Székely Nép, 1906 (1. évfolyam, 1-111. szám)
1906-09-17 / 54. szám
54. szám — A dohánygyári igazgatóság. Heiger Albert kinevezése alkalmából közölt hírünk folytatása gyanánt érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a pénzügyi kormány a gyárat a legszebb állami ipartelepek egyikévé fogja fejleszteni. A műszaki vezetést is ezért ruházta .Igazgatóságra“. Ama kicsinylő gyanakodással szemben, mely a lokal patriotizmus túltengése folytán városunkban emberemlékezet óta méltatlan osztályrésze minden ide telepedett tisztviselőnek, azt sem tartjuk érdektelennek közölni, hogy a dohánygyár érdemes új igazgatójáról falunk határain kívül hogyan vélekednek ?! E részben a kolozsvári „Ellenzék“-ből minden kommentár nélkül közöljük a következőket : „Heiger Albert — eddigi aligazgató — dohánygyári igazgatóvá neveztetett ki. Kolozsvár társadalmát közelről érinti e kinevezés, mert az új igazgató nemcsak mint e város szülöttje és tekintélyes birtokosa, hanem mint az itteni előkelő köröknek egyik kedvelt alakja, ismeretes. Illetékes tényezők már régen számítottak e kinevezésre, mert jól tudják, hogy a kiválóan szakképzett és erős tettvágygyal bíró igazgató nagy alkotások betöltésére hivatott, akik pedig be tudnak tekinteni ezen illustris állásba lépő férfiú lelki világába és ismerik úgy ideális gondolkozását, mint nemes cselekedetekért hevülő jó szivét, meg vannak győződve, hogy a magyarság végvárában igaz szeretettel karolja fel mindenkor a szegény munkásosztály érdekeit. Őszintén gratulálunk az új igazgatónak és székely testvéreinknek.“ — Helyreigazítás. A kézdivásárhelyi székely népgyűlésről közölt mai cikkünk utolsó sorába értelemzavaró sajtóhiba csúszott be. T. i. „sivár jellemű“ kifejezések helyett „sivár jeenü“ olvasandó. — Székely fiuk elhelyezése. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter tudvalevőleg a székely fiuk elhelyezéséről szóló rendeletet hatályon kívül helyezte. Egyes lapok e rendelethez különféle kommentárokat fűztek, amelyek azonban nem felelnek meg a valóságnak. Kossuth ugyanis továbbra is támogatja a székely fiúkat, bizonyítja ezt a jövő évi költségvetésben fölvett összeg, amely ugyanakkora, mint az előző években volt. A miniszter azért látta jónak az elhelyezésről szóló rendeletet beszüntetni, mivel a székely fiukat az ország különböző részeibe helyezték el és igy nagyon távol estek hazájuktól. Kossuth e fiukat saját pátriájukban óhajtja elhelyezni és azokat állami segélyben részesíteni. Üdvözöljük a kereskedelmi kormányt eme helyes intézkedéséért! — Bocskay István szobra. Hajdúböszörmény városa szeptember 30-án leplezi le Bocskay István szobrát. A leleplező ünnepre az ország minden részéből sok vendéget hívtak össze. — A nagyváradi gazdasági kiállítás. Nagyérdekű s az egész ország figyelmére méltó az a gazdasági kiállítás, amelyet, szombaton délben nyitott meg Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter Nagyváradon. A kiállítás a város területén, a városligetben épült föl, a Kőrös folyó és a nagyváradi szőlőhegyek között. Középpontja a kiállításnak a biharmegyei gazdasági egyesület új, díszes palotája, amely köré egész sereg apró pavilion csoportosul. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter pénteken este Rakovszky György, Cserny Károly és Koós Géza miniszteri tanácsosok kíséretében érkezett meg Nagyváradra. — Eljegyzések. Mai postával a következő értesítéseket vettük : Lánczel Anna, Schönberger Jenő, jegyesek: Gyergyóbékás, Sepsiszentgyörgy, 1906. szeptember hó. — Másik értesítés szerint Salamon Dávid marosujvári kereskedő Krausz Gizuskát, Goldstein Manó előpataki birtokos kedves, nevelt leányát jegyezte el. — Az egyetemi ifjúság a magyar iparért. Az egyetemi ifjúság a magyar ipar pártolásának érdekében legközelebb nagygyűlést fog tartani. E nagygyűlést megelőzőleg a különböző egyetemi ifjúsági egyesületek elnökei előkészítő értekezletet tartottak. A mozgalom vezetősége összeköttetésbe lépett a Magyar Védőegyesülettel, melynek elnöksége az ifjúság akcióját a legnagyobb örömmel fogadta s megígérte, hogy az ifjúság ülésein képviseltetni fogja magát. — A kilencedik zászlóalj pecsétje. Érdekes és értékes ajándékot küldött Dobreczky József nyugalmazott honvédhuszárezredes a kassai múzeumnak. Az 1848-iki hadsereg kilencedik honvédzászlóaljának eredeti pecsétnyomóját küldte el. — A székelység a néprajzi térképen. Dr. Cholnoky Jenő most közli Magyarország II. néprajzi térképét, melyen azonnal feltűnik, hogy a székelységet északon milyen hirtelen követi az oláhság, míg a többi oldalon fokozatos az átmenet a szászságba és az oláhságba. A kisérő szövegből kivesszük Cholnokynak alábbi érdekes sorait: A gazdasági fejlődésnek óriási magyarosító befolyását különösen látjuk Petrozsény vidékén, ahol az ország határán, tiszta románság közepette hatalmas magyar sziget keletkezett. (E jelenséget egyébiránt lapunk hasáb- SZÉKELY NÉP 1906. szeptember 17. jain dr. Szőcs Géza a petrozsényi bányaművelésből keletkező ipari letelepedéssel már megmagyarázta. A szerk.) Nagy nyereség is volna hazánkra nézve, ha különösen Erdély déli határvidékein, a hegyek között lakó, intelligens, tisztességes, jóravaló románságot megtudnék nyerni magyaroknak. Nem ellenséges rátöréssel, nem az oláh kultúra irtásával, hanem azzal a nemes versenygéssel, a melylyel magának barátokul másokat megnyerni, minden népnek ősjoga. Bizony nagyot nyerne vele hazánk, ha ez az erőteljes, jóravaló hegyi románság egyszerre magyarrá lenne! Hát még a magyarországi németség, a mely szorgalmával és józanságával a legértékesebb elemek közé tartozik hazánkban. — Vetőmagkisérleti telep. Darányi földmivelésügyi miniszter rendeletére a mezőhegyesi ménesbirtokon 25 hold vetőmagtermelőtelep létesült, melynek különösen a zöldség vetőmagtermelése mutat nagy sikert s lényegesen hozzájárul a konyhakerti magvak beszerzésének megkönnyítéséhez. — Sovinizmus és biztosítás. Az „Az Ország“ e címen igen érdekes cikk keretében foglalkozik Magyarország biztosítási ügyével s rámutat arra a lehetetlen állapotra, hogy a magyar gazdaközönség a biztosítás révén évente milliókkal adózik a külföldi tőkének. 1904-ben ugyanis a hivatalos statisztikai adatok szerint a magyar gazdák 88 millió koronát fizettek ki biztosítási díjakban, mely összegből 437 a magyar, 443 millió korona pedig a külföldi biztosítótársaságokra esett. Óriási összeg megy ily után évente külföldre, amely a fenti összegnél tulajdonképp még nagyobb is, mert a hazai biztosítótársaságok részvényei is jórészt idegenek tulajdonában vannak. Nálunk a biztosítás körül legnagyobb a tájékozatlanság, senki sem törődik azzal, hogy a szövetkezeti eszmével ezen a téren is az emancipáció fölöttébb üdvös művét lehet elvégezni, amint ez kitűnik a „Gazdák Biztosító Szövetkezete“ öt éves működéséből. A cikk végül a következő sorokkal záródik : „Közgazdasági szempontból mindnyájunk érdeke az, hogy a biztosítási díjak címén fizetett összeget, mely ma holnap évről-évre a száz milliót is el fogja érni, ne szórjuk ki a külföldre, ne gazdagítsunk fel vele néhány száz részvényest s ne diktálhasson nekünk a biztosító részvénytársulatok kartellje. Vigyük bele a tulipán jegyében álló nemzeti mozgalmat a biztositás-Ügybe, de ne csak szóval, hanem tettekkel." — Gyászhir. Városunknak egy igen régi s igen tipikus polgára költözött el az élők sorából.Ebédy Mihály birtokos,városi képviselőtestületi tag 94 éves korában meghalt. Nyugalma legyen csendes. — Harc a medvével. Bukarestből írják, hogy a Co kan havason a minap izgalmas kalandja volt egy medvével Profirean nevű juhpásztornak. A pásztor a napokban észrevette, hogy egy jól kifejlett hatalmas medve közeledik a juhakolhoz, rögtön elővette a fegyverét s a medvére lőtt, mire ez megsebesülten dörmögve húzódott le a völgybe a fák között. A pásztor követte zsákmányát a vérnyomok nyomán s mikor közelébe ért, ismét rálőtt, de ez a lövése sem talált jól, a medvén csak könnyű sebet ejtett. Midőn harmadszor is célba akarta venni, a medve gyorsan reárohant s ekkor elkezdődött kettőjük között az izgalmas élet halál harc. Profirean társa ezalatt megsokalta a pásztor távollétét s keresésére indult. Meg is találta társát, de borzasztó állapotban. A pásztor a medve mellett, ezzel összeölelkezve feküdt borzalmasan összetépve, holtan. A rettenetes tusában a medve is oly súlyosan sebesült, hogy kimúlt. Profirean eddig hat medvét ölt meg, s ez volt a hetedik, amelynek áldozata is lett. A hesszeni belügyi kormány újabban ennek érdekében az idült sertésvészre vonatkozólag egy rendeletet bocsátott ki, melyet a következőkben ismertetünk: Mindazok a gazdák, akik sertéstenyésztéssel foglalkoznak és sertésvészmentes állománynyal rendelkeznek, felhivatnak arra, hogy ezt az illetékes hatóságnál bejelentsék, mire ez a hatósági állatorvos állandó felügyelete alá helyezi a vészmentes sertésállományt. Ezen állományba ezután újabb sertéseket csak a legszigorúbb elővigyázati intézkedések mellett szabad beállítani és pedig kizárólag csak vészmentes helyről származó tenyész- vagy hízóállományt, ha az megérkezte után egy teljesen elkülönített helyen a kéthetes megfigyelési időt gyanús tünetek fellépte nélkül töltötte ki. A vészmentes sertéstenyészetek állatai más sertésekkel nem érintkezhetnek, a kocák csak oly kanokkal fedezhetők, melyeket a hatósági állatorvos vészmentesnek talált és megfordítva ilyen állományból a kanok is csak vészmentes kocákhoz bocsáthatók. A tenyészkanokra a hatóság különös figyelmet fordítani tartozik, ezek időnként vészmentességükre nézve alaposan megvizsgálandók. Újonnan vásárolt tenyészkanok, melyek nem a hesszeni nagyhercegségből származnak, hoszszabb megfigyelési idő sikeres letelte után állíthatók csak be. Azoknak a sertéstenyésztőknek, kik ezen szigorú intézkedéseknek vetik magukat alá, erről igazolványok állíttatnak ki, sertéseik a hatóság által bélyeggel jelöltetnek meg és a belföldi vásárokon mindenütt teljesen elkülönített helyen, mint sertésvészmentes tenyészállatok külön elbánásban részesülnek. Zimmermann Ágoston dr. ipar, közgazdaság. Védekezés az idült sertésvész ellen. Németországban, különösen annak északi és keleti részén a sertésvész idült alakja újabban ismét rendkívül nagy elterjedést nyert. Ezekről a helyekről aztán a legkülönbözőbb irányban továbbhurcolták a járványt, mely a sertéstenyésztés újabb veszélyeztetését vonja maga után. A betegség egyes kóresetekből gyakran nehezen állapítható meg. Rendszerint a gyakori köhögés, a nehéz lélekzés és étvágytalanság jelzi a fellépését. Elhullás ritkábban következik be, ha nem a beteg állatok lesoványodnak, leromlanak, a süldők elcsenevészednek, fejlődésükben visszamaradnak. Hatósági intézkedésekkel egyedül, zárlatok, forgalmi korlátozások stb. elrendelésével eddig nem sikerült még sehol sem a járványt leküzdeni, terjedésének gátat vetni, különösen ha az már nagyobb elterjedést nyert és részben e miatt a beteg vagy a betegség gyanújában álló állatoknak megfelelő kártalanítás mellett való levágása ki nem vihető. Másrészről azonban az eddig ismert és kipróbált kezelési és oltási eljárások sem vezettek a kívánt eredményre, úgy, hogy ezidőszerint a járvány elfojtására más eszköz nem áll rendelkezésre, mint járványmentes tenyészállomány feltövése. A szárított sertéstrágya. A szárított sertéstrágya az újabb időkben mindinkább nagyobb mértékben lesz használva. A szárított sertéstrágya Kőbányán, a hizlalókban összegyűjtött bélsárból állíttatik elő. Miután a sertéstrágya nagy víztartalmánál fogva messzebbre nem szállítható, a kőbányai trágyaszárítógyár szabadalmazott eljárásával légszárazzá teszi anélkül, hogy a benne levő növényi tápanyagok veszteséget szenvednének. Az előállított légszáraz sertéstrágya korpához hasonló állapotban szárított sertéstrágya elnevezése alatt kerül forgalomba. A szárított sertéstrágya már eredeténél fogva növényi tápanyagokban gazdag, mert hisz a szállásokban tartott sertések a legjobb takarmányon tartatnak. Ezen trágyaféléves Fáber Sándor már régebben kísérletezett különböző összetételű talajon és különböző kultúrnövénynyel. Többek közt takarmányrépával vályog talajon, burgonyával pedig homokon. A takarmányrépánál azt tapasztalta, hogy a sertéstrágya egymagában alkalmazva is 19 q terméstöbbletet adott, de szuperfoszfát és kálitrágyákkal 62—72 q volt a terméstöbblet. Tehát a takarmányrépa termeléséhez használt szárított sertéstrágyával egyidejűleg a műtrágyákat is igen sikeresen alkalmazhatjuk. A kísérletnél 30 g sertéstrágyát, illetve 100 kgr. 40%-os kénsavas káli és 150 kgr. szuperfoszfátot használt katasztrális holdanként. A trágyázásnak megvolt az utóhatása is, amennyiben fokozta a sertéstrágya az árpatermést is. Az utóhatás is azonban azon területeken volt nagyobb mérvű, melyek a sertéstrágyával egyidejűleg kálit és foszfort tartalmaz, műtrágyákat is kaptak. Fáber kísérleteiből és számításaiból kitűnik, hogy a szárított sertéstrágya hatásos trágya, de jövedelmezőleg az esetben lesz általában használható, ha piaci ára jóval alacsonyabb lesz. A szőlőnél, ahol kevesebb trágyával teljesen megfelelő eredményhez jutunk és aránylag csekély terméstöbblet értéke képes a trágya költségét fedezni, a szárított sertéstrágya más elbírálás alá esik. Felelős szerkesztő : KELEMEN LAJOS. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.*) Cövek a járdán. Az alsó sétatéren, a méntelep parancsnoki kapu előtt a járda közepébe van beverve egy jó vastag cövek, mely arasznyira áll ki a földből. Mint hallom, ez az állami tulajdont képező úttest kijelölésére szolgál. Ez életveszélyes jelzés, mert még nappal is kitörheti benne a lábát az ember, este pedig gyatra petróleum-lámpáink mellett sejteni sem lehet, hogy ily közel hozzánk a veszély. Talán a föld színéig beásott kővel lehetne inkább helyettesíteni a veszedelmes cöveket. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk. Egy szemerjai ÜNNEP MIATT a nagy tőzsde e hó 20., 21-én, csütörtök és pénteken és 29-én szombaton egész nap zárva lesz. 1906. évi október hó 2-án délelőtt 8 órára alattiét tkvi hatóság tkvi irattárában a kikiáltási áron alól is eladatik. Árverezni akarók kötelesek a kikiáltási ár 10°/o-át készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság, Sepsiszentgyörgyön, 1906. július 20-ik napján. Pap János kir. alybiró. Nyomatott 1906. Sepsiszentgyörgyön, a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda-részvénytársulat könyvnyomdájában. Háromszékvármegye Alispánjától. 9154. , 1906. SZám. Hirdetmény. Az 1886. évi XXI. t.-c. 28. §-a alapján közhírré teszem, hogy a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagoknak az igazoló választmány által az 1907. évre kiigazított névjegyzéke az idézett törvénycikk és §. értelmében folyó hó 16-tól bezárólag folyó hó 30-ig a vármegye főjegyzője irodájában közszemlére kitétetik. Esetleges felebbezések a jelzett 15 napon belül az állandó bíráló választmányhoz címezve az alispáni iktatóra adhatók be. Sepsiszentgyörgy, 1906.szept. 15-én. Szent-Iványi Miklós kir. tanácsos, alispán. Szabás, varrás és ké . mintarajzolásból úgy fehérnemű, mint felsőruha-Varrásban alapos oktatást nyerhetni Kapitán Kristófnénál Sepsiszentgyörgyön, Bethlen Gábor u. 2. Hirdetmény. Szavatolt tiszta kiváló finom erős Jsuszten Libor ára 56 literen felül 22 kr. literenkint kimérve 30 krajcár 1 litere. Kiárusítás Kohn Móritz fiai korlátlan kimérése és borpincéjéből. Uzon, Főtér. Tessék próbarendelést tenni. Kiváló tisztelettel Kohn Móritz fiai. Sz. 4261. 1906. tlkvi. * Árverési hirdetményi kivonat. A sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, közhírré teszi, hogy Remete Móricnak Bálint Ferenc elleni végrehajtási ügyében 1200 kordia lökés jár. behajtása iránt a végrehajtási árverést a kézdivásárhelyi kir. törvényszék, a sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság területén lévő, a Sepsiszentgyörgy város határán fekvő, a szemerjai I. rész 108. sz. tjkvben foglalt 316/2., 317. brsz. házas telekre az özv. Bedy Balázsné haszonélvezeti joga sérelme nélkül 760 korona ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy fenti ingatlan az