Székely Hírmondó, 2020. május (25. évfolyam, 82-101. szám)

2020-05-05 / 83. szám

SZÉKELY Hírmondó 2020. MÁJUS 5., KEDD Robbanás a putriban Már amikor a több ezer roma emigráns visszajött, mert Nyu­gaton nem volt, amiből élniük, tudni lehetett, hogy gondot okoznak honfitársaiknak, de a rend őreinek is. Arra is lehetett számítani, hogy lépten-nyomon áthágják a törvényeket, főleg amikor a koronavírus-ellenes jogszabályok betartására szólí­tották fel őket. Először elkezd­tek lopkodni, aztán fosztogatni, majd hatalmas mulatságokat tartottak, ha erre kerekedett kedvük. Nem telt el sok idő, és meg­kezdődött a különböző bandák közötti harc. Persze, a szomszé­dok általában kihívták a rend­őröket meg a csendőröket, oly­kor az álarcos belügyiseket is, mert a csetepaték elfajultak. Az­tán ilyenkor előbukkantak a háttérből a romavédő szerveze­tek, hogy túl keményen bántak a frissen haza érkezett társaság­gal. Nem állítom, hogy a kesz­tyűs kéz politikáját alkalmazták, de azt igen, hogy az ilyen kö­zösségeknél olykor fegyvert is találtak - volt, ahol tizenkét géppisztolyt, nem csak késeket, botokat, pisztolyokat. Jó néhány nyugati országot megjártam, és mindenütt azt tapasztaltam, hogy a rendőrök a törvényeket erőszakosan át­­hágókkal a szó szoros értelmé­ben durván elbánnak. Koppen­hágában, amikor egy tüntetés­kor eldobtak egy követ, még jó­formán le sem esett, és a két rendbontó mára rabomobilban ült. Utána pedig az emberek nem várták meg a demonstrá­ció végét, mert tudták, aki ma­rad, az eltakarítja a szemetet. De az Egyesült Államokban, a frankoknál, némethonban, a tal­­jánoknál vagy a spanyoloknál sincs ez másképpen. Jó néhányszor beszélgettem roma vezérekkel, és megjegyez­tem: amíg a saját törvényeik szerint igazgatják a népséget, és nem az állam jogszabályai­nak betartására buzdítják, ad­dig a viselkedése nem változik. És persze, amíg nem taníttatják őket. Most a baj ott van, hogy e közösség tagjai nem törődnek a járvánnyal, könnyen felszedik a koronavírust nem csak a putrik­ban, hanem a palotákban is, s futótűzszerűen adják át egy­másnak. Majd a szomszédjaik­nak, más polgároknak. És akkor kezdődhet az eddigi elhárító munka elölről. Október közepe és november vége között valószínű Választási kiszámoló Idén júniusban kellett volna tar­tani a helyhatósági és december­ben a parlamenti választásokat. Ebben a formában most már biz­tos, hogy nem lesz, de megtippel­ni sem egyszerű, hogy egyáltalán mikor lehet az urnák elé járulni. Márton Árpád RMDSZ képvise­lőt kérdeztük. Erdély András A képviselő azt mondja: a kor­mányon lévő, az államfő ál­tal támogatott Nemzeti Li­berális Párt (PNL) változatlanul azt szeretné, hogy a két választás egy időben vagy egymáshoz minél közelebb, egy nap vagy egy hét el­téréssel legyen.­­ Van egy alkotmánybírósági döntés, amely egyértelműen ki­mondja, hogy a helyhatósági és a parlamenti választást nem lehet egy időben tartani. Ez az én megítélésem szerint azt jelenti, hogy két külön vá­lasztás jöhet szóba, külön kampány­nyal és külön voksolással, tehát az sem lehet, hogy egyiket szombaton, a másikat vasárnap, és az sem, hogy egyiket ezen a héten, a másikat jövő héten tartsák. Az államfő és a PNL azonban többször bebizonyította, hogy az alkotmánybírósági döntése­ket csak akkor tekintik kötelezőnek, ha az nekik kedvező - állapította meg Márton Árpád. Abban az esetben, ha „valaki mégis be akarná tartani a törvé­nyeket”, a következő tényező, amit számításba kell venni, az a vírus, amely - sokak szerint - november végén, decemberben visszatér. Mi­után augusztusban nem életszerű aláírásokat gyűjteni, leghamarabb szeptemberben lehetne erre sort keríteni, tehát a helyhatósági vá­lasztásokra október közepén kerül­hetne sor. Innen indulhatna a par­lamenti választásra való felkészü­lés, amit november végén, decem­ber elején lehetne megtartani. En­nél későbbre tenni kockázatos, mert ha a vírus visszatér, nem vilá­gos, mikorra lehetne eltolni. Az al­kotmány szerint ugyanis az új par­lamentet össze kell hívni legtöbb kilencven nappal az után, hogy a je­lenleginek lejár a négyéves mandá­tuma, ez pedig december 21-én kö­vetkezik be. Ha tehát március 21-e előtt nem lesz választás, alkot­mányt kell módosítani - magya­rázza a képviselő. Meglátása szerint „nincs realitá­sa” annak, hogy megváltoztassák a szavazási módszert, és nem csak azért, mert hat hónappal a válasz­tások előtt ezt már nem lehet meg­tenni, hanem azért sem, mert erre nincs felkészülve ez az ország.­­ Szépen hangzik, hogy szavaz­zunk interneten, de egy hónapja a híres STS (Speciális Távközlési Szolgálat - szerk.) egyetlen egy al­kalommal sem volt képes megol­dani, hogy 323, többé-kevésbé el­érhető helyen lakó, normális kö­rülmények között élő képviselő problémamentesen tudjon sza­vazni az online parlamenti ülésen. Akkor hogyan képzeljem el, hogy csaknem a 19 millió szavazópol­gár interneten szavaz? A levélsza­vazást sem támogatom, mert túl azon, hogy bonyolult jelentkezni, semmilyen garancia nincs arra, hogy a választópolgár senki által nem befolyásolva adja le voksát. Mindkét esetben óriási lehetősé­ge van annak, hogy „mások” elfer­dítsék a szavazás eredményét - vélekedik Márton Árpád, aki ki­tart amellett, hogy október köze­pe és november vége lehet az a két időpont, amikor normális(abb) körülmények közepette lehet vá­lasztást szervezni.« Hősi halottra is emlékeztek Tűzoltókat ünnepeltek Május 4-e Szent Flórián, a tűzol­tók védőszentjének ünnepe, ugyanakkor világszerte a tűzoltók napja. A háromszéki lánglovago­kat kérdeztük, miként ünnepel­nek, kikre emlékeznek ilyenkor. Tinea Teddy Tolvaj Marius, a Kovászna me­gyei tűzoltóság szóvivője elmond­ta, Háromszéken több mint há­romszáz tűzoltó munkával tisztel­gett a jeles napon.­­ Ausztráliában 1999-ben ezen a napon halt meg öt tűzoltó, mi­közben egy rettenetes tűzvészt iparkodtak megfékezni. A világ szá­mos részéről érkező javaslatra má­jus 4-e ezért a tűzoltók világnapjá­vá vált - részletezte. Elmondta, Háromszéken hosz­­szú idő óta egyetlen áldozatot kö­veteltek a lángok, hiszen itt nem alakultak ki katasztrofális méretű tűzvészek. Ugyanakkor a Kovász­na Megyei Katasztrófavédelmi Fel­ügyelőség (ISU) minden évben le­rója tiszteletét Popiuc Vasile tűzol­tó emléke előtt, aki 1969. augusz­tus 25-én halt hősi halált Szent­­ivánlaborfalván. A településen a malomban csaptak fel a lángok, Popiuc pedig, miközben a helybé­liek segítségére sietett, oltás köz­ben bent rekedt.« Archív ISU-fotó Május 4-én világszerte az életmentők napját ünne­pelték AKTUÁLIS Szennyvíz folyt az udvarokra Vezetékcsere a megoldás A vasárnapi esőzés miatt a ko­vásznál Dózsa György és Patak utcában levő szennyvízvezeték nem bírta befogadni a nagy volu­menű zuhét, emiatt több portára is befolyt a bűzös lé. N. Sz. A. Pál Lajos, az utca egyik lakója, akinek az udvarára befolyt a szennylé, lapunknak elmondta: saj­nos, ez már nem az első eset, ami­kor nagyobb csapadékmennyiség hull, mindig elárasztja a környéket. Hogy mentsék a menthetőt, érte­sítették a hatóságokat: a helyi ön­kéntes tűzoltók, illetve a Közüze­mek Rt. munkatársai elkezdték a patakba szivattyúzni a vizet, tegnap még dolgoztak vele. Az utca lakói szerint a vezeték cseréje lenne a megoldás. Gyerő József polgármester is tud az esetről, és tegnap, immár so­kadik alkalommal, újra átiratban értesítette a Közüzemek Rt. veze­tőségét, felszólítva őket a helyzet megoldására. - A sajtó hasábjain keresztül, nyilvánosan is kérem, mielőbb ta­láljanak megoldást a problémára - fogalmazott a polgármester, meg­jegyezve, hogy az utóbbi három év­ben a szolgáltatóval közösen ha­sonló gondot már orvosoltak. Ko­­zsokár Attila, a Közüzemek Rt. igazgatója megerősítette: a gyűjtő­­vezeték nem bírta befogadni a nagy mennyiségű vizet, felmérik a kia­dásokat, és kicserélik a szóban for­gó vezetéket.­ Az egészségre is veszélyes lé befolyt az udvarokra

Next