Székely Újság, 1934 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-01 / 1. szám

XVIII.) XXXI. évfolyam. ÁRA 3 LEU Târgul-Săcuesc (Kézdivásárhely) 1934 1. szám Előfizetési árak; Félévre ... 80 Leu Negyed évre . 40 Leu Egy hóra . . 14 Leu Külföldre egy évre 280 Leu Hirdetés =*= Nyilttér díjszabás szerint, egyesülve a SZÉKELY HIRLAP-pal. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. Felelős szerkesztő és kiadó : Kovács J. István Szerkesztőség és kiadóhivatal: KOVÁCS-HIRLAPIRODA. Str. Gén. Avarescu (volt Gábor Áron­ utca) 1. szám. A SZÉKELY ÚJSÁGOT Néhai Molnár Emil a SZÉKELY HÍRLAPOT Biró Lajos alapította. Főszerkesztő: Dr. I. Diénes Ödön írta: Dr. I. DIÉNES ÖDÖN főszerkesztő. — A Székely Újság harmincéves jubileumára. — A Székely Újság most töltötte be fennállásának 30-ik esztendejét. Most 30 éve indult útjára e lap s az évfordulónál megállunk, hogy vis­­­szatekintsünk a lefolyt három évtizedre. Városunk és a vidék lakossága tulnyomólag függetlenségi és 48-as párti volt akkor s ennek dacára nem volt városunkban, — 1893—1895 éveket ki­véve ,— a pártnak sajtóorgánuma. Ez indította arra Molnár Emilt, az ifjúkorában elhunyt kiváló költőt és lelkes hazafit, hogy munkatársakat toborozva, megalapítsa a Székely Újságot a függetlenségi eszmék hirdetésére, terjesztésére. „Az 1848 évi törvényekben le­fektetett függetlenségi eszmék diadalra juttatásáért fogunk küzdeni“, mondja az első évfolyam első számában bejelentett lapprogramm. És ezt a hivatását, célját híven, tántorithatatlanul be is töltötte a Székely Újság mindaddig,mig az imp­árium-változás el nem szakitotta­ Erdély­t Magyarországtól. Az 1903 évben az országgyűlésen nagy viharok voltak, melyet az osztrák­magyar közös hadsereg létszámemelésének javaslata idézett elő. Az ellenzék a súlyos vér és pénz áldozatok ellenszolgáltatásaként azt követelte, hogy hozzák be a magyar szolgálati nyelvet és vezényszót, rendezzék a zászló és címerkérdést. Elmérgesítette a helyzetet a chlopii hadparancs, melyben I. Ferenc József „néptörzs“ megjelöléssel sértette meg a magyar nemzetet, továbbá Tisza István grófnak az ugrai nyílt levele, mely az országgyűlést teljesen felforgatta. Jött a „darabont-kormány" és ennek alkotmánytiprásai. Mindezek ellen küzdött az ellenzék s a Székely Újság, mint ellenzéki lap, alaposan kivette a részét a küzdelmekből. Az 1918 évi forradalom hozta meg Magyarországnak a 400 éves osztrák járom alól való szabadulást, a függetlenséget, melyért a függetlenségi párt küz­dött és amit a Székely Újság is zászlajára irt. Programmjában volt a Székely Újságnak a vármegyei, városi és községi mozgalmakban való részvétel, továbbá, hogy küzdeni fog a székely kisgazdák és kisiparosok érdekeiért, stb. És hogy mindezen programmja mellett tántoríthatatlanul kitartott a lap, azt mutatják a 30 évfolyam kötetei és kitűnik a lap közkedveltségéből, elter­jedtségéből. Olvasóink tábora nőttön nőtt és megmaradt máig is, most is mohón várja a közönség minden számunk megjelenését, melyben mindenki megtalálja az őt érdeklő politikai, vagy napi híreket, a szépirodalmi, ipari, gazdasági, sport közleményeket, melyeket e lap mindig nagyobb részletességgel, mindenre kiter­jedő figyelemmel, bővebb hírrovattal adott, mint sok más vidéki lap, így lett a Székely Újság a közönség közkedvelt lapja. Hű krónikása volt mindig a Székely Újság az eseményeknek, e lap 30 kötete híven tükrözi vissza az elmúlt 3 évtized eseményeit. Színvonalára, iro­dalmi nyelvezetére, a magyar-székely érdekek védelmére mindig nagy súlyt fektettünk. A harminc év alatt nagy sokaságban jelentek meg irodalmilag is ér­tékes cikkek, úgy költői, mint szépirodalmi, gazdasági, tudományos dolgozatok, melyeket a lap buzgó, önzetlenül működő munkatársai írtak, kiket ez évforduló alkalmával is illessen köszönet. A lap szerkesztőit, bel és külmunkatársait mindig és kizárólagosan ma­gyar fajszeretet, a magyar nemzeti eszme hevítette. Az impérium változás óta Erdélyben megszűntek a régi magyar politikai pártok küzdelmei, nincs függetlenségi, nincs szabadelvű, nincs munkapárti stb., azóta Erdély magyarságának csak egy táborban van helye, a Magyar pártban, mert magyar érdekeket egyetlen román párt sem fog soha előmozdítani és csakis a Magyar pártban van helye mindenkinek, aki magyar, aki székely. Ezt az eszmét szolgálta eddig is és szolgálja jövőben is törhetetlenül mindig a Székely Újság. Ha voltak is a magyarságban, — mint ezt a most lefolyt választások sajnosan megmutatták, — megtévelyedett emberek, kik butaságból (egyébnek nem nevezhetjük), nem a Magyar pártra szavaztak, hanem az ezzel ellentétes érdekű más pártokra, jobb észre kell térniök, hogy a magyarság tábora kivétel nélkül méltó legyen a magyarság eszméihez, szelleméhez, törekvéseihez. Hisszük, hogy ez így is lesz. A lap és olvasó e gondolatkörben kell egyesüljenek s ez legyen továbbra is az a fenntartó erő, mely képesítette a lapot a három évtizedes fennállására. Az uj évtized küszöbén, melybe a mai nappal lép a Székely Újság, ezen gondolatokkal indulunk a magyarságra küzdelmesnek ígérkező jövőbe. Ünnepi gondolatok. Mindig örülünk, ha egy-egy intézményünk virul és szépen fejlődik s ha küzdő frontunk sorai erősödnek. Népünkért való küzdelmünk­ben igen-igen nagy fontossága van a sajtónak, mert ez adja le a riadókat, a szignálást, me­lyek szerint az egész harcél igazodik. Ha igaz a mondás, hogy a sajtó hatalom, akkor a rotációs­ gépek ezernyi ólombetűje nagyon fontos népvezető, népnevelő, népmentő mun­kát végez. A Betű lealjasulhat becstelenséggé, tehet átok és áldás. Az író munkája lehet immel-ámmal végzett favágó munka, terhes robot, léleknélküli mesterség, de művészetté dicsőülhet és erénnyé is magasztosulhat, ha a pennaforgató kezet olyan agy vezeti, mely­ben nemes gondolatok fogamzanak, ha olyan szív irányítja, melyben fenkölt érzelmek szület­nek. A Betű ma a legnagyobb hatalom. Nem a diplomácia, nem a hadseregek diktálják a háborút és békét, hanem a mindenható Betű. Nem a puska és a bajonett uralkodik a telke­ken, hanem a nyomtatott szó hatalma, mert ez teremti meg a világ közvéleményét. Az újságírás is lehet egyszerű mester­ség, kenyérkereseti lehetőség, de művészetté is fejlődhetik; építő munkát is végezhet, de lehet destructiv is. Minden attól függ, milyen szellem uralkodik a szerkesztői szobákban s milyen gondolattal hozzák mozgásba a rotációs gépeket. Az újság­harang, amely abban különbözik az ércharangtól, hogy míg ennek hangja elhal a távolban, az újságok szava a távolsággal növekedik és erősödik. Az újság betűje életet adhat és életet mér­gezhet meg és mivel közvél­ményt teremt, az igazságot lelkesen, hízelgés nélkül kell szol­gálnia; éppen ezért ne legyenek előtte poli­tikai és közéleti nebántsvirágok, akik előtt szolgailag meghunyászkodik; sohase legyen gyáva hizelgő, aki külsőleg bárányhoz, kegyet­lenségben pedig a farkasokhoz hasonlít, ha­nem bátorhangu védője legyen az elnyomot­taknak s éiesszavu hirdetője az igazságnak, mert igaza van Byronnak; az igaz szavak élő­lények, hatalmas fegyverek, amelyek elől összehúzódva menekül az álnokság. Az újság­tól elvhűséget kívánunk. Ne változtassa a fújó szél iránya szerint a köpenyeget, mert, ahol a sziget-lelket áruba bocsátják, ott az igazság is vásári portékává lesz. Igaza van a jó, öreg Senecának: a jó sors hűséget kiván, a bal­sors pedig követeli azt. Az újságírásnak ki kell tartania a becsület utján, mert a betű és s annak hatalmával visszaélni a legnagyobb lélekgyilkosság és lelketlenség. A lelkiismere­tes kötelességteljesités legyen a zsurnaliszta célja s ne a profit. A husosfazék csak har­madrangú cél lehet. Önzetlenségnek és hu­manizmusnak kell uralkodnia a redukciókban, mert ha valahol, úgy az újságírásnál áll Széchenyi mondása: „ az erős nemzete­ket hordoz szívében“ Igen! Egy egész népet s annak minden szenvedését, fájdalmát, baját, örömét, kacaját a rotációs gépek dübörgésé­vel harsogja el a világ minden tája felé. Az igaz sajtó ne verjen éket a testvérek közé csak azért, mert az egyik így, a másik úgy dicséri az Istent. Soha se engedje meg és ne nézze tétlenül, hogy a száz pártra és a száz felekezetre szakadt magyar egy „jót* táért“ gyűlölje egymást s ellenséget lásson testvérében, kivel pedig ugyanazon húsból és vérből van, akivel ugyanazt a nyelvet beszéli, hanem ápolja a szent összetartást s erősitse az együvétartozás szellemét. Ezeket várjuk a magyar újságoktól! Ma, amikor a Székely Újság három év­tizedes munkájára tekint vissza, örömmel üd­vözöljük, mert az elvhűség, a becsület, ez.

Next