Székesfehérvár és Vidéke, 1895. január-június (23. évfolyam, 1-78. szám)
1895-02-19 / 22. szám
XXIII-ik évfolyam, 22. szám. Kedd, 1895. február 19. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön ég szombaton. Egyes példányok 10 krajczárért Tellas Niédor-utczai dohány-tőzsdéjében, Blotter I Kossuth-utczai kereskedésében, a lap kihor-dójánál és a szerkesztőségben kaphatók. I TÁRSADALMI-, KÖZMÍVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. ( Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv- Telefon 60. szám. kereskedésében. Telefon 60. szám. "Vidéken minden posta,mitTra.ta.lná,l-Hirdetésekre nézte a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kiről 70 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 3 óráig. Előfizetési áraik: : Egész évre .... 8 frt. — kr. Fél évre ..... 4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr . „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Jaulie Gyula) hirdetési irodájában : Dorottya-utcza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váczi-utcza 9. sz. — Bécsien , Hausenstein és Vogler (Otto Maas) hirdetési irodájában : I. Wallfigohgnese Nr. 10. — Schalek Henrik hirdetési irodájábaas Wolkeile Nr. 11 Hirdetések Istinyossa számíttatnak * Szerkesztőség és kiadóhivatal : Balviron, Sa,s- Virt c z a.. Minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény, továbbá előfizetések,felszólamlások, hirdetések stb. ide iátézendők. A székesfehérvári takarékpénztár közgyűlése. — 1895. febr. 17. — A székesfehérvári takarékpénztár f. évi febr. 17-én tartá rendes évi közgyűlését az intézet helyiségében, melyre a részvényesek szokatlanul nagy számban jelentek meg. A közgyűlés iránti érdeklődést főkép azon irányú mozgalom idézte elő, hogy megyénk egyik kiváló tevékenységű főura Cziráky Antal gróf az igazgatóság tagjainak sorába beválasztassék és ezáltal a takarékpénztár ismert szoliditása és fénye még inkább gyarapodjék. Tudvalevő tény, hogy a nemes gróf boldogult apósa, a ritka közszeretetben álló Esterházy László gróf számos éveken át az intézet élén állott, mig a halál el nem ragadta körünkből. Az Esterházy és Cziráky családok mindenha különös szeretettel vonzódtak városunkhoz, annak polgáraival a legkellemesebb összeköttetéseket tárták fenn, városunkban szerzik be nemcsak uradalmaik, de saját személyi szükségleteiket is, szóval példát mutatnak arra, hogy a megye székvárosát építőik, kereskedelmi szempontból lehetőleg támogatni kell. Épen azért üdvösnek tartjuk, hogy városunk első pénzintézete Cziráky Antal grófot nyerte meg az igazgatóság elnökének, remélve, hogy a nemes gróf bölcs vezetésével élénk részt vesz annak működésében. A közgyűlés lefolyását a következőkben ismertetjük : Fonta Adolf dr. igazgatósági alelnök megnyitván a közgyűlést, szívélyes szavakkal üdvözli a megjelent részvényeseket. Egyszersmind tudatja, hogy 170 részvényes által 577 részvény tétetett le 574 szavazattal, és hogy 68 részvényes 535 szavazattal van jelen, és így a közgyűlés határozatképes. A ■jegyzőkönyv vezetésére Lauschmann József intézeti titkárt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Gremsperger István és Fejér Ferencz dr. részvényeseket kérte fel. A napirend előtt ugyancsak elnöklő Fanta Adolf dr. kegyelettel emlékezik meg boldogult Felmayer István volt igazgatósági elnöktől, kinek az intézet tapintatos vezetése, különösen annak újjáalakítása körül nagy érdemei voltak. Felkéri a közgyűlést, hogy az igazgatósági jelentés értelmében, valamint ennek, úgy a múlt évi deczember hó 14-én elhalálozott Szüts Páter, a részvénytársaság egyik legrégibb alapitó részvényesének, nemkülönben a f. évi január hó 30-án elhalt dr. Ligeti József 26 éven keresztül volt ügybuzgó, választmányi tagjólétének kM-jezés adassák és emlékük jegyzőkönyvileg megörökitessék. Helyesléssel elfogadtatott. Ezek után a napirend első tárgyát képező igazgatósági jelentés, úgy az évi mérleg, s nyereség és veszteség számla a részvényeseknek kézbesítve és közzétéve lévén, közóhajra felolvasottnak jelentetett ki. A felügyelő bizottsági jelentés felolvasása után elnöklő Fanta Adolf dr. az igazgatósági jelentésben foglalt indítványokra nézve a következő lényegesebb határozatokat hirdette ki: A felügyelő bizottság által is helyesnek talált mérleg, úgy a nyereség és veszteség számla közgyűlésileg is helyben hagyatik, és a tiszta nyeremény után az évi osztalék 70 frtban állapíttatik meg. Jótékony és közhasznú célokra adományoztak összesen 1200 frtot, és pedig: A jótékony nőegyletnek szegény iskolás gyermekek ruházatára 200 frt, a 4 óvoda részére egyenlő arányban felosztva 200 frt, a két akadémiának 100 frt, a színpártoló egyletnek 25 frt, a kereskedő ifjak betegápoló egyletének 50 frt, a főgymnsegélyző egyletnek 25 frt, a főreál tanoda segélyző egyletnek 25 frt, a városi polgári leányiskola segélyző egyletnek 25 frt, az ipariskolába járó és kiváló szorgalmat tanúsító tanoncok jutalmazására 20 frt, az izr. nőegyletnek 20 frt, az izr. krajczáregyletnek 20 frt, az ev. ref. vallásu nőegyletnek 20 frt, az evang. vallásu nőegyletnek 20 frt, az izr. betegsegélyző egyletnek 20 frt, a kath. legényegyletnek 10 frt, az iparos ifjúság betegsegélyző egyletének 10 frt, a kereskedő ifjak társaskörének 20 frt, a tűzoltó egyletnek 25 frt, a házi szegényeknek 231 frt, s így a múlt év folyamán már kifizetett 134 frttal együtt összesen 1200 frt. Az ezredéves országos kiállítás kereskedelmi, pénz és hitelügyi csoportjának létesítéséhez az igazgatóság által három évi TÁRCZA. •m ♦» »I Fogoly madár. (Február 16.) Fogoly madár, mondd, hol tanultad e dalt, A melyben sir, zokog a fájdalom ? Úgy elszorul szivem, szemembe köny gyűl, Midőn e bánatos dalt hallgatom . . . „Szabad valók, az erdő sűrűjében Ott állt a fészkem árnyas lomb ölén. Ott várt párom, mikor pihenni tértem S kicsinyeim. Ó boldog voltam én ! S daloltam úgy mint Isten tudnom adta, Tavaszról, fényről szólt az énekem. A táj csöndes len s úgy figyelt a dalra, Egész mező, erdő örült velem. De rossz kezek kis fészkem összedulták S magam foglyul ejtenek egy napon, Oda szabadságom, szerelmem, minden, Ezért zokog dalomban fájdalom!“. . . Ó csak dalolj továbbra is madárkám, Hadd marczangolja szivemet dalod. Ó hadd zokogjak, sírjak veled együtt, Hiszen én is oly boldogtalan vagyok. _______ Vili A kis alamuszi. (Eredeti operette 3 felvonásban, írta és zenéjét szerzette ifj. Bokor József. Először adatott a székesfehérvári színházban szombaton, február hó 16-án.) Hosszas készülődések után szombaton került színre először színházunkban Bokor József, a budapesti népszínház karmesterének „A kis alamuszi“ cz. három fölvonásos operettje, mely a népszínházban zajos sikert ért el. Bokor József — ki a „Csillaghullás“ cz. nép színművének bukása után — egy ideig beszüntette mind szépirodalmi, mind zeneirodalmi működését, a kis alamuszival lépett csak arra a térre, melyre S^"Z51»05Bgg g«i..... n^0'~~in fc.......... J-határozott hivatottsága van, mert oly operettel gazdagította zeneirodalmunkat, mely még sokáig fogja részben finom fülbemászó zenéjével, mind az ízléstelenségtől ment mulattató librettójával, melyet hasonlókép maga a compositeur szerzett — mulattatni a magyar közönséget. A darab tavai a népszínházban páratlan sikert ért el és ha Bobor véletlenül francziának született, ma már fél Európa emlegetné nevét; de így a szegény magyar zeneszerzőnek művét eddig kizárólag Magyarországban ismerik. Csak a legutóbbi napokban említették a lapok, hogy Bokor művét a bécsi Karlszínház fogadta el előadásra, hol „Der Kleine Duckmäuser“ czím alatt fog színre kerülni. Meglehet, hogy Bécs példáját talán a többi külföldi színpadok fogják követni. A darab Nizzában játszik, hol De Chateaux Renard vicomte, Saint Rémy marquis, De la Tremeilla lovag és Mervilleux Roland báró barátaival mulat. Ugyanakkor Nizzában időzik MacDonald gazdag amerikai ültetvényes nejével és ennek szép ifjú hugával. A fiatal leány, de még inkább az asszony igen kaczér. Mac Donald épen várja Amerikába Tom nevű öcsét, kit hittérítőnek neveltek és annyira hülye már, hogy görcsöket kap, ha csak távolról is asszonyt lát. Az ültetvényesnek az volna legnagyobb vágya, hogy Tom elvegye nőül húgát Maryt aki igen szegény leány. De a két nő Renard vicomtenak is megtetszik, ki épen találkozván a Nizzába érkező Tommal, kit arra bir rá, hogy Párisba szökjék, még mielőtt rokonaival találkozott volna. Renard vicomte pedig fölveszi Tom ruháját, így átöltözve Renard először is az amerikai ültetvényes nejének szobájába belopódzik és azután Marynak pedig szerelmét bevallva rábírja, hogy vele elszökjék. De a valódi Tom miután elvették tőle pénzét , visszatér, kinek párbajt kell vívnia Saint Rémy marquis-val, a párbaj után pedig abba a kocsiba ül, melyben Renard vicomte Maryt akarta megszöktetni. Miután Renardnak terve így dugába dőlt, meg akarja magát beszulni. Tom megszökését a rendőrségnél följelenti, mely nem sokára a megszökött párt visszahozza. A harmadik fölvonásban az egész társaságot a börtönben találjuk, mert mindegyiknek volt ott valami keresni valója — végül pedig De Chateaux Renard vicomtenak megígérik Marynak kezét. A franczia modorban írt bájos zenéjű operette itt is zajos sikert ért el, mert hangszerelése ügyes és számtalan keringő kuplés polkái és indulói nálunk is nem sokára népszerűvé fognak válni. Az előadás kerekded összevágó volt. A czímszerepet 87. Szilágyi Etel igen diskrét módon adta, főkép énekével nagy tetszést aratott, mindjárt az első fölvonásban a kedves zenéjű entrem dalát és dallamos duóját zajosan megéljenezték. Ép úgy helyesen betöltötték szerepeiket Posfay Ella és H. Lévay Berta, az előbbi Saraht, a ültetvényes nejét, az utóbbi Maryt, a fiatal leányt adta. A férfiszereplők közül csak Tisztái (MacDonald) és Hatvani Ede (Tom) érdemlik meg, hogy dicsérőleg kiemeltessenek. A premiere nagy közönséget vonzott a színházba és reméljük, hogy ,A kis alamuszi“ még többször fogja teljesen megtölteni a színházat. Batyu-bál Mohán. — Moha, 1895. február 16. — Azt mondja egyik koszorús költőnk: „Falun keresd, mi szép az est.“ A költő szivének húrjait bizonyaiba a falusi élet kellemei hangolták ily dicsérő nyilatkozatra, de valószínűleg aranytollal írt volna ékes dicshymnusz e valóban elragadó tárgyról, ha oly kitűnő estét tölthetett volna falun, mint a minőnek részesei voltak azok, kik szerencsések voltak résztvenni a mohai batyu bálban Zúgó viharral, sivító, csipős északi széllel, a koromsötétség fekete szellemeivel küzdve haladtunk a ropogó havon vígan tova sikamló szánon. Itt egy hófuvár, amott egy száraz út, melyről a szél a havat lesodorta, majd egy derékban kettétört fatörzs, hol egy-egy mély szakadék vetettek gátat utunkba, mely Fehérvárról a mulatság színhelyéig, a mohai indóház váróterméig vezetett. Az elemi csapásokkal és természeti akadályokkal mindazonáltal sikerült megrészletben adományozott 60 frt, nemkülönben Kossuth Lajos szobrára adományozott 100 frt kiutalványozása utólag helyeslőleg helybenhagyatik. A felmentvények a múlt évi zárszámadásra nézve úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottságnak megadatott. A napirend utolsó tárgyát az igazgatósági, választmányi és felügyelő bizottsági üresedésben levő helyek betöltése képezte. Mielőtt az új választásokra nézve a titkos szavazás elrendeltetett volna, Kövesy István dr. szólalt fel. Egy igen szép és sikerült beszédben hivatkozva arra, miután az alapszabályok 29-ik pontja értelmében a közgyűlés tagjai szavazatukat közfelkiáltással is érvényesíthetik, indítványozza, hogy Felmayer István elhalálozása folytán üresedésbe jött igazgatósági tagságra egyhangúlag Cziráky Antal gróf választassák meg. Az indítvány lelkes éljenzéssel fogadtatott el, mire Cziráky Antal gróf megjelenve a közgyűlési teremben, a következő mély hatású beszédet intézte a jelenlevőkhöz • Mélyen tisztelt közgyűlés! Lelkem mélyéből üdvözlöm önöket tisztelt uraim e helyen, melyre az önök bizalmából meg lettem választva. Kérem önöket fogadják őszinte szívből eredő köszönetemet, ama kitüntetés és bizalomért, mellyel engem megajándékozni szívesek voltak. Ezen intézet közel félszázados fennállása óta hazánk egyik legrégibb pénzintézetei közé tartozik küzdenünk. Türelmetlenségünk már tetőpontját érte, mire a kocsis bekiáltotta a bundákba, melyek a tél fagyos hidege ellen oltalmaztak bennünket, hogy tessék leszabni, megérkeztünk.* Belépje a terembe, festői látvány tárult elénk. A terem girlandokkal, virágokkal, fenyőágakkal és zászlókkal volt feldíszítve. A Csanyi bandája a ropogó csárdások hangos accordjaitól felvidult kedélyek folyton kitörő hogyvoltjaira készen állott az ifjúság a termekben Terpsychore pajzán tündéreinek titkos sugallataitól izgatva türelmetlenül várta a mulatság megkezdését. Egyszerre mintegy titkos intésre általánossá lett a jelszó „csárdást“. S elkezdődött a táncz kifogyhatlan jó kedvvel, fesztelenül, a vigalom legfelső gradusain tapasztalható élénkséggel s már a nap közeledett delelő pontja felé, mikor sajnálattal ugyan, de egy feledhetetlen édes emlékkel gazdagabban, a szélrózsa minden irányában elszéledtünk. A mulatságba mintegy pihenő részlet lett beillesztve a valóban ősi magyar vendégszeretetről, pazar kiállításról és jobbnál jobb drága falatokról emlékezetes vacsora, melyen a háziúr és úrnő szerepét Mojzer József úr és kedves neje hozzájuk méltó őszinte szívességgel és mindnyájunk teljes megelégedésére dicséretesen töltötték be. A dúsan elkészített lakoma alatt felköszöntőkben sem volt hiány. Simon Sándor szellemes beszédben a hölgyeket mint a virágok díszeit éltette. Hesz Jenő a batyu-bál eredetéről mondott humoros színezetű toastot, melynek végén a jó mamák dicséretes buzgalmáról, később pedig a derék háziúr és úrnő előzékenységéről és a szíves vendégszeretetéről méltó szavakban emlékezett meg. Vacsora után újból a táncz folyt ifjúi tűzzel, lankadhatlan hévvel. Ti városiak, ha fesztelen, hamisítatlan jókedvű, kedélyes mulatságot akartok látni, vagy ilyenben részesülni, jöjjetek falura és bámuljatok! A mulatságon résztvett Moha és környékének intelligentája, s a szebbnél-szebb hölgyek fényes toilettjei után ítélve nagyvárosias jelleget lehetett volna a mulatságnak tulajdonítani, de itt volt anime, jókedv, fesztelenség, jó bor és szép leány. A jelenvolt hölgykoszorú szép virágainak névsora eléggé tanúsítja az utánozhatlan sikert.