Székely Újság, 1935 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-01 / 1. szám
f oldal. ■ Laval római útja. Párisi lapok jelentése szerint Laval francia külügyminiszter január első napjaiban utazik Rómába. A római út uán minden valószínűség szerint rövidesen Londonba megy, hogy a római megálapodások alapján az angol kormány vezetőivel folytasson tárgyalásokat. Lavalnak pár nap előtt jelentett ankarai és keleteurópai útja tehát ebben az esetben legalább egyelőre elmaradna. Az Excelsior római tudósítója szerint a francia külügyminiszter olaszországi látogatása minden valószinüség szerint komoly eredményekkel fog járni és hozzájárul Közép és Keleteurópa békéjének tartós megszervezéséhez. A K.S.E. bálja febr. 16-án lesz. Nagy előkészületek folynak a KSE. választmányában abból a cetből, hogy az immár híressé vált KSE bált méltó és impozáns keretek közt a farsangon is megrendezzék. Úgy értesülünk, hogy már a dátum is ki van tűzve s minden valószinűség szerint 1935. febr. 16-án lesz a KSE. nagybál. Azt hisszük, olvasóinknak járunk kedvében eme általános érdeklődésre számottartó hír közlésével. Mihelyt újabb részleteket tudunk, tájékoztatni fogjuk arról olvasóinkat és a KSE. sportpártoló közönségünket. Stiksly út sá £ Egész életét megkeserítette az a jóslat, hogy oroszlán fogja halálát okozni A jóslat: suggesszio. Mint ilyen, óriási befolyással tehet az ideges emberre. Mert a jóslat bekövetkezésétől való tudatlan félelem űzi, hajszolja abban az irányban, amelyben őmaga idézi elő a jóslat bekövetkezését. Az ilyen Macbethi jóslatok egészen különleges esetet olvassak most egy londoni orvosi szaklapban: A minap a London Hőspicaiban meghalt James Leyton öreg kereskedelmi ügynök és halála előtt a következő különös esetet beszélte el élete történeté netéből: ^ . __ — Fiatalkoromban, mikor egyik londoni evőeszközgyár megbízásából Spanyolországba utaztam, megbízásom teljesítése után ellátogattam Sevillába, hogy megnézzem ezt a régi spanyol várost. Felkerestem egy ott lakó angol kereskedőt is, aki elvezetett mindenhová, ahol valami érdekilátnivaló volt. Egy este cigánylányok táncában gyönyörködtünk az egyik teren. Az egyutas cosuo honault lepett és felénk nyújtotta Csörg >s dobocskáját, hogy pénzt dobjunk bele. Bőkezüsegem kellemesen lephettemet, a cigánylányt, mert megcsókolta a kezemet, azután leült enbém és mosolyogva kezdett csevegni spanyol: — Mit mond? — kérdeztem barátomtól, aki jól tudott spanyol» — Jósolni akar a tenyeredből — felelte barátom. — Ki akar csalni tőled meg egy pazetát- Ne sajnáld azt a kis alamizsnát és nyújtsd oda neki a tenyeredet. Bár felvilágosodott embernek ismertem magamat, jókedvemben beleestem most a kelepcébe, nem utasítottam vissza az ajánlatot és kiváncsian voltam, mit fog jövendölni a cigányleány? Percekig vizsgálgatta tenyeremet, majd elkomorodott az arca és beszélni kezdett hozzám. Barátom megmagyarázta nekem, hogy mit mondott: — Azt jósolta, hogy óvakodjál az oroszlánoktól. Tenyeredből azt olvasta ki, hogy oroszlán fog megölni. Nagyot nevettem ezen a jóslaton. Hogyan kerülhetnék én olyan helyzetbe, hogy oroszlán öljön meg? Otthagytuk a cigány leányt és más látványosságok hamar kiverték a fejemből a jóslatot. Mikor visszatértem Londonba, még jobban megfeledkeztem róla, egyszer mégis eszembe jutott. Egyik barátom társaságában töltöttem a vasárnapot és azon tanakodtunk, miféle szórakozással kellene agyonütnünk az időt? Barátomnak hirtelen eszébe jutott valami. — Menjünk el az állatkertbe. Olvastam az újságokban, hogy megérkezett oda a minap az indiai oroszlán, melyet a kapuztata maharadsa ajándékozott Angliának. Nézzük meg. Egész London róla beszél. — Jó — mondottam. De a másik pillanatban hirtelen eszembe jutott a sevillai cigányleány jóslata. Képzeletben megelevenedett az a jelenet, amikor a cigányleány a tenyerem vizsgálgatása közben komor arccal figyelmeztetett az oroszlánok kerülésére. Akaratom ellenére is gondolkodóba estem. Vajjon nem látott- e bele csakugyan a jövőmbe ez a misztikus tekintetű cigány leány? A másik pillanatban szégyenkezve utasítottam el magamtól ezt a gondolatot, mely nem méltó hozzám, felvlágosodott emberhez. — Menjünk — mondottam barátomnak. Útközben vissza-visszatért emlékezetemben a sevilai jelenet. Talán épen azért, mert minden módon akartam tőle szabadulni. Idegessé tett s mire az állatkerthez értünk, már annyira nyugtalanított, hogy mereutettem barátomnak: — ne u megyek be az állatkertbe. Fáj a fejem. Nem mertem megmondani barátomnak, hogy a jóslat tett ilyen idegessé. Kinevetett volna. Szégyenkeztem e különös félelem miatt, de nem bírtam legyőzni. Magamban azzal mentegettem ezt a felelmet, hogy jó, jó, talán, hogy nincs semmi alapja, de árthat- e az óvatosság? Okos ember mindég óvatos. Azóta állandósult bennem ez az ideges félelem. Még képen sem akartam látni oroszlánt, sőt a regényt is boszúsan dobtam el, noha olyan fejezethez értem, amelyben oroszlánvadász mesélte el izgalmas kalandjait. Teltek az évek, de a szevillai jelenet emlékezetét nem vitték magukkal. Időnként vissza visszatért az ideges fejesem és már akkor is megrázkódtam ha valaki kijelentette jelenlétemben az „oroszlán" szót. Egyszer különös nagy volt az idegrázkódásom. Barátommal a cirkuszba mentem és előadás közben megtudtam tőle, hogy a műsor legérdekesebb száma az oroszlánszelidítő izgalmas mutatványa lesz. Azonnal felugrottam a helyemről és kirohantam a cirkuszból. Meg sem álltam baláig és azonnal magamra zártam az ajtót. ötvenéves koromtól kezdve mar okosabban kezdtem gondolkodni a sevillai jóslatról es ideges íe- r6l(OB Cü 15 CSisa n avasan nyugtalanított. Mikor betöltöttem a hetvenedik évemet, már mosolyogva gondoltam az oroszlánveszedelemre; ha eddig nem teljesedett be a jóslat, hátralévő éveimet már nem kell féltenem tőle. Hetvenkét éves koromban Manchesterből valami üzleti ügy miatt Londonba kellett jönnöm. Egész nap sok dolgom volt és alig vártam, hogy este a szállóban megpihenhessek. Mikor bevezettek szobámba, azonnal ágyba akartam feküdni. Mikor az ágyhoz értem, hirtelen egy képet pilantotam meg a falon. A szobámnak abból a sarkából, ahol levetkőztem, nem lehetett látni az üvegének csillogása miatt, hogy mit ábrázol, az agy mellett azonban tisztán láttam a képet: oroszlánt ábrázolt. E pillanatban rettenetes erővel támadta meg idegeimet az oroszlánoktól való félelem. E veszítettem józanságomat ,s öklömmel dühösen ráütöttem a képre. Üvege összetört és szilánkjai nagy sebeket vágtak a kezemen... Elájultam az izgalomtól és itt tértem magamhoz a kórházban, ahová a szálló igazgatója reggel beszállított. Addig sok vért vesztettem... Félek, hogy a gyors segítség hiánya életveszedelmessé tette állapotomat... A különös történet végét már az orvos beszélte el. A gyors orvosi segítség hiánya miatt vérmérgezést kapott és ez okozta halálát. Tehát mégis oroszlán ölte meg. Ha nem hisz a jóslásban, nem történt volna meg vele ez a halálos szerencsétlenség. Köszönetnyilvánítás. A KSE vezetősége hálás köszönetét fejezi ki a nagyérdemű sportpártoló közönségnek s mindazon hölgyeknek és uraknak, •kik a KSE t dec 26 án, karácsony második napján rendezett tea-estélyén anyagi és erkölcsi támogatásukkal, közreműködésükkel és jelenlétükkel támogatni és az estély sikerét emelni szívesek voltak. T&KU -Sacuesc, 1934 dec. 30. A KSE elnöksége 1MK hunét í, — Silveszteri templomi szerenád. Szilveszter éjszakáján 12 órakor régi szép szokás szerint a Népszövetség és Otthon „Cecília“ énekkara templomi szerenáddal köszönti a szentségi Ur Jézust az ujesztendő első perceiben. Felhívjuk rá az érdeklődők figyelmét. Fényesen sikerült a K. S. E tea estélye, mondhatnék úgy is: bálra, mert ha érdektelen résztvevők megállapításai szerint bálok sem igen sikerülnek úgy, ahogy a Vigadóban karácsony második napján rendezett KSE tea estély sikerült. Már este 9 órakor zsúfolásig megtelt a nagyterem és a mellette levő fehérterem annyira, hogy sokan be sem fértek. — A KSE vezetősége, tagjai és ifjúsága sürögforog. Újabb sportpártolók egyre érkeznek úgy, hogy bizony az elhelyezéssel dolga akad a rendezőségnek. — Negyed tízkor rázendít a zenekar s táncra perdül ifjú és öreg. Azaz megsem, mert a KSE eme ritka kedves hangulatú tea estjén az öregek is oly fiatalosan mozognak, úgy ropják a táncot, hogy öröm nézni . Korát meghazudtoló frisseséggel jár elől a táncban a KSE elnöke. A KSE ifjúsága is most igazán kitelt magáért. Kapkodják a lányokat, kézről-kézre adják. Szól a zene, az ének és elfelejtjük egy estére, egy éjszakára minden búnkat, bánatunkat. — Harminchat asztal körül foglalt minden hely, a nagyterem közepén folyik a táj c, ahol még annyi hely sincs, mint az asztaloknál. A jókedv egyre magasabbra emelkedik, ilyenkor legkedvesebb megfigyelni, vajjon kik is vannak jelen. Dehát ki győzné ezt számbavenni. Egy a tény: a város színe-java jelen van. Sőt több. A vidék is szép számban van képviselve. — Igazán csodát tesz ez a KSE, mert ilyen fényes tea estélye csak annak az egyesületnek lehet, melyet nagyon szeretnek. Kétségtelen, hogy a KSE önzetlen vezetősége és ifjúsága ezt a szeretetet eddigi működésével és munkásságával ki is érdemelte. Városunk, sőt megyénk társadalmi és kulturéletének súlyos tényezője a KSE . Párját ríkitja az az ügybuzgalom és szeretet, melyet ezen egyesület vezetősége és tagjai kifejtenek. Mindenre van megfelelő emberünk. Az ügyvezető elnök ez alkalommal pld. se nem lát, se nem hal, hanem felcsapott kucsebernek. Hiába nógatjuk, hogy üljön le, töltsön egy kellemes percet velünk, nem ér rá, mer'hát úgymond, mi lesz akkora klubházzal? És ez a gondolat a KSE minden egyes vezetőjét és tagját áthatja és ez az igyekezetünk nem is marad nyomtalanul, aminek bizonyítéka az a kedves, meleg összetartás és hangulat, amely minden résztvevő sportbarátot áthat ezen a tea-estélyen. Úgy érzik, mintha minden jelenlevő szíve egy taktusra ütne, úgy látszik mintha jelenlevő sportpártoló közönség egy láthatatlan meleg kézszorítással szövetkezne a KSE vezetőségével azon célból, hogy annak munkája és igyekezete sikerre vezessen. Az egyes táncszünetek közé iktatott szóló és piros táncbemutatók általános tetszést váltottak ki. A bor jó és nem drága. A KSE hidegbufferje minden dicséretet megérdemel a kedves háziasszonyokkal együtt, így nem csoda, ha 4—5 órakor még mindenki a helyén van, meg tolongnak a táncosok egész a világos virradatig, amikor is mindenki egy kedvesen eltöltött est boldog emlékével tér pihenőre. Tudott dolog, hogy amit a KSE csinál, az sikerülni szokott. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy a siker ez alkalommal sem maradt el. A karácsony másodnapján rendezett tea-estély bizonysága annak, hogy a KSE ma már minden igaz ember szivéhez hozzánőtt és megérdemli azt a szeretet és támogatást, amelynek örvend. Sportbarát HÍR édgárban. "eT* tér 12 szoba, álló YÚ éa mell Érdekli hivatal Kia más he: KO 2 rend kezni I FERENi Elat állvány, pénztár, tzivatyu vekkel é leg 10 » a kiadói KL ban e konyi kás. ban. 5 szántc sek a zel. C ban. EL Str.D alatti bából, séggel nagy kertte tekezi hely I hivata kabát, kb. 651 eladó. C aET-i ban lev vásároló •eket a Mindéi KÖNYVI tól kezdi VÁCS-hí venni > hányni ELADi le* kocsi kiadóbar Iskola nagyvála VACuhi Hitoki Kis Bibi Káték iza Iák rész lapirodai JEGY reskedő* déglók <izére öli a KOVA Üzleti ron, tár csák ab ban szei