Színházi Élet, 1916. május 14–21. (5. évfolyam, 20. szám)
1916-05-14 / 20. szám
SZZIlUAZI EUT 3. oldal Négy évvel ezelőtt, 1912-ben még gróf Zichy Géza „Emlékeim" jelenteímű művének első kötete, melyben fenti sorok olvashatók. A nemes gróf akkor nem is sejtette, milyen gyorsan lesz szükség az M 3 humánus működésére. A világháború első szakaszában, mikor már sebesültek töltötték meg a kórházakat és üres kabátujjakat lobogtatott a szél a sétáló rokkant hősökön, Zichy Géza gróf lecsapta zongorája födelét és a „félkezűek professzora" lett, mint szelid mosollyal szokta mondani. A régen tervezett könyv egyszerre megszületett, magyar és német nyelven futott szét sok ezer példányban a középponti hatalmak országainak minden kórházába, hogy bibliája, vigasztalója legyen a „félkezű emberieknek. De ment maga a gróf is. Kórházakban, üdülőtelepeken, műhelyekben sorra keresi fel a rokkant félkezű katonákat, tanítja, vigasztalja őket, megmutatja nekik, „hogy az ember félkézzel is lehet független." Zichy Géza grófnak ez a nemes emberbaráti működése méltó módon egészíti ki egész élete munkásságát. A rokkant katonának, ki csüggedten nézi zubbonyának üres ujját, elég csak őt látni, hatvanhét évével is délcegen a ló hátán, balkézzel írva, vagy hallani egyedülálló virtuóz zongorázását, mely világhírűvé tette, hogy visszatérjen minden bizalma, minden reménysége. Zichy gróf ma a félkezű hősök patrónusa itthon és a szövetséges országokban, hol épp oly szeretettel és melegséggel fogadják, mint nálunk és szamaritánus működése tölti be jubileumi évében is egész gondolkozását. Mikor hírét vette, hogy művészi pályafutásának ötvenedik évfordulója alkalmából ünnepelni akarják, szerényen intette le a készülődéseket. „Ne ünnepeljenek engem ilyen nehéz időkben. Életem legnagyobb eredménye úgyis csak azok az egykezűek, akiket példaadással, tanítással kétségbeesésből megmentettem." Zichy Géza grófnak nem volt ilyen nemesszívü tanítómestere. Az övé saját, törhetlen akarata volt. A végzetes baleset után három évvel, 1866 március 25-én már a nyilvánosság előtt zongorázott a fiatal művész. Jótékony célra hangversenyzett és az első koncert nemes jellegét megtartotta a többi is: az Európa összes ,Rodostó" c. felv. Rákóczi (Rózsa) és a bujdosó kurucok.