Székesfehérvár és Vidéke, 1895. január-június (23. évfolyam, 1-78. szám)

1895-02-19 / 22. szám

XXIII-ik évfolyam, 22. szám. Kedd, 1895. február 19. Megjelen hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön ég szombaton. Egyes példányok 10 krajczárért T­ellas Niédor-utczai dohány-tőzsdéjében, Blotter I Kossuth-utczai kereskedésében, a lap kihor-­­dójánál és a szerkesztőségben kaphatók. I TÁRSADALMI-, KÖZMÍVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. ( Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv- Telefon 60. szám. kereskedésében. Telefon 60. szám. "Vid­ék­en­ minden posta,mitTra.ta.lná,l-Hirdetésekre nézte a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kiről 70 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 3 óráig. Előfizetési áraik: : Egész évre .... 8 frt. — kr. Fél évre ..... 4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr . „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Jaulie Gyula) hirdetési irodájában : Dorottya-utcza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váczi-utcza 9. sz. — Bécsien , Hausenstein és Vogler (Otto Maas) hirdetési irodájában : I. Wallfigohgnese Nr. 10. — Schalek Henrik hir­detési irodájábaas Wolkeile Nr. 11 Hirdetések Istinyossa számíttatnak * Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Balviron, Sa,s- Virt c z a.. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá előfizetések,­felszólamlások, hirdetések stb. ide iá­tézendők. A székesfehérvári takarékpénztár köz­gyűlése. — 1895. febr. 17. — A székesfehérvári takarékpénztár f. évi febr. 17-én tartá rendes évi közgyűlését az intézet helyiségében, melyre a részvényesek szokatlanul nagy számban jelentek meg. A közgyűlés iránti érdeklődést főkép azon irányú mozgalom idézte elő, hogy me­gyénk egyik kiváló tevékenységű főura Cziráky Antal gróf az igazgatóság tagjai­nak sorába beválasztassék és ezáltal a taka­rékpénztár ismert szoliditása és fénye még inkább gyarapodjék. Tudvalevő tény, hogy a nemes gróf boldogult apósa, a ritka közsze­retetben álló Esterházy László gróf szá­mos éveken át az intézet élén állott, mig a halál el nem ragadta körünkből. Az Ester­házy és Cziráky családok mindenha kü­lönös szeretettel vonzódtak városunkhoz, annak polgáraival a legkellemesebb össze­köttetéseket tárták fenn, városunkban szer­zik be nemcsak uradalmaik, de saját szemé­lyi szükségleteiket is, szóval példát mutat­nak arra, hogy a megye székvárosát építőik, kereskedelmi szempontból lehetőleg támo­gatni kell. Épen azért üdvösnek tartjuk, hogy városunk első pénzintézete Cziráky Antal grófot nyerte meg az igazgatóság elnökének, remélve, hogy a nemes gróf bölcs vezetésével élénk részt vesz annak működé­sében. A közgyűlés lefolyását a következőkben ismertetjük : Font­a Adolf dr. igazgatósági alelnök megnyitván a közgyűlést, szívélyes szavak­kal üdvözli a megjelent részvényeseket. Egy­szersmind tudatja, hogy 170 részvényes által 577 részvény tétetett le 574 szavazattal, és hogy 68 részvényes 535 szavazattal van je­len, és így a közgyűlés határozatképes. A ■jegyzőkönyv vezetésére Lauschmann Jó­zsef intézeti titkárt, a jegyzőkönyv hitelesí­tésére pedig Gremsperger István és Fejér Ferencz dr. részvényeseket kérte fel. A napirend előtt ugyancsak elnöklő Fanta Adolf dr. kegyelettel emlékezik meg boldogult Felmayer István volt igazgató­­sági elnöktől, kinek az intézet tapintatos vezetése, különösen annak újjáalakítása kö­rül nagy érdemei voltak. Felkéri a közgyű­lést, hogy az igazgatósági jelentés értelmé­ben, valamint ennek, úgy a múlt évi de­­czember hó 14-én elhalálozott Szüts Páter, a részvénytársaság egyik legrégibb alapitó részvényesének, nemkülönben a f. évi január hó 30-án elhalt dr. Ligeti József 26 éven keresztül volt ügybuzgó, választmányi tagjó­létének kM-jezés adassák és emlékük jegyzőkönyvileg megörökitessék. Helyesléssel elfogadtatott. Ezek után a napirend első tárgyát ké­pező igazgatósági jelentés, úgy az évi mér­leg, s nyereség és veszteség számla a rész­vényeseknek kézbesítve és közzétéve lévén, közóhajra felolvasottnak jelentetett ki. A fel­ügyelő bizottsági jelentés felolvasása után elnöklő Fanta Adolf dr. az igazgatósági jelentésben foglalt indítványokra nézve a következő lényegesebb határozatokat hir­dette ki: A felügyelő bizottság által is helyesnek talált mérleg, úgy a nyereség és veszteség számla közgyűlésileg is helyben hagyatik, és a tiszta nyeremény után az évi osztalék 70 frtban állapíttatik meg. Jótékony és közhasznú célokra adomá­nyoztak összesen 1200 frtot, és pedig: A jótékony nőegyletnek szegény iskolás gyermekek ruházatára 200 frt, a 4 óvoda részére egyenlő arányban felosztva 200 frt, a két akadémiának 100 frt, a színpártoló egyletnek 25 frt, a kereskedő ifjak beteg­ápoló egyletének 50 frt, a főgymn­­segélyző egyletnek 25 frt, a főreál tanoda segélyző egyletnek 25 frt, a városi polgári leányiskola segélyző egyletnek 25 frt, az ipariskolába járó és kiváló szorgalmat tanúsító tanoncok jutalmazására 20 frt, az izr. nőegyletnek 20 frt, az izr. krajczáregyletnek 20 frt, az ev. ref. vallásu nőegyletnek 20 frt, az evang. vallásu nőegyletnek 20 frt, az izr. beteg­­segélyző egyletnek 20­ frt, a kath. legény­egyletnek 10 frt, az iparos ifjúság betegse­­gélyző egyletének 10 frt, a kereskedő ifjak társaskörének 20 frt, a tűzoltó egyletnek 25 frt, a házi szegényeknek 231 frt, s így a múlt év folyamán már kifizetett 134 frttal együtt összesen 1200 frt. Az ezredéves országos kiállítás keres­kedelmi, pénz és hitelügyi csoportjának lé­tesítéséhez az igazgatóság által három évi TÁRCZA. •m ♦» »I Fogoly madár. (Február 16.) Fogoly madár, mondd, hol tanultad e dalt, A melyben sir, zokog a fájdalom ? Úgy elszorul szivem, szemembe köny gyűl, Midőn e bánatos dalt hallgatom . . . „Szabad valók, az erdő sűrűjében Ott állt a fészkem árnyas lomb ölén. Ott várt párom, mikor pihenni tértem S kicsinyeim. Ó boldog voltam én ! S daloltam úgy mint Isten tudnom adta, Tavaszról, fényről szólt az énekem. A táj csöndes len s úgy figyelt a dalra, Egész mező, erdő örült velem. De rossz kezek kis fészkem összedulták S magam foglyul ejtenek egy napon, Oda szabadságom, szerelmem, minden, Ezért zokog dalomban fájdalom!“. . . Ó csak dalolj továbbra is madárkám, Hadd marczangolja szivemet dalod. Ó hadd zokogjak, sírjak veled együtt, Hiszen én is oly boldogtalan vagyok. _______ Vili A kis alamuszi. (Eredeti operette 3 felvonásban, írta és zenéjét szer­zette ifj. Bokor József. Először adatott a székesfehér­vári színházban szombaton, február hó 16-án.) Hosszas készülődések után szombaton került színre először színházunkban B­o­k­o­r József, a buda­pesti népszínház karmesterének „A kis alamuszi“ cz. három fölvonásos operettje, mely a népszínház­ban zajos sikert ért el. Bokor József — ki a „Csillaghullás“ cz. nép színművének bukása után — egy ideig beszün­tette mind szépirodalmi, mind zeneirodalmi működé­sét, a kis alamuszival lépett csak arra a térre, melyre S^"Z51»05Bgg­ g«i..... n^0­'~~in fc­.......... J-határozott hivatottsága van, mert oly operettel gazdagította zeneirodalmunkat, mely még sokáig fogja részben finom fülbemászó zenéjével, mind az ízléstelenségtől ment mulattató librettójával, melyet hasonlókép maga a compositeur szerzett — mulat­tatni a magyar közönséget. A darab tavai a népszínházban páratlan sikert ért el és ha Bobor véletlenül francziának született, ma már fél Európa emlegetné nevét; de így a szegény magyar zeneszerzőnek művét eddig kizárólag Magyarországban ismerik. Csak a legutóbbi napokban említették a lapok, hogy Bokor művét a bécsi Karlszínház fogadta el előadásra, hol „Der Kleine Duckmäuser“ czím alatt fog színre kerülni. Meglehet, hogy Bécs példáját talán a többi külföldi színpadok fogják követni. A darab Nizzában játszik, hol De Chateaux Renard vicomte, Saint Rémy marquis, De la Tremeilla lovag és Mervilleux Roland báró barátaival mulat. Ugyanakkor Nizzában időzik Mac­Donald gazdag amerikai ültetvényes nejével és ennek szép ifjú hugával. A fiatal leány, de még inkább az asszony igen kaczér. Mac Donald épen várja Amerikáb­a Tom nevű öcsét, kit hittérítőnek neveltek és annyira hülye már, hogy görcsöket kap, ha csak távolról is asszonyt lát. Az ültetvényesnek az volna legnagyobb vágya, hogy Tom elvegye nőül húgát Maryt a­ki igen szegény leány. De a két nő Renard vicomtenak is megtetszik, ki épen találkozván a Nizzába érkező Tommal, kit arra bir rá, hogy Párisba szökjék, még mielőtt rokonaival találkozott volna. Renard vicomte pedig fölveszi Tom ruháját, így átöltözve Renard először is az amerikai ültetvényes nejének szobájába belopódzik és azután Marynak pedig szerelmét be­vallva rábírja, hogy vele elszökjék. De a valódi Tom miután elvették tőle pénzét , visszatér, kinek párbajt kell vívnia Saint Rémy marquis-val, a párbaj után pedig abba a kocsiba ül, melyben Renard vicomte Maryt akarta megszöktetni. Miután Renardnak terve így dugába dőlt, meg akarja magát beszulni. Tom megszökését a rend­őrségnél följelenti, mely nem sokára a megszökött párt visszahozza. A harmadik fölvonásban az egész társaságot a börtönben találjuk, mert mindegyiknek volt ott valami keresni valója — végül pedig De Chateaux Renard vicomtenak megígérik Marynak kezét. A franczia modorban írt bájos zenéjű operette itt is zajos sikert ért el, mert hangszerelése ügyes és számtalan keringő kuplés polkái és indulói nálunk is nem sokára népszerűvé fognak válni. Az előadás kerekded összevágó volt. A czím­­szerepet 87. Szilágyi Etel igen diskrét módon adta, főkép énekével nagy tetszést aratott, mindjárt az első fölvonásban a kedves zenéjű entrem dalát és dallamos duóját zajosan megéljenezték. Ép úgy he­lyesen betöltötték szerepeiket P­o­s­f­a­y Ella és H. L­é­v­a­y Berta, az előbbi Saraht, a ültetvényes nejét, az utóbbi Maryt, a fiatal leányt adta. A férfiszereplők közül csak Tisztái (Mac­Donald) és Hatvani Ede (Tom) érdemlik meg, hogy dicsérőleg kiemeltessenek. A premiere nagy közönséget vonzott a szín­házba és reméljük, hogy ,A kis alamuszi“ még többször fogja teljesen megtölteni a színházat. Batyu-bál Mohán. — Moha, 1895. február 16. — Azt mondja egyik koszorús költőnk: „Falun keresd, mi szép az est.“ A költő szivének húrjait bizonyaiba a falusi élet kellemei hangolták ily dicsérő nyilatkozatra, de valószínűleg aranytollal írt volna ékes dicshymnusz e valóban elragadó tárgyról, ha oly kitűnő estét tölthetett volna falun, mint a mi­nőnek részesei voltak azok, kik szerencsések voltak résztvenni a mohai batyu bálban Zúgó viharral, sivító, csipős északi széllel, a koromsötétség fekete szellemeivel küzdve haladtunk a ropogó havon vígan tova sikamló szánon. Itt egy hófuvár, amott egy száraz út, melyről a szél a havat lesodorta, majd egy derékban kettétört fatörzs, hol egy-egy mély szakadék vetettek gátat utunkba, mely Fehérvárról a mulatság színhelyéig, a mohai indó­­ház váróterméig vezetett. Az elemi csapásokkal és természeti akadályokkal mindazonáltal sikerült meg­részletben adományozott 60­ frt, nemkülön­ben Kossuth Lajos szobrára adományozott 100 frt kiutalványozása utólag helyeslőleg helybenhagyatik. A felmentvények a múlt évi zárszáma­dásra nézve úgy az igazgatóság, mint a fel­ügyelő bizottságnak megadatott. A napirend utolsó tárgyát az igazgató­­sági, választmányi és felügyelő bizottsági üresedésben levő helyek betöltése képezte. Mielőtt az új választásokra nézve a titkos szavazás elrendeltetett volna, K­ö­­v­e­s­y István dr. szólalt fel. Egy igen szép és sikerült beszédben hivatkozva arra, miu­tán az alapszabályok 29-ik pontja értelmé­ben a közgyűlés tagjai szavazatukat közfel­kiáltással is érvényesíthetik, indítványozza, hogy Felmayer István elhalálozása folytán üresedésbe jött igazgatósági tagságra egy­hangúlag Cziráky Antal gróf válasz­tassák meg. Az indítvány lelkes éljenzéssel fogadtatott el, mire Cziráky Antal gróf megjelenve a közgyűlési teremben, a követ­kező mély hatású beszédet intézte a je­lenlevőkhöz • Mélyen tisztelt közgyűlés! Lelkem mélyéből üdvözlöm önöket tisz­telt uraim e helyen, melyre az önök bizal­mából meg lettem választva. Kérem önöket fogadják őszinte szívből eredő köszönetemet, ama kitüntetés és bizalomért, mellyel engem megajándékozni szívesek voltak. Ezen inté­zet közel félszázados fennállása óta hazánk egyik legrégibb pénzintézetei közé tartozik­­ küzdenünk. Türelmetlenségünk már tetőpontját érte, mire a kocsis bekiáltotta a bundákba, melyek a tél fagyos hidege ellen oltalmaztak bennünket,­­ hogy tessék leszabni, megérkeztünk.* Belépje a terembe, festői látvány tárult elénk. A terem girlandokkal, virágokkal, fenyőágakkal és zászlókkal volt fel­díszítve. A Csanyi bandája a ropog­ó csárdások hangos accordjaitól felvidult kedélyek folyton kitörő hogyvolt­jaira készen állott az ifjúság a termekben Terpsychore pajzán tündéreinek titkos sugallataitól izgatva türelmetlenül várta a mulatság megkezdését. Egyszerre mintegy titkos intésre általánossá lett a jelszó „csárdást“. S elkezdődött a táncz kifogyhatlan jó kedvvel, fesztelenül, a vigalom legfelső gradusain tapasztalható élénkséggel s már a nap közeledett delelő pontja felé, mikor sajnálattal ugyan, de egy feledhetetlen édes emlékkel gazdagabban, a szélrózsa minden irányában elszéledtünk. A mulatságba mint­egy pihenő részlet lett beillesztve a valóban ősi magyar vendégszeretetről, pazar kiállításról és jobb­nál jobb drága falatokról emlékezetes vacsora, melyen a háziúr és úrnő szerepét Mojzer József úr és kedves neje hozzájuk méltó őszinte szívességgel és mind­nyájunk teljes megelégedésére dicséretesen töltötték be. A dúsan elkészített lakoma alatt felköszöntőkben sem volt hiány. Simon Sándor szellemes beszédben a hölgyeket mint a virágok díszeit éltette. Hesz Jenő a batyu-bál eredetéről mondott humoros színe­zetű toastot, melynek végén a jó mamák dicséretes buzgalmáról, később pedig a derék háziúr és úrnő előzékenységéről és a szíves vendégszeretetéről méltó szavakban emlékezett meg. Vacsora után újból a táncz folyt ifjúi tűzzel, lankadhatlan hévvel. Ti városiak, ha fesztelen, hamisítatlan jókedvű, kedélyes mulatságot akartok látni, vagy ilyenben részesülni, jöjjetek falura és bámuljatok! A mulat­ságon résztvett Moha és környékének intelligent­áj­a, s a szebbnél-szebb hölgyek fényes toilettjei után ítélve nagyvárosias jelleget lehetett volna a mulat­ságnak tulajdonítani, de itt volt anime, jókedv, fesztelenség, jó bor és szép leány. A jelenvolt hölgykoszorú szép virágainak névsora eléggé tanú­sítja az utánozhatlan sikert.

Next