Színházi Élet, 1918. október 27–november 3. (7. évfolyam, 43. szám)
1918-10-27 / 43. szám
VII. évfolyam 1918 október 27-től november 3-ig 43. szám ELŐFIZETÉSI ARAK kotta^melléklettel Budapesten és vidéken Egész évre 50. K Félévre Negyedévre . 25.— K 12.10 K &1NHAO ÉLET Felelős szerkesztő INCZE SÁNDOR Hirdetések mmn.sora 1 kor. 50 fllL Egy szám ára : Budapesten c% 4 *7f vidéken. .. Kl.Z,U ILLUSZTRÁLT SZÍNHÁZI, MŰVÉSZETI ÉS MOZI HETILAP MBCELENIK MINDEN VASÁRNAP RBOOBL Szerkesztőség: Erzsébet-körút 24 Telefon 34 -97 Kiadóhivatal Erzsébet-körut 29 Telefon 9—IS > A jegypénztár száma: 74—66 AH, KÜLFÖLD! Még sötét minden, nem látni voltaképpen semmit. De már valahol pirkad, olyan a világ, mint a téli hajnal. Mély sötétség, de érezni, hogy valahogyan reggel lesz. A vágy és a fantázia szárnyas lova messze nyargal az élet tényei előtt. Még háború van, már a teljes békéről álmodunk. Még zárva vannak a véres határok, már nyitva látjuk az expressztvonatok előtt a békés sorompókat. Még ellenség a francia meg az angol szerző, már hangosan merjük szeretni valamennyit. Még itthon és a nehezen elérhető semleges színpadokon tolonganak a magyar darabok és már ismét ott látjuk a magyar írók nevét a világ minden színlapján. * Ha béke lesz, el sem tudjuk képzelni, milyen áldott gyönyörűségek várnak ránk. A világ színházai szabadon tárják ki kapuikat a világ népeinek, költők, muzsikusok és színészek tehetsége szabadon osztja majd kincseit mindenkinek. A népek kultúrája szabadon virágozva hat egymásra, páratlan magasra tör az egész világon szabadon termékenyülő művészi gondolat. Ezt csak álmodhatjuk, de vonalait tisztán nem láthatjuk. Hogy milyen szép lesz, ahol a fantáziánkat az segítheti, milyen szép volt. Valaha — a rossz álom előtt — utaztunk, örültünk és gyönyörködtünk az egész világon. A vonat és a hajó elvitt bennünket New Yorktól Moszkváig akárhova. Álljon itt néhány kedves emlék ezekről a boldog, százszor boldog évekről. És beszéljenek ezek az emlékek arról, hogy milyen boldogok leszünk még egyszer. Csak már lennénk! . . . Londontól Párisig Elmondja: Molnár Ferenc. Elutaztam Londonba, hogy megnézzem „Az ördög" premierjét az Adelphi színházban. Nemcsak azért izgatott a bemutató, mert történetesen az én darabomat játszották, hanem azért is, mert ekkor először jutottam egy tőzsgyökeres igazi londoni bemutatóhoz. Legalább is ezt vártam az elegáns kis Adelphiben. Erre az történt, hogy mikor a színpadon kiléptem a függöny elé és lenéztem a A párisi Nagy Opera