Fayer Gyula - Vikár Béla (szerk.): Az egyházpolitika első fele - Szilágyi Dezső beszédei 2. (Budapest, 1909)
A gyökeres szabályozás felé. Alapozás
Főrendi reform. 133 fog akadni a főrendiház ellentállásán, ha ennek a tényezőnek összetétele a régi marad. Kitűnt, hogy a főrendiház az egyházpolitikában korszerű újításokra nem kapható. A főrendiház ellentálló erejét kellett tehát meggyengíteni, éppen nem megtörni. És ez nem volt könnyű feladat. Olyan reform, amely kiforgatná a főrendiházat lényegéből, arisztokratikus szerkezetéből, mintegy az egyházpolitika érdekében, ily reform magában a főrendiházban lehetetlen volt, még ha sikerülne is a képviselőházzal ilyet elfogadtatni. A kormány tehát, midőn tervszerűen újra czélba vette a reformot, szorgosan ügyelt arra, hogy ez se a megtorlás színében ne tűnjék fel, se pedig nagyon is mélyreható ne legyen ; a kellő időben jöjjön s ne menjen túl a múlhatatlanul szükséges mértéken. Ezúttal szerencséje volt. Két évvel a keresztény-zsidó házasság bukása után, 1885. elején vitte be a főrendiháznak, mint felsőháznak szervezéséről szóló törvényjavaslatát a képviselőház elé. Az ellenzék nagy hévvel támadta ezt, főleg a kinevezett tagok nagy száma miatt, mint amely a kormányhatalom terjeszkedésének célzatát árulta volna el, holott épen ez a főrendiház modernizálásának emeltyűje akart lenni. Beható tárgyalás után sikerült a törvényjavaslatot lényeges módosítások nélkül a kormánynak tető alá hoznia. Nem ment ily könnyen a dolog a főrendiházban. Az eredeti törvényjavaslatnak azon említett igen lényeges intézkedését, amely arra volt hivatva, hogy a felsőházat az újabb eszmeáramlatok számára hozzáférhetőbbé tegye, a főrendiház alaposan megnyirbálta. Igaz, hogy javított is a törvényjavaslaton, így mellőzte az izraelita hitfelekezetnek főrendiházi képviseletére vonatkozó rendelkezést. Másrészről módosított az eredeti szövegen oly irányban, hogy a kezdeményező jog szabatosabban legyen meghatározva , hogy a reform következtében kimaradó tagokból minden különbség nélkül 50 tag legyen egyszers mindenkorra beválasztható. Mindamellett a képviselőház a hozzá visszakerült törvényjavaslatot e jelentékeny módosítások daczára még mindig olyannak találta, mely lényegesen különbözik bár az eredetitől, de mégis haladást jelent, s ezért a többség megnyugvással hozzájárult a főrendiházi szerkezethez. Csakhamar megkezdődtek az új törvényen (1887 : VII. törvényczikk) alapuló