Székely Hírmondó, 2017. június (22. évfolyam, 103-122. szám)

2017-06-30 / 122. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. JÚNIUS 30., PÉNTEK A Székely haza 21. Szolga Miklós, a háromszéki kapitány 7 ősi székely társadalmi egyenlőség megbomlása már korán elégedetlenséget szült a hátrányos helyzetbe jutot­tak körében. Ez olyan társadalmi nyugtalanságban jelentkezett, mely királyi beavatkozást igé­nyelt. Az oklevelek említést tesz­nek már a 14. században a föl­dönlakóknak nevezett, tehát tu­lajdon nélküli emberek megjele­néséről egyes birtokokon, a leg­szegényebbek a befolyásosab­­bak védelme alá helyezhették magukat. A többség azonban más megoldást keresett. Hunya­di János nádornál tettek például panaszt, utóbb Mátyás király is hozott a javukra intézkedéseket. Mátyás idejében, 1466-ban Zabolán adtak ki olyan határoza­tokat, melyek a közszékelyek igazságszolgáltatás előtti egyen­lőségét védték a lófők és a főné­pekkel szemben. A zabolai gyű­lés egyik cikkelye kimondja:„a közszékelyek ne legyenek az elő­kelők és hatalmasok szolgálatára kényszerítve, hanem szabad le­hetőségük legyen azt szolgálni, akit akarnak, kivéve azokat, akik az előkelők földjein maradnak". Utóbbiaknak is megadatik az a jog, ha úgy kívánják, szabadon elköltözhessenek, és új munka­adót választhassanak. Péterfi Gergely kiemeli, hogy Háromszéken lázadás előzte meg a zabolai döntések kimon­dását, s alighanem e miatt került sor azokra. A közszékelyek moz­galmát egy Szolga Miklós neve­zetű ember vezette, akit a köz­nép Kapitánynak nevezett. E fe­szültségeket korábban úgy pró­bálták enyhíteni, hogy kötelezték a közösségeket, a bíróságok es­­küdtjeinek jó hányadát, koráb­ban kétharmadát a közszékelyek közül jelölték ki. Ezt utóbb nem tartották már be. Az elszegénye­dett székelyek katonai kötele­zettségeiknek egyre kevésbé tudtak eleget tenni. Báthori Ist­ván erdélyi vajda elnézte a köte­lezettség elmulasztását, igaz, cserébe földesúri járadékot sze­dett az emberektől. A közszéke­lyek újabb lázadását a főembe­rek ellen 1519-ben és 1521 -ben Szapolyai János erdélyi vajdának fegyveres kézzel kellett letörnie. A székelységre és annak kato­nai erejére közben egyre na­gyobb szükség lett. A mohácsi vész után a török veszély tovább nőtt, az önálló útra tért Erdély önvédelmében nem tudott meg­lenni a székely haderő nélkül. --------------------- Most mondja!­­ Ön szerint mi lenne a jó megoldás a medvetámadások ellen? Szőcs Botond, 26 éves, taxis Nemrég jártán a családdal Bál­ványoson, és sö­tétedés előtt medvét láttunk a sze­metes kuka környékén, két helyen is. Ez sajnos mindennapi jelenség. Nem azt mondom, hogy a medvé­ket ki kell irtani, de mindenképp szükség lenne a kilövési engedélyek jóváhagyására, a kvóta bővítésére, ■mert ezáltal megelőzhetnék a tragé­diát, ami az ilyen engedékenység miatt könnyedén előfordulhat. Ördög Loránd, 38 éves, fociedző Azokat az egye­­deket, amelyek bejárnak a fal­vakba, városokba, mindenképp be kell fogni. Szerintem a legjobb meg­oldás az lenne, hogy elaltatnák, és rezervátumba vinnék őket. Ott majd etethetik kedvükre, vagy - ha annyira a haszonért szaporítják őket - fogadhatják a német nagybácsit is, hogy borsos ár fejében trófeája le­gyen. Mert semmiképp sem szabad hagyni, hogy bármilyen tragédia megtörténjen. Bakk László, 28 éves, alkalmazott Az a baj, hogy a medvének jó ára van, amit eu­róban mérnek, így nem igazán éri meg egy vadászegyesületnek sem, hogy csak úgy kilőjék. Továbbá az sem segít a helyzeten, hogy kilövési tilalom van, így gyakorlatilag elsza­porodtak a medvék. Valami köztes megoldást kellene találni, legalább azokat a medvéket kilőni, amelyek bejárnak a településekre, amelyek rákaptak a húsra. Porkoláb Tibor, 66 éves, nyugdíjas Szoktam járni az ozsdolai er­dőbe és másho­vá is gombászni. Mit mondjak? Sze­rintem a medvék eléggé békések. Volt, amikor találkoztam bocsos medvével, de nem támadt rám. Sze­rintem az lenne a jó megoldás, ha nem kilőnék, hanem elvinnék jó messzire a lakott településektől, és visszaszoktatnák őket a természetes környezetükbe, élőhelyükre. Kérdezett: Nagy Sz. Attila a szentgyörgyi Plugor Sándor-líceum Campanella Gyermekkórusának, ame­lyik a Komlón megrendezett 21. Kodály Zoltán Nemzetközi Gyer­mekkórus Fesztiválon kortárs, illet­ve 20. századi kórusmű legjobb elő­adásáért különdíjat kapott. Botoşani vezetőségének­ 2016-ban 12,5 millió lejes beruházással elin­dították két ANL-s tömbház építé­sét, amelyekről most derült ki, hogy nem lehet csatlakoztatni semmiféle vízhálózatra, így senki sem igényli azokat m­ár . :Tisztelt Szerkesztőség!© Az én szülőföldes érzékenységemre nem figyel senki? Marosvásárhelyen születtem 1952-ben, itt jártam óvodába, is­kolába, egyetemre. Akkor a váro­som utcáin javarészt magyar em­berek közlekedtek gyalog, és a te­hetősebbek fiákerrel. Nem mond­ta egy román se, hogy „vorbiţi nu­mai româneşte, că mâncaţi pâine românească” (beszéljen csak ro­mánul, mert román kenyeret eszik). Akkor még mindegyik helybéli pék magyar volt, akik a környező magyar falvak lakóinak búzájából készítették a kenyeret. A város értelmisége, dolgozói, ipa­rosai magyarok volt. A milicisták, a prefektusok, a tisztviselők már inkább jövevény románok. Amikor én születtem, akkor Maros­­vásárhelyen, már a román világban, voltak még Jókai Mór, Kossuth, Ka­zinczy, Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty stb. nevű utcák Ma már nincsenek! Kogălniceanu, Emi­­nescu, Avram lánca stb. nevei virí­tanak az utcák elején és végén. Sőt mi több, a román szemtelenség már annyira felfejlődött (fokozódott), hogy utcák és terek lettek elnevezve román háborús bűnösök, emberel­lenes cselekedetekkel és népirtással vádolható románokról: Horia, Cloşca, Crişan, Avram I­an­cu, Iuliu Maniu, mareşalul Antonescu, Iorga, Goga stb. Én itt születtem, az el­nyomó románok pedig máshol, de ők diktálják az otthonomban, Szé­kelyföldön kényü­k-kedvük szerint az életvitelemet, a sorsomat, az élet­ritmusomat! Ezt sem a NATO, sem az EU, sem az ENSZ, sem a Helsin­ki Bizottság, sem a stb. sóhivatal nem sérelmezi. A románok a szülő­földünkön csinálnak belőlünk maj­mot Dr. T­oducz Endre, Marosvásárhely Kérdéseinknek nem célja, hogy nagy titkokról rántsák le a leplet. A megye lakóinak hangulatát, gondját-baját, örömét hivatottak , a hétköznapok szürkeségében kívánnak némi színt, változatossá De ez inkább a válaszokon múlik. Mi csak kérdezünk, fl­­ifürkészni, f­i­­­got találni vagy találtatni. 1 A leveli­k tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség állásp­ontját.­ 1Címünk: 525400 Kézdi­vásárhely, Függetlenség u. 1. szám 1 Sepsiszentgyörgy, Gödri Ferenc u. 18. sz. VÉLEMÉNY I . Ne fojtsa magába! Szóljon hozzá bármilyen közéleti témához, üzenjen a szomszédnak vagy az elöl­járóknak, dicsérjen vagy bíráljon tetszés szerint A lényeg, hogy véleménye tö­mör, velős legyen, ne sértsen személyiségi jogokat A rövidítés, válogatás jo­gát fenntartjuk, az üzeneteket nem őrizzük meg, azok tartalmáért nem válla­lunk felelősséget, a telefonszámokat illetve e mail-címeket nem jegyezzük meg. Üzenetét SMS-ben, MMS-ben vagy e-mailben küldheti be, a lapban taglalt témákhoz közvetlenül a honlapunkon is hozzászólhat (az egyes cikkek végén). SMS, MMS: 0728035 166 • e-mail: office asz:ekelyhirmondo.ro . web: www.hirmondo.ro • Sok sikert kívánok a Sepsi OSC futballklubnak és főtámogatójá­nak, és azt tanácsolnám, hogy olyan játékosokkal építsék a jö­vőt, akik szívesen és panasz nél­kül hajtják végre a tervezett na­pi edzésprogram-mennyiséget, és nem állnak le viccelődni, me­sélni, amikor az edző nem figyel rájuk. • ’89 előtt lőtték a vadat, csak nem a nép, hanem az elvtársak. Nem volt információáradat, fölösle­ges a 30 évvel ezelőtti kérdést boncolgatni. Ugyanakkor: ma a legtöbb medve két-három boccsal jár, ez azt jelenti, hogy háromévente minimum duplá­zódik az állomány. Végezetül példaként szolgáljon Ausztrália esete a nyulakkal... • Falun az erdészeknek fakiterme­lő cégjük van, évi több százezres jövedelemmel. A könyvelésük­ből viszont kitűnik, csak egy vagy két alkalmazottal rendel­keznek, ami abszurdum. Ez nem tűnik fel a munkafelügye­­lőségnek? • • A vadászoknak valóban érdekük a kilövési kvóta! És lehet az ellen szólni, hogyha megkapják, ne a trófeavadakat lőjék k­i, az állo­mányszabályozó, genetikailag is értékes nagy hímeket De amiért a vadászok érdeke egybeesik a fa­­lusiakéval, kövezzük meg őket? A gazdáknak is fontos, hogy megmaradjanak a háziállataik, a terményük. A parlamentnek kel­lene felelősebben gondolkodnia erről, az ő kezükben a megoldás, de ott kevés az, aki a zsebén kívül másra is gondol... „Kézdivásárhelyen, a 20-as Udvartérben felfedeztem egy szégyenfa­lat, ahol azon személyek fotói vannak közzétéve, akik vécének hasz­nálják az utcát. Remek ötlet, a többi udvartérben is így kéne csinál­ni, akkor nem taposnánk lépten-nyomon emberi ürülékbe Kézdi fő­terén” - írja olvasónk.

Next