Színházi Élet, 1927. január 31–február 6. (17. évfolyam, 5. szám)

1927-01-31 / 5. szám

41 SZÍNHÁZI É­LET előadásra. A szerző 1923 májusában egy­­ előadás után a következő összege­ket­­ kapta : Dobnányi 18.578.44 koronát, Hans Heinz Evers 12.385.62 ko­ronát és Lányi Viktor, a fordító, 6592.81 koronát. Dobnányi Ernő olyan kevésnek tartotta Vajda tornya után ka­a­pott honoráriumát, hogy egyáltalában nem vette fel az Operaház szám­vevőségénél. Egy borítékban őrizték ezt a pénzt, amelyet utóbb el kellett küldeni a számára, nehogy teljesen értékét ve­szítse. A cremonai hegedűs 1894 óta százkétszer került előadásra, legutóbb 1 millió 172.200 koronát vett f­el Hubay Jenő, a szerzője. A Háry János, Kodály Zol­tán, Paulini Béla és H­arsá­nyi Zsolt daljátéka, eddig tízszer került előadásra. A szerzők összesen 5229 pengőt kaptak kézhez. A Noszty-ifiu­­al valamivel többet keres Harsányi Zsolt. Hatszor játszották a Taifunt, Szántó Tivadar és Lengyel Menyhért 5299 pengőt vettek fel. Bartók Béla operáját, a Kékszakál­lú herceg várát, nyolcszor játszották. 1919 . január 12-én mutatták be és 487 koronát, azaz kettő darab fehér kétszázast, három fe­hér huszonöt koronást és még tizenkét koronát jut­tattak el Bartók Béla ki­adójának. Nagy siker volt Hubay Jenő Karenina Annája, amely csak tizenöt előadást ért el. 1,196.700 korona tant­emet vett fel. Radnai Miklós balettje, az Infánsnő szüle­tésnapja, tizenháromszor került bemutatásra, 1920 november 11-én 19­72.27 koronát számolnak el ja­vára. Bóka­y György barát­ját huszonegyszer játszot­ták, Szikla Törpe gránáto­sát pedig hetvennyolcszor. Ezt 1903-ban mutatták be. Szabad­os Béla operáját, a Bolond-ot, tizenkétszer ad­ták elő. Utoljára 1920 de­cemberében, amikor 42­90 koronát irtak javára. Ez a kimutatás elriaszta­ná az operaszerzőket attól, hogy hosszú esztendőkig dolgozzanak ilyen kevés előadásért és ilyen kevés anyagi jövedelemért, ha nem a dicsőségért írnának. Ide kell iktatnunk azonban egy Verdi-operának szám­tani adatait. Az Aida kétszázhat­vanszor került színre a budapesti Operaházban és legutolsó előadásán 289 pengő 56 fillért kellett a Ricordi cégnek befizetni. Amíg azonban egy opera eléri az Aida­gét, azt a szerző népszerűsé­rendesen nem éri meg. Megvan az oka annak, hogy miért drága egy ope­rai előadás. A Farsangi la­kodalom költségei 57 milló 500­.000 koronára rúgtak, nem számítva a szereplők gázsiját és azokat a díszleteket, amelyeknek régi egy nagyon csekély részét és azokat a régi ruhákat, ame­lyeket bár kevés számban, felhasználtak. Hatvan mil­lió volt csak a zenekari anyag és a kotta­átírás ös­­szege, ami még a jelzett pénzen kívül szerepel a ki­adás oldalon. A zeneszerző alig a dupláját kereste az operával. Zahler Magda a kolozsvári román Operával folytat szerződtetési tárgyalásokat (Angela foto)

Next