Szentesi Napló, 1940. október (22. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-26 / 245. szám
Szeged) II. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM. SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZOMBAT, OKTÓBER 26. SZENTES, 1940. üí m&§nag^£Sa.dúÉt«Magy&húAj&á#. §.&&dű.$ágx feladatai Ihta tSzadeA jóm* otá&ág^guicsi kéjtntCse£á Nekünk, magyarokak, már így adatott: nincs öröm üröm nélkül. A most felszabadult területek kifosztottsága és gyönge terméseredménye még jobban növeli azokat a rendkívüli feladatokat, amelyek a rossz gazdasági év következtében amúgy is vártak az egész magyar gazdasági életre. A kiegyensúlyozott magyar lélek megnyilatkozása volt Pál Gábor képviselőnek az erdélyi és keletmagyarországi viszszatért részek képviselőinek a képviselőházba való bevonulása alkalmával elhangzott szavai: „A mi bajainkat senki se akarja kihasználni elégedetlenség szítására, vagy a kormányzat helyzetének gyöngítésére.“ Ez a megnyilatkozás annál inkább helytálló, mert egyáltalán nem írhatók a kormányzat terhére, hogy az európai háborús viszonyok, valamint a rossz gazdasági év következtében egyre jobban jelentkezik a termelés, a kereset és a fogyasztási cikkek jelentős kiesésének hatása. A feladat négyirányú: biztosítani kell a termelés folytonosságát úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, pótolni kell az elmaradt kereseteket, egyensúlyba kell hozni a jövedelmeket és az elháríthatatlan áremelkedéseket és végül: szabályozni kell a csökkent fogyasztási javak igazságos elosztását. A termelés folytonosságának biztosítása, a vetőmagoknak a mezőgazdaság részére való rendelkezésre bocsátása, az ipari termelés elősegítése, az adócsökkentés és nem utolsósorban olyan árak megteremtése útján érhető el, amelyek révén a termelés még a mai viszonyok között is kifizetődik. A szükséges számos intézkedés közül több helyen szóvá tettem és itt is megemlítem a haszonbérletek kérdését. A dolgozó, vállalkozó és gyarapodásra törekvő haszonbérlők a magyar nemzetgazdaság minden ágában különösen súlyos helyzetbe jutottak az árvizek miatt. Természetes, hogy az elemi csapás leginkább a kisembereket érte, mert sok százezer hold föld termésről van szó. Méltányos és mindenképpen szükséges, hogy ott, ahol alig termett valami, a bérbeadó terhére könnyítés adassék a haszonbérlőnek. A családtagokkal együtt hatalmas tömeget érint a részbeni termelés kiesése, a termőalany pusztulása a mezőgazdaság egyik legmunkásabb területén, a szőlőgazdálkodásban. Négymillió hektoliter átlagos országos bortermés helyett az idén legfeljebb egymillió hektoliter, jóval gyengébb minőségű borterméssel lehet számolni. Csongrád városában például az idén 50.000 hektoliter bor helyett csak alig 5000 terem. Ha e számok mögött meglátjuk az embert, a szőlősgazdát és a szőlőmunkást, akkor láthatjuk meg az egészséges elgondolást, hogy az árletörés veszélye nélkül és a vámtételek elengedésével behozható lenne olyan áron külföldi bor, hogy a vámkülönbözetből megsegített szőlőgazdálkodásunk átvészelhetné a bajokat. Az elmaradt kereseteket főként hasznos közmunkák sürgős megteremtése révén pótolhatnánk. Az idei árvizek megmutatták azokat az elsőrangú feladatokat, amelyeket csatornák, utak stb. létesítése terén a legsürgősebben kell megvalósítanunk. Építeni és építeni kell! Nem egy maradandó s a jövőre is komoly megoldást jelentő ilyen közmunka kínálkozik szerte az országban, amelynek természetes és legfőbb előnye volna, hogy a keresztülvitelnél nem az anyag, az önköltség, hanem maga a munka volna a legfontosabb tényező. Arra pedig hangsúlyozottan kell vigyázni, hogy a különféle okok folytán saját hibáikon kívül kereset nélkül maradtakat részesítsék ezekben a közmunkákban. Biztos tudomásom szerint a kormányzat máris foglalkozik ezzel a tervvel és a közeljövőben igen jelentős összeget, mintegy 40 millió pengőt szán a sürgősen megindítandó közmunkákra. Az országos nép- és családvédelmi alap békeidőkre kitűnő és szociális elgondolása ezen a télen és az elkövetkezendő tavaszon még nem fogja tudni éreztetni kellően a maga jótékony hatását. Nagyon jól tudom, hogy a keresetek pótlása a közeljövőben még nem fog mindenütt kielégítően megtörténni és rendkívül nagy azoknak a kisemberekek a száma is, akiknek a háza és a közkörüli építményei jóval az árvíz veszedelem elmúlása után ment tönkre, tehát azután a határidő után, amikor az árvízvédelmi kormánybiztosság már számbavette az összes károkat, Csongrád vármegye három községében, Pusztaszeren, Sövényházán és Sándorfalván a legutóbbi lovaskörutam során szomorú példák sokaságát láttam állításom bizonyítékául. Éppen ezért a kormányzat feladata lesz lehetővé tenni az idei télre és a tavaszra a községi szociális segélyezésnek eddigi rendszerét is egyrészt, másrészt fokozottabb szerepet biztosítani az építőiparnak azokon a részeken, ahol a megroggyant tanyai és falusi házak ezrei találhatók még ma is. Lehetővé kell tenni, hogy egy-egy házat két-háromezer téglával és némi cseréppel, továbbá különféle építési anyagokkal felépítsenek, vagy kijavítsanak és a nyersanyagoknak díjtalanul vagy törlesztéses alapon való juttatását. Hiszem, hogy ezel kapcsolatban a kormányzatnak vannak már nagyszerű tervei arra, hogy a meginduló munkákhoz szükségespénzbeli fedezetet előteremtse. A legfontosabb, hogy ez a terv olyan legyen, amelynél ne kelljen megvárni, míg a szükséges fedezet az államkincstárba befolyik, hanem azonnal lehessen intézkedni. A várható nehézségeken való segítés következő feladata a jövedelmek és az árak egyensúlyba hozása. Ez hatalmas munkaterület, ahol a kormányzat és az álkormánybiztosság szüntelenül kemény és körültekintő harcot folytat, főleg azokkal szemben, akikben a súlyos idők ellenére sem támadt fel eléggé a közösségvállalás tudata. Ma már mindenki a szociális gondolat megoldásának szükségességét hangsúlyozza azonban ezeket a gondolatokat legtöbben másokkal szemben szeretnék érvényesíteni. A közösségvállalás tudata több és sokkal nagyobb, mint maga a szociális gondolat. Ez az egyénekre, az utóbbi pedig a közösségre, tehát a magasabbrendű társulásra, népre és nemzetre van méretezve. A csökkent fogyasztási javak igazságos elosztásának biztosítása záróköve a három, előbb röviden vázolt cselekvésfolyamatnak. Ez pedig semmi egyéb, mint irányított fogyasztás, vagy még inkább irányított fogyasztáscsökkentés. Németország ez utóbbi révén teremtette meg azt a nagyszerű készenlétet, amely a sikerek egész sorát szüli most az egész világ csodálatára. Bizonyos, hogy nem könnyű tél és tavasz vár reánk. A szűk látókörű emberek azt hiszik, hogy csak a kormányzatnak — értve ezen az állami és közületi szervek összességét — vannak ezzel kapcsolatos kötelezettségei és feladatai, az övék viszont csak a bírálat és követelődzés joga. Úgy vélik, a kormányzatnak minden bajukra s panaszukra kell gondolnia,ők azonban a közöségvállalás szent valóságát jelentő nemzet egyetemes bajairól fölényesen vagy korlátoltan megfeledkezzenek. Ha ezt a gondolkodásmódot széles rétegekben sikerül megváltoztatni, könnyebben haladhatunk egy még erősebb ország megteremtése felé. ÁRA 8 FILLÉR Világtörténelmi jelentőségű események küszöbén A tengelyhatalmak európai blokkot hoznak létre Anglia ellen Hitler személyesen tárgyalt a francia államfővel — Orosz-japán barátsági szerződés készül — Az olasz repülők bombázták Angliát A német fegyverek fényénél új európai történelmet írnak — állapítja meg a német sajtó Hitler és Franco, valamint Hitler és Pétain francia államelnök találkozója nyomán. A német vezér és kancellár ugyanis csütörtökön este a Francóval folytatott, megbeszélésről visszatérőben egy kis francia állomáson, amely a mostani német—francia demarkációs vonal mellett fekszik, több mint 2 órás fontos megbeszélést folytatott magával a francia állam fejével. Hitler megbeszélése Pétain francia államfővel A jelentések szerint ez a nagyfontosságú megbeszélés Ribbentrop külügyminiszter, valamint Laval helyettes francia miniszterelnök jelenlétében folyt le. Laval tudvalevőleg szerdán Párizsban folytatott tanácskozást Hitlerrel, amiről a francia lapok úgy emlékeztek meg, mint a német—francia fegyverszünet megkötése óta bekövetkezett legnagyobb eseményéről. Laval a megbeszélés eredményéről nyomban tájékoztatta a Vichyben tartózkodó tábornagyot, aki szükségét érezte annak, hogy a szóban levő kérdésekről személyesen folytasson eszmecserét, magával a német birodalom vezérével. Hitler különvonatának szalonkocsijában fogadta a francia államfőt, aki Laval kísérete-