnak és főtámogatójának, és azt tanácsolnám, hogy olyan játékosokkal építsék a jövőt, akik szívesen és panasz nélkül hajtják végre a tervezett napi edzésprogram-mennyiséget, és nem állnak le viccelődni, mesélni, amikor az edző nem figyel rájuk. • ’89 előtt lőtték a vadat, csak nem a nép, hanem az elvtársak. Nem volt információáradat, fölösleges a 30 évvel ezelőtti kérdést boncolgatni. Ugyanakkor: ma a legtöbb medve két-három boccsal jár, ez azt jelenti, hogy háromévente minimum duplázódik az állomány. Végezetül példaként szolgáljon Ausztrália esete a nyulakkal... • Falun az erdészeknek fakitermelő cégjük van, évi több százezres jövedelemmel. A könyvelésükből viszont kitűnik, csak egy vagy két alkalmazottal rendelkeznek, ami abszurdum. Ez nem tűnik fel a munkafelügyelőségnek? • • A vadászoknak valóban érdekük a kilövési kvóta! És lehet az ellen szólni, hogyha megkapják, ne a trófeavadakat lőjék ki, az állományszabályozó, genetikailag is értékes nagy hímeket De amiért a vadászok érdeke egybeesik a falusiakéval, kövezzük meg őket? A gazdáknak is fontos, hogy megmaradjanak a háziállataik, a terményük. A parlamentnek kellene felelősebben gondolkodnia erről, az ő kezükben a megoldás, de ott kevés az, aki a zsebén kívül másra is gondol... „Kézdivásárhelyen, a 20-as Udvartérben felfedeztem egy szégyenfalat, ahol azon személyek fotói vannak közzétéve, akik vécének használják az utcát. Remek ötlet, a többi udvartérben is így kéne csinálni, akkor nem taposnánk lépten-nyomon emberi ürülékbe Kézdi főterén” - írja olvasónk.