Színházi Élet, 1919. november 30–december 6. (8. évfolyam, 50. szám)
1919-11-30 / 50. szám
VIII. évfolyam 1919 november 30-tól december 6-ig 50. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Budapesten és vidéken Negyedévre . . 30. Fravel »MM m* : Budapesten p* -z, vidéken . . K »* Hirdetések mm.-sora 4 korona SZÍNHÁZI ÉLET SZÍNHÁZI, IRODAI Minis MŰVÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Felelős szerkesztő : INCZE SÁNDOR Szerkesztőség Erzsébet-körút 24 Telefon : József 129 35 KMóhivatal Ensébet-körút 19 Telefon: József 121-72 A jegypénztár száma : Telefon: József 121-73 A magyar Rostand (Ábrányi Emil műfordításai) Hogy a magyar nyelv ősi, ázsiai szerkezete ellenére mennyire alkalmas a tőle szervesen különböző európai nyelvek megértésére, azt talán csak egy német filológus tudná kimerítően kifejteni, ha véletlenül magyarnak születik, beleszületik a nyelvébe. Egészen érthetetlen, de szellemégis úgy van, hogy például a klasszikus latin és görög írásművészet formai szépségeit sokkal tökéletesebben lehetett átmenteni az idegen és exotikus magyar nyelvbe, mint a belőlük származó franciába és olaszba — egyebet ne mondjunk, csak arra utalunk, hogy például a francia nyelv teljességgel alkalmatlan időmértékes verselésre, a görögöket és latinokat alexandrinusokban fordítják, ugyanakkor, mikor nálunk Vörösmarty és iskolája ez időszerint Európa legragyogóbb hexametereit lüktetik. A latin nyelvek nemes hajtása, átojtva e vad és izmos növény fanyar törzsébe, pompásabb gyümölcsöt termel, dúsabbat, gazdagabbat, ízesebbet és zamatosabbat, mint mikor egymással kereszteződnek. De eltekintve ettől a nyelvi sajátságtól, az újkor magyar irodalmának van még egy külön szerencséje is, valami, ami nyilván a magyar lélekben gyökerező kulturszomjúság bizonyítéka is egyben , hogy nálunk a műfordításnak egészen külön, szokatlan kultusza volt mindig az irodalomban. A valódi költőt és formaművészt a nehézségek és akadályok és korlátok izgatják legjobban ; és hogy a magyar költők aránylag többet fordítottak mindig és nagyobb sikerrel, mint a németek és angolok és franciák egymás közt, annak az oka éppen ebben az ellenmondásban van, hogy magyarra nehezebb fordítani. Annyi bizonyos, hogy néhány csodálatosan szép és tökéletes műfordítása van irodalmi kincstárunknak ; szinte egymásnak teremtett lelkek találkozását érezzük abban a véletlen és szerencsés eseményben, amelyet VÖ ÁBRÁNYI EMIL