Színházi Élet, 1935. október 20–26. (25. évfolyam, 43. szám)
1935-10-20 / 43. szám
nőnek, leírhatatlan szeretet és hása teljesen szokatlan büszkeség csillog bennük. Végigbumlizzuk az állatokat. Cica, pardon, Miklós úr eleinte fél. A száját tátó vízilóhoz nem mer közelmenni, az elefántketrec előtt is hátrál. De a keresztman a pár megnyugtató szavára elszáll belőle minden félelem. Bátran ül fel a ponnilovacska nyergébe, sőt, amikor az őrrel sétáló tevét meglátja, arra is fel akar ülni. A keresztmama természetesen teljesíti kívánságát. Azután karonfogva sétálnak mint két felnőtt. A rendkívül okos csöppségnek ezer kérdése van és Bajor Gizi vég — Ogü, Coco! (Gyenes foto)