Színházi Élet, 1918. július 21–28. (7. évfolyam, 29. szám)
1918-07-21 / 29. szám
42. oldal 1 "1 SZÍNHÁZI ÉLET SZÉP ASSZONY: Most én következem. RENDEZŐ: Hova gondol, hogy a mester •na még tovább dolgozik? Hiszen teljesen ki van merülve. Holnap folytatjuk. (Nők zugoskodva el.) Önök, hölgyeim, ketten itt maradnak. A mester most megy a sötét kamrába «előhívni. KÖVÉR HÖLGY: Az én képem kész? RENDEZŐ: Rögtön előhívjuk. (A segéd előkészíti a vetítést.) KÖVÉR HÖLGY: Nos, hát nem jön elő? RENDEZŐ: Nem értem, hogy mért nem jön elő, pedig én: Háromszor is beüzentem. Kati, gyere i ki! Kati, gyere ki! MŰVÉSZNŐ: Kati nem jön ki! RENDEZŐ: Ne félj Kati: Egész bátran gurulj ki.A vászonra vetítve megjelenik egy gyönyörű sovány nő, a kövér hölgy arcvonásaival.) KÖVÉR HÖLGY: Ah, ez én vagyok? Fáj, hát én ilyen kövér vagyok, mint ezen a képen? MŰVÉSZNŐ: Ugyan édes komámasszony, Hogy lett ilyen sovány asszony? Hogy tudott így megfogyni? Ebben a fene melegben, Biz én ebbe nem megyek be, Ezt nem lehet igy hagyni. SEGÉD: Kérem, Ciklámia kisasszonyt, a mester várja a sötét kamrába, hogy a mozdulatokat természet után retusírozza. MŰVÉSZNŐ (boldogan): Ah, megyek, megyek! (El.) KÖVÉR HÖLGY: Most ez a személy mért ment be? SEGÉD: Tisztán és valójában csak azért, amit mondottam. RENDEZŐ: Technikai felszerelésünk egyik legtökéletesebb darabja ez a vászon. Az elő hívott képet itt nyomban nagyban megláthatjuk. (A vásznon a művésznő alakja jelenik meg, de fej nélkül.) Ah, mi ez? SEGÉD: Hol a feje? KÖVÉR HÖLGY: Haha! Nincs feje! De azért hasonlít. RENDEZŐ: Mi történt? Hol van ennek a nőnek a feje? MŰVÉSZNŐ (sírva kilép): Bementem én a fekete kamrába. S elvesztettem, elvesztettem. Elvesztettem fejemet hamarjába. RENDEZŐ: Ja, vagy úgy, elvesztette a fejét most értem. MŰVÉSZNŐ: A fejemet nem bánom, Hej, csak aztal sajnálom, Hogy nem lehet a párom, A párom a Gingaló, Angeló, Ladiladilom, ladiladilom. EGYÜTT: Bár a művészkedés Némikép mesés, Ámde, hogy ha van ész, Nem nehéz, nem nehéz. (Függöny.) Intim Pista a Béke s zinpadon Nemzeti Park ezer meg ezer érdekessége között mindennap a Béke-Szinpad arat legnagyobb sikert; ez az a hely, ahová legszivesebben igyekszik a pesti polgár, mert tudja biztosan, hogy jól fog mulatni a kedves színházban, amelynek a címét olvasni már magában véve is gyönyörűség: Béke-Szinpad. A mostani műsor gerincét Harmath Imre és Dénes József kedves operettje a Nárcisz alkotja és nagy sikere van Deutsch Haupt Érseknek, Hegyi Annának, a Királyszinház tagjának, Körmendy Ilonkának, Gallaiként versenyeznek Nándornak, de estén« velük a magánszámok: Fekete Pál, Schmidt Erzsi, Radó Teri és Lendvay Lola, egytől«egyig tehet ̋ séges és kedves mindegyikük. Az uj műsoron fellép egy jelenetben Intim Pista is, aki immár a második magyar színpadon válik élő alakká —• a jelenetet Lukács Gyula irta és Intim Pistán kivül Gizi és Kató a párbeszéd ismerős alakjai. Az első szinész, kinek a nevéről utcát kereszteltek el, Szerelemhegyi András volt. 1780 körül Bécsben működött, ahol sok víg estét töltött társaival, tiszteletére Bécs egyik utcán jár családi nevéről: Liebenberger«Gassenak nevezték el. 1792-ben Budán működött. Az első magyar énekesi játék cime: „Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi", irta: Chudy József. Előadták 1793. máj. 6. Budán. **• Az első sugó nélkül beszélő szinész orosz« fáji Pergő (Petheő) Czelesztin volt, az úttörők egyik legkiválóbbja, sz. 1784-ben Hunyadmegyében. Ő volt „az egyetlen a Wandzsa Mihály kolozsvári társulatánál, aki az egész darabot kívülről tudta. Szerepeit a szabad ég alatt tanulta, e végből a kolozsvári Hójaerdőnek mindennapos vendége volt. Meghalt 1858. aug. 4-én.