Kölcsey Ferenc összes művei 1. (Budapest, 1960)
Jegyzetek
hibáját vitték tovább). Kisebb hibákat kijavítottunk, kihagyott szótagokat, határozószókat pótoltunk be. A ferrói szent fa. Kézirata nincs, először a gyűjteményes kiadás 2. kötetében (1840) jelent meg, töredék. Szövegünk ezen alapul. Irodalmi kritikák és esztétikai írások A poézisről. Heinlein Istvánnak az Akad. Értesítőben (1909) közölt szövege nyomán. (Kölcsey fiatalkori jegyzőkönyve alapján.) Cserei egy honvári herceg. Lásd uo. Kazinczy egy sonettójáról. Lásd uo. Animula, vagula . . . Lásd uo. Csokonai Iitéz Mihály. Kézirata nincs. Először a Tudományos Gyűjteményben (1817. III. 107—118. 1.) jelent meg; majd a gyűjteményes kiadás III. kötetében (1842). Csokonai címen a kritikának az a korábbi változata, melyet Kölcsey levél formájában (Álmosd, 1815. III. 3.) Döbrentei Gábornak küldött meg, az Erdélyi Múzeumba. Az itt ki nem adott kritika szövege a Tudományos Gyűjteményben némileg lerövidült, helyenként — elvileg nem jelentős mértékben — módosult. Az elejéről pl. elmaradt a szubjektív hangulatú bevezetés ; míg az első változatban Kölcsey első személyben ír (pl. emlékezem), a Tud. Gyűjt.-ben harmadik személyű alakot használ (Rec. emlékezik, a 10. bekezdésben). Hubay és Hoblik neve csak a Tud. Gyűjt. szövegében fordul elő stb. A Tud. Gyűjt. szövegét adtuk ki, mint amely kritikánk történetében oly nagy hatású volt. lap