Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1858
A távlatrajzolás elemei. A látarány szerénti vagyis rövidebben a távlatrajzolás (Perspectivzeichnen) vagy szabad kézzel nézlet után, vagy vonalzó segélyével a távtan szabályai szerént történik. A nézlet utáni távlatrajzolás által a tárgyakat egy lapra úgy ábrázolni tanuljuk, amint azok nekünk egy meghatározott álláspontból tekintve megjelennek. Az ily módon előállított képlet reánk nézve ugyanazon behatást idézi elő, melyet maga a természeti tárgy. Ha egy dombra fölmegyünk és egy szép falusi tájat, ennek díszes távlatát szemléljük, ez reánk meglepő kellemes benyomást fog előidézni. Ha mi egy lakházban, vagy kán a szabadban oly álláspontot választunk, honnan az előttünk álló bútorokat, díszítményeket, épületeket, személyeket stb. szemlélhetjük, némelyek közölünk a látottakat rövidebb vagy hosszabb ideig emlékezetekben megtartandják; mások azokat körülményesen és porosan más személyeknek iratilag közölhetik; legtöbben azonban a szemlélt tárgyakat ügyes és élénk beszédmóddal mások képzelete elé állíthatják. Azonban az olvasó vagy hallgatónak a leírást vagy szóbeli előadást nagy és hosszas figyelemmel kell olvasnia vagy hallgatnia, hogy magát az előadott tárgyakba belegondolhassa.] Ellenben ha ugyanazon tárgyakról képeket szerkesztünk s ezeket mutatjuk másoknak, úgy a néző legrövidebb idő alatt értesittethetik a kérdéses tárgyak külalakjáról. Az ezen képek vizsgálója kellemes meglepetéssel gyönyörködhetik rajzbeli előadásunkon, mely gyönyör bármely jeles leírás vagy beszéd által nem fog oly magas fokra emeltetni. Az ily képmások vizsgálatánál főkérdés szokott lenni, vájjon azok természetben vannak-e előállítva vagy nem. Hogy a természethű előállításról meggyőződhessünk, fölkeressük az eredeti álláspontot, honnan azok képileg előállíttattak; itt az eredeti tárgyakat pontosan megvizsgálván, hirtelen a rajzolatot a kellő magasságba és a szem 1e