Székely Nép, 1914 (32. évfolyam, 1-145. szám)
1914-11-24 / 131. szám
131. szám. Az orosz hadsereg zöldesbarna ruhája valamivel jobban elüt a fehér hómező színétől, mint a mi katonáink csukaszürke uniformisa. Így tehát csupán egyetlen hátrányos oldala lehet ránk nézve egy téli háborúnak : az igénytelen, nélkülözéshez szokott muzsik jobban eltudja viselni a hideget, mint a mi fiaink. De ezen is segítenek az egész monarkiában szorgalmasan dolgozó hölgyek, akik minden katonai ellenak meleg kézvédővel, sapkával, míg a hadsereg vezetősége kitűnő bundákat varratott. , [ IRODALOM és MŰVÉSZET. ] A Világháború Képes Krónikája. A Révai Testvérek kiadásában megjelenő mű hetedik füzetében Sabac első bevételének hiteles történetét ismerteti, a nagyszerű küzdelem részleteivel, eleven előadásban. A leírást számos művészi kép és Sabac környékének térképe egészíti ki. Ugyancsak e füzet tárgyalja a német-francia határharcokat, s az emlékezetes lagadesi győzelmet. A főbb fejezetek a következők : Sabác bevétele. — Átkelés a Száván. — Hogyan foglaltuk el a várost? — Szemtanuk Sabác bevételéről. — A drinai harcok. — Visszavonulás határainkra. — A szerbek kegyetlenkedése. — Német-francia határharcok. — A lagardei győzelem. — Apróbb csatározások. — A hadifoglyokról, Kinek tábornokról s a monitorokról szóló érdekes cikkek teszik ezenkívül változatossá a füzetet, melyhez ingyenes mellékletül Jókai ,A jövő század regénye* című művének egy éve van csatolva. Egy füzet ára 24 fillér, előfizetés öét évre 3, kit évre 6 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, Vill., Üilói út 18., ahol az eddig megjelent összes füzetek is megrendelhetők. HÍREK. Sepsiszentgyörgy, november 24. Erzsébet-ünnepély. Csütörtökön délután 5 órakor tartotta meg a sepsiszentgyörgyi magyar királyi állami elemi népiskolai tanítónőképző intézet fényét, műsora Erzsébet-edlékünnepet. A dísztermet előkelő közönség töltötte meg, melyet nemcsak a tanítónőképzó intézetben már megszokott magas színvonalú ünnepély vonzott, hanem a hazafias lelkesedés is. A műsor eló száma egy karének volt, melyet Erzsébet királyné ecstékére irt egy intézeti növendék s melyet Hatvani zene tanár zenésitett meg. A gyönyörűen betanitott karének nagy listást keltett. Ezután a pódiumra lépett Gál Ilona tanítónő, aki Erzsébet királynéról emlékbeszédet mondott. A beszéd művészi elrendezésével, a nagy királyné jellemének gyönyörű kidomborításával mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. A magas színvonalú művészi beszédet, zajos tapssal honorálta a közönség. Ekkor Borszéky Baloyka szavalta el Nagy György Erzsébet királyné c. költeményét. A bajos kisgyermek bátor fellépése és hangsúlyos előadása valósággal csodálatba ejtette a közönségét. A műsor 4-ik száma a gyakorló-iskolai tanulók karéneke volt, kik Farkas— Hackl : „Erzsébet királyné emlékére* irt dalat énekeltek Bodor Dénes vezetése mellett Majd Csávai Emil lepett társai közül elő és hazafias lelkesedéssel szavalta el Pósa Lajos: „A királyné alma* c. hangulatos köteményt. Ezután Ignácz Ida és Szedlák Anna bravúros zongorajátéka következett, kik a Batthyányi-indulót pompásan színezve, kiváló taktusérzékkel adtak elő. A műsor 7-ik számául Elekes Dóra szavalata gyönyörködtette a közönségét. Várady Antal : Erzsébet c. költeményét szavalta Kiválóan szép orgánuma meg épően érvényesült a sok érzéssel előadott szavalatban. Majd az ifjúsági énekkar Erkel : Ima a hazáért „Bank-Ban“ operából c. dalt énekelte Hatvani Lajos zenetanár vezetése raeilett. Az impozáns, nehéz dalt gyönyörűen színezve, tele érzéssel és precizitással adtak elő a növendékek. Ezután egy trió következett. Király Ilona hegedűn, Szász Gabi orgona-harmóniumon és Csiky Erzsi zongorán „Kreutzer: Ima az Éji szállás Granadabari“ című operájának egy részletét játszották. A nehéz művet brilliáns technikával, meglepő könnyűséggel, bámulatos összhanggal adták elő, mit természetesen zajos taps követett. A műsor befejező száma egy alkalmi műdarab volt: Erdélyi-Prekopa „Erzsébet királyné emléke.* Előadták Szász Gabi IV. c. növ . Borszéky Baboyka és Weil Jóska gyakorló-iskolai tanulók. A szereplők ügyes játéka sok élvezetet szerzett. Szász Gabi rutinos játékát már ismerjük s a két kis gyermek természetes naivsága magával ragadott mindenkit. Mindnyájan hazafias lelkesedéstől áthatva hagytuk el a tanítónőképző kapuját, lelkinkben azon óhajjal: bár lenne minél több ünnepély hazafias lelkesedésünk táplálására, mert egy nemzet, melynek ilyen ifjúsága van, nem veszhet el. SZÉKELY NÉP 1914. november 24. – Ádám Éva felolvasása. Tegnap délután kezdte meg előre hirdetett sorozatos felolvasásait Ádám Éva írónő. Erre az első alkalomra már nagy, előkelő közönség gyűlt össze s meleg érdeklődéssel hallgatta a közvetlen, vonzó, elbeszélésszerű felolvasást. Csupa éles megfigyelés, őszinte impresszió volt az egész, amelyet érdekes egységbe foglalt a minden epizódon áttetsző meleg érzés és költői lendület. Először Romániáról szólott Ádám Éva, a sinaiai kastélyról, Carmen Sylváról, a koronás költőről, Bukarestről, Constanzáról, majd a Fekete tengerről, Konstantinápolyról. Azután ismerősebb tárgyról, a felvidéki nemesi udvarházak intim világáról beszélt. A világhírű templomok sorozata, mint egy nagy kaleidoszkóp rajzolta meg a leghíresebb európai templomok művészi alakját, áhítatot keltő belső világát. A híres kevlári búcsú színes jellemzése után a Rajna bajos vidéke varázsolódott a hallgatóság elé, majd a végnapjait élő Szerbia, továbbá Bosznia ismertetése került sorra a végezetre a török nő titokzatos világa zárta be a tartalmas, tanulságos és kellemesen szórakoztató, szép felolvasást. Az első felolvasás meleg sikere után ismételve ajánljuk a közönségnek, hogy ragadja meg a ritka alkalmat s minél teljesebb számban hallgassa meg Ádám Éva szép, gyönyörködtető felolvasásait. Mikor szegényes kulturéletünknek ilyen ritka, értékes mozzanata van, illő, hogy részvételével mindenki mutassa meg a kutúra iránti érdeklődést. Tájékozásul megemlítjük, hogy a mai naptól kezdve a felolvasások kezdete délután 5 óra, hogy így az iskolai növendékek is akadálytalanul megjelenhessenek. Kérelem: A Vörös Kereszt Egylet Választmánya kéri, hogy a rendezendő tárgysorsjátékra szánt adományokat a kegyes adakozók mielőbb küldjék fel a főispáni irodába, hogy azokat el lehessen rendezni. A kegyes és jószívű adományokért az Egylet előre is leghálásabb köszönetét tolmácsolja. — A hadikölcsön jegyzése. Most már megállapítható, hogy a hadikölcsön jegyzése Magyarországon minden reménységen felüli volt és az optimisták jóslata bevált, akik azt állították, hogy Magyarország pénzügyi erejének megnyilatkozása meg fogja lepni a világot. A jegyzés napjaiban országszerte kicsiny és nagy tőkék csak úgy özönlöttek a szent célra, szegény és gazdag egyformán meghozta a maga áldozatát a haza oltárára. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Takarópénztár áll az első helyen: 689,350 korona jegyzéssel. A Magyar Jelzáloghitelbank székelyföldi képviselőségénél 8,150 koronát, a Nagyborosnyó és vidéke hitelszövetkezetinél 74,100 koronát jegyeztek. Jegyzett Nemes János gróf 200.000 koronát és Márk Károly miniszteri tanácsos 100.000 koronát. A vármegye tegnapi rendkívüli közgyűlésén szintén 100 000 koronát jegyzett. Az iskoláknál is fényes eredmények vannak. A tanítónőképző intézet tanári kara és ifjúsága öszszesen 16,050 koronát jegyzett, a Kollégium ifjúsága pedig összesen 1000 koronát. Itt említjük fel, hogy a m. kir. postahivatalnál további rendelkezésig még mindig jegyezhetők hadikölcsön kötvények. — Bírói kinevezés. Jól kiérdemelt előléptetésben részesült Borszéki Ákos, a sepsiszentgyörgyi kir. járásbíróság jegyzője. A király a kézdivásárhelyi királyi törvényszékhez albírónak kinevezte. Az előléptetést városszerte örömmel fogadták, mert kiváló, a közönséggel szemben mindig előzékeny tisztviselőt ért. — Az a sajtóhiba. A Székely Nép legutolsó számában kellemetlen, de egyúttal mulatságos félreértés okozója volt egy pont kimaradása. A főcímben „Az orosz sereg visszavonulása“ után elmaradt a pont s így a követ-kező cim „Calais és Boulogne felé" ezen cím folytatásaként jelentkezett, holott ez is önálló cím volt. Ezt a kellemetlen hibát most helyreigazítjuk. . — A gépfegyver hőse. A háború sok derék katonai tehetségnek ad alkalmat az érvényesülésre s bizonyára köteteket lehet majd a háború után összeírni azokról a hősökről, akik az egyes csatákban vitézségükkel, lélekjelenlétükkel, vagy igazi rátermettségükkel kiváltak. így tünt ki az egyik galíciai csatában a gépfegyver hőse, Vitányi Dezső főhadnagy is, akiről Miskolczról a következőket írják : A sebesültek vonatával a napokban Miskolczra érkezett Kissházy Albert, a 10 ik honvédgyalogezred főhadnagya. A fiatal főhadnagy a galíciai harctéren harcolt és részt vett számos nagy ütközetben, többek között a Komarow, Tomasow és a Lemberg körüli csatákban. Legutoljára a Rudnik környékén folyó harcokban küzdött hősiesen Kissházy Albert és ebben a heves ütközetben egy golyó a bal lábán érte. Egy hírlapíró felkereste Kissházy főhadnagyot, aki érdekes epizódot mondott el egyik bajtársának, a Miskoczon is általánosan ismert Vitányi Dezső 10-ik honvédgyalogezredbeli főhadnagynak az ellenséggel szemben taná csított hősies magatartásáról. Vitányi Dezső, mint géppuskaosztagparancsnok vesz részt a hadjáratban. A főhadnagy, akit katonái a rajongásig szeretnek, a Rudnik melletti harcokban nagyon kitüntette magát és hősies viselkedésével megfordította az ütközet sorsát. Az oroszok Rudnik ellen váratlan támadást intéztek. Vitányi nem vesztette el hidegvérét és parancsot adott a fegyvermesternek, hogy a gépfegyvereket azonnal állítsa fel. Öten voltak a legexponáltabb helyen, mikor az oroszok megtámadták Rudnikot. Vitányi, Porgesz egri hadnagy, a fegyvermester és két küldönc. A gépfegyver összeállítása óriási nehézségekkel járt, de itt sem hagyta cserben Vitányit leleményessége és a már közeledő oroszokat a revolverével lőtte. A tiszti revolvert újra és újra töltötte és a golyók nyomán dőltek az oroszok. Ezalatt felszerelték a gépfegyvert. Vitányi bevárva a kellő pillanatot, maga irányította a golyószórót, és szinte söpörte az ellenséget, akik súlyos veszteségeket szenvedve, kénytelenek voltak megállani. Ez elég idő volt arra, hogy a közelből csapataink a hős főhadnagy segítségére siessenek és méltó választ adjanak a támadásra. Vitányi Dezső főhadnagyot legközelebb vitézségéért kitüntetik. A derék főhadnagy, aki lélekjelenlétével egy csata sorsát megtudta fordítani, a Lengyel- és Csinádi családok rokona, amennyiben a néhai kiváló székely tábornoknak, Lengyel Jánosnak a veje. Hőstette bizonyára egy fényes katonai pályafutás dicsőséges kezdetét jelenti. — Szives köszönet. Herold Gyula Béla ra. kir. csendőrszázados, a háromszéki csendőrség parancsnoka, ismert nevű író, a Vörös Kereszt Egyletnek „A csendőrök” című érdekfeszítő novellás könyvéből harminc példányt ajándékozott. E könyvet megjelenése alkalmával a sajtó nagy elismeréssel és dicsérettel fogadta. A keménykötésü könyv bolti ára 4 korona. Ez értékes ajándékért hálás köszönetet mond az elnökség. — Eljegyzés. Ignácz Ilona állami tanítónő és Ugrón Jenő ügyvédjelölt november 18-án tartották eljegyzésüket Kovásznán. — Egy tanár hősi halála. Dr. Bodola Gyula feldobol] születésű, pápai református főgimnáziumi tanár, volt kolozsvári ref. koll. h.-tanár, akire Erdélyben sokan gondoltak szeretettel és barátsággal, 29 éves korában meghalt a galíciai harctéren. Az elhunyt fiatal élet felett virrasszon örökre a szeretet emlékezése! — Vikariátus székhely Marosvásárhelyen Amint Marosvásárhelyről írják, a hajdúdorogi görög-katholikus magyar püspökség egyházmegyei hivatalában lázas munka folyik. Megkezdték a hatalmas kiterjedésű püspökség egyházkormányzati szerveinek teljes kiegészítését Az uj egyházmegye az egész országban a legnagyobbak közé tartozik, amennyiben plébániái 13 megyében, köztük Csik, Udvarhely, Kisküküllő, Marostorda, Háromszék, fiai pedig 17 vármegyében vannak. Az uj egyházmegyének eddig 163 parochiája van, ebből a Székelyföldre 35 esik, 693 filiájából pedig 236 jut a Székelyföldnek. A hívek lélekszáma meg nem összegezett, számítás szerint 250 000. A hajdúdorogi püspökségnek, helyesebben a püspökség szervezésének egyik fontos kérdéset a székelyföldi vikariátus felállítása, amelyet eddigi tervek szerint Marosvásárhelynek szántak. Miklóssy István püspök újabb kijelentést tett, hogy a vikariátusi székhely a székely fővárost illeti meg. — Halálozás. Nagy Károlyné szül. Bodó Mária, Nagy Károly nyug. árvaházi igazgató felesége Budapesten, ahol gyógykezelés végett volt, 60 éves korában meghalt. Porait e hó 23-án délután helyezték örök nyugalomra Kézdivásárhelyen. — Köszönet nyilvánítás. Özv. Kocsis Károlyné urhölgynek, ki 100 koronát (2—2 koronát mindenikünknek) adományozott, ez után mondunk hálás köszönetet Adjon a Mindenható sok ilyen nemes lelkű asszonyt a Hazának, kik szeretetük és áldozatkészségükkel uj erőt és lelkesedést nyújtanak nekünk a további harcokra.— 50 sebesült katona. — Hősi halál. A Székely Mikó Kollégium homlokán gyászlobogót lenget a szél. A gyászos, fekete lobogó ezúttal nem csupán az elmúlás, a veszteség s bánat jele, hanem a becsület, a vitézség, a dicsőség hirdetője. A férfiú, kinek elmúlását jelzi a sötét gyászlepel, hazájáért ontotta vérét, nemzete becsületéért szenvedett hősi halált, megdicsőült egy szent eszme szolgálatában. Fülöp Sándor a Székely Mikó Kollégium főszolgája , férfiú. Mérhetetlen fáradalmak, az északi ellenséggel vívott vitéz küzdelmek után a jambor mellett lefolyt ádáz csatában kezén csonttörést szenvedve, az ennek nyomán fellépett tüdőgyuladás következtében a csanád-palotai kórházban, 1914. november 22-én, 30 éves korában fejezte be munkás életét. 1912. május havában lépett a kollégium szolgálatába, mint másod- szolga s ügyességével, munkaszeretetével és hűségével kiérdemelve föllebbvalóinak elismerését. 1914. május havában, Fazakas István halála után, elnyerte a jőszolgai állást. Az iránta megnyilvánult bizalmat új munkakörének fokozottabb buzgalommal való betöltésével, körültekintő, éber s odaadó tevékenységgel iparkodott meghálálni. Az általános mozgósítás kiragadta békés foglalkozásából, fegyvert ragadott s csakhamar a véres harcok mezején szerzett hirt s dicsőséget a székely névnek, a legnehezebb, legválságosabb helyzetekben híven teljesítve hazafias kötelességeit. Megsebesülését a szegedi kórházból maga tudatta a kollégium igazgatójával, egyben örömét fejezve ki, hogy ismét édes hazája földjén lehet s reményét hangoztatva, hogy nem sokára viszont láthatja kedves családját. Sajnos reménye nem teljesült. A csinndpalotai kórházban kilehelte egyszerű, nemes lelkét, teste már az édes magyar földben pihen. A kollégium elöljáróságának s tanári karának őszinte elismerését a temetést végző magyar-csanádi lelkész tolmácsolta koporsója felett. A magyar haza, s melyért vérezett s meghalt, hősei közé iktatjaaz egyszerű székely harcost. Emléke áldott s dicső ! — A gondatlan hajtás áldozata. A mult hét egyik estéjén 5 óra körül a Brassói utcn,a kenyérgyár és a dohánygyár között egy kocsi elütötte Baloga Józsefné szemerjavás rosrészi öregasszonyt. A szerencsétlen asszonyon a lovak és a kocsi keresztülment s egyéb súlyos zúzódásokon kívül a lába két helyen törött el. A kocsis, dacára, hogy a járókelők kiabáltak utánna, ostorával megcsapdosva a lovakat, elhajtott. Az öreg aszszony mint értesülünk, sebesülésébe alighanem belehal. Jó lenne, ha a rendőrség kinyomozná a gondatlan kocsist, akinek dacára, hogy a törvény előírja, hogy este lámpát kell gyújtani, — állítólag lámpája se égett. A helyi fiakeresek is esetleg tudhatják, hogy akkor este ki jart Szemerján. Megkönnyíteni a nyomozást az is, ha az illető, akit levitt vagy felhozott Szemerjáról, bejelentene a rendőrségnek. — A szakiskola, megnyitása. A marosvásárhelyi m. kir. állami fa- és fémipari szakiskola folyó évi december 1-én megnyílik. Erről az érdekeltek azzal értesittetnek, hogy a megnyitás első három napjának délelőtti óráiban tartatnak a beiratások, délutáni óráiban pedig a felvételi- és pótvizsgák. Minden újonnan beiratkozó tanuló köteles a jelentkezés alkalmával 6 koronát tanhelybiztosíték gyanánt befizetni, azonkívül úgy ezek, mint a magasabb osztályba tartozó tanulók kötelesek évenként az iskolai segélyalap javára 10 koronát befizetni. — Összeégett gyermek. Hosszú Ferencné kézdiszárazpataki asszony őrizetlenül hagyta a lukásban gyermekeit. Játék közben a 4 éves kisfiú, István ruhája a kályhától tüzet fogott s oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a napokban meghalt. — A besszarábiai románok. Egy feltétlenül szavahihető sebesült beszélte el a következőket : . . . Több napos ütközetben voltunk. Láttuk, mikor két orosz ezredet kancsukával vertek rohamra ellenünk. Rettenetes golyózáporunkba és srapneltüzünkbe vonakodtak a katonák belerohanni s akkor két gépfegyverrel lőtték az oroszok saját katonáikat. A szerencsétlenek a kettős tűz alatt előre rohantak s mikor közelünkbe jutottak (fele elhullott útközben), eldobták a fegyvert. Később tudtuk meg, hogy besszarábiai románokat küldtek a mészárszékre. Két ezred besszarábiai román adta meg magát. Volt köztük olyan is, aki magyarul tudott, ezzel beszéltem én és a többi is román nyelven sírva beszélte el, mint hullottak testvéreik az oroszok gépfegyvereitől, mert vonakodtak a biztos mészárszékre menni. Mind elpusztult volna, ha katonáink már roham közben észre nem veszik szándékukat és gyors „Feuer einstellen“ — „tüzet szüntess“ kiáltással elejét nem veszik a szerencsétlenek lemészárlásának. Iutlakozzunk a Városi tartalék kórház céljaira