Székely Lapok, 1899. december (39. évfolyam, 97-104. szám)
1899-12-03 / 97. szám
Marosvásárhely, 1899. deczember hó 3. úgy, hogy az első osztály népessége 15-re emelkedik és az 5.-6. osztály népessége együtt adja ki a 10-et. Ugyancsak a 68. évi 38. t-ez 32. §-a rendeli, hogy az iskolafentartó az összes tanulók számára — tehát szegénynek és gazdagnak -- az iskolai év megkezdése előtt beszerzi az iskolai könyveket, a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges eszközöket, s ezeket a tanító kiosztja és az árát a tandíjjal együtt a gondnok szedi be. Tehát a tanuló és a tanító minden fennakadás nélkül kezdi meg munkáját. Rendeli továbbá a törvény 4. §-a, hogy az iskola mulasztó gyermekek szülőjét fokozatos büntetésekkel kell kötelességének teljesítésérre szorítani. S mindezeken kívül köteles az iskolaszék, gondnokság tanfelügyelő folyton ellenőrizni a tanító muníkáját s ha akármi bajt, hanyagságot, vagy hiányt látnak, tüstént segíteni rajta. Azt hiszem ezekkel a törvény elég szépen biztosította az osztatlan iskola munkálkodásának alapfeltételeit. S hogy ez az iskola valóban áldásosan is működjék, e feltételek mellett kizárólagosan a tanító lelkes munkájától függ. És ezzel én is elértem a felvetett kérdésemnek a csúcsához: megfelelhet-e a tanító az eléje szabott feladatoknak ? Nyugodtan felelem rá, hogy meg. És e feleletem után engedjék meg, hogy az elméleti okoskodás teréről léphessek át a gyakorlati életbe. Mint egykori elemi iskolai tanító magam is tanítottam osztatlan iskolában. Beszélhetek tehát tapasztalataim alapján is. De részint hivatalos, részint magán után is elég alkalmam volt osztatlan iskolában tanító kollegáim munkáját is megfigyelni Ezeknek az alapján állíthatom, hogy a rendes egy tanítós iskola mindig el tudta végezni azt a munkát, amit elvégzett a hat tanítós iskola. De ne fogadjuk még a tapasztalatot se el feltétlen bizonyítéknak. Próbáljuk meg a matematika segítségével a bizonyítást: ha hat tanító egy év alatt 660, vagyis 360 gyermeket oktat, kevesebb-e ez, mintha egy tanító egy év alatt 60 gyermeket tanít? — Azt hiszem, hogy nem. Azt elismerem, hogy egy teremben 60 gyermeket hat osztályba sorozva tanítani nehezebb, mint az egy osztályból álló 60 gyermeket. De viszont e ntyjtézséggel szemben bizonyos előnyök is vannak. Az osztott iskola tanulója a magasabb osztály tanulni valóiból előzetesen semmit sem hallott, tehát a tanító a tanításhoz sokkal nagyobb alapossággal foghat itt, mint az osztatlan iskolában; ha a tanító akármelyik osztálylyal közvetlenül foglalkozik, a magyarázatára akarva-nem akarva valamennyi tanuló figyelmet. Hogy úgynevezett csendes foglalkozást rendelt a másoknak, ezzel a figyelmet elvonni egészen nem tudja az ő magyarázatától, hisz a csendes foglalkozást úgy előkészítette, hogy ez valami túlságos, megfeszített figyelmet nem kíván. Ez az oka aztán annak, hogy amikor a következő évben az új osztálynak ismét ugyanazt tanítja, tanítványai már ismerik a tárgyat s a tanító munkája bizonyos fokig az ismétlésre és összefoglalásra sülyed. Hát még mennyit segíthet magán a tanító az ügyes csoportosításokkal, osztály összevonásokkal is. És végül fel kell említenem, hogy az osztatlan iskola tanítója előtt a tanultak számonkérése, vagyis a feleltetés egyáltalán nem okoz gondot, míg az osztott iskola tanítójától ez rabolja el az idő nagy részét. (Folyt, köv.) Szeme a végtelenbe néz . . . Talán meglátja az én szomorúságomat is. És ott van egy pár szép leány képe, kiknek oly szivesen követtem a léptük nyomát .... És édes anyám is melankolikus anyai szeretettel néz reám s hallom fájdalmas kérdését, hogy mikor kerülök vissza? . . . Ha még egy percig itthon maradok, bizony isten sírni fogok. Futok ki a korzóra. Menekülök. Vacsoráim még korán van. Mit csináljak ? Bámuljam a várost az est sötétségében? Egy még pongyolában szemérmetlenkedő, fiatalodni vágyó öreg aszszony, ki nagyon lassan csinál toilettet. A karjai szárazak, soványak, ámde derekára hamisan mutató fűzőt szerít s bár az arca csupa ránc s csak tél tul éktelenkedik egy-egy foga, a fején a legmodernebb menyecske kalap. Az ókor, a középkor és az újkor ölelkezik itt a legújabb kor villanyvilágításában. A legmodernebb asfalt járda mellett a legókoribb tégla járda, melyből a tégla kikopott. Az utcán is szomorú vagyok. Az árbocokon kigyull nak a villanymécsesek, nyüzsögve járkálnak körülöttem a korzón a sétálók tarka csoportjai s nem akad egy árva kalap, s mely alól egy bájos arcocska legalább kö-nyörületből, legalább kiváncsiságból felém is vetne egy röpke pillantást, nekem is juttatna egy édes mosolyt. A villany mécses boldogan egymáshoz simuló párokra veti indiserét fényét és édes kacaj, leány csicsergés, asszony turbékolás és férfi vijjogás veri fel az esti csöndet végig a Főutczán, az asfalt járda hosszában. Csak én ödöngök egyedül fel és alá, télikabátba bújva, vacogva a belső hidegtől, egy gyötrő vágytól marcangoltatva, leány kacajtól űzetve és leány kacajt kergetve . . . A toronyban Ave Máriára kondul meg a harang s a harangszó rythmusában mintha ezt hallanám egyre: — Házasodj meg, házasodj meg. Székely Lapok. Karácsonyi árubazár. Karácsonyi árubazár rendeztetik Marosvásárhelyt, mely bazárban kiállítható és ottan eladható minden Marosvásárhelyt és Marostordavármegyében készített iparcikk, mint díszműáru, játékáru, háziipari tenné-kék, női kézi munkák és minden egyéb ■ használati vagy dísztárgy. A résztvevők semmiféle dijat nem fizetnek, tartoznak azonban az árukat szabott áron adni, amely ár az eladandó iparcikkeken láthatólag is kitüntetendő. A látogató közönség sem fizet belépődíjat. A bazár tart 1899. évi december hó 17-étől ugyanezen hó 31-ik napjáig, naponként d. e. 8—12, du. 3—7 óráig, kivéve a karácsonyi ünnepnapokat, mikor ez is zárva lesz. Bejelentési határidő a résztvevők részéről 1899. december 14. napja. A bejelentés a rendező bizottság címén a kereskedelmi és iparkamaránál eszközlendő. A bejelentett tárgyak beszállítását a résztvevők december bő 15, 16. napjain tartoznak eszközölni a bazár helyiségébe, d. e. 8 — 12 és d. u. 2—4 óráig. A megvásárolt tárgyak azonnal elvihetők a vevő által és a résztvevő azokat újakkal pótolhatja. Általában felkéretnek e résztvevők, hogy a számukra kijelölt helyet állandóan felhasználják. Az elárusítást maguk a résztvevő iparosok vagy megbízottjaik végzik. Kisebb mennyiséget kiállítók tárgyainak eladásáról a bizottság fog gondoskodni. A kirakott tárgyak őrzéséről és azoknak tűz ellen való biztosításáról a rendező bizottság gondoskodik. Miután a Karácsonyi bazár intézménye juj, bizonyára szüksége lesz egyik-másik résztvevőnek felvilágításra; e célból az érdekeltek a rendező bizottsághoz fordulhatnak. Ezekből látható, hogy a karácsonyi bazár csak hasznára válhat minden résztvevőnek. Ha tehát a kezdeményezésnél minél nagyobb számú kelendő tárgyat állítunk ki, nem fogunk híjával lenni a vevőközönség támogatásának sem. Marosvásárhelyt, 1899. december hó 1-én. A rendező bizottság nevében : Mikó Árpád Tauszik B. Hugó főispán, elnök kir. tanácsos, társelnök. Sz. Szakáts Péter László Gyula keresk. és ipark. titkár, keresk. és ipark. II. titkár előadó, jegyző. 3-ik oldal: H 1 H E K. — Marostordavármegye állandó igazoló választmánya folyó évi november hó 27-én ülést tartott, melyen a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzéke véglegesen megállapittatott . A róm. kath. gymnasium mai Vörösmarthy ünnepélye iránt szülők és tanügy barátok körében egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A műsor egészen Vörösmarthy emlékének van szánva. Belépti dij nincs, meghívót sem küldtek szét, de szivesen látnak mindenkit. Kezdete d. u. 4 órakor a gymn. tornatermében. — Eljegyzés. Kelemen Antal erdőszengyeli állami tanitó eljegyezte Simó Benedek iszlói földbirtokos leányát, Ninuskát. — Újból elrendelt pótválasztás. A vajdaszentiványi kerületben megválasztott megye bizottsági tagok megválasztását több szabálytalanság miatt az igazoló választmány két ízben semmisítette meg úgy, hogy az 1898 évben betöltendő helyek mai napig sincsenek be