Szilágysági Vidéki Napló, 2006. július-december (7. évfolyam, 294-319. szám)

2006-09-13 / 304. szám

I w ITTHONRÓL . 3 2006. szeptember 13. - szeptember 19. A Berettyó folyik csendesen... Vízvezetés nemtörődömséggel.. Községünkben elkezdődött a várva várt infrastruktúra kiépítése, a vízhálózati munkálatokkal, ami nagyon jó és nagyon szép lenne... ha a helyi önkormányzat “szak­emberei” felügyelnék és ellenőriz­nék a munkálatok folyamatát és minőségét. A kivitelező tervben - gondolom a nagyfalu­i terv sem kivétel - be van foglalva, hogy a földben elhelyezendő PVC csöve­ket homokrétegben “homokágy­ban” kell elhelyezni. Szóval a cső alatt és felett kb. 20-30 cm-es vastagságú homok védi a csőrend­szert a megrepedéstől vagy a töréstől. Amint láttuk mindnyájan ez nem így történt, kiásták a sáncot, és hirtelen zúdították rá a csőre a nagj^darab göröngyöket, úgy, ahogy az exkavátor kanalából kipottyant. A naiv “vezető képviselet”-nek és a kivitelező cégnek (Comigexnek) nagyon “konveneál”, mert ezzel óriási pénzösszeget takarítnak meg, eset­leg vágnak zsebre és a munka hamar megy. Ha egy rövid számítást csinálunk, rájövünk, hogy kb. mennyi pénzbe került volna a homokszállítás és annak a sáncba való szórása. Felteszem a kérdést, hogy mi történik az ilyen körülmények között “eldugott” csövekkel, ha például egy nehéz gép nagy kereke elhalad a cső iránt? A válasz egyszerű: megre­ped vagy eltörik és a víz elfolyik a talajban vagy vízforrásként fog a felszínre törni és a nagyfalusi lakos fizetni fogja a vízszámlát... mert a Vízgazdálkodási Hivatal (OGA) kontoljai regisztrálni fogják a leengedett vízmennyiséget, attól függetlenül, hogy bevezettük laká­sunkba vagy nem a vizet... . Sajnos nem láttuk a szakmai ellenőrt (diriginte de santier), sem az önkormányzat “úri embereit”, hogy ellenőrizzék és felügyeljék e nagyon fontos és drága beruházási munkálatok fázisait, amelyet reméljük ha mi nem, akkor legalább unokáink használni fog­nak. A vízvezetéssel párhuzamosan a szennyvíz csatornarendszert is ki kellett volna építeni... Ilyen komoly beruházási munkálatokon legalább úgy kellett volna sürögni­­forogni, mint a választások ide­jén. .. ha a községünk jövője szívü­gyük. Balázs Zoltán Szilágynagyfalu Ezt olvastuk... A Hepehupa művelődési folyóirat 2006. évi második számában érdekes írásokat olvashattunk. Ezekből közlünk egy párat a következőkben. László László: Nándorfehérvár 1456-2006, 550 évvel ezelőtt volt Hunyadi János nándorfehérvári győzelme című tanulmányában taglalja a hadvezér életének és korának kronológiáját. Hunyadi János 1407-ben, más források szerint 1409-ben született, Vajk (Voicu) havasalföl­di származású, és Zsigmond király által nemesi rangra emelt bojár fia volt. Anyja morzsinai családból való lány volt. Egész fiatalon apródként szolgált számos főúr udvarában, előbb Csáki István székely ispán, majd Lazarevics István szerb despota mellett. 1430- tól a luxemburgi Zsigmond király szolgálatába áll, akit elkísér Itáliába. 1439-től Szörényi bán lesz, és bekerül az ország főurai közé. Hunyadi János törökellenes harcaival védte a keresztény Európát, és tisztában volt a szom­szédos kisebb népek egymás­rautaltságával. A szultáni sereg 150000 katonával, 300 ágyúval és 200 hadihajóval, II. Mohamed vezetésével elindult Nándor­fehérvár bevételére. 1456. július 21-én a török ostromló sereg döntő rohamra indult, de az ostromot óriási veszteségek árán visszaverték. A győzelmet a déli harangszóval adták hírül, és így megmentették egy ideig Magyarországot és Európát attól, hogy a törökök uralma alá kerüljön. A táborban kitört pestisjárványban 1456. augusztus 11-én Zimonyban meghalt Hunyadi János. A nagy törökverő hamvait a gyulafehérvári római katolikus székesegyházban temet­ték el. Kovács Kuruc János: Kincs Gyula (1859-1916) emlékezete című írásából a következőket tudhatjuk meg: Kincs Gyula 1859. augusztus 16-án született Zilahon egy Kraszna utcai iparos családban. 33 évig állt a zilahi iskola szol­gálatában, amely híres volt demokratikus szellemisége tekin­tetében. A más nyelvűek anyanyelvükön tanulták saját oktatókkal a vallást. A diákok har­madrésze más-más megyéből származott. Kincs Gyula igaz­gatósága idején bővítik az interná­­tust, hozzáépítik a dísztermet, ártézi kutat fúrnak az udvaron, fürdőt építettek és bevezették a villanyt. Nagy hatást gyakorolt Kincs Gyula Ady Endrére, aki 1892-1896 között volt a kollégium diákja. A Véndiák üdvözlete és az Üzenet egykori iskolámba című verseiben Ady érzelmi sorokkal ismeri el és köszöni meg a kol­légium igaz embert formáló tevékenységét. Ady Endre Párizsba főleg Kincs Gyula támo­gatásával jutott el. Kincs Gyula 1915. december 31-én a Kraszna utcán hazafele menet összeesett, és az egész város és a vármegye bánatára átadta nemes lelkét a Megváltónak. B. Simon György: A szilágy­­bagosi iskola története című írásából megtudjuk, hogy a bagosi iskola az egyik legrégebbi iskola megyénkből. Bodola János ■I' Mókás mondókák - kurjantások - A hős borivó szerelmes... ■ Két lovam van egyik sárga, Azzal megyünk Sarmaságra. - Ülj a bakra édes Julcsa! Nálam a szerelem kulcsa. ■ Ütőn vagyok már Kövesdre, Ha érkezek ruhád vesd le. Csak engedjen be az apád, Nemsokára lesz egy... babád. ■ Balra térek ott van Bádon, Ha úgy szeretsz, én nem bánom. Szép a ruhád, kissé sárga,­­ Gyere, menjünk be a bárba. ■ Beérkeztünk Haraklányba, Várt bennünket egy szép lányka. Túl fiatal, öreg vagyok, Úgyhogy megyek, nem zavarok. ■ Gyere velem Mocsolyára, Nem lépsz már a pocsolyába. Beton járda az útszélen, Jól berúgtam itt egy télen. ■ Oltsuk szerelmünket borba, Ereszkedjünk le Sámsonba Az itt lakók legfőbb kincs, A menyecskék meg a pince. ■ Kraszna után jön a Ráton,­­ Nagyon vigyázz, jó barátom! Ha szerelmes akarsz lenni, Akkor a lányt el kell venni. ■ Ébredek nagy hahotára, Megérkeztünk Bobotára. Várt egy asszony, jó nagy falu, Szerette az egész falu. ■ Ne bízd lovad a Zsigára! Mert elnyargal Derzsidára. Várja ott a Florikája, Hadd járjon a világ szája. ■ Szépen virágzik a barka, Tele lett Piroska marka.­­ Jaj, de szép kövér egérke! Ha megfogta... csak megérte. Balázs Zoltán Szilágynagyfalu /

Next