Színházi Élet, 1917. június 24–július 1. (6. évfolyam, 26. szám)
1917-06-24 / 26. szám
VI. évfolyam. 1917. június 24-től julius 1-ig. 26. szám. Előfizetési árak : kotta-melléklettel Budapest és vidékre Focsiévre 14.— kor. Felétre 750 • negyedévre 4.— • virvk7, 1. i .: ÁNYI Felelős szerkesztő: INCZE SÁNDOR. SZÍNHÁZI ÉLET Hirdetések ái. s Babát szériát Szerkesztőaéft is kiadóhivatal : Erztábat-kBrit 24. Egye8 számára : Budapesten és u» KCl. i * SÁRA Szinészel nácira. ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP «eejjelenik minden vasárnap reggel as 6mn budapesti sslahiaak egén heti sslnlayléval. Volt egy idő, nem is olyan régen, amikor a záporpróbák után a pihenés boldog napjai következtek tízhónapos erős munka után a fővárosi színházakban működő színész számára. Minden hely, ahol pihenni, szórakozni lehet, benépesült pesti színészekkel, akik ilyenkor feledve foglalkozásukat, tudtak csak igazán élni. A Lidótól, Riminitől a Tátráig, Biarritztól Sinajáig egész nyáron át mindenütt megfordultak színészeink, színésznőink, a legjobb társaságok központjai voltak, a legszebben, a legjobban tudtak pihenni. A legtöbbjének meg volt a maga törzshelye, törzstársasága, voltak helyek, amelyeket egyes pesti színházi nagyságok nélkül el se lehetett képzelni. Blaha Lujza például állandó vendége volt évtizedek óta Balatonfürednek, ahol kedves villája is van, Sándor Erzsi koloratúráit pedig élvezettel hallgatták sok nyáron át a rimini strand fürdőzői. A háború, nem kell e helyen ezt újra felfedezni, egyszeribe megváltoztatta a nyaralások képét általánosságban. Ma már nagyon nehezen lehet elutazni, külföldre utazni meg pláne szinte lehetetlenség. A színházi sikerek nagy osztályosai sem utazgatnak most már el nyaralás céljából : a háború egy egészen új és különös társadalmi átalakulást vitt végbe a magyar színészek életében. Az erősen megváltozott gazdasági viszonyok érezhetőkké váltak a színházban is. Furcsa dolog talán, hogy e helyen kivételesen társadalmi-gazdasági problémákat fejtegetünk, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a problémák milyen erősen belekapcsolódnak a művészi dolgokba. Az életet ma a józanul élők fokozottan materialista szempontból tekintik és ez a változott viszonyoktól szervesen fejlődött materializmus áldozatul követelte a színészek kényelmét, pihenését, nyaralását is. Két tényező járult hozzá ehhez. Egyrészt kiderült, hogy a nagynak tekintett, imponáló gázsik a háborúban hirtelen csökkentek pozitív értékükben, mert ugyanabból az összegből ugyanúgy nem lehet ma megélni, mint azelőtt, másrészt pedig hirtelen szökkenő erővel új kereseti lehetőségek támadtak. A mozi óriási arányúvá nőtte ki magát az utóbbi években és most, hogy meglehetősen kicsire zsugorodott a külföldi hozatal, végre megizmosodhat a magyar filmművészet. És kiderült, hogy a magyar színészek a külföldiekkel versenyképes, kitűnő moziszínészek A színházak bezárultával tehát korántsem érkezett el színészeink számára a pihenés boldog korszaka. Mindenfelé berregnek, kattognak a felvevő gépek, automobilok rohannak, hajtóvadászatok folynak felvételre alkalmas helyekért, nagyban készülnek a jövő évad magyar filmszenzációi. A Lidó, Rimini, Siófok, Biarritz, Tátra helyett az idén mozizik színészeink legtöbbje. Azután most nyáron felderül a napja a vidéknek is. A munkából szabadult fővárosi színész szívesen rándul ki vendégszereplésekre. A »dolce far niente« korszaka már csak az emlékekben él. Ma, a háború harmadik évében így fest a színészek nyara. Telefon 34—97.