Színházi Élet, 1927. augusztus 14–20. (17. évfolyam, 33. szám)

1927-08-14 / 33. szám

23 SZÍNHÁZI ÉLET még nem is lufinak a drá­gaságról. Az ugróbajnok. — Mit kell itt magya­rázni ? Látja azt a rúd szalámit ? Kilója pengő. Ennyire ugrott kilenc fej az ára. Ez már nem is magasugrás, hanem rúd­ugrás. A karrier. —• Az meg példátlan, hogy a görögdinnye hogy flan­cod­. Mondhatom, fi­nom gyümölcs. Egy kiló két pengő. Ezt nevezem én karriernek. Nemrég még hallgatott a fűben . . . Egy új közmondás. — Az alma 80 fillért kóstál. Azt hiszem, maga sem fog belőle enni. Vagy talán meri az­t mondani, h­ogy az alma nem esik messze a szájától ? A vaj. — És amit aztán ez a vaj merészel, az egyenesen elképesztő. 6.40-re értékeli magát. Szerencsés ember az, akinek vaj van a fején. Kártyások a csarnokban. — A tök 10 fillér. Hát csoda, hogy mindenki tök­re passzol és továbbmegy. A paprika. — Az erős paprikáról ne is beszéljünk. Könnye­zik az ember, ha megeszi. — Dunsztos tragédia. Szegény háziasszo­nyokat sajnálom legjob­ban, egyelőre még dunszt­juk sincs, hogy mit tegye­nek el télire. Ilyen kicsi s máris a fellegekig emeli az uborka árát A nagy drágaság dacára

Next