Székesfehérvári Hirlap, 1914 (19. évfolyam, 8-130. szám)

1914-01-18 / 8. szám

a Székesfehérvári Hírlap­ zatot elfogadásra ajánlja. (A díjszedés alól természetesen kivétetnek a házasságkötés, névmagyarosítás, stb. bizonyítványok.) — A vármegye köréből. Az önálló községgé alakult Kisláng a napokban tartotta első elöljárósági ülését Korniss Boldizsár tb. főszolgabíró elnökletével, amikor is a magisz­trátus a következőkép alakítatott meg: köz­ségi bíró Bognár György, törvénybíró Fésű György, közgyám Szabek Mihály, pénztáros ifj. Schwajda József, esküdtek ifj. Árki József, Fejes István, Földi József, Horváth András, Horváth Pál, Ispán József, ifj. Kováts Imre, Major Pál, Polgár János és Romsits Sándor. — Nyugalomba vonul. Valper Dezső sárkereszturi jegyző, aki alig másfél évtizede áll a közigazgatás szolgálatában, beadta nyug­díjaztatása iránti kérvényét. — Túl a szőlőhegyen. F. hó 16-án d. u. 2 óra körül Kollner Imre fiskálisdülői lakos felesége ijedten vette észre, hogy a lakóházuk mögött elterülő istállóból sűrű füstgomoly tör elő. Nyomban fellármázta a szomszédokat, de mire azok a vészszínhe­­lyére megérkeztek nemcsak az istállót, ha­nem már a lakóházat is lángba borították a tűznyelvek. A pusztulás egyébként oly gyors volt, hogy mire a tűzoltók kijöttek a város­ból, már csak három kormos fal meredezett az égnek. A leégett ház és istálló 3000 ko­ronára volt biztosítva, de a kár ennél sok­kal nagyobb úgy, hogy a szegény földmí­­vesgazda teljesen koldusbotra jutott. A tűz — állítólag — gyermeknek gyufával való játékából kelettkezett. — Egy őrnagy halálos veszedelemben. F. hó 17-én reggel a helybeli cs. és kir. 69-ik gyalogezred egyik zászlóalja Mergl Jenő őrnagy vezetésével menetgyakorlatokat tartott Diny­­nyéspuszta felé. A vasúti sínek mellett el­húzódó országúton haladtak, amidőn a 28-as számú őrháznál Mergl Jenő őrnagy lova hirte­len megbokrosodott s ficánkolni kezdett. Az őrnagy teljes erejéből fékezte a toporzékoló lovat, de az ahelyett, hogy megnyugodott volna, még jobban megvadult s a következő pillanatban árkon-bokron át vágtatni kezdett visszafelé a sínek mellett. A katonák meg­dermedve látták az őrnagy veszedelmét, de segíteni egyikük sem tudott, mert a vágtató állatot lehetetlen lett volna megközelíteni és megfékezni. Eközben a távolból feltűnt már a városunkból Budapest felé haladó gyors­vonat, aminek zakatolása csak jobban fel­dühösítette a lovat, úgy, hogy az iramot még inkább fokozta. A vég már sejthetővé vált. A fekevesztett paripa felszáguldott a sínekre s a szó szoros értelmében nekirohant a ve­szedelemnek. Alig egy két pillanat volt még hátra a végzetes szerencsétlenségről s igy az őrnagy élete már menthetetlennek látszott. Az utosó pillanatban azonban a megvadult ló, mintegy belső ösztönétől vezetve félreugrott, felágaskodott s az őrnagyot kiröpitette a nye­regből. Mergl Jenő őrnagy a töltésre zuhant s igy megmenekült a halaitól, a lovat azonban darabokra tépte szét a vonat. Az eset után persze a gyorsvonat a nyílt pályán megállt, ami viszont az utasok közt idézett elő nem csekély riadalmat. Nyomban az őrnagy se­gítségére siettek, aki szerencsére, az ijedtsé­get és kisebb zúzódásokat leszámítva, nem szenvedett komolyabb sérüléseket. — Tárgyaltak . . . Miről ? A villám­­világitási mizériákról. Mikor tárgyalták? F. hó 16-án d. e. 10 órakor. Kik tárgyalták? A polgármester, Rauscher Béla, dr. Vermes Mihály, dr. Kisteleki Károly tisztifőügyész, Varga Elemér főmérnök műszaki tanácsos, László Pál mérnök , dr. Ducszky Alfréd, a Phoebus villám­világítási vállalat egyik vezér­­igazgatója és Erdős József, a helybeli villám­­világítási telep generalisszimusa. Mit beszéltek meg? Azt, hogy tisztázandók a felmerült villám­világítási mizériák, továbbá a villámvilágí­­tási berendezés nyavalyái és mit követel a város ezek szanálására. Hát még ? Azt, hogy a város nem szándékozik tovább eltűrni azt, hogy a vilámvilágítási telep oly módon le­gyen berendezve, mely nemcsak az üzem alatt, de a megváltás esetén is a városra nézve csak káros lehet. (Itt a villám­világítási vállalattal kötött „kitűnő“ szerződés értelmé­ben a Pnoebus a bajusza alá mosolygott.) Mi lett az eredmény? Az hogy a vezérigaz­gató úr a legudvariasabb formában megígérte, hogy a villám­világítási, vállalat a város „leg­messzebbmenő“ igényeit teljesíteni kívánja (persze csak­­ kívánja) és nem zárkózik el, hogy a villám­világítási telepen a legrigorózu­­sabb szakvizsgálatot megejtsék, sőt a vezérigaz­gató úr a jövő hét folyamán ismét lejön vi­zitbe újra tárgyalni, stbi, stbi. (Erdős József generalisszimus megnyugtatja a jelenlevőket, hogy addig nem rendez­­ mozit az Egyip­tomi sötétség című félnapig tartó drámajá­tékból.) Szóval most már vége a tréfának. Ami pedig a szakvizsgálatot illeti, az már f. hó 17-én kezdetét vette és mint speciális szakértő Pöschl Károly, budapesti Gáz­gyári főmérnök szerepel. A villám­világitási telep megváltása fényeskedjék a városnak! — Teaestély. A székesfehérvári Leány­klub 1914 január 24-én a Szent István te­remben műsoros teaestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Az estély műsora a helybeli lapok utján fog közzététetni és a jegyek hát­lapjára nyomatni. Részvételi jegy ára, amely­ben a hangverseny után felszolgálandó ve­­gyesfelvágott és a tea ára is benfoglaltatik: 2 korona. — A vármegye közegészségügye. Tisztifőorvosi jelentés. 1913 december havá­ban házasságot kötött 86 pár, született 349 hi, 308 leány, összesen 657 gyermek és pe­dig házasságból 594, házasságon kívül 33, holtan 24, ikerpár 6. Meghalt 182 férfi, 178 nő, összesen 360 egyén és így a születési többlet a halva szülöttek leszámításával 273. A halálozási arányszám 1000 lélek után 18 kipuhatolható beteg volt az őt járásba** 3795, még pedig 7 éven alul 1724 és 7 éven felül 2067. A megbetegedési arány a lakos­ságnak 17%. A községek a különböző gyer­mektelepekkel együtt 1187 gyermekre ügyel­tek fel, akiknek ellátása szabályos volt. A közegészségi állapotok a szokottnál nagyobb arányban fellépett fertőző betegsé­gek kissé kedvezőtlenül befolyásolták. Vör­­heny 17 községben 74 esettel és 18 halálo­zással, kanyaró 8 községben 58 esettel halá­lozás nélkül, hasi hagymát 12 községben 30 esettel és 5 halálozással, roncsoló toroklub 8 községben 18 esettel és 4 Halálozással, hok­­hurut 2 községben 11 esettel és 2 halálozás­sal, bárányhimlő 2 községben 6 esettel halá­lozás nélkül mutatkozott. A belügyminiszer december 28-án ko­leramentesnek nyilvánította Magyarország­­ a párisi nemzetközi egyezmény­ értelmében. A július 19 óta tartott kolerának Pázmándon és Adrnában is volt egy-egy behurcolt esete. Mindkettő gyógyult és a szigorú intézkedés a további fertőzések útját vágta. A Lujza-szanatórium december 8-án meg­nyílt és most már a Szent György közkór­­ház kezelése alatt teljesíti hivatását. A Szent György közkórház 269 beteget vett fel és az előző hónapról maradt 191 be­teggel együtt 460 egyént gyógyított. Ezek közül meggyógyult 212, javult 22, gyógyu­­latlan maradt 5, meghalt 14, az ápolási na­pok száma 6838 volt. Január 1-én a beteg­létszám 207. a jutalmazás. A Székesfehérvári Ma­dár- és Állatvédő egyesület 50 koronát kül­dött át a polgármesterhez azon kérelemmel, hogy azt a jelzett arányban ossza ki Pap Sándor, László János rendőrök és Juhász István mezőőr között a madár- és állatvédelem terén kifejtett buzgóságukért. Nagyon helyes példaadás ! — Műsoros táncestély. A Székesfehér­vári Keresztény Kereskedelmi Alkalmazottak­nak f. hó 18-án este a Szent István terem­ben tartandó műsoros táncestélyének műsora: 1. Széchy Mária, (Tompa Mihály.) Szavalja Kecskés Elek. 2. Vonósnégyes, a) Haydn —­Menuette, b) Mendelssohn — Consonetta.— c) Vázlat régi magyar zenei ereklyékből. Elő­adják Hermann László (első hegedű), Jámbor Zsigmond (második hegedű), dr. Kneifel Fe­renc (mélyhegedű) és Hermann Ede (gor­donka.) 3. Énekszámok. Előadja R. Flogl Karola. Zongorán kiséri dr. Knoffel Ferenc. 4 Balatáni álom. Táncjáték. I. Bál vége: a) Szökés-csárdás. b) Elvonulás. II. Másnapi áb­rándozás. III. Vizit: a) Hölgybalance. b) Be­jelentés. c) Tisztelgés. d) Bucsuzás. IV. Zsúr: a) Enyelgés. b) Kokárdástánc, társasjáték. V. Ébredés, Táncospárok: Jandrók Janka — Arky János, Jandrók Gizike — Vojtek Ferenc, Ger­­bán Panka — Horváth Gyula, Molnár Irénke — Krammer József, Auerbach Iluska — Sze­keres Ferenc, Szabó Erzsike — Héjj István, Ohr Flóriska — Ocsipa Árpád, Erdős Erzsike — Szakály István. Szereplők: Gombás — Krizsán J., inas — Balogh István, postás — Bátor Ferenc. Nyolc inas. Az előadás kezdete 8 órakor. — Számos hamisítványa van a peme­tefű-cukorkának, azért ha kötsög, rekedt vagy hurutos, csak Réthy-féle cukorkát kérjen és csak oly dobozt fogadjon el, melyen rajta van e három szó: Réthy Béla gyógyszerész. Az eredeti Réthy-cukorka, mely jobb és ked­veltebb minden más cukornál, kapható min­denütt. Postán csak 5 dobozt küld az egye­düli készítő: RéTHY BÉLA gyógyszerész, Békéscsaba, frankó 3 koronáért. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik felejthetetlen jó rokonom, özv. Sinkovits Im­­réné elhunytával ért mély gyászomban a rész­vétnek meleghangú nyilatkozataival felkeres­tek vagy koszorút küldtek ravatalára, fogad­ják ez után is hálás köszönetemet. Székes­­fehérvár, 1913 január 15. özv. Lipp Ágos­tonná. —■ Jégsport. A Székesfehérvári Korcso­lyázó­ egyesület választmánya f. hó 1- án d. u. 5 órakor ülést tartott Reé István elnökle­tével, mikor is kimondta, hogy a jégpálya esti fél 8 óráig van nyitva, de az egyesület tagjai, amennyiben egyes társaságok óhajtják, ezen időn is túl igénybe vehetk, ha esti fél 8 órától kezdve két óránként legalább is 10 korona különdijat fizetnek;­­— az egyesületi szánok csakis tanulók részére naponta d. u. 4 óráig használhatok, ezen időn túl használni tlos; — f. hó 18-án (vasárnap) d. u. 4 óra­kor a tanulóifjúság részére perec­es sütemény korcsolyázóverseny rendeztetik; — az egye­sület belép a Korcsolyázó-egyesületek Orszá­gos Szövetségébe; — az egyesület rendes évi közgyűlése február 8-án dr.e. 10, illetve fél 11 órára tűzetett ki a Vörösmarty-kör helyiségében. — A Magyar Mérnök- és építész egye­sület székesfehérvári osztálya f. hó 16-án esti 6 órakor élést tartott a Vörösmarty-kör Helyiségében Rauscher Béla elnökletével. A jegyzőkönyvet Tarján Géza vezette. Jeles vol­tak Csik István, Fröscht Ferenc, Gelb Adolf, dr. Kardos Jenő, dr. Kerekes Labs, Kiss Oszkár, László Domonkos, László Pál, Mol­nár József, Naszalyi József, dr. Polgár Iván, Rosenberg Salamon, dr. Saára Gyula, Say Ferenc, Schranz János, Stignitz Vilmos, Tar­ján Ernő, Varga Elemér, Vágó Lajos, Vértes József és Vigyázó Imre. Elsősorban is Rau­scher Béla tett jelentést arról, hogy indítvány alakjában kérte a városi közgyűléstől az is­kola­ utcának Ybl Miklós utcára való változta­tását, de a közgyűlés hangulata inkább a Fa­zekas­ utcát kívánta Ybl Miklós nevéről elke­resztelni és érdemleges határozat nem hoza­tott. Miután ápril 10-én lesz Ybl Miklós szü­letésének százévi fordulója, tehát szükséges­nek véli az anyaegyesületet megkérdezni, hogy ily körülmények közt szándékozik-e megtar­tani a tervbe vett ünnepséget és a márvány emléktábla elhelyezését a Ferencrendiek temp­lomán ? Dr. Saára Gyula polgármester meg­ígérte, hogy oda fog hatni, miszerint az Is­kola-utca neveztessék el Ybl Miklós utcának. (Az utca elnevezést illetőleg ezúttal nem akarunk bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni, de annyi tény, hogy az Ybl-család ! Fazekas- Január 18

Next