Székely Hírmondó, 2020. május (25. évfolyam, 82-101. szám)
2020-05-05 / 83. szám
SZÉKELY Hírmondó 2020. MÁJUS 5., KEDD Robbanás a putriban Már amikor a több ezer roma emigráns visszajött, mert Nyugaton nem volt, amiből élniük, tudni lehetett, hogy gondot okoznak honfitársaiknak, de a rend őreinek is. Arra is lehetett számítani, hogy lépten-nyomon áthágják a törvényeket, főleg amikor a koronavírus-ellenes jogszabályok betartására szólították fel őket. Először elkezdtek lopkodni, aztán fosztogatni, majd hatalmas mulatságokat tartottak, ha erre kerekedett kedvük. Nem telt el sok idő, és megkezdődött a különböző bandák közötti harc. Persze, a szomszédok általában kihívták a rendőröket meg a csendőröket, olykor az álarcos belügyiseket is, mert a csetepaték elfajultak. Aztán ilyenkor előbukkantak a háttérből a romavédő szervezetek, hogy túl keményen bántak a frissen haza érkezett társasággal. Nem állítom, hogy a kesztyűs kéz politikáját alkalmazták, de azt igen, hogy az ilyen közösségeknél olykor fegyvert is találtak - volt, ahol tizenkét géppisztolyt, nem csak késeket, botokat, pisztolyokat. Jó néhány nyugati országot megjártam, és mindenütt azt tapasztaltam, hogy a rendőrök a törvényeket erőszakosan áthágókkal a szó szoros értelmében durván elbánnak. Koppenhágában, amikor egy tüntetéskor eldobtak egy követ, még jóformán le sem esett, és a két rendbontó mára rabomobilban ült. Utána pedig az emberek nem várták meg a demonstráció végét, mert tudták, aki marad, az eltakarítja a szemetet. De az Egyesült Államokban, a frankoknál, némethonban, a taljánoknál vagy a spanyoloknál sincs ez másképpen. Jó néhányszor beszélgettem roma vezérekkel, és megjegyeztem: amíg a saját törvényeik szerint igazgatják a népséget, és nem az állam jogszabályainak betartására buzdítják, addig a viselkedése nem változik. És persze, amíg nem taníttatják őket. Most a baj ott van, hogy e közösség tagjai nem törődnek a járvánnyal, könnyen felszedik a koronavírust nem csak a putrikban, hanem a palotákban is, s futótűzszerűen adják át egymásnak. Majd a szomszédjaiknak, más polgároknak. És akkor kezdődhet az eddigi elhárító munka elölről. Október közepe és november vége között valószínű Választási kiszámoló Idén júniusban kellett volna tartani a helyhatósági és decemberben a parlamenti választásokat. Ebben a formában most már biztos, hogy nem lesz, de megtippelni sem egyszerű, hogy egyáltalán mikor lehet az urnák elé járulni. Márton Árpád RMDSZ képviselőt kérdeztük. Erdély András A képviselő azt mondja: a kormányon lévő, az államfő által támogatott Nemzeti Liberális Párt (PNL) változatlanul azt szeretné, hogy a két választás egy időben vagy egymáshoz minél közelebb, egy nap vagy egy hét eltéréssel legyen. Van egy alkotmánybírósági döntés, amely egyértelműen kimondja, hogy a helyhatósági és a parlamenti választást nem lehet egy időben tartani. Ez az én megítélésem szerint azt jelenti, hogy két külön választás jöhet szóba, külön kampánynyal és külön voksolással, tehát az sem lehet, hogy egyiket szombaton, a másikat vasárnap, és az sem, hogy egyiket ezen a héten, a másikat jövő héten tartsák. Az államfő és a PNL azonban többször bebizonyította, hogy az alkotmánybírósági döntéseket csak akkor tekintik kötelezőnek, ha az nekik kedvező - állapította meg Márton Árpád. Abban az esetben, ha „valaki mégis be akarná tartani a törvényeket”, a következő tényező, amit számításba kell venni, az a vírus, amely - sokak szerint - november végén, decemberben visszatér. Miután augusztusban nem életszerű aláírásokat gyűjteni, leghamarabb szeptemberben lehetne erre sort keríteni, tehát a helyhatósági választásokra október közepén kerülhetne sor. Innen indulhatna a parlamenti választásra való felkészülés, amit november végén, december elején lehetne megtartani. Ennél későbbre tenni kockázatos, mert ha a vírus visszatér, nem világos, mikorra lehetne eltolni. Az alkotmány szerint ugyanis az új parlamentet össze kell hívni legtöbb kilencven nappal az után, hogy a jelenleginek lejár a négyéves mandátuma, ez pedig december 21-én következik be. Ha tehát március 21-e előtt nem lesz választás, alkotmányt kell módosítani - magyarázza a képviselő. Meglátása szerint „nincs realitása” annak, hogy megváltoztassák a szavazási módszert, és nem csak azért, mert hat hónappal a választások előtt ezt már nem lehet megtenni, hanem azért sem, mert erre nincs felkészülve ez az ország. Szépen hangzik, hogy szavazzunk interneten, de egy hónapja a híres STS (Speciális Távközlési Szolgálat - szerk.) egyetlen egy alkalommal sem volt képes megoldani, hogy 323, többé-kevésbé elérhető helyen lakó, normális körülmények között élő képviselő problémamentesen tudjon szavazni az online parlamenti ülésen. Akkor hogyan képzeljem el, hogy csaknem a 19 millió szavazópolgár interneten szavaz? A levélszavazást sem támogatom, mert túl azon, hogy bonyolult jelentkezni, semmilyen garancia nincs arra, hogy a választópolgár senki által nem befolyásolva adja le voksát. Mindkét esetben óriási lehetősége van annak, hogy „mások” elferdítsék a szavazás eredményét - vélekedik Márton Árpád, aki kitart amellett, hogy október közepe és november vége lehet az a két időpont, amikor normális(abb) körülmények közepette lehet választást szervezni.« Hősi halottra is emlékeztek Tűzoltókat ünnepeltek Május 4-e Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének ünnepe, ugyanakkor világszerte a tűzoltók napja. A háromszéki lánglovagokat kérdeztük, miként ünnepelnek, kikre emlékeznek ilyenkor. Tinea Teddy Tolvaj Marius, a Kovászna megyei tűzoltóság szóvivője elmondta, Háromszéken több mint háromszáz tűzoltó munkával tisztelgett a jeles napon. Ausztráliában 1999-ben ezen a napon halt meg öt tűzoltó, miközben egy rettenetes tűzvészt iparkodtak megfékezni. A világ számos részéről érkező javaslatra május 4-e ezért a tűzoltók világnapjává vált - részletezte. Elmondta, Háromszéken hoszszú idő óta egyetlen áldozatot követeltek a lángok, hiszen itt nem alakultak ki katasztrofális méretű tűzvészek. Ugyanakkor a Kovászna Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) minden évben lerója tiszteletét Popiuc Vasile tűzoltó emléke előtt, aki 1969. augusztus 25-én halt hősi halált Szentivánlaborfalván. A településen a malomban csaptak fel a lángok, Popiuc pedig, miközben a helybéliek segítségére sietett, oltás közben bent rekedt.« Archív ISU-fotó Május 4-én világszerte az életmentők napját ünnepelték AKTUÁLIS Szennyvíz folyt az udvarokra Vezetékcsere a megoldás A vasárnapi esőzés miatt a kovásznál Dózsa György és Patak utcában levő szennyvízvezeték nem bírta befogadni a nagy volumenű zuhét, emiatt több portára is befolyt a bűzös lé. N. Sz. A. Pál Lajos, az utca egyik lakója, akinek az udvarára befolyt a szennylé, lapunknak elmondta: sajnos, ez már nem az első eset, amikor nagyobb csapadékmennyiség hull, mindig elárasztja a környéket. Hogy mentsék a menthetőt, értesítették a hatóságokat: a helyi önkéntes tűzoltók, illetve a Közüzemek Rt. munkatársai elkezdték a patakba szivattyúzni a vizet, tegnap még dolgoztak vele. Az utca lakói szerint a vezeték cseréje lenne a megoldás. Gyerő József polgármester is tud az esetről, és tegnap, immár sokadik alkalommal, újra átiratban értesítette a Közüzemek Rt. vezetőségét, felszólítva őket a helyzet megoldására. - A sajtó hasábjain keresztül, nyilvánosan is kérem, mielőbb találjanak megoldást a problémára - fogalmazott a polgármester, megjegyezve, hogy az utóbbi három évben a szolgáltatóval közösen hasonló gondot már orvosoltak. Kozsokár Attila, a Közüzemek Rt. igazgatója megerősítette: a gyűjtővezeték nem bírta befogadni a nagy mennyiségű vizet, felmérik a kiadásokat, és kicserélik a szóban forgó vezetéket. Az egészségre is veszélyes lé befolyt az udvarokra