Színházi Élet, 1926. december 20–27. (16. évfolyam, 51. szám)
1926-12-20 / 51. szám
4 SZÍV HÁZI ÉLET M1M1P0= == IHM VEZÉRCIKK van A varsói bazilika falába betemetve Frederic Chopin szive. Ez a néma, halott sziv bizonyára megdobbant azon az estén, amelyen a magyar főváros közönsége olyan módon hódolt a halhatatlan muzsikusnak, ahogyan nem hódoltak még soha sehol e nagy világon. Frederic Chopint vitte színpadra a Király ház. Őt magát és a Színmuzsikáját. Életének regényes történetét és kárának javát. Azt a mánsok szerelmet, amely ezt a nagyszerű poétát körülfogta és azt a rengeteg melódiát, amit a szerelem fakasztott szívéből. Ahol, amerre zongora van a világon: mindenütt játszották eddig is Chopint; most ez a magyar daljáték új rétegeket ismertet meg vele és ha vannak és ha lesznek is olyanok, akik a színlap láttára — Chopint mennek megnézni a Király Színházba, amikor az előadás végén eljönnek onnan, tudják, hogy ez Chopin — Frédéric Chopin!... Talán ez a legfőbb érdeme Faragó Jenőnek, a librettistának és Bertha Istvánnak, aki a Király Színház számára ezt a Chopin-partitúrát megírta. Faragó érdekes, ragyogó keretet adott a játéknak és a Chopin-muzsikának; Hertha értékkel, István pedig csupa nagyszerű muzsikával töltötte meg ezt a keretet. A TÁRCA CHOPIN HÁROM SZERELME. Az aranyifjúság, a diadalmas férfikor és a rezignált, csöndes búcsúzás idejére esik Chopin három szerelme. Radziwill Eliza hercegnő, George Sand, az írónő és Eisner Wanda a három ideál, akik köré életének három időszaka fonódik. Zelapora Volában, Czartoriszky Ádám herceg (Csortos Gyula) ismerkedik meg a fiatal Chopin (Andor Jenő) a szép Radziwill Elizával (Vaály Ilona), aki lengyel leány, de Párisban nevelkedett és apja azért küldi Zelaporába Ádám bácsihoz, hogy megismerje a lengyel földet. a len- Király Színház. ..Chopin' Kovács Vinda és Chopin Ilona és Nádor Jenő (Angela foto)