Színházi Élet, 1935. október 20–26. (25. évfolyam, 43. szám)

1935-10-20 / 43. szám

nőnek, leírhatatlan szeretet és h­ása teljesen szokatlan büszkeség­ csillog bennük. Végigbumlizzuk az állatokat. Ci­ca­, pardon, Miklós úr eleinte fél. A száját tátó vízilóhoz nem mer közel­menni, az elefántketrec előtt is hát­rál. De­ a keresztman a pár meg­nyugtató szavára elszáll belőle min­den félelem. Bátran ül fel a ponni­lovacska nyergébe, sőt, amikor az őrrel sétáló tevét meglátja, arra is fel akar ülni. A keresztmama termé­szetesen teljesíti kívánságát. Azután karonfogva sétálnak mint két fel­nőtt. A rendkívül okos csöppségnek ezer kérdése van és Bajor Gizi vég­ — Ogü, Coco! (Gyenes foto)

Next