Színházi Élet, 1935. június 23–29. (25. évfolyam, 26. szám)

1935-06-23 / 26. szám

relemmel és bátran előállt a kérdéssel. Nagy labdaverseny indul. Körbeáll a gyerekcsapat és két­­ labdával kezdődött a játék. A két labda­­ állan­dóan követi egymást, Ko­dály szerint a két szólamot helyettesítve. Mikor a ki­csinyek kidőltek, a »fiúk« következtek sorra. Nekik azonban nehezebb feladatot tartogatott Kodály, saját találmánya szerint megta­nította őket i a modern poli­foniás és ellőrapontos lab­dázásra. A két labda ugyanis most nem­ követte egymást, hanem kihagyá­sokkal ugrott kézről-kézre, illetve az egyik ellenkező irányba ment, mint a má­sik. Minthogy végleg előtérbe ilyenformán került a zene, természetes, hogy a gyerekek produkciója kö­vetkezett. Az ötéves Marica nem iké­rette magát, hanem első szóra középre állott és cérn­aszál kis hangján rá­zendített a Kodály népdal­gyűjtésből: I Kontya alá ütött a gőz ... Most kis kórus alakul és­­ Kertész Gyula vezényleté­t vel egymás után, hangza­­­nak fel a gyönyörű Kodály-­ dalok. Nyolc kis angyalhangocs­ka csilingel a bokrok között. Száll a nóta a kertben, vi­dáman dalolnak a kicsikék, s Kodály félrehúzódva egy­­ karosszékbe ül, úgy élvezi­­ a bájos együttest. A fejét oldalra hajtja, kezével az állát, szakállát simítja. Meghatottan hallgatja növendéke gyermekeit. Vaj­a­jon mire gondolhat Kodály Zoltán, mikor az »unokái« énekelnek!... Kuthy György — Készen vagytok? Vigyázz. Rajt! Kodály Zoltán elindítja a futóversenyt .Házasodik a tücsök. Szúnyog lányát kéri.. .< Gyermekkórus Kodályéknál (Pálházi fotók) I Bej Var­gané, káposztát főz,

Next