Székely Nép, 1914 (32. évfolyam, 1-145. szám)

1914-11-24 / 131. szám

131. szám. Az orosz hadsereg zöldesbarna ruhája va­lamivel jobban elüt a fehér hómező színétől, mint a mi katonáink csukaszürke uniformisa. Így tehát csupán egyetlen hátrányos oldala lehet ránk nézve egy téli háborúnak : az igény­telen, nélkülözéshez szokott muzsik jobban el­­tudja viselni a hideget, mint a mi fiaink. De ezen is segítenek az egész monarkiában szor­galmasan dolgozó hölgyek, a­kik minden ka­tonai ell­enak meleg kézvédővel, sapkával, míg a hadsereg vezetősége kitűnő bundákat varratott. , [ IRODALOM és MŰVÉSZET. ] A Világháború Képes Krónikája. A Révai Test­vérek kiadásában megjelenő mű hetedik füzetében Sabac első bevételének hite­les történetét ismerteti, a nagyszerű küzdelem részleteivel, eleven előadásban. A leírást szá­mos művészi kép és Sabac környékének tér­képe egészíti ki. Ugyancsak e füzet tárgyalja a német-francia határharcokat, s az emlékeze­tes laga­desi győzelmet. A főbb fejezetek a következők : Sabác bevétele. — Átkelés a Szá­ván. — Hogyan foglaltuk el a várost? — Szemtanuk Sabác bevételéről. — A drinai har­cok. — Visszavonulás határainkra. — A szer­­bek kegyetlenkedése. — Német-francia határ­­harcok. — A lagardei győzelem. — Apróbb csatározások. — A hadifoglyokról, Kinek tábor­nokról s a monitorokról szóló érdekes cikkek teszik ezenkívül változatossá a füzetet, mely­hez ingyenes mellékletül Jókai­­ ,A jövő szá­zad regénye* című művének egy éve van csa­tolva. Egy füzet ára 24 fillér, előfizetés öét évre 3, kit évre 6 korona. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal Budapest, Vill., Üilói­ út 18., a­hol az eddig megjelent összes füzetek is megrendel­hetők. H­ÍREK. Sepsiszentgyörgy, november 24. Erzsébet-ünnepély. Csütörtökön délután 5 órakor tartotta meg a sepsiszentgyörgyi magyar királyi állami elemi népiskolai tanítónőképző intézet fényét, műsora Erzsébet-ed­lékünnepet. A dísztermet előkelő közönség töltötte meg, melyet nemcsak a tanítónőképz­ó intézet­ben már megszokott magas színvonalú ünne­pély vonzott, hanem a hazafias lelkesedés is. A műsor eló száma egy karének volt, melyet Erzsébet királyné ecstékére irt egy intézeti növendék s melyet Hatvani zene tanár zenésitett meg. A gyönyörűen betanitott karének nagy listást keltett. Ezután a pódiumra lépett G­á­l Ilona tanítónő, a­ki Erzsébet királynéról emlék­­beszédet mondott. A beszéd művészi elrende­zésével, a nagy királyné jellemének gyönyörű kidomborításával mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. A magas színvonalú művészi beszédet, zajos tapssal honorálta a közönség. Ekkor Borszéky Baloyka szavalta el Nagy György Erzsébet királyné c. költeményét. A bajos kis­gyermek bátor fellépése és hang­súlyos előadása valósággal csodálatba ejtette a közönségét. A műsor 4-ik száma a gyakorló-iskolai tanulók karéneke volt, kik Farkas— Hackl : „Erzsébet király­né emlékére* irt dalat énekeltek Bodor Dénes vezetése mellett Majd Csávai Emil lepett társai közül elő és hazafias lelkese­déssel szavalta el Pósa Lajos: „A királyné alma* c. hangulatos kö­teményt. Ezután I­g­n­á­c­z Ida és S­z­e­d­l­á­k Anna bravúros zongorajátéka következett, kik a Batthyány­i-indulót pompásan színezve, kiváló taktusérzékkel adtak elő. A műsor 7-ik számául Elekes Dóra szavalata gy­önyörködtette a közönségét. Várady Antal : Erzsébet c. költeményét szavalta Kiválóan szép orgánuma meg épően érvénye­sült a sok érzéssel előadott szavalatban. Majd az ifjúsági énekkar Erkel : Ima a hazáért „Bank-Ban“ operából c. dalt énekelte Hatvani Lajos zenetanár vezetése raeilett. Az impozáns, nehéz dalt gyönyörűen színezve, tele érzéssel és precizitással adtak elő a nö­vendékek. Ezután egy trió következett. Király Ilona hegedűn, Szász Gabi orgona-harmóniu­­m­on és Csiky Erzsi zongorán „Kreutzer: Ima az Éji szállás Granadabari“ című operájá­nak egy részletét játszották. A nehéz művet brilliáns technikával, meglepő könnyűséggel, bámulatos összhanggal adták elő, mit termé­szetesen zajos taps követett. A műsor befejező száma egy alkalmi mű­­darab volt: Erdélyi-Prekopa „Erzsébet királyné emléke.* Előadták Szász Gabi IV. c. növ . Borszéky Baboyka és Weil Jóska gya­korló-iskolai tanulók. A szereplők ügyes játéka sok élvezetet szerzett. Szász Gabi rutinos já­tékát már ismerjük s a két kis gyermek ter­mészetes naivsága magával ragadott mindenkit. Mindnyájan hazafias lelkesedéstől áthatva hagytuk el a tanítónőképző kapuját, lelk­­ink­ben azon óhajjal: bár lenne minél több ünne­pély hazafias lelkesedésünk táplálására, mert egy nemzet, melynek ilyen ifjúsága van, nem veszhet el. SZÉKELY NÉP 1914. november 24. – Ádám Éva felolvasása. Tegnap délután kezdte meg előre hirde­tett sorozatos felolvasásait Ádám Éva írónő. Erre az első alkalomra már nagy, előkelő kö­zönség gyűlt össze s meleg érdeklődéssel hall­gatta a közvetlen, vonzó, elbeszélésszerű fel­olvasást. Csupa éles megfigyelés, őszinte im­presszió volt az egész, a­melyet érdekes egy­ségbe foglalt a minden epizódon áttetsző me­leg érzés és költői lendület. Először Romániá­ról szólott Ádám Éva, a sinaiai kastélyról, Carmen Sylváról, a koronás költőről, Bukarest­ről, Constanzáról, majd a Fekete tengerről, Konstantinápolyról. Azután ismerősebb tárgy­ról, a felvidéki nemesi udvarházak intim világáról beszélt. A világhírű templomok sorozata, mint egy nagy kaleidoszkóp rajzolta meg a leghíre­sebb európai templomok művészi alakját, áhíta­tot keltő belső világát. A híres kevlári búcsú színes jellemzése után a Rajna bajos vidéke varázsolódott a hallgatóság elé, majd a végnapjait élő Szerbia, továbbá Bosznia ismertetése került sorra a végezetre a török nő titokzatos világa zárta be a tartalmas, tanul­ságos és kellemesen szórakoztató, szép felolva­sást. Az első felolvasás meleg sikere után is­mételve ajánljuk a közönségnek, hogy ragadja meg a ritka alkalmat s minél teljesebb szám­ban hallgassa meg Ádám Éva szép, gyönyör­ködtető felolvasásait. Mikor szegényes kultur­­életünknek ilyen ritka, értékes mozzanata van, illő, hogy részvételével mindenki mutassa meg a ku­túra iránti érdeklődé­st. Tájékozásul meg­említjük, hogy a mai naptól kezdve a felolva­sások kezdete délután 5 óra, hogy így az iskolai növendékek is akadálytalanul megjelenhessenek. Kér­elem: A Vörös Kereszt Egylet Választ­mánya kéri, hogy a rendezendő tárgy­­sorsjátékra szánt adományokat a ke­gyes adakozók mielőbb küldjék fel a főispáni irodába, hogy azokat el lehes­sen rendezni. A kegyes és jószívű ado­mányokért az Egylet előre is leghálá­­sabb köszönetét tolmácsolja. — A hadikölcsön jegyzése. Most már megállapítható, hogy a hadikölcsön jegyzése Magyarországon minden remény­ségen felüli volt és az optimisták jóslata bevált, a­kik azt állították, hogy Ma­gyarország pénzügyi erejének megnyilat­kozása meg fogja lepni a világot. A jegy­zés napjaiban országszerte kicsiny és nagy tőkék csak úgy özönlöttek a szent célra, szegény és gazdag egyformán meghozta a maga áldozatát a haza oltárára. Sepsiszentgyörgyön a Három­széki Takarópénztár áll az első helyen: 689,350 korona jegyzéssel. A Magyar Jelzáloghitelbank székelyföldi képviselőségénél 8,150 ko­ronát, a Nagyborosnyó és vidéke hitelszövetkezetinél 74,100 koronát jegyez­tek. Jegyzett Nemes János gróf 200.000 koronát és Márk Károly miniszteri tanácsos 100.000 koronát. A vármegye tegnapi rendkívüli közgyűlésén szintén 100 000 koronát jegyzett. Az iskoláknál is fényes eredmények vannak. A tanítónő­­képző intézet tanári kara és ifjúsága ösz­­szesen 16,050 koronát jegyzett, a Kollégium ifjúsága pedig összesen 1000 koronát. Itt említjük fel, hogy a m. kir. posta­­hivatalnál további rendelke­zésig még mindig jegyezhetők hadi­­kölcsön kötvények. — Bírói kinevezés. Jól kiérdemelt előlép­tetésben részesült Borszéki Ákos, a sepsi­szentgyörgyi kir. járásbíróság jegyzője. A király a kézdivásárhelyi királyi törvényszékhez albíró­­nak kinevezte. Az előléptetést városszerte öröm­mel fogadták, mert kiváló, a közönséggel szem­ben mindig előzékeny tisztviselőt ért. — Az a sajtóhiba. A Székely Nép legutolsó számában kellemetlen, de egyúttal mulatságos félreértés okozója volt egy pont kimaradása. A főcímben „Az orosz sereg vissza­vonulása“ után elmaradt a pont s így a követ-­­kező cim „Calais és Boulogne felé" ezen cím folytatásaként jelentkezett, holott ez is önálló cím volt. Ezt a kellemetlen hibát most helyre­igazítjuk. . — A gépfegyver hőse. A háború sok derék katonai tehetségnek ad alkalmat az érvénye­sülésre s bizonyára köteteket lehet majd a háború után összeírni azokról a hősökről, a­kik az egyes csatákban vitézségükkel, lélekjelen­létükkel, vagy igazi rátermettségükkel kiváltak. így tünt ki az egyik galíciai csatában a gépfegyver hőse, Vitányi Dezső főhadnagy is, a­kiről Miskolczról a következőket írják : A sebesültek vonatával a napokban Mis­­kolczra érkezett Kissházy Albert, a 10 ik hon­védgyalogezred főhadnagya. A fiatal főhadnagy a galíciai harctéren harcolt és részt vett szá­mos nagy ütközetben, többek között a Koma­­row, Tomasow és a Lemberg körüli csatákban. Legutoljára a Rudnik környékén folyó harcok­ban küzdött hősiesen Kissházy Albert és ebben a heves ütközetben egy golyó a bal lábán érte. Egy hírlapíró felkereste Kissházy fő­hadnagyot, a­ki érdekes epizódot mondott el egy­ik bajtársának, a Misko­czon is általánosan ismert Vitányi Dezső 10-ik honvédgyalogezred­­beli főhadnagynak az ellenséggel szemben taná­ csított hősies magatartásáról. Vitányi Dezső, mint géppuskaosztagparancs­­nok vesz részt a hadjáratban. A főhadnagy, a­kit katonái a rajongásig szeretnek, a Rudnik melletti harcokban nagyon kitüntette magát és hősies viselkedésével megfordította az ütközet sorsát. Az oroszok Rudnik ellen váratlan táma­dást intéztek. Vitányi nem vesztette el hideg­vérét és parancsot adott a fegyvermesternek, hogy a gépfegyvereket azonnal állítsa fel. Öten voltak a legexponáltabb helyen, mikor az oroszok megtámadták Rudnikot. Vitányi, Por­­gesz egri hadnagy, a fegyvermester és két küldönc. A gépfegyver összeállítása óriási ne­hézségekkel járt, de itt sem hagyta cserben Vitányit leleményessége és a már közeledő oroszokat a revolverével lőtte. A tiszti revol­vert újra és újra töltötte és a golyók nyomán dőltek az oroszok. Ezalatt felszerelték a gép­fegyvert. Vitányi bevárva a kellő pillanatot, maga irányította a golyószórót, és szinte sö­pörte az ellenséget, a­kik súlyos veszteségeket szenvedve, kénytelenek voltak megállani. Ez elég idő volt arra, hogy a közelből csapataink a hős főhadnagy segítségére siessenek és méltó választ adjanak a támadásra. Vitányi Dezső főhadnagyot legközelebb vitézségéért kitüntetik. A derék főhadnagy, a­ki lélekjelenlétével egy csata sorsát megtudta fordítani, a Len­­gyel- és Csinádi családok rokona, a­mennyiben a néhai kiváló székely tábornoknak, Lengyel Jánosnak a veje. Hőstette bizo­nyára egy fényes katonai pályafutás dicsőséges kezdetét jelenti. — Szives köszönet. Herold Gyula Béla ra. kir. csendőrszázados, a háromszéki csendőr­­ség parancsnoka, ismert nevű író, a Vörös Kereszt Egyletnek „A csendőrök” című érdekfeszítő novellás könyvéből harminc pél­dányt ajándékozott. E könyvet megjelenése alkalmával a sajtó nagy elismeréssel és dicsé­rettel fogadta. A keménykötésü könyv bolti ára 4 korona. Ez értékes ajándékért hálás köszönetet mond az elnökség. — Eljegyzés. Ignácz Ilona állami tanítónő és Ugrón Jenő ügyvédjelölt november 18-án tar­tották eljegyzésüket Kovásznán. — Egy tanár hősi halála. Dr. Bodola Gyula feldobol­] születésű, pápai református főgimná­­ziumi tanár, volt kolozsvári ref. koll. h.-tanár, a­kire Erdélyben sokan gondoltak szeretettel és barátsággal, 29 éves korában meghalt a galíciai harctéren. Az elhunyt fiatal élet felett virrasszon örökre a szeretet emlékezése! — Vikariátus székhely Marosvásárhelyen A­mint Marosvásárhelyről írják, a hajdúdorogi görög-katholikus magyar püspökség egyház­megyei hivatalában lázas munka folyik. Meg­kezdték a hatalmas kiterjedésű püspökség egyházkormányzati szerveinek teljes kiegészí­tését Az uj egyházmegye az egész országban a legnagyobbak közé tartozik, a­mennyiben plébániái 13 megyében, köztük Csik, Udvar­hely, Kisküküllő, Marostorda, Háromszék, fi­­ai pedig 17 vármegyében vannak. Az uj egyház­megyének eddig 163 parochiája van, ebből a Székelyföldre 35 esik, 693 filiájából pedig 236 jut a Székelyföldnek. A hívek lélekszáma meg nem összegezett, számítás szerint 250 000. A hajdúdorogi püspökségnek, helyesebben a püspökség szervezésének egyik fontos kérdése­t a székelyföldi vikariátus felállítása, a­me­lyet eddigi tervek szerint Marosvásárhelynek szántak. Miklóssy István püspök újabb kijelen­tést tett, hogy a vikariátusi székhely a szé­kely fővárost illeti meg. — Halálozás. Nagy Károlyné szül. Bodó Mária, Nagy Károly nyug. árvaházi igazgató felesége Budapesten, a­hol gyógykezelés végett volt, 60 éves korában meghalt. Porait e hó 23-án délután he­lyezték örök nyugalomra Kézdivásárhelyen. — Köszönet nyilvánítás. Özv. Kocsis Ká­rolyné urhölgynek, ki 100 koronát (2—2 koro­nát mindenikünknek) adományozott, ez után mondunk hálás köszönetet Adjon a Mindenható sok ilyen nemes lelkű asszonyt a Hazának, kik szeretetük és áldozatkészségükkel uj erőt és lelkesedést nyújtanak nekünk a további har­cokra.— 50 sebesült katona. — Hősi halál. A Székely Mikó­ Kollégium homlokán gyászlobogót lenget a szél. A gyá­szos, fekete lobogó ezúttal nem csupán az elmúlás, a veszteség s bánat jele, hanem a becsület, a vitézség, a dicsőség hirdetője. A férfiú, kinek elmúlását jelzi a sötét gyászlepel, hazájáért ontotta vérét, nemzete becsületéért szenvedett hősi halált, megdicsőült egy szent eszme szolgálatában. Fülöp Sándor a Szé­kely Mikó­ Kollégium főszolgája , férfiú. Mér­hetetlen fáradalmak, az északi ellenséggel vívott vitéz küzdelmek után a jambor mellett lefolyt ádáz csatában kezén csonttörést szen­vedve, az ennek nyomán fellépett tüdőgyuladás következtében a csanád-palotai kórházban, 1914. november 22-én, 30 éves korában fe­jezte be munkás életét. 1912. május havában lépett a kollégium szolgálatába, mint másod- szolga s ügyességével, munkaszeretetével és hűségével kiérdemelve föllebbvalóinak elisme­rését. 1914. május havában, Fazakas István halála után, elnyerte a jőszolgai állást. Az iránta megnyilvánult bizalmat új munkaköré­nek fokozottabb buzgalommal való betöltésével, körültekintő, éber s odaadó tevékenységgel iparkodott meghálálni. Az általános mozgósítás kiragadta békés foglalkozásából, fegyvert raga­dott s csakhamar a véres harcok mezején szerzett hirt s dicsőséget a székely névnek, a legnehezebb, legválságosabb helyzetekben híven teljesítve hazafias kötelességeit. Megsebesülé­sét a szegedi kórházból maga tudatta a kollé­gium igazgatójával, egyben örömét fejezve ki, hogy ismét édes hazája földjén lehet s remé­nyét hangoztatva, hogy nem sokára viszont­ láthatja kedves családját. Sajnos­ reménye nem teljesült. A csinndpalotai kórházban ki­lehelte egyszerű, nemes lelkét, teste már az édes magyar földben pihen. A kollégium elöl­járóságának s tanári karának őszinte elisme­­­rését a temetést végző magyar-csanádi lelkész­­ tolmácsolta koporsója felett. A magyar haza, s melyért vérezett s meghalt, hősei közé iktatja­­az egyszerű székely harcost. Emléke áldott s dicső ! — A gondatlan hajtás áldozata. A mult­­ hét egyik estéjén 5 óra körül a Brassói utcn,­­a kenyérgyár és a dohánygyár között egy kocsi elütötte Baloga Józsefné szemerjavá­­s rosrészi öreg­asszonyt. A szerencsétlen as­s­­zonyon a lovak és a kocsi keresztülment s egyéb súlyos zúzódásokon kívül a lába két helyen törött el. A kocsis, dacára, hogy a járókelők kiabáltak utánna, ostorával meg­­csapdosva a lovakat, elhajtott. Az öreg asz­­szony mint értesülünk, sebesülésébe aligha­nem belehal. Jó lenne, ha a rendőrség ki­nyomozná a gondatlan kocsist, a­kinek dacára, hogy a törvény előírja, hogy este lámpát kell gyújtani, — állítólag lámpája se égett. A helyi fiakeresek is esetleg tudhatják, hogy akkor este ki jart Szemerján. Megkönnyíteni a nyomozást az is, ha az illető, a­kit levitt vagy felhozott Szem­erjáról, bejelentene a rendőrségnek. — A szakiskola, megnyitása. A maros­vásárhelyi m. kir. állami fa- és fémipari szakis­kola folyó évi december 1-én megnyílik. Erről az érdekeltek azzal értesittetnek, hogy a meg­nyitás első három napjának délelőtti óráiban tartatnak a beiratások, délutáni óráiban pedig a felvételi- és pótvizsgák. Minden újonnan beiratkozó tanuló köteles a jelentkezés alkal­mával 6 koronát tanhelybiztosíték gyanánt befizetni, azonkívül úgy ezek, mint a magasabb osztályba tartozó tanulók kötelesek évenként az iskolai segély­alap javára 10 koronát be­fizetni. — Összeégett gyermek. Hosszú Ferencné kézdiszárazpataki asszony őrizetlenül hagyta a lukásban gyermekeit. Játék közben a 4 éves kis­fiú, István ruhája a kályhától tüzet fogott s oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a napokban meghalt. — A besszarábiai románok. Egy feltét­lenül szavahihető sebesült beszélte el a követ­kezőket : . . . Több napos ütközetben voltunk. Lát­tuk, mikor két orosz ezredet kancsukával ver­tek rohamra ellenünk. Rettenetes golyózápo­runkba és srapneltüzünkbe vonakodtak a ka­tonák belerohanni s akkor két gépfegyverrel lőtték az oroszok saját katonáikat. A szeren­csétlenek a kettős tűz alatt előre rohantak s mikor közelünkbe jutottak (fele elhullott út­közben), eldobták a fegyvert. Később tudtuk meg, hogy besszarábiai románokat küldtek a mészárszékre. Két ezred besszarábiai román adta meg magát. Volt köztük olyan is, a­ki magyarul tudott, ezzel beszéltem én és a többi is román nyelven sírva beszélte el, mint hul­lottak testvéreik az oroszok gépfegyvereitől, mert vonakodtak a biztos mészárszékre menni. Mind elpusztult volna, ha katonáink már roham közben észre nem veszik szándékukat és gyors „Feuer einstellen“ — „tüzet szüntess“ kiál­tással elejét nem veszik a szerencsétlenek lemészárlásának. I­­utlakozzunk a Városi tartalék kórház céljaira

Next