Szentesi Napló, 1939. december (21. évfolyam, 273-294. szám)
1939-12-01 / 273. szám
Királyi Ügyészség SZEGED XXI. ÉVfOLYAM, 273 SZÁM. SZENTESI NAPJÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP PÉNTEK, DECEMBER 1. SZENTES, 1939. Revízió alá kell venni Magyarország mezőgazdasági és közgazdasági politikáját és egyrészt a megváltozott világpolitikai helyzethez, másrészt a háborús önellátáshoz kell alkalmazkodnunk. De van még egy harmadik szempont is, amely ebben az irányban döntő, ez pedig az, hogy az új földreform kapcsán egyre több és több kisegzisztencia teremtődik itt, akik felé az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a kormányzati politikának, elsősorban a mezőgazdasági és közgazdasági politikának. Sohase felejtsük el azt, kevesebb lesz, a föld és mindig több az ember, tehát mindig kevesebb és kevesebb föld jut egy magyarnak, amelyen csak nagyobb tudással, nagyobb szakértelemmel, több trágyázással és nagyobb szeretettel de jobb értékesítési és közgazdasági politikával tud az egyén boldogulni. Ha ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, akkor elsősorban új vámpolitikát kell alkotnunk, amelyben a mezőgazdaság új és különleges helyzetet kell, hogy elfoglaljon. A mostani érvényes vámtarifa egészen más világpiaci és közgazdasági viszonyok között jött létre és így felette fontos, hogy az új vámtarifa számoljon a mai adottságokkal, a mai viszonyokkal és a jövendő mezőgazdasági fejlődéssel. Legyen fejlesztő, támogató és igazodjék a mezőgazdaság jövőjéhez. De fontos az, hogy azok a cikkek, amelyek a világgazdasági helyzet feszültsége következtében nehezen szerezhetők be, lehetőleg itthon termeltessenek. Ilyenek az olajos magvak, fonalas növények és azoknak a cikkeknek a pótlására termelt növényféleségek, amelyeket jelenleg be kell hoznunk, amelyeknek a behozatala részint valutáris, részint közlekedésügyi, részint pedig világpiaci helyzet miatt nehezen hozhatók be. De fontos a hitelpolitika kérdése is, azt is új alapokra kell fektetnünk. Ezzel kapcsolatos a vasúti tarifapolitika, amelyet a mostani új helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Programjává kell tenni, hogy az termelést fejlesztő lehessen, épúgy mint a vámtarifa. Az ország központjához, nyugati és délnyugati piacaihoz közelebb tudja hozni azokat az országrészeket, amelyek ma a vasúti tarifapolitika, folytán viharsarkokká lesznek messze- Tiszántúlon és messze északkeleten éppen amiatt, mert nem tudnak részt venni sem Budapest élelmezésében, sem a nyugati piacok táplálásában. Ne a trágya fuvardíja legyen a legdrágább, amely nélkül nincs mezőgazdasági termelés, hanem lehessen olyan támogató, fejlesztő a vasúti tarifapolitika is, amely a kistermelési ágakat támogatja és egyes cikkek olcsó fuvarjával elősegíti olyan cikkek termelését, elszállítását és értékesítését, amelyek eddig nehézségekbe ütköztek. Különösen áll ez a kistermelési politika támogatása esetén azokra a cikkekre és azokra a termelőkre, akik nem tudnak mindig vagontételű mennyiséget szállítani. A földbirtokpolitika új szemlélete nemcsak a földosztást tűzi feladatunkká, hanem a föld jobb megművelését is és a kevésbé hasznosítható földek nagyobb mérvű kultúra alá fogását. Értem itt ez alkalommal az 1,2 millió hold szikes terület megjavítását, a 300.000 hold sivár homokterület munkába fogását és mintegy 150 ezer hold vadvizes, nádas, kákás, szittyós területnek a lecsapolását és munkába állítását. Minden ország megcsinálta már ezt, mert mindenki tudja, hogy a föld nem lesz több, de az, emberek szaporodnak. Ezeket a területeket nagyobb mértékben kell a kultúra alá befogni, bármilyen áldozatba kerül is az. De nem szabad az, új mezőgazdasági politikában megfeledkezni a munkások munkára neveléséről sem. A gazdaközönség szívesen fizet nagyobb munkabért, de akkor a munkabérnek megfelelő munkát kíván a munkástól. A munka joga is biztosítva legyen, de a munka erkölcse is! Ez egyaránt áll a munkaadóra és a munkásra. Az új gazdasági politikában az elemi oktatás reformjának is a nagytömegű földművelő réteg érdekét kell szolgálnia. Százezerszámra vannak olyan falusi és tanyai gyermekek, akik az elemi iskolán kívül más iskolába nem járnak, ezért az elemi iskolázás utolsó két évfolyamát, az ismétlő iskolát kizárólag a mezőgazdaság érdekében kell átalakítani. Hogy új mezőgazdasági és közgazdasági politikát tudjunk csinálni ebben az országban, ahhoz kettő kell: a) mezőgazdaságfejlesztő törvény, b) egy átfogó agrárpolitikai terv, amely hosszabb időre megszabja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a mezőgazdasági lakosság boldogulásának s a földpolitikának a jövendőjét. (—gnl—) ---□□-- ÁRA 6 PILLÉR A Szovjet tegnap délelőtt megtámadta Finnországot Szárazföldön, levegőben és tengeren egyszerre indult meg a háború A finn—szovjet viszály az elmúlt huszonnégy óra alatt döntő fordulathoz jutott. Hiábavalónak mutatkozott a diplomácia kéthónapi fáradságos munkája a béke megmentése érdekében, a finn-orosz határon csütörtök óta folyik a harc, az elkeseredetten védekező finnek az utolsó lehelletükig hajlandók védeni országuk határait. Szerdán est© pillanatok alatt repült szét a hír, hogy Molotov jegyzéket intézett a finn kormányhoz, amelyben bejelentette orosz részről a diplomáciai viszony megszakítását. Finnország moszkvai követe szerdán este fél 10 órakor akarta átadni Molotovnak a finn válaszjegyzéket, a finn válasz átadására azonban nem került sor, mert Potemkin külügyi népbiztos közölte a finn követtel, hogy a Szovjetunió kormányának nem állt módjában továbbra is fenntartani a kapcsolatokat Finnországgal és, kényszerítve érzi magát arra, hogy Finnország elhagyására utasítsa politikai és kereskedelmi képviselőit. MOLOTOV RÁDIÓBAN JELENTI BE A DIPLOMÁCIAI VISZONY MEGSZAKÍTÁSÁT Éjfélkor Molotov külügyi népbiztos rádióbeszédet mondott, melyet a Szovjetunió összes adóállomásai átvettek. Molotov beszéde során a következőket mondotta: — A szovjet kormány megállapította, hogy Finnország kormánya ellenséges álláspontot vett fel a Szovjetunió ellen. Az utóbbi hónapokban folytatott tárgyalásokon a finn kormány ellenséges magatartásával megakadályozta, hogy a megegyezéshez alkalmas közös alapot találjon. Ezt követték a sorozatosan ismétlődő provokációk Finnország határán. Éppen ezért a Szovjetunió nem tudja fenntartani normális összeköttetéseit Finnországgal. Egyidejűleg a hadvezetőségnek rendeletet adott, hogy minden eshetőségre álljon készen. HAJNALBAN MÉGIS ÁTADTÁK A FINN JEGYZÉKET Újabb hírek szerint a finn jegyzéket mégis átadták a külügyi népbiztosságnak. A finn válaszjegyzékben a külügyminszter a következőket mondja: — Népbiztos úr! November 28-i soraira van szerencsém a következőket válaszolni: A szocialista szovjet köztársaság területi érinthetelemségét Finnország soha nem sértette meg. Minthogy ezt a tényt teljes bizonyossággal megállapították, kormányom azt javasolta, hogy a két állam bízza meg határbiztosát a szóbanforgó, esetleg az, 1928 szeptember 1-i határbiztosságra vonatkozó szerződéssel egyező értelemben való közös felülvizsgálásra. Az, orosz határ közelében csak közönséges, határbiztosító csapataink vannak, ezek nem jelentenek veszélyt Leningrádra. Molotov külügyi népbiztos rádióbeszéde után Szovjetunió valamennyi nagyobb városában finnellenes tüntetések folytak. CSÜTÖRTÖKÖN MEGTÖRTÉNT AZ ELSŐ TÁMADÁS A finn távirati iroda csütörtökön délben 12 óra 10 perckor adta le jelentését az első szovjet orosz támadásról. A finn távirati iroda szerint a szovjet csapatok több helyen megtámadták a finn határbiztosító alakulatokat. Közelebbi részletek még nem ismeretesek. 12 óra 43 perckor a moszkvai rádió a finnországi eseményekkel foglalkozva a megtörtént támadásról még nem tesz említést, mindössze a diplomáciai viszony megszakításáról emlékezik meg. AZ ELSŐ JELENTÉS BERLINBŐL Berlini beavatott finn körökből eredő értesülés szerint, a szovjetorosz csapatok csütörtökön reggel hét órakor Suojarvi közelében átlépték a finn határt. A finn csapatok azonnal ellentálltak a szov-