Színházi Élet, 1936. szeptember 13–19. (26. évfolyam, 38. szám)
1936-09-13 / 38. szám
kezét. Szó nélkül. A fiú is hallgatagon nézte őket, édesanyja nem is volt szabad beszélni. Ákosnak Mikor az orvos végre megengedte, így szólt: — Édesanyám, kérem azt a gyűrűt, amit az apámtól kapott!... Ráthonyi Ákosnak, a legendás hírű bonvivánnak az özvegye ihozta a gyűrűt. És felhúzta a keskeny családi ékszert Klári balkezére. kis Ez volt az eljegyzés. Tolnay Klári eleinte nem merte bevallani a színházban az eljegyzést. Tagadta. Félt, hogy nem fog használni a szerepkörének. De mikor a direktora derűsen faggatta, akkor megerősítette, az amúgy is szárnyra kapott hírt. — Látod ennek örülök, — mondta kedvesen az igazgató, — ez rendes dolog. De remélem azért hű maradsz a színházhoz, a Klári most délelőtt és este próbál színházban, Ráthonyinak ezer dolga van a filmmel, amelynek mostanában lesz a bemutatója. Úgy gondolják, hogy talán októberben a színházi és a filmpremierek után megesküdhetnek. Azt már elhatározta Klári, az apjától örökölt kis modora, hogy kastélyt az anyjának adja. Nászajándékul és részben vigasztalásul. Mert Klári anyja mindig azt remélte, hogy ha a lánya férjhez megy, akkor búcsút mond a színpadnak-Erről persze szó sem lehet. Klári játszani fog, hiszen imádja a színházat. Ákos pedig már tárgyal két legközelebbi filmjéről. Csak egy baj van. Az esküvő kérdése. Klári nagy esküvőt akart, násznéppel, orgonával, hosszú fátyollal ... Ákos a legszívesebben sportruhában szeretne illetve az Anyakönyvvezetőt elmenni, autóba tenni, a tanúkat is felpakkolni, elrohanni a kíváncsiak elől és megesküdni a robogó autóban. Ez lenne az ő tempója. Igazi százkilométeres vőlegény ... Ez Tolnay Klári és Ráthonyi Ákos eljegyzésének hiteles és tanulságos története. KUTHY GYÖRGY Tolnay Klári is Hátonyi Ákos (Potő Hajnal) 59