Székely Nép, 1911 (29. évfolyam, 1-142. szám)
1911-01-03 / 1. szám
1. számú alakítási akciót Dungyevszki Láza, a bácskai milliomos és Bogdánovics Lucián görög-keleti szerb metropolita vezetik és céljuk az, hogy egy mérsékelt és monarchikus érzelmű szerb pártot alakítsanak. Az új párt lapot is fog kiadni Budapesten, amelynek szerkesztője Popovics V. István, a Thökölyanum igazgatója, országgyűlési képviselő lesz. Mondanunk sem kell, hogy a pártalakulás mögött munkapárti kezek dolgoznak a szerb radikálisok ellen, akik a koalíció leghívebb támogatói voltak. Egy év a politikában. — Saját tudósítónk jelentése. — Budapest, január hó 2. A most elmúlt esztendőben a politikai események kalendáriuma minálunk harmóniába jutott a köznapok időmeghatározásával. Az új év 1910-ben újat hozott. Emlékezhetünk rá, hisz a dátumokhoz, mintha hozzáilleszkedtek volna a mozgalmak, a szemünk előtt van még a mozgókép, melynek előterében Lukács László a király megbízásából járt-kell új alakulásra pártot és támogatókat keresni. Január első napjaiban a függetlenségi Justh-párttal tárgyalt Lukács László és már úgy festett a helyzet, hogy a bankkövetelés miatt nem lesz akadály és hogy a külön bankot elformulázták. Lukács László rózsaszínű szemüveget tett fel, jelentkezett a királynál és a király meghallgatván referálását, igy szólott: — Kedves Lukács, ezennel megbízom önt kabinetalakítással. Nagyon nehezen kapott Lukács négy vállalkozót miniszteri állásokra, mert mielőtt tovább mehetett volna, a tárgyalások megszakadtak, kitűnt, hogy a pártoktól Lukács az indemnitást nem kaphatja meg, tehát a kabinetalakításra vonatkozó megbízást visszaadta az uralkodónak. Mindjárt utána következett — Khuen-Héderváry Károly gróf. Január 17-én Khuen gróf már kabinetet alakított. Egyelőre Székely Ferencet nemcsak az igazságügyi, hanem egyúttal a vallás- és közoktatásügyi tárca kezelésével is megbízták. A Khuen-kormány bemutatkozott a Házban és a képviselőház bizalmatlanságot nyilvánított vele szemben. Ekkor már nyilvánvaló lett, hogy új választások következnek, miután a király a Khuenkormány formális lemondását nem fogadta el, hanem tudomásul vette, hogy új választással igyekszik magának többséget szerezni. Nemsokára egy időközi választás akadt, februárban, Iglón. A Kluen-kormány kereskedelmi miniszterét, Hieronymi Károlyt megválasztották Iglón képviselőnek és így tulajdonképpen ő lett az új kormány pártjának első képviselője. Igen fontos volt az új alakulás fejlődésére az az esemény, hogy február 15-én az alkotmánypárt Andrássy Gyula gróf elnöklete mellett tartott értekezletében kimondta a párt feloszlását. Ezek után a Khuen-kormány elindult a maga utján. Pártalakítást kezdett, íveket bocsájtott ki és felvette a Nemzeti Munkapárt nevet, alakuló gyűlést tartott a Vigadóban, ahol Tisza István gróf nagy beszédet mondott. A volt alkotmánypárt képviselőtagjai közül 26-an csatlakoztak a munkapárthoz. Ezután felszabadították Székely Ferencet a vallás- és közoktatásügyi tárca teendői alól és kinevezték Zichy János grófot, kinek kinevezése általános szimpátiával találkozott. Következtek az új főispáni kinevezések és következett az ország átalakítása. Khuen gróf miniszterelnök éppen március 15-én megjelent a király előtt és formális előterjesztést tett a képviselőház feloszlatására. A feloszlató királyi kéziratot az eddig elnapolt képviselőház március 21-iki ülésén mutatta be Khuen gróf. Emlékezetes ülés. Khuen gróf igy szólt: — Van szerencsém átnyújtani egy királyi levelet. — Szomorú levél! — szóltak a baloldalról. Hammersberg László jegyző olvasni kezdte : — Kelt Bécsben .. . — Ott egye meg a ... — szólt magyarul az akkor még képviselő Molnár Jenő. A pártok részéről egy két hozzászólás történt, majd Khuen gróf miniszterelnök kelt fel, hogy reflektáljon a beszédekre. Nagy lárma akasztotta meg és Gál Sándor felfüggesztette az ülést. A mikor megint megnyílt az ülés Khuen gróf folytatni akarta a beszédet, de folytonos lármával zavarták. — Szólásszabadság — hallatszott a Khuen gróf beszédéből. Egyszer csak a miniszterelnök előbbre lépett és a gyorsírókhoz ment. — Tessék jegyezni — szólt. Ott akarta folytatni a beszédét. — Ki vele ki vele ! — kiáltották bal felől. — Hol van egy záptojás? A függetlenségi képviselők előre nyomultak. Khuen gróf visszaszorult a helyéhez és a miniszteri asztal előtt állott. Ekkor aztán megtörtént, előbb az összegöngyölt papírlapok, majd a törvénykönyvek és a téntatartók csúnya dobálása. Khuen gróf miniszterelnököt és a segítségére siető Serényi Béla gróf földmivelésügyi minisztert véres fejjel vitték ki. Ez volt az országgyűlés fináléja. Június 1-én kezdődtek a választások és június 10-én fejeződtek be. A munkapárt nagy többséget kapott. A szászokkal együtt 248 mandátum jutott részére. Ami azután történt már egészen közel esik a mai naphoz. A kormány és munkapárt nekilátott a munkának. Megszüntette az exlexet. Egy egész sereg határidőhöz kötött javaslatot intézett el. Rendbehozta a közös ügyeket, de e mellett ideje maradt, hogy a polgári perrendtartás reformját annyi esztendei keserves várakozás után tető alá hozza s ezzel a modern büntető perrend mellett a polgári pert is teljesen modern alapokra fektesse. A munkapárt sikeres félévi kormányzata tehát biztató auspicium a jövőre, amely nem különben eredményesnek ígérkezik. SZÉKELY NÉP A pályaudvar építése. Másfél milliós tervek. Vasúti reformok. Saját tudósítónktól. — Esztendők óta napirenden van a sepsiszentgyörgyi pályaudvar átépítésének kérdése. A mostani állomási épület tudvalevőleg nemcsak szűk, de a sepsiszentgyörgyi vasút-forgalmi igényeknek egyáltalában nem felel meg. Még Kossuth Ferenc miniszterségének idején folytak tárgyalások egy új pályaudvar építése körül, de ezek akkor abban maradtak, mert Szterényi József, az akkori kereskedelmi államtitkár, Brassó város képviselője gondosan ügyelt, nehogy mi olyan előnyhöz juthassunk, amely Brassó rovására érvényesülhetne. A dolog tehát abban maradt. Kellemes takaróul szolgált akkor a kérdés elejtéséhez, hogy a Brassó— hároraszéki vasutak igazgatósága nem akart az építéshez hozzájárulni s igy az összes költségek az állam terhére maradtak volna. így esett azután az is, hogy a kereskedelmi miniszter a Székelykocsárd—brassói vonal végállomására Brassóba kellett áthelyezze ezen vonatok indítását, mert a sepsiszentgyörgyi pályaudvar az ezzel járó forgalmat nem bírta ki. Pedig ezen vonal forgalmát a sepsiszentgyörgy—brassói vonalon most is a helyiérdekű vasút bonyolítja le. Ilyen előzmények után került a sepsiszentgyörgyi pályaudvar átépítésének kérdése Hieronymi Károly alatt újabb tárgyalás alá. A kolozsvári üzletvezetőség a miniszter felhívására egy hatalmas, a modern igényeknek mindenben megfelelő pályaudvar és állomási épület tervét hopata ,ki. Ez,a terv egymillióny - 1 korona költséggel, csak megvalósithat elvetette és újabb utasította az üzledik terv is elkészí tülvitele már csak százezer koró minisztériumban most második tervet s mint mi értesülünk, elfogadására nagy a hajlandóság s igy valószínű, hogy az építést, a mint tervezve volt, még a folyó évben meg is kezdik. A kérdés megoldását akként tervezik, hogy a pályaudvart Kilyén felé kihelyezik s ott is épül az uj díszes állomási épület, mig a jelenlegi ház a tisztviselői lakások céljaira szolgálna. A pályaudvar átépítése szerfölött sürgős nemcsak a város közönségére nézve, de a vasútra is. A folyó év nagyobb hitelről, hogy magamat ennek ónban ,pórázt ,idolgozására ?et. A mások a kérészül ió négyigényelne. A gályák felül a őszén ugyanis , mint ezt a Székely Nép ismételten megírta, székely kürvasúton gyors vonati közlekedést létesítenek, aminek feltétlenül feltétele az állomások befogadó képességének biztosítása. Úgy értesülünk egyébként, hogy a helyiérdekű vasút Sepsiszentgyörgy—brassói vonalának átminősítése tekintetében is megegyezés jött létre s ez a régen vajúdó kérdés is megoldást nyer a közel jövőben. Serényi a Manfi ellen. Leirat a vármegyéhez. A haltenyésztés fejlesztése. — Saját tudósítónktól. — A husdrágaság és az élelmi cikkek árának hallatlan emelkedése gondolkozóba ejtette a közvélemény irányadó köreit. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, a ki eddigi kormányzása alatt is jelét adta kiváló szociális érzékének, most újabban is a halfogyasztást ajánlja elsősorban. Ebből a célból — mint a vármegyéhez intézett leiratában mondja — a rendelkezésére álló összes eszközökkel segítségére siet azoknak, akik a haltenyésztéssel foglalkozni kívánnak. Az érdekes leirat így szól: Az élelmiszerek drágasága miatt általánosan érzett nehéz megélhetési viszonyok között a közérdeklődés mind élénkebben fordul a halak és a halászat felé, előbbiekben keresve azt a cikket, mely a többi élelmiszer között leginkább lenne hivatva a fogyasztásra szánt húsféléket helyettesíteni. Kétségtelen, hogy a hal, mint egészséges, jóízű, általánosan kedvelt, minden más húsnál olcsóbban termelhető anyag, nagyban alkalmas erre a célra, ha a piacok igényeit bőven fedező mennyiségben áll rendelkezésre. Ámde az éppen a baj, hogy a mai aránylag szűkös fogyasztás mellett jelentkező szükségletünket sem bírjuk saját termelésünkből kielégíteni, hanem a mutatkozó hiányt, a külföldről behozott gyakran nagyon is silány áruval kell pótolni. Eme tényekben a termelőre nézve rejlő tanulságok felhasználásával, előrelátó mező-gazdák már régebben felkarolták ezen terme- lési ágat, s ennnek folytán az ma már nálunk is teljesen meghonosodottnak tekinthető. Az országszámos pontján, lényegesen elütő viszonyok között űzött halgazdaságok tényleges eredményeiből határozottan megállapítható, hogy a rendszeres haltermelés sikeres folytatásához megkívántató természetszabta előfeltételeknek teljes mértékben birtokában vagyunk s ebből folyólag, ezen gazdasági ág jövedelmezősége nem áll mögötte a mezőgazdasággal kapcsolatos egyéb állattenyésztési ágaknak. Sőt, ha a halgazdaság igénytelenségét és megfelelő viszonyok között könnyű alkalmazhatóságát és azt a körülményt is tekintjük, mely szerint általa olyan területek válhatnak hasznothajtóvá, amelyek egyéb gazdasági célra alkalmatlanok, a többi állattenyésztési ággal szemben még lényeges előnyöket is biztosít. Nevezetesen a halgazdaság üzeme csak kevés emberi munkát igényel. E mellett e munka java része kora tavaszra és késő őszre esik, azaz arra az időszakra, amikor a mezőgazda teendői még meg sem indultak, illetőleg már befejeződtek. Ez okon a halgazdaság üzeme könnyen beilleszthető a mezőgazdaság keretébe és pedig úgy a nagy-, mint a kisgazdaságokéba. Még nagyobb előny rejlik pedig abban, hogy nemcsak meglevő vizekben, mint tavakban, holtágakban, mocsarakban stb. hanem bármely más víz alá borítható területen is űzhető. Ebben a vonatkozásban egyenesen eszközt nyújt a mezőgazdának meglévő természetes vagy mesterséges víztartók kihasználásán felül olyan vizenyős és e miatt csekély vagy semmi értékű legelők, rétek, nemkülönben tőzeges avagy szikes stb. laposoknak rendszeres termelés útján való értékesítésére, amelyek gazdaságilag részben vagy egészben meddők, feltéve természetesen, hogy az illető területeket víz alá borítani sikerül. Mint ugyancsak gyakorlati példák sokszorosan igazolják, ilyen értelemben a halgazdaság valósággal talajjavítás számba megy. Támaszkodva a hajtermelésnek a fentiekben érintett fontos és közérdekű hivatására, idő és alkalomszerűnek látom a gazdaközönség figyelmét erre a termelési ágra különösen is felhívni. Amidőn pedig annak felkarolását a magam részéről a legmelegebben ajánlom mindazoknak, akik erre alkalmas terület felett rendelkeznek, egyúttal megemlítem azt, is, hogy az érintett közérdekű célok szolgálatában, a halgazdaságok létesülését, a rendelkezésemre álló eszközökhöz mérten, anyagi támogatással is előmozdítani óhajtom. A segélyezést részben a beruházások költségének bizonyos hányadrészben való megtérítésével, részben pedig a népesítéshez kivontaték .dalanyag 50—100%-nak több éven á díjtalanul leendő átengedésével tervezem. Minthogy azonban csak e célra szükségemét 1911. január 3. féle felől tájékoztathassam, felkérem címet, hogy a fentiekről a vármegye (város) gazdaközönségét a legkiterjedtebb módon tájékozatni szíveskedjék, megjegyezvén egyidejűleg, hogy akik a szóban forgó termeléssel foglalkozni akarnak, azok részére szakközegem : az országos halászati felügyelőség, teljesen díjtalanul készít tervet és ad szakszerű útmutatást minden felmerülhető kérdésben. Az ebbeli igények, a jelenlegi helyzet részletes körülírásával, valamint az óhajtott segélyezés mértékének felemlítésével szabályszerű folyamodványba foglalva mentős előbb elém terjesztendők. _ . __________ ... * IRODALOM. A „Vasárnapi Újság“ újévi száma egész három érdekes képet közöl a hét aktualitásáról, Csorna Károly alkalmi rajza, a Petőfi-Társaság uj tagjai, az elhunyt litván Vilmos szombathelyi püspök, Motianu János v. b. t. t. metropolita, Halász Sándor a kitüntetett postatakarékpénztári igazgató, gróf Szécsőn Miklós párisi nagykövet arcképei, képek József főherceg kisjenói vadászatairól, a Vörösmarty utcai skót iskola, Lehár Hercogkisasszonyának operai előadásaUjházy Ede ünneplése, krimi képek, stb. adják a kópek tárgyait. Az olvasni valók közt most kezdődik Rákosi Viktor pompás új regénye és Marcello Tinagro, a világhírű francia írónő regénye. Verseket Lévay József, Mezey Sándor,Csóbol Minka, novellát Sebök Zsigmond írtak, Ujházyról cikket Színi Gyula. Egyéb közlemények: Horváth Janka emlékezése a magyar, garibaldistákról, cikk Popită Oliváról, a híres táncosnőről, tárcacikk a hétről s a rondos heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre négykor., aVilágkrónikáival együtt négy korona 80 fi. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker., Egyetem utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két kor, 40 fillér. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Saját tudósítónk jelentése. — Beteg a király. Budapest, január 2. Bécsből jelentik, hogy ő Felsége meghűlt és könynyebb természetű náthája van. A király be^ . ■ ' é L f i r - * c * g • g \ * újévi ub'MeigcKoii. Budapest, január 2. Ujesztendő napján Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnöknél a nemzeti munkapárt Perczel Dezső elnök vezetése alatt tisztelgett. A miniszterelnök Perczel Dezső beszédére mondott válaszában visszatekintett az elmúlt esztendőre. — Ebben az esztendőben — úgymond — derekas munkát végeztünk. Az ország pénzügyét rendbehoztuk, hatalmas külcsönakciót fejeztünk be sikeresen, a perrendtartás revízióját pedig tető alá hoztuk, amelylyel sokaknak régi vágya teljesült. Ebben az esztendőben raktuk le a jövő ezredév alapjait, s merjük reményleni, hogy ez az alap ép oly tartós lesz, mint a minő volt, amelyet első királyunk az elmúlt ezredév elején fektetett le. Kezdetét vette az alkotmányos korszak, a melynek az ország intelligenciája hive s a melynél mindenki egységes álláspontot foglal el. Hála a Gondviselésnek, a mely jó utat mutatott nekünk s a melyen haladva, az országot és annak népét virágzóvá tehetjük. * A nemzeti munkapárt azután elnökénél, Perczel Dezsőnél és Berzeviczy Albert házelnöknél tisztelgett. Dániel Gábor a házelnöknél tartott beszédében úgy nyilatkozott, hogy reményleni lehet a jelenlegi körülmények között, hogy a nemzeti munkapárt a jövőben még sok intézkedést tehet, aminőt az elmúlt esztemlőben alkotott s amelylyel minden jó hazafi leghőbb vágyait kielégítheti. * Kossuth Ferencnél Hammersberg László vezetése alatt tisztelgett a függetlenségi Kossuth párt. Kossuth Ferenc beszédében kijelentette, hogy hű marad eddigi programmjához s attól senki befolyására sem engedi eltéríteni magát. El trónörökös nyilatkozata: Budapest, január 2 Ugyon Gábor a képviselőház holnapi ülésén sürgős interpellálót terjeszt be a trónörökösnek Budapest .